Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
A szecesszió megújulása Valóban ezt kérné a nép? Megyénkben Is megkezdték az új Jancsó-film, a Még kér a nép vetítését. A salgótarjáni November 7. Filmszínházból kijövet, most is számos, olykor egymásnak ellentmondó megjegyzés elhangzott, de az új film már közel sem kavart akkora vihart, mint a Szegénylegények és a Fényes szelek, nem szólván a Sirokkóról és az Égi bárányról. Érthető, hiszen ez a film formailag már nem tudott újat nyújtani, tartalmilag pedig egyértelműbb volt minden eddigi Jancsó-filmnél, olyany- nyira, hogy egyik kritikus rajongója azzal próbálta a rendezőt „megvédeni”: a Még kér a nép tulajdonképpen az éleshangú kritikák, az agyonhangoztatott elvárások szatirikus megválaszolása csupán. Vagyis: afféle fricska a műveletlen, be nem avatott, értetlen közönségnek. (Persze, kritikusnak is!) Igaz Is: Jancsó Miklós (eddigi filmjeiből tudjuk!) a gúnnyal, fricskával soha nem takarékoskodott, ha az elesett népet parancsolta kamerái elé. S szent meggyőződésem, hogy nem formai kérdések azok, amelyek kivívták a nézők nagy részének ellenszenvét. A formai okok legfeljebb közömbösségre hajtanak. Formailag Jancsó elsősorban a magyar néző számára hatott igazán filmforradalmárnak, minthogy nyugati mestereinek filmjei csak szelektálva, vagy megkésve jutottak el a hazai közönséghez. Ma már mind többen fedezik föl benne a jó, vagy rossz epigont, a nagy eklektikust, aki számos technikai megoldás mellett Antonionitól vette át az epikus látásmódot és a jelképrendszerek alkalmazását, Bergmantól a misztikumot és a szürrealista beütéseket, Fellinitől az időrend önkényes megbontását, Hitchcocktól a hosszú beállításokat. Eklektikus összeötvöző készségének és képességének erénye, hogy alkotásaihoz tudott újat is adni. Ilyen újszerű formai megoldás: a játék a térrel és a tömegekkel, az állandó mozgás bevitele az azonos, nagyobbára kopár térségre, a gyagilevi totális színház eszméjének megvalósulásaként jelentkező összhatás, a tánc, a szobrászat, a zene (etűd és oratórium), a költészet és irodalom tudatos alkalmazása az új művészetben, a filmben. Ez a formai korszerűsítés lehetséges, hogy szokatlanul hatott, mint Bartók zenéje, a képzőművészet különböző modern irányzatai, vagy az irodalom formai megújhodása. Viszolygást mégsem a csendőrök lovaglása, Rúzsa Sándor szeretőjének meztelen meg- vesszőztetése, a tánc és ének, a tér sivársága, vagy a japán filmekről ismert vérengzés látványa váltott ki, hanem a tartalmi tényezők. A mestereknél, Bergmannál, Antonioninál, Fellininél a filmjükön is világosan érthető, hogy filozófiai- lag, ideológiailag hol állanak, sót éppen abban állott modernségük és művészetük nagysága, hogy nyíltan szembeszegültek a kapitalisták, milliomosok züllött, kegyetlen világával és minden rokonszenvüJelenet a Még kér a nép című filmből két a népnek ajándékozták. Jancsónál semmi sem volt egyértelmű, sőt abban az állítólag őt foglalkoztató hatalomkomp- lexusban is nagy a zavar. Nem arról van itt szó, hogy legendákat gyilkol és jól meggyökeresedett, avitt érzelmeket szaggat (bár ez is lehet fájó, kiváltképpen, ha jogtalan!), sokkal inkább arról, hogy a rendszerint forradalmi (vagy ellenforradalmi) körülmények közötti hatalmi megnyilvánulások a kizsákmányolok, vagy a felülkerekedő kizsákmányoltak részéről csaknem egyenlő jelűek, mi több a humanizmust, az emberséget jobbára a kizsákmányolok képviselik. A szegény gyilkol, lop, egymást beárulja, az urak cinkosan összetartanak. A munkás és paraszt papot öl, templomot gyújt föl, a fehér tiszt, a csendőrtiszt szabad elvonulást biztosít. Az egyházi kollégium papnövendékei okos, megfontolt, komoly, szorgalmas legények, de nem úgy az ellenpólus: a munkás- és parasztfiatalok hebehurgya, őrült hippy k. Bár a Még kér a népnek is a két leghumánusabb alakja a közgazdasági érvekkel egyezkedő gróf, meg a szabad elvonulást biztosító perzekútorpa- rancsnok, ebben a filmben egy pillanatig sem lehet kétséges Jancsó hovatartozása. Ha a képi költészet, amelyben helyet kap a funkció nélküli agrár- szocialista sztriptíztől a kadét misztikus feltámadásáig soksok jancsói furcsaság, nem is győzi meg a nézőt: a szöveg és a zenei alájátszás meg kell győzze. Engels levele, a francia forradalom dalai, munkásénekek, agitáció, fogadalom, vörös kokárdák, a fölsebzett szűzi tenyereken mindent egyértelművé tesznek. Furcsa ellentmondás ez Jancsó esetében: újszerű művészetében megjelent a sematizmus veszélye. A politikum szemmel tartása, szocialista igék ráfüggesztése a szürrealista karácsonyfára, túlontúl direktnek, kívülről ráerőszakoltunk hat. Végül is belefut a leggiccsesebb befejezésbe: nemcsak a vörös ruhás lány optimista dala hangzik föl, hanem még egy vörös masnis revolver is a magasba emelkedik! Premier plan! Ezek után nyugodtan kimondhatjuk újból a szentenciát: Jancsó ismét egy rossz filmmel ajándékozta meg a jobb sorsra érdemes magyar közönséget. Üjabb kísérletekre van szükség, hogy a forma és a tartalom végre megtalálja egységét, s hogy a mindinkább terhes formai sematizmustól is szabadulni tudjon. Túl sok már a vágtázó lovakból, a hegedűs emberből, papok, templomok elégetéséből. Bergmantól tudjuk, hogy a filozófia, a tartalom, a gondolat megismétlődhet rögeszmeszerűen, a formai ismétlődések unalmassá válnak, vejszébe rekesztik a rendezőt, mint az eltévedt halat. Nem véletlen, hogy az olasz kritikák a Rómában, Monica Vittivel forgatott Mindennapi félelem című filmet, amelyet olasz—francia—NSZK koopro- dukcióban Jancsó Miklós rendezett, következetesen párhuzamba állítják az Égi báránynyal. Az alkotóelemek bántóan ugyanazok. Lakos György Az MTESZ jelene és jövője A megyei pártbizottság előkészítője után. 1970. március 20-án megalakult a Műszaki és' Természettudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád megyei szervezete .Salgótarjánban. Korábban már voltak tagcsoportok, amelyek I összefogó megyei szervezet hiányában egymástól többé-kevésbé elkülönülve működtek. A megyei szervezet létrehozásának célja az volt. hogy Nógrád megye helyi érdekeit komplex módon szolgálja, összehangolja a tagegyesületek munkáját. Már jelentős rendezvényeket is szerveztek, többek közt a nógrádi műszaki napokat. Megvalósították-e a kitűzött célokat? Erről beszélgetünk Kőszegi Jenövei, az MTESZ titkárával. — Azt hiszem, lényegében sikerült megvalósítanunk azt, amit elképzeltünk — mondotta. — A tavalyi év legfőbb eredménye, hogy a megyében működő és egymásról alig tudó tudományos egyesületek megismerték egymás tevékenységét. részt vállaltak a megye regionális feladataiból, és olyan nézőpont alakult ki, hogy egymás munkáját kiegészítve, összefogással kell segíteni a megye távlati fejlesztési tervét. Másik legnagyobb eredményünk, hogy sikerült a megyei KISZ-bi- zottsággal. illetve a vezetésükkel működő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsával felvenni a kapcsolatot, és hasznos együttműködés alakult ki a napi munka végzésében. Ügy véljük egyébként, hogy munkánk folyamatos biztosításának záloga a mai ifjúság szakmai rétegének a tudományos munkába való bevonása, az idősebbek tapasztalatának a fiatalok részére történő átadása. Jelenleg az MTESZ tíz tagcsoportban fejti ki tevékenységét. Igen jelentős szerepet tölthet be például a jövőben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, amely az általános üzemszervezés, a I vezetés időszerű kérdéseihez I teheti hozzá folyamatosan a 'legújabb tapasztalatokat, módszereket. Idén februárban megalakult az Építőipari Tudományos Egyesület, a napokban pedig a Bolyai Matematikai Társaság megyei csoportja. Tervezik még 1972- ben a Gépipari Tudományos Egyesület, valamint a Textilipari Tudományos Egyesület megalakítását. Az MTESZ alapvető dokumentuma egyébként idén is az MSZMP Központi Bizottságának 1969. június 26-i határozata, illetve a megyei pártbizottsági határozat. Ez utóbbi a feladatok között megemlíti, hogy: „biztosítani kell a közelmúltban megalakult MTESZ megyei szervezetének a megfelelő munkafeltételeket... Az MTESZ megyei szervezete lásson el megyei tájékoztatási feladatokat is az ipari kutatások eredményeiről. Kiadványok, tájékoztatók megjelentetésével biztosítsa a megyében folyó ipari kutatások, külföldi tanulmányutak tapasztalatainak közzétételét”. — Hogyan áll az MTESZ a feltételekkel? — A tagegyesületek egy-egy bázisüzem, intézmény patro- nálását élvezik, ahol rendszerint az összejöveteleket is tartják. Az üzemek is jól járnak e patronálással, hiszen üzemen kívüli tapasztalatoknak is birtokába juthatnak. Jelentős az MTESZ tagcsoportok szakértői és adaptáló tevékenysége. E téren még rendelkezünk kihasználatlan lehetőségekkel. Bármikor szívesen segítünk például, ha bárki megkeres bennünket, különböző szakmai kérdésben, tagegyesületeinken keresztül szívesen adnánk még több szakértői véleményt is. Természetesen gondunk is van. Például a gépipari technikum jóindulatára van bízva az MTESZ működési feltételének biztosítása, nincs helyünk, így ezt az iskola adja. Távlati tervünk — ebben az ötéves tervben azonban semmiképpen sem kerülhet szóba — egy technika házának létrehozására. Hangsúlyozom, a terv nagyon távlati — bár haszna igen jelentős lenne —, de sokat segíthetnének például az üzemek is, erre kitűnő példa Fejér megye. Addig is azonban, amíg erre esetleg sor kerülhet, a lehetőségekhez mérten ievek- szünk eleget tenni a feladatoknak. Reméljük, nem eredménytelenül. T. E. Gyerekek az árokban Épül Salgótarján. Szinte nincs\ a városnak olyan pontja, ahol ne kezdődne, vagy fejeződött volna be valamilyen építkezés, vezeték- vagy csőfektetés. Legtöbb helyen a felvonulási terület be van kerítve, sokszor azonban szűknek bizonyul a hely és kerítés nélkül is tárolják az anyagot; betonelemeket, csatornacsöveket. A gáz-, távfűtés- és elektromos kábelek vezetékei számára sok árkot ásnak mostanában. A város területét felszabdaló árkok, szabadon hagyott különféle építőanyagok veszélyt rejtenek magukban. A gyerekek nagy örömmel vesznek tudomást róluk és játszótér híján — mert nagyon kevés játszóterünk maradt, különösen a város központjában —, birtokba veszik azokat. Beugrálnak az árkokba, felmásznak a betoncsövekre és izgalmat, kalandot keresve átmásznak a kerítéseken is. Nem hiszem, hogy részletezni kellene az ezzel járó veszélyeket. Az árkok nagyon köny- nyen okozhatnak kéz-, lábtörést, egy szétguruló betoncső- halom okozta életveszélyes sérülésre pedig gondolni sem jó. Az NDK-ban az építkezéseken a következő tábla olvasható: Minden szülő felel gyermekei testi épségéért. Lehet, hogy hasonló felirat nálunk is hatásosabb lenne, mint a tiltó táblák? A veszély komoly. Célszerű lenne intézkedéseket tenni a megelőzésre, még mielőtt bárkit is baleset érne. — g — Könyvesboltban festmények Érdekes kezdeményezés indult útjára Balassagyarmaton. A Rákóczi úti könyvesboltban a könyvek mellett festményeket is árulnak. Világhírű mesterek miindemki által jól ismert képeinek reprodukciói ezek. Található közöttük Leonardo-, Gaugin-, Chagai-, Sis- kin-kép másolata, színben és kivitelben megközelítve az eredetit. Az újszerű kezdeményezésnek máris nagy sikere van Balassagyarmaton. Remélhetőleg a folytatás sem marad el. Öröklődés és változékonyság A salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban megrendezett biológusnapok után* az iskola keretében Rétságon a gimnáziumban is bemutatták a TIT „Öröklődés és változékonyság” című kiállítását. Az öröklődés tudományának alapjait Darwin vetette meg, a fiziológia egyik legfiatalabb tudományága, mégis számos felfedezéssel büszkélkedhet. A képanyagban gazdag és szemléletes kiállítás nagyban hozzájárul a tanulók biológiai tudásának gyarapításához. NÓGRÁD — 1972. március 30* csütörtök Sugár István: A Különös házasság igaz históriája 8. De hogyan is áll a dolog azzal a rablással a Buttler- kastélyban? A kritikus eset estéjén is ott járt Buttlerné, Borbála asszony szeretője, Szeleczky Márton fiatalúr. Együtt vacsoráztak. Borcsa grófné egyre csak azt hajtogatja a cselédség előtt, hogy úgy érzi: a kastélyban fcísér- tetjárás van, s ezért égetni fogja egész éjszaka a gyertyákat. Valóban! Látja is a személyzet, hogy éjszakahossz- 6zat világosság szűrődik ki a kastély ablakain. Másnap, jókor reggel, amikor Szeleczky úrfinak már nyoma sincs a házban, a szerelmi légyottot megfejelt zsákmánnyal egyetemben — a kertész fia talál rá a felíeszí- tett ládára. Lóhalálban, szaladnak is a rémes hírrel Buttlemehoz, de az még csak meglepődést se mutat. Fitymálva kijelenti, hogy a ládában nem is szokott pénz lenni. Pedig, amikor az öreg gróf lélekszakadva hazaérkezik, még 10 ezer forintot találnak benne. Csak hosszú-hosszú esztendők múltán derül fény arra, hogy Borbála asszonynak titkos kulcsa volt férje belső szobájához. A hetvenesiztendős Buttler grófot annyira megviseli, s felizgatja beteg 6zívét aljas megrablása, hogy egészsége napok alatt összeroppan. Ágynak dől, 6 odatelepszik mellé hűséges kirurgusa, Pék Kon- rád. Hátha segíthet még valamelyest az öregen? De a nagybeteg megérzi elkerülhetetlenül közelgő végét. — „No, domine (uram) Komáramy! — újságolja hűséges gazdatisztjének — megvan már a testafnentom, hogy se egyik, se másik gyermekemnek baja ne legyen halálom után.” — „Úgy, de méltóságos gróf úr, jó volna azonban csak egy szolgabíró és plébános urak által is aláíratni.” — „Nem akarom!” — csattant fel Buttler rövid és furcsa válasza. Amikor azután felkeresi betegágyánál Simonyi tiszttartója is, már így fogadja az öreg: —„A rendelés mindenekről vagyon a ládában. Csak keressétek holtam után ott!” Borcsa grófnőnek a pénz, a kincsek, a vagyon körül jár az esze. • Meg kell kaparintania a könnyen hozzáférhető pénzből és értéktárgyakból minél többet, addig, amíg lehet. .. Gábor gróf már öntudatlanul küzd az irgalmat nem ismerő halállal. A már hörgőhaldokló mellől félrehívja a gazdasszony az orvost. Azt ajánlja neki, hogy nyissanak ki egy vasalt ládát, s a kiszedett pénzt, értékeket dobálja ki majd neki az ablakon át a kertbe, ö majd Szeleczky Márton fiatalúrral felszedegeti. Ígéri, hogy nem fogja a kirurgus megbánni. De a sebészmester nem áll rá a rablásra. Borcsa azért, mit sem törődve vele, a szeme láttára emeli el „a halállal küszködő” férje aranyóráját. Alig hunyja le örökre a szemét Párdányi Buttler Gábor gróf, Borbála asszony már nagy sebesen csomagol. Két lá- dányi értékes holmit, pénzt, ezüstneműt s miegymást sürgősen Egerbe szállíttat, s biztonság kedvéért, a mit sem gyanító egri püspök udvaráledkezik meg néhány fontos családi okmányról sem! — „Ezekkel a gróf gyermekeit mind megronthatom!” — büszkélkedik bizalmasainak nagyképűen. Így vész nyoma az öreg Buttler végrendeletének is. Hiszen az újdonsült grófnéra nem testált abban a férje két- háromezer forintnál többet. De ezt a summát sem mint hitvesének hagyományozta, hanem „a mellettem tett hív szolgálattyáért...” Egy Párdán •• fp i •* ff Sürgős esküvő a láthatáron Amikor 1792. június 25-én Buttler Gábor hetveneszten- dős korában eltávozik az élők sorából, a tizenkilenc éves János fia előtt egyszeriben tágra nyílnak a mérhetetlen vagyon kapui. De még el sem temetik az öreg grófot, a felesége máris az egri püspökhöz folyamodik, hogy rendeljen valakit mellé, „mert éppen semmivé tesznek, mint osztályban, mint becsületben...” Megjelenik ugyanis a küzdőtéren Buttler Gábor négy asszonylánya is, tekintélyes ilWil EGER GiRÍNGSr KÄL erdőtelek A különös házasság létrejötté ben szereplő helységek képvázlata tér/ nyi Buttler Gábor gróf hites özvegyének pedig nem ennyi dúltál! Még akkor is, ha korábban csak egy közönséges csizmadia felesége volt. Hiába keresik hát a Buttler atyafiak a testamentomot. Hiába teszik tűvé érte a kastélyt, záros ládáit, titkos fiókjait. .. — „Áztat ne is keressék, mert nincsen semmi testamentom!” — replikázik a ravasz özvegy, a Buttler-örökö- sök nagy bosszúságára. De nincs mi mást teniniök: lekell ban helyezi el. De nem ie- nyelniük a bókát. és tapasztalt férjeiktől támogatva. Mindnyájan a maguk jussát, minél nagyobb koncot kívánnak kimarni a vagyonból. Ebben a szinte vérre menő küzdelemben mindenki mindenkinek az ellensége! Jánosnak éppen úgy ellenfelei nővérei és sógorai, mint mostohája, de a Buttler.lányoknak is öccsük mellett veszélyes rivális Borcsa grófné, s végül a fiatal özvegynek mindenki gyűlöletes ellenfele. (Folytatjuk)
