Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

/ Védik a fenyőfákat Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szécsényi erdészetében a fenyőfa csemete­kertben Wofatox védőszerrel permetezik a fákat. A munkát a Nógrád megyei Növényvé­dő Állomás dolgozói végzik Koppány György felvétele Mezőgazdasági összeírás a megyében A Minisztertanács határoza- százalékán gazdálkodnak, ta alapján a Központi Statisz- Ezek az adatok azt bizonyít- tikai Hivatal 1972. évre vo- ják, hogy a kisüzemek terme- natkozóan — a mezőgazdasá- lésének súlya igen jelentős, gi világösszeírás részeként —, A kisüzemi gazdaságok leg­általános mezőgazdasági ősz- fontosabb adatait az 1972. szeírást hajt végre, amelynek március 31-i éjféli állapot az a célja, hogy a magyar alapulvételével április 1. és — ezen belül a nógrádi — 15. között figyeljük meg. Az mezőgazdaságot, állapotának, adatfelvétel a megye vala- termelésének és a termelés mennyi községére kiterjed, körülményeinek megfelelően az összeírok 65 000 család gaz­számba vegye. A megfigyelést dasági adatait yeszik számba, mind a mezőgazdasági nagy- A felvétel végrehajtásában üzemekben, mind a kósüze- közreműködő négyszáz szám- mekben végrehajtjuk. lálóbiztos munkáját száz fe­A nagyüzemekben az 1972. levizsgáló irányítja és ellen- évi teljes körű adatfelvételre űrzL A felvételt viszonylag — az adatszolgáltatók túlzott S2^k programmal hatják vég­megterhelésének elkerülése re és a továbbiakban hozzá- céijából — két részletben ke- kapcsolódó reprezentatív meg- rül sor. A gazdaságok belső figyelésekkel egészítik ki. üzemi viszonyaira, szociális ^ kisüzemi felvételben ada- el'látottságára. természeti ^°kat gyűjtenek a mezőgazda- adottságaira, földterületük ta- sághoz tartozók számáról, ko- goltságára vonatkozóan ez év rar^}* neméről és foglalkozá- júliusában, míg az egyéb rész- *“™1. Képét kapunk a gaz- letes jellemzőkre vonatkozóan dálkodó és háztartása _ tag- (például növénytermelés, ál- jainak legmagasabb mezőgaz- lattenyésztés, gazdasági épü- dasági végzettségéről is. Az létek felszereltsége stb.) 1973. állatállomány teljes körű első negyedében végeznek megfigyelésén túl kérdéseket adatfelvételt. tesznek fel a mezőgazdasági A mezőgazdasági termékek épületek szamara, a gazdasá- termelésében jelentős szerepe p gépellátottságra. A kérdő­van az úgynevezett kisüzemi ívem közük a gazdálkodók a gazdaságoknak. Ezek közé földterület művelési ág sze- soroljuk a mezőgazdasági tér- rinti megoszlását, az öntözött melőszövetkezeti tagok háztá- terület nagyságát és az egyéb ji gazdaságait, az egyéni gaz- jellemző mezőgazdasagi ada- daságokat, az illetményföldet tokát. használókat és többek között Magyarországon törvény in- a földterülettel rendelkező, tézkedik arról, hogy statiszti- nem mezőgazdasági főfoglal- kai adatokat csak statisztikai kozásúak gazdaságait. A kis- célra szabad felhasználni. A üzemek túlnyomó része a me- kérdőíveken a megkérdezett zőgazdaság szocialista szék- neve csak azért szerepei, hogy torához tartozik, a mezőgaz- nehogy „hasból” töltsék ki az dasági tevékenység eredmé- íveket. Az adóhivatal a kér- nyeinek jelentékeny része — dőívekbe nem tekinthet, a a nagyüzemi tevékenység egy községi tanács nem a kérdő- resze is —, a kisüzemeknél íveket, hanem a számológépe- jelentkezik. 1970-re vonatkozó ken összesített adatokat kapja adatok szerint a mezőgazda- meg, de azokat már házszám ság bruttó termelésének 40 és tulajdonos nélkül. Ezért százalékát, nettó termelésének mindenki bizalommal fogad- mintegy ötvenkét százalékát hatja a számlálóbiztosokat és a kisüzemek adták, ugyanis kérdéseikre a valóságnak a mezőgazdasági terület 17 megfelelően, őszintén felelhet. Nők és iialalok a szakszervezetben Széles körű választott és munkabizottságban két és fél megbízott aktívahálózattal dől- szaz megbízott szakszervezeti „ , . . . , aktíva dolgozik. A gyár nagv gozik a Zomancipari Műves ® , _ . ,., gondot fordít az aktivisták to- salgótarjáni gyáregységének vábbképzésére. Ebben az év­szakszervezeti bizottsága. Köz- ben tizenötén tanulnak külön- tük szép számmal vannak nők böző szakszervezeti iskolákban, és fiatalok. A háromszáznegy- Az évenként megszervezett bi- venöt választott tisztségviselő- zalmitanfolyamon mintegy bői másfél száz a nő és hét- félszázan, a reszortbizottsági vennyolcan harminc éven alu- tagok továbbképzésén hatvan— liak. Ezenkívül huszonhárom hetvenen vesznek részt. Szüretelés villanyárammal A szőlőben generátorral el­látott aggregét halad. Egyik csatlakozója a venyigéket tar­tó dróttal érintkezik, a másik a fürtök irányában mozog. Ml helyt ez a csatlakozó eléri a fürtöket, nagyfeszültségű ára­molt bocsát beléjük. A bo­gyóknak ez a rövidzárlat nem árt, az érett, nagy cukortar­talmú szőlő ellenállása cse­kély. De a fürtöt vezető szár rosszul vezeti az áramot, egy pillanat alatt átizzik és elég, a fürt pedig egy gyűjtőbe hull. A különös szüretelőeseköz feltalálói a mezőgazdasági munika és irányítás szervezé­sével foglalkozó tudományos kutatóintézet munkatársai, va­lamint a Tyimdrjazev Mező- gazdasági Akadémia szakem­berei. A szovjet gépet mór Olaszországban, Franciaor­szágban és az Egyesült Álla­mokban is szabadalmaztatták. Az ember elvárja Az emberek zöme szeret sőt még jobb is az egyenlősdi, nük már nem olyan éles a ha­dolgozni, nagyon soknak lét- mert ez jobban eltünteti az eleme a munka és csak keve- ő hanyagságát, gyengébb „ka- sekre áll az a mondás, hogy padlását”, esetleges hozzá szívesen elmenne a munka nem értését. No. és a vezető? temetésére. Az is tény viszont Kétségtelen, hogy neki is ké- — és ez természetes —. az nyelmesebb az egyenlősdiség, ember elvárja, hogy munkáját mert kevesebb az ütközési megbecsüljék és azt ne csak pont, nem kell annyi érv és szavakban, hanem anyagilag nincs annyi vita. is elismerjék, becsüljék. Persze, mindez nagyon le­egyszerűsített, de azért van Az utóbbi időben egyre benne valami m van például gyakoribb beszédtéma, hogy az a fesz(m,ség> ami a maga­mindenkit munkája alapján sabb képzettségü munkások és ismernek-e el, van-e megfe­a művezetők bérezésénél ta­lelő differenciálódás a jőve- pasztalható és amelynek kö_ delmek között, azt kapja-e, vetkezménye> hogy a legjobb úgy részesedik-e egy-egy em- szakmunkasok nem szivesen bér a társadalmi javakból, vállalnak művezetői munka_ ahogyan megérdemli, annak arányában kap-e, amilyen mértékben ad vagy adott. kört. Több munka, nagyobb felelősség, sokszor mások he­lyett is intézkedni, gondolkod- A beszámoló taggyűlések ni> úgy látják nem kifizetődő, legtöbbjén foglalkoztak a kol- No> ®s mi van az erkölcsi tár. az egyéni és a közösségi érdekek között. De ha ezek az emberek azt látják, hogy nem veszik észre őket, nem becsü­lik szorgalmukat, törekvésü­ket, elpárolog belőlük a mun­kához, sőt még a munkahely­hez kötődő, addig szilárdnak látszó kapcsolat megtartó ere­je. A „vándormadarak” kö­zött nem egy akad, aki azért állt tovább, azért vált meg munkahelyétől, mert úgy érez­te. hogy abban az üzemben egyformán keres a tehetségte­len, a lusta és a jó, a szorgal­mas szakember. Ez pedig el­lentétben áll az ő elképzelésé­vel, amit a szocialista bérezés­ről vall, éppen ezért keresi az olyan üzemet, azt a murkahe- lyet, ahol elismerik, becsülik a jól dolgozó munkásembert. Az ember természetes lektív és személyi érdekeltség elismeréssel, a munka erköl- gya, hogy megtalálja számitá­ervényesülésének megyei ta- csévél? Erre azt lehetne mon- pasztalataival és állapították dani: ha a munkát anyagilag meg, hogy bár gazdasági egy- nem ismerjük el, nem becsül- ségeinkben a korábbinál jobb lük, nem ismerjük el és nem a helyzet, és jobban érvénye- becsüljük erkölcsileg sem. sül a munka'szerinti elosztás Ma már egyre sokasodik elve, a jövedelmek különbsége még mindig nem tükrözi tel­jesen a végzett munka ered­ményeinek eltéréseit és főleg azoknak az embereknek a száma, akjk nem nézik min­sát, hogy boldoguljon az élet­ben. Es egyre több az olyan, aki egy lépéssel előbbre jár, aki már arra is ad, hogy a kisebb-nagyobb közösség is elégedett legyen tevékenysé­gével, mert csak akkor érzi igazán munkája, léte értei­den mozdulatuknál: mennyit mét. Észre kell venni ezeket az embereket, és anyagilag, kapok érte, lesz-e nekem hasznosságát. A tapasztalatok hasznom belőle, kifizetődik-e erkölcsileg egyaránt megkü- szerint erős társadalmi nyo- ez békém, vagy sem. Ezeknek lönböztetett figyelmet kell rá­más érezhető az alacsonyabb az embereknek lételeme a keresetű munkások részéről a cselekvés, a tenniakarás, ben­juk fordítani. Papp János jövedelmek differenciálása el­len, és a vezetők sok esetben nem lépnek fel kellő határo­zottsággal a szemlélettel szem­ben. Szóval: az egyik részről nyomás a differenciálás el- ien, másrészről pedig nincs meg a kellő fellépés, határo­zottság. Érdemes itt megállni, és egy kicsit hangosan gondol­kodni. Hát valójában kinek az érdeke a differenciálódás? Mit mond a jól dolgozó? Neki nem érdeke, mert kiné­zik a többiek, azt mondják, azért hajt, mert kapzsi, mert a másik elől akarja elvenni a többet. És aki rosszul melózik? Neki aztán teljesen mindegy, Szibéria számokban — Az Uraitól teletne ossz- — Az ipari termelés az pontosul a Szovjetunió terme- utóbbi ötven évben Szibériá- szeti kincseinek 70 százaléka, ban 200-szorosára emelkedett. A Mengyelejev-féle táblázat _ 1971—1975 között, a ki­valamennyi eleme megtalál- lencedik ötéves tervben kiala- hato a sziberim fold melyen. kul Nyugat-Szibériábam a kó- -Szibéria koszen tartalékai olajipar új központja. A terv- elerik a 7 trillió tonnát időszak végén az előirányzat- A szovjet vizienergaa-tar- saerint i2o_125 millió tonnára talekok 80 szazalenat a szibé- emelik az olajtermelést. riai folyok adják. . .. , .- Egyedül a Tyumenyi te- ~ * Kuznyecla-medence rület évi 500 millió tonna kő- ^ QX,3-5 nuljio tanna sae~ olajat és 6—700 milliárd köb- net ad 1973 vegére- méter földgázt adhat a jövő- — Szibéria legjelentősebb ben. éléskamrája az Altáj-vidék, — Szibéria adja már ma a amely 1971-ben 3 millió 768 kitermelt kőszén egynegyedét, ezer tonna gabonáit adott az a villamos energia egyhanma- államnak, vagyis 121 száza­dát, a faanyag egyötödét. lékra teljesítette tervét. ANNAVÖLGYI TÖRTÉNET 3. Bajátiszikla alatt A tárló fölött álló fákon fekete varjak vertek tanyát. Kékesen fénylő tollúkon a nap csillogott. A katonák a madarakat nézték, a mada­rak pedig az embereket. Csönd volt egy ideig, aztán a madarak váratlanul felröp­pentek, kört írtak a tárló fölött és csúnya, rekedt rikol- tozással kiabálták: — Kár... kár... kár... Alighogy eltűntek a mada­rak, bevágott az első akna a lejárat elé, aztán a második, a harmadik és talán a száza­dik. Varga János csöndes szóval folytatja az emlékezést: — Mi feiderítők mindig elöl mentünk, Csolnok, Dág, Unye, Piliscsaba, Solymár, Tinye, Budajenő, Budakeszi, Ercsi és Zsámbék volt az útvona­lunk. így, szovjet katonaként lát­ta meg életében először Bu­dapestet. — Kora reggel volt, de már lőttek és ágyúztak. Ami­kor felkelt a nap, észrevet­tem, hogy füstöt okádva ég­nek a házak. Pár nappal később Bojóti- szikia alatt bekerítették a cso­portot. — Mi 17-en voltunk és el­szórtan kettesével feküdtünk minden irányból géppuskatűz keresett bennünket. Egyszer csak váratlanul csönd lett. Hangszórón keresztül oroszul és németül szólítottak ben­nünket: — Reménytelen az ellenál­és jelentsem a mieinknek mi történt velünk... Még most is kapkodva sze­di a levegőt. — Nem akartam menni. Először megtagadtam a pa­rancsot. Azt mondtam, ott maradok mellette. Akkor na­gyon keményen azt mondta, katona vagyok, méghozzá in­ként és a parancsot mlnden­lás. Adjátok meg magatokat, k^e“ ^IjSem te l Ha hogy élnek-e Különben mindannyian el­pusztultok. Jelezzetek fehér és egy gránátot szorongatott a kezében. Másnap amikor ma­gához tért, elmondta, hogy az utolsó pillanatban érkeztünk, mert már mindenkinek elfo­gyott a lőszere... Ez volt Iván szoldát első igazi tűzkeresztsége. Pihentünk, amíg a sebeink rendbe jöttek, és ezalatt sokat mesélt a kapitány. Valahol Szibériában volt mérnök a háború előtt, felesége és két szép gyermeke Leningrádban élt. Mutatta a fényképüket. Három éve nem tudott a csa- ádjáról semmit. Még azt sem, kendővel vagy sapkával... A kapitány hosszú sorozat­tal felelt a felszólításra. Ez volt a többiek válasza is. — Óvatosan kúszni kezd­tünk a bokrok között és észak télé, a mieink irányába akar­tunk kitörni. Elsőként a grúz fiú esett el. Szinte ketté fű­részelte egy sorozat. Megpró­báltam a hátamra venni, de már meg sem ismert. Egyet­len szót mondogatott, sutto­gott, — Mamácska... — Négyen meghaltak, ha­tan megsebesültek közülünk. Láttam, hogy a parancsnokot is szilánk érte. A jobb Iá- engedett, hát, térden alul. A hátamra kaptam a kapitányt és futót­sikerül átjutnom, talán még megmenekülhetünk, ha se­gítséget hozok... Fogja a gitárt a kezében. — Egységünk élő emberei északi irányba tüzeltek és do­bálták a gránátokat, a néme­tek azt hitték, hogy minden erőt bedobva ott akarunk ki­törni és ezért ők is átcsopor­tosították az embereiket. így sikerült délen átjutnom a mi­einkhez és teljesítettem a pa­rancsot. Egy őrnagy elé ve­zettek. A jelentés után kö­zöltem, hogy én is találatot kaptam a jobb combomon. A felcser gyorsan bekötözött és A gyógyulás után új és nagyon komoly feladatot ka­pott. A szovjet egységek tu­domására jutott, hogy a fog­ságba került magyar katonák között sok civil ruhába öltö­zött SS és nyílás tiszt rejtő­zik. Ezeket kellett kiszűrni és kiemelni. — Nem volt könnyű... Ami­kor végeztünk a feladattal, végre-valahára sikerült haza­üzennem. Mogyorós alatt két tüzérségi állást kellett meg­semmisítenünk. Mondtam a társaimnak, hogy itt él Pá­linkás Ferenc bányász, édes­apám régi jó Darátja. Velem iCibaci g,yvjiöcui uckuiuóuu ; .t ,, , f . - , _ le akart fektetni. Csak akkor 1°ttek. így találkoztam Fen bácsinál Kurinyecz Sándor amikor esésemben sírva Aknavetőink pór perc tam a szürkületben a többiek szétlőtték a német géppuska­után észak felé. De a magaslat északi szelén fészkeket és megindult a ro­ham. Három fényszóró ku­is tűz fogadta a csoportot. Két tatta az ellenséget. Győztünk. géppuska pásztázta a terepet. — A hogy tegyem le és figyeljek de a terep tele volt halott és fnknHúam" falumbéli emberrel. Mind a alatt ketten kísértetnek néztek, először tapogattak, hogy tény­leg én vagyok-e. A szovjet egyenruhában láttak, nem akartak hinni a szemüknek. Velük üzentem haza, hogy élek, jól vagyok és amint vé­a mélyedésben. Mellettem egy rá. Kivette az igazolványát, a grúz fiú ásott fedezéket. Ta- párttagsági könyvét, lecsatolta Ián két vagy három évvel le- a pisztolyát és mindent a betett idősebb nálam. Az SS- kezembe nyomott. Azt a pa- ek fönt álltak a magaslat pe- rancsot adta, hogy hagyjam remén. Első sorozataink meg- ott, vigyem magamm il a riol- lepték őket, de hamarosan gait, jussak át a déü oldalon kapitány azt mondta, súlyosan sebesült katonákkal. , , A grúz fiút kerestem először f ,l?sz a háborúnak, hazain a bokros alatt, de ott ahol aul0K' feküdt, bokor 6em volt, csak Nemeth Sándor óriási gödör tátongott. A ka­pitány eszméletlenül feküdt (Következik: Júniusban búcsúztunk) NÓGRÁD - 1972. március 31., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom