Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-30 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 76. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 30-, CSÜTÖRTÖK Kezdeményezők ötletekben., elképzelésekben gazdagok vagyunk. Az egészséges, életrevaló kezdeményezések lendítik előre a fejlődés kerekét. A mindennapi életből példák tömegét lehetne ennek bizonyítására felsorolni. Így születtek a különböző termelési és egyéb társadalmi mozgalmak. A szocialista brigádmozgalomitól kezdve a tisztasági, fásítási, parkosítási mozgalmakig igen sokrétű célok elérése érdekében született kezdeményezés. Az elért eredmények is közismertek. Ma is a kezdeményezések korát éljük. KlSZ-védnök- séggel valósul meg több nagyberuházásunk, mint a Vegyigépszerelő Vállala. salgótarjáni, a FŰTÖBER nagybátonyi gyára, több vállalat, üzem fontos fejlesztési terve. A legutóbbi, úgynevezett operatív bizottsági ülések már nagy vonalakban tisztázták az idei tennivalókat. Lelkesedésben általában nincs hiány, reméljük nem lesz a végrehajtás során. sem. A napokban jelent meg a KISZ megyei bizottsága, az SZMT, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Nógirád megyei szervezete és a KISZÖV közös pályázati felmvása, amely korhatár nélkül különböző témakörökben szólítja munkára a kezdeményezőket. A pályázat sikere bizonyára mindannyiunk érdekét szolgálja majd. Az ötlet, a kezdeményezés azonban önmagában még kevés. A mag, ha termékeny talajra talál, akkor gyorsan fejlődik, terebélyesedik, ha nem, akkor kárba- vész. Ugyan ki ne tudna a saját tapasztalatából olyan ötletet mondani, amit megszületésekor lelkesedéssel fogadtak és mégsem valósult meg. Nem is olyan régen cikkek sorát írtuk például a mlnőséglánc-mozgalomról, a salgótarjáni Kronovetter István vízvezeték-szerelő szocialista brigádjának kezdeményezéséről. Ez a mozgalom nagyon sokat ígért és gyarapodott is, eljutott egy országos értekezletig, azután az érdektelenség útvesztőjében elkallódott, pedig érdekünk fűződött hozzá. Az újabb, úgynevezett Dolgozz hibátlanul mozgalomra reméljük nem ez a sors vár. Elfogadott újítások, pályázatokon is díjazott szakdolgozatok, az üzem- és munkaszervezéssel foglalkozók jó és gazdasági eredményekkel is kecsegtető javaslatai sokszor csak jóval később, vagy egyáltalán nem valósulnak meg. Az -ok legtöbbször az érdektelenség. Érdemes lenne ezeket a nem egyszer fiókban porosodó kezdeményezéseket is újra megvizsgálni, hasznosítani, hogy a befektetett energia megtérüljön. A gyorsaság itt is erény. A kezdeményezők számára is az a legszebb elismerés, ha megvalósulva látják javaslataikat. A vállalatok, üzemek vezetői tehetnek legtöbbet azért, hogy egyetlen jó, a közös ügyünket előremozdító kezdeményezés se vesz- szen el az érdektelenség útvesztőjében. A vállalati, párt-,, szakszervezeti szervek, a KXSZ-szervezetek már eddig is sokat tettek a kezdeményezések felkarolá- ■ sáért. Szükséges, hogy a jövőben még inkább segítsenek, ösztönözzenek a mielőbbi megvalósulás, érdekében. B. J. Kihasználni minden lehetőséget a mezőgazdasági termelésben Megnyílt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa A több mint kétezer küldöttválasztó gyűlésen felhatal- mázott 442 kongresszusi küldött, 2373 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 235 mezőgazdasági szakszövetkezet és 21 halászati termelőszövetkezet képviselőjeként foglalt helyet szerdán reggel a Parlament kongresszusi termének padsoraiban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 11. országos kongresszusának színhelyén. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT Elnökségének tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetségek, az OKISZ és a SZÖVOSZ vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, kitüntetett tagja, megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek: Berki Sándor, a mezőszilasi Mezőföld Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnökhelyettese nyitotta meg a kongresz- szust, majd a tanácskozás résztvevői egyperces néma felállással adóztak a magyar termelőszövetkezeti mozgalom nagyjai közül az utóbbi években elhunytak emlékének. Berki Sándor előterjesztésére ezután megválasztották a kongresz- szus munkabizottságait, a mandátumvizsgáló, a jelölő , a szavazatszedő és a szerkesztő bizottságot. Ezután Berki Sándornak a TOT nevében benyújtott előterjesztésére a jelenlevők egyhangú szavazással elfogadták a napirendet. Ezután Szabó István, a TOT elnöke megtartotta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolóját a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről. Mit vár a munkásosztály? A bevezetőben arról szólt, hogy a kongresszus nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom „ügye”. A tanácskozás minden bizonnyal érezteti majd hatását a munkás-paraszt szövetség további fejlődésében. Rámutatott: a munkás-paraszt szövetségnek napjainkban nagyon jelentős anyagi jellegű tartalma is van. A szövetség szempontjából is lényeges, hogy a tsz-ek jól kihasználják erőforrásaikat és feltárják tartalékaikat. A munkásosztály teljes joggal várja el a tsz-parasztság- tól, hogy minden lehetőséget használjon ki, amely az élelmiszer-ellátás színvonalát tovább javítja. A munkásqsz- tály és a szocialista úton haladó termelőszövetkezeti parasztság kapcsolatában az érdekazonosság a meghatározó elem. Az osztályszövetséget a mindennapok gyakorlatában is erősíteni kell. Ezután arról szólt, hogy a termelőszövetkezetek az elmúlt öt évben nagyobb fejlődést értek el, mint bármikor korábban. Eredményesebb lett gazdálkodásuk, és javult termelésük színvonala is. A tsz-tagok túlnyomó többsége — az állam sokoldalú segítségével — a nehezebb időszakokban is töretlen munkakedvvel dolgozott a gazdasági eredmények javításán, a tisztességes üzemi és személyi jövedelmek elérésén. Kifejtette, hogy a termelőszövetkezetek részesedése az ország mezőgazdasági termelésében állandóan nő és ma már a termelésnek csaknem háromnegyed részét teszi ki. A tsz-eknek nélkülözhetetlen szerepük van a lakosság élelmiszer-ellátásában, a külkereskedelem és a feldolgozó- ipar igényeinek kielégítésében. A mezőgazdaság deviza- mérlege mind a szocialista, mind pedig a tőkésországok viszonylatában aktív, amiben döntő szerepük van a tsz-ek- ben előállított termékeknek. Beszélt arról, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági ösztönzésnek megfelelően módosult a tsz-ek mezőgazdasági termelése. Egyes gazdaságokban nagyobb szerepet kaptak a jövedelmezőbb ágazatok, vagy azok amelyekben gyorsan meg lehet teremteni a kielégítő jövedelmezőség feltételeit. Néhány éve csökken a cukorrépa, a zöldség, a dohány- é* *«iás munkaigényes növények vetésterülete. Nem fejlődik kellően a szarvasmarha-tenyésztés és az utóbbi időben a vártnál kedvezőtlenebbül alakul a tejhozam. Ezeknek a termékeknek a hiánya érzékenyen érinti a fogyasztók és a külkereskedelem érdekeit — hangsúlyozta. Javította a foglalkoztatottságot A tsz-ek kiegészítő tevékenységével foglalkozva elmondotta, hogy a melléküzemágak sokat javítottak a falusi foglalkoztatottságon. Szabó István Olyan termékek előállítására és olyan szolgáltatásokra „álltak át”, amelyek iránt azonnali és nagyarányú volt a kereslet, amelyeknek jó volt a jövedelmezőségük is. Nem termeltek elfekvő árut, sőt gyakran hiánycikkek előállításával segítették az ellátást. Kétségkívül mutatkoztak hibák is; kissé késtek azok a jövedelemszabályozási intézkedések, amelyek megszüntették a szektorok különbségéből adódó előnyöket és egyenlő feltételeket teremtettek az ipari vállalatok és a termelőszövetkezetek számára. Néhány haszonleső ember gátlástalanul kihasználta ezt a visszás helyzetet, és ezzel esetenként lejáratta a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységét. De kétségtelen az is, sokan nehezen barátkoztak meg azzal a gondolattal, hogy a szövetke .etek, szocialista vállalatok, amelyek törvényes keretek között foghatnak vállalkozásokban. Sok szór támadt ellenérzés olya(Folytatás a 2. oldalon) Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség. A delegációt, amely a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására látogatott a szovjet fővárosba Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezette. A küldöttség tagjai voltak: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter és Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József, külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, ,a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Jelen volt az érkezésnél V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Fock Jenő nyilatkozata Fock Jenő miniszterelnök a repülőtéren nyilatkozott a magyar kormányküldöttség moszkvai útjának eredményeiről. Elmondta, hogy látogatása tulajdonképpen a néhány héttel ezelőtt lezajlott Brezsnyev—Kádár találkozó folytatása volt. Akkor ugyanis — amint arról a sajtó beszámolt —, olyan elhatározás született, hogy a miniszterelnökök rövid időn belül találkoznak és tárgyalásokat folytatnak a két ország sokoldalú kapcsolatairól. Ezt szolgálta a mostani látogatás. — A tárgyalásokat Koszigin elvtárssal és közvetlen munkatársaival folytattuk — mondotta a továbbiakban. — Áttekintettük a most folyamatban levő ötéves terv keretében megkötött egyezmények végrehajtását. Ezzel kapcsolatban kölcsönösen az volt a véleményünk, hogy ez a munka rendben folyik. Egyébként a tárgyalásokon a magunk részéről abból indultunk ki, hogy lehetőség szerint 1980—85-ig egyezzünk meg az egymást kölcsönösen érintő legfontosabb kérdésekben, azaz pontosabban: mi már most szeretnénk tudni, mennyi nyersanyagot kapunk a Szovjetuniótól 1980—85- ben. Ebben a kérdésben végleges választ szovjet részről természetesen nem tudtak adni. Őszintén szólva ilyesmire nem is számítottam, csupán arra akartam felhívni szovjet partnereink figyelmét, hogy mi — nyersanyagszegény ország lévén — nem tudunk tervezni úgy, hogy a nyeranyag-szük- ségletünk — azon belül elsősorban a fűtőanyagunk: olaj, földgáz — ne legyen biztosítva. Meg kell mondonom, hogy a szovjet elvtársak a legnagyobb megértéssel fogadták ezt a törekvésünket. — Egy sor olyan problémáról is tárgyaltunk — a jelenlegi ötéves terv feladatain túlmenően —, amelyeknek megoldásával a magunk részéről szeretnénk iparunk szerkezetét javítani, a magyar népgazdaság' adottságainak jobban megfelelő ipari struktúrát kialakítani. Ebben is szükségünk van szovjet barátaink megértésére, segítő szándékára. S már itthon igyekeztünk olyan javaslatokon törni a fejünket, amelyek nemcsak számunkra hasznosak és szükségesek, hanem a szovjet elvtársakat is közvetlenül érdeklik, a Szovjetunió szempontjából is előnyösek. Ezekben a kérdésekben sem tudtunk véglegesen megállapodni, azonban szovjet részről igen nagy érdeklődés nyilvánult meg az általunk felvetett témák iránt. Ezek ugyanis egyben olyan javaslatok, amelyek a szovjet nyersanyag-kitermelő iparágak fejlődését is előmozdíthatják. Ide tartoznak például az automatikák és más különféle berendezési tárgyak, amelyek a nyersolaj- és a földgázvezetékek megépítésénél nélkülözhetetlenek. Köny- nyűiparunk, élelmiszer-gazdaságunk, továbbá gépiparunk olyan ágazata iránt, amelyek elősegíthetik a szovjet nyers- anyag-kiteremelést, szintén nagy érdeklődést tapasztaltunk. — Még az idén meghosz- szabbítunk egy sor 1975-ig szóló egyezményt 1980—85-ig. Továbbá az olyan — mindkét ország számára előnyös — nagy jelentőségű egyezményeket, mint például a timföld—alumínium egyezmény, nemcsak meghosszabbítjuk, hanem kibővítjük olyan formában, hogy amilyen mértékben képesek vagyunk több timföldet szállítani, olyan mértékben a teljes alumíniummennyiséget visz- szakapjuk, s azt különféle célokra tetszés szerint felhasználhatjuk. — Végeredményben ami a megbeszéléseink gazdasági részét illeti, tárgyalásainkat nagyon hasznosnak, nagyon eredményesnek tartom. Külön Öröm volt számomra, hogy a Kádár elvtárs és Brezsnyev elvtárs eszmecseréjén kialakult szívélyes légkör a mostani megbeszéléseket nagymértékben megkönnyítette. Elmondta a miniszterelnök azt is, hogy — a gazdasági témákon kívül — csaknem kétórás megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával egyéb kérdésekről is. Ezen a találkozón részben a két országot kölcsönösen érintő témákról, gazdasági és egyéb kapcsolatokról, részben a szocialista országok közös érdekeiről — köztük a KGST-vel összefüggő kérdésekről — továbbá a legnagyobb jelentőségű nemzetközi problémákról volt szó, úgy, ahogyan pillanatnyilag a szovjet vezető szervek — és személyesen Brezsnyev elvtárs — látják, értékelik." Ezt a beszélgetést — mondotta a miniszterelnök — nagyon fontosnak tartom, s azt hiszem, nemcsak jómagam, de Brezsnyev elvtárs is úgy érezte: valóban őszintén, szívből, a legbensőbb dolgainkat mondtuk el egymásnak. (MTI)
