Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-28 / 74. szám
A tavalyi év fekete krónikája anácskozott a Nógrádi megyei liöznli Balesetclkáríáásá Tanács Az utóbbi években Jelentősen romlott a közúti forgalom biztonsága. Míg 1965-ben az országban egy napon átlagosan 82 közúti baleset történt, addig 1971-ben 135. Megyénkben is hasonló a helyzet. Tíz évvel ezelőtt míg átlagban háromnaponként történt egy közúti baleset, jelenleg már naponta kettő. Az elmúlt öt év alatt hazánkban közel 100 ezer személyi sérüléssel járó és több mint 100 ezer forint anyagikáros közúti közlekedési baleset történt és a balesetek időpontjától számított 30 napon belül j6418 fő meghalt. A sérülteknek mintegy egyharmada súlyos — azaz az ország lakosságának mintegy 1,3 százaléka szenvedett halálos, súlyos, illetve könnyű sérüléseket. Ha figyelembe vesszük, hogy Szeged város lakossága 119 ezer, akkor megállapítható, hogy — az elmúlt öt év alatt — a balesetek során meghalt, illetve megsérült személyek száma több volt, mint Szeged lakossága. A motorizáció gyors felfutása időszakában élünk, amikor a tárgyi és tudati feltételek nem alakultak ki teljes mértékben. Az összes közlekedési ágazatok közül a közúti közlekedés fejlődött a legdinamikusabban. Az életszínvonal állandó és gyors emelkedése és a lakosság vásárlóerejének jelentős növekedése a személyautók vásárlásában szembetűnően mutatkozott, öt év alatt a személyautók száma 2,4-szeresére növekedett, a jelenlegi tervidőszak végére megduplázódik és eléri a félmilliót. A közúti közlekedés három fő tényezője — a gépjármű, az ember — ideértve a közlekedési morált is —, valamint a pálya — közül a jelentős közúti fejlesztés ellenére is elmaradt a pálya fejlődése. Legnagyobb lemaradás azonban az emberi tényezőknél, a közlekedési morál kialakítása terén tapasztalható. Nem alakult ki még az a követelmény, mely a fejlett közúti forgalomnál elengedhetetlen, hogy a kölcsönös megértés, udvariasság mind a többi gépjárművezetővel, mind a gyalogosokkal szemben elengedhetetlen előfeltétele a balesetek megelőzésének. Huszonötezer ember rendelkezik megyénkben gépjármű- vezetői engedéllyel és emellett ezrével vesznek részt a forgalomban kerékpárosok, lovasfogathajtók, munkagépvezetők, akiknek közlekedési ismerete hiányos, sőt, sokaknál erről nem is beszélhetünk. Példás büntetések Van egy kis különbség, ha negyven helyett nyolcvan kilométeres sebességgel szalad a gépkocsi Budapesten a Kerepesi úton. A közlekedési rendőrök is észrevették, hogy Dob- rádi László 28 éves tani lakos nem a megengedett sebességgel közlekedett, amiért 900 forint bírságot kapott a szabálysértő. Az egyes számú ellenőrző lapját 2 évre bevontait. Salgótarjániban a Karámos utca és a Fürdő út kereszteződésénél nem adta meg az elsőbbséget Molnár József 40 éves tarján! lakos. A szabálysértőt 1200 forintra bírságolták. Szép számmal akadtak olyanok, akik a pohár után nyúltak. majd a volán mellé ültek. Kovács Pál 35 éves ma- gyairnándori lakos egy féldecit ivott, majd a vontatóra ült. A szabálysértésért 600 forintot kell fizetnie és két évre bevonták az egyes ellenőrző lapját. Egy deci bort ivott Börze András 31 éves homokterenyei lakos, míg Jakubo- vícs Gyula Nagybátonyi gépkocsivezető egy pohár sört fogyasztott. A birság sem maradt el: 1800—1800 forintot kell fizetniük a szabálysértőknek, akik közül Berze ellenőrző lapját két évre bevonták. Miskolcon nem a megengedett sebességgel közlekedett Székely István 30 éves pásztói lakos, míg Karancsságom Kakukk Gyula 23 éves vizsla® lakos vezette nagy sebességgel a rábízott tehergépkocsit. Előbbi az egyes számú ellenőrző lap bevonása mellett 800 forint, utóbbi 1500 forint pénzbüntetést kapott. Zárjuk a sort két italt fogyasztó gépkocsivezetővel. Blaskó István berceli lakos egy deci bort ivott és személygépkocsiba ült, Brusznyai József két Htampó rum utána segéd-motorkerékpárra. Blaskó 1200 forint, Brusznyai 150Q forint pénzbírságot kell, hogy fizessen meggondolatlanságáért. Nem szolgálják a közlekedés biztonságát, a kldöntött táblák, korlátok, a kilátást gátló növényzet. Nem megoldott a gyalogátkelőhelyek jelzésének tartóssága, ezek nélkül a gyalogosok helyes közlekedésre való nevelése nagy nehézségekbe ütközik. E hiányosságokat társadalmi segítőink és állampolgárok jelzik. Ha jelzésüket nem követi intézkedés, joggal vélt ki belőlük felháborodást. Nagyon sok jelzés érkezik autóbusz-megállókkal kapcsolatban. Első helyen áll Salgótarjánban a sal- gói kapu és a művésztelepi buszmegálló kiépítése, ugyanis a jelenlegi rendkívül veszélyes — bár az összes buszmegálló 50—60 százaléka áthelyezésre, vagy kiépítésre szorul. A megelőzést szolgálja az ellenőrzések fokozása. A szabálysértési feljelentések jelentős része két durva szabályszegésből adódott: ittas vezetés és vezetői engedély nélküli vezetés. E két szabályszegés jelentős szerepet játszik a balesetek alakulásában. A tanácskozáson hangzott el: a forgalom biztonsága ma már nem lehet csupán a rendőrség és a Közúti Balesetelhárítási Tanács ügye. Egész társadalmunk fontos ügyévé kell tenni. A társadalmi és gazdasági szervek képviselőit be kell vonni e munkába, mert segítséget tudnak adni e feladatok megoldásához. A hozzászólások során a megoldatlan problémák egész sora vetődött fel. A megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács az 1972. évi munkatervét már a felvetett problémák figyelembevételével fogadta el. A tanácskozás felhívást fogadott el, melyet valamennyi gazdasági vezetőnek eljuttat. A felhívás lényege, hogy a megye közlekedési vállalatai, állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyéb közületei ne alkalmazzanak olyan gépkocsivezetőt, akit más vállalat ittas járművezetés miatt elbocsátott. Ne kerüljön egy évig gépkocsivezetőként alkalmazásba az, akinél bizonyított, hogy súlyosan vétett a közúti fegyelem ellen. A baleset- mentes kilométer igazolása kísérje el új munkahelyére a gépkocsivezetőt. A munkaadó kísérje figyelemmel a gépkocsivezető közúton tanúsított magatartását. Ha a gépkocsi- vezető két, vagy több balesetet okozott, kérje pszichológiai, illetve pályalkalmassági vizsgálatát. Gólián András, a megyei KBT tagja Kezdődik a motorosszezon, nem árt figyelni a balesetekre. Tavaly 115 motorkerékpáros okozott balesetet Nógrád útjain! Nagyobb forgalom bonyolódott le tavaly az ország útvonalain, mint bármelyik korábbi esztendőben. A közutakon szállított áruk súlya elérte a 430 millió tonnát, a megtett kilométereké pedig a 6,5 milliárdot. 1971-ben a közúti távolsági forgalomban mintegy 500 millió utas vett részt. Egyebek közt erről számol be az Országos Közúti Balesetelhárítási Tanács most elkészült forgalmi mérlege. Az ország járműállománya az elmúlt esztendőben gyors ütemben növekedett. Elsősorban az autósok tábora emelkedett: 1971. végén a személy- gépkocsik száma meghaladta a 290 ezret, a motorkerépárosok száma a 660 ezret. A közúti forgalmat alaposan felduzzasztottá az Idegenforgalom is: 1971-ben csaknem 900 ezer külföldi rendszámú gépkocsi fordult meg útjainkon. Elgondolkoztatóak a közlekedési balesetek számának országos alakulásáról képet adó adatok. Ezek' szerint 1971-ben mintegy 23 ezer közúti baleaBt történt, s ezek következtében 1527-en haltak meg, több mint 30 ezren pedig súlyosan, illetve könnyebben megsérültek. A halálos kimenetelű balesetek száma 1970-hez viszonyítva 12,6 százalékkal emelkedett. A karmabolok csaknem egyharmada — több mint 7100 — a fővárosban fordult elő. A vidéken történt balesetek száma általában csökkenő tendenciát mutat, így például tavaly Csongrádban 17,3 százalékkal, Baranyában 16,8 százalékkal, Zalában 13,5 százalékkal, Békésben pedig 12,8 százalékkal csökkent a közúti balesetek száma. Viszont Haj- dú-Bihar megyében, Pest megyében és Borsod-Abaúi- Zemplén megyében 8,1, 3,3, illetve 2,8 százalékos volt az emelkedés. A karambolok előidézőinek többsége magánautó-tulajdonos volt. Figyelmetlen vezetésükkel, különféle szabálytalanságaikkal mintegy 6000 balesetet okoztak. Az elmúlt esztendőben a közúti forgalomban csaknem 6700 gyalogos szenvedett sérülést. Szomorú adat, hogy az elgázolt gyalogosoknak csaknem a fele 14 éven aluli, vagy 60 éven felüli volt. A balesetek okai között változatlanul a követési távolság be nem tartása vezet. 1971-ben az ittas állapotban okozott balesetek száma valamivel kevesebb volt mint 1970-ben, de az összes baleset 17 százalékát így is ittas gépkocsivezetők követték eL A helyszín jogellenes elhagyása A hatályos Büntető Törvénykönyv bűncselekménnyé nyilvánítja annak a járművezetőnek a magatartását, aki — mint közlekedési balesetben érintett — a baleset helyszínén nem áll meg, vagy onnan a jogszabályban meghatározott kötelességének teljesítése nélkül, azzal a céllal távozik, hogy magát az eljárás alól kivonja. A múlt évben ez a magatartás szabálysértést képezett, de figyelemmel a gyakori előfordulására, az ebből eredő tár- saclalmi veszélyességére, a jogalkotó a cselekményt bűncselekmény szintjére emelte. Büntetési tétele, az egy évig terjedhető szabadságvesztés, a megelőzést célozza. Fontos tudni, hogy csupán az anyagi kárral járó közúti balesetnél alkalmazható ez a törvényhely. Sérülés esetén vagy közvetlen veszélyeztetéssel járó balesetnél súlyosabb bűncselekmény: a segítség- nyújtás elmulasztásának bűntette történik. Jogszabályon alapuló kötelezettségét szegi meg a többi között az a gépjármű- vezető, aki olyan idegen gépjárművet rongál meg. amelynek vezetője nincs jelen, ha Aktuális a figyelmeztetés Élményekben gazdag nyaralást tervezett T. Pál és felesége, amikor barátaikkal múlt év augusztusában Skoda személygépkocsijukon elindultak Bulgáriába. Az utazás azonban a szép élmények mellett bosszúságot is okozott. Szófia határában ugyanis H. István magyar állampolgár a követési távolság be nem tartása miatt, beleszaladt személy- gépkocsijukba, és 9182 forint anyagi kárt okozott. Ez a nap nem volt szerencsés a magyar turistáknak, mivel ugyanekkor nemcsak T. Pálnak a kocsija károsodott, hanem H. István, és a mögötte haladó M. Tibor Polski Fiat kocsija is megrongálódott. A baleset oka mindkét figyelmetlen vezetőnél a követési távolság be nem tartása. A károsult érdekét szolgálja kormányunk azon rendelkezése, hogy minden hazánkban levő, közúti forgalomban résztvevő gépjárműre kiterjesztette a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítást. Így a H. István gépkocsijában bekövetkezett 21 904 forint kárt M. Tibor helyett, kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás alapján az Állami Biztosító térítette meg. A H. István gépkocsijában keletkezett 15 414 forint anyagi kárt M. Tibor kötelező és H. István CASCO-biztosítása alapján tudta az Állami Biztosító megtéríteni. A T. Pál Skoda személygépkocsijában keletkezett kárra 9182 forint kártérítést fizetett az Állami Biztosító. Ez az összeg az anyagi kárt fedezi, de a kártérítés sem tudja elfelejtetni a nem várt bosszúságot. Rövidesen itt az autószezon. Az autótulajdonosok már tervezik, hol tölthetik el a nyári szabadságukat. Ezért aktuális a figyelmeztetés: okosan, fegyelmezetten vegyünk részt a közúti forgalomban, ezzel is csökkenthetjük a közúti balesetek számát. Legyünk elővigyázatosak nemcsak a magunk, hanem embertársaink érdekében is. személyi adatait nem hagyja hátra illetve a balesetet az Állami Biztosítónak nem jelenti. E magatartást a KRESZ 40. §. (3) bekezdése szabályozza. Ha az okozott kár nyilvánvalóan a 15 ezer forintot nem éri el és sérülés nincs, a rendőrség felé bejelentési. kötelezettség nem áll fenn. Ebből következik, hogy íelelősségrevonás nem követi a kárt okozót, ha az Állami Biztosítónál bejelentést tesz. Minden gépjárművezetővel előfordulhat, hogy más gépjárműben kárt okoz, vagy a kezelésükre bízott, illetve tulajdonukban levő gépjárműben mások okoznak kárt. Senki számára sem lehet közömbös hogy a kár megtérül-e, vagy azt saját zsebből kell kifizetni. Az Állami Biztositó szavatossági biztosítás alapján, ugyanis csak akkor fizet — gépjárműkár esetén — ha ismert az elkövető, illetve az üzembentartó. Legyünk tekintettel azokra, akiknek kárt okoztunk, annál is inkább, mert anyagilag az elkövetőt nem érinti, ugyanakkor biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy a sértett fél kártérítésben részesüljön. Az utóbbi időben egyre több büntető feljelentés érkezik a Közlekedésrendészeti Osztályhoz ismeretlen elkövetők ellen, akik telefonoszlopot, villanyoszlopot stb.’ rongáltak meg, vagy döntöttek ki és a rongálás tényét nem jelentették be. A 42/1972. Korm. sz. rendeletben szabályozott kötelességét szegi meg az a gépjárművezető, aki a károkozást a balesetet követő második munkanapon az Állami Biztosítónak nem jelenti be Eszerint az a személy, aki kárt okoz, ha nem tesz eleget a fenti jogszabályon alapuló bejelentési kötelezettségének azzal a céllal, hogy magát az eljárás alól kivonja, elköveti a helyszín jogellenes elhagyásának vétségét. Hatályos jogszabályaink lehetőséget adnak arra, hogy a rendőrhatóság az elkövető vezetői engedélyét a büntetőeljárás jegerős befejezéséig bevonja. A bíróságoknak ugyancsak lehetőséget ad, hogy ítéletükben kimondják a járművezetéstől való eltiltást mint mellék- büntetést. Reméljük, hogy a rövid tájékoztató megértésre talál és a jövőben mind kevesebb lesz azoknak a száma, akik ilyen természetű bűncselekményt követnek el. Győri József rendőr főhadnagy Az egymillió kilométerért Uí rí* iri.-jy/’tn 'y-OM tíi Íí:* ,í/ft'i.Áiiif.# JuÍA Több mint 15 éve dolgozik a Volán 2. számú Vállalatnál Békési Mátyás gépkocsivezető. Munkahelyén fegyelmezett, lelkiismeretes dolgozónak ismerik, akit vezetési gyakorlata, szakmai fel- készültsége miatt dolgozótársai tisztelnek, becsülnek. Több év óta brigádvezető. Brigádja a szocialista munkaversenyben élen jár. 'Tavaly elnyerték a Szocialista Brigád címet és megkapták a zöldkoszorús brigádjelvényt. Békési Mátyás többszörösen kitüntetett kiváló dolgozó. Évek óta a Balassagyarmat— Salgótarján között közlekedő járaton teljesít szolgálatot. A pontosság, az udvarias magatartás is jellemzője, mint ahogy példamutatóan, rendszeresen karbantartja a gondjaira bízott autóbuszt. Szívesen foglalkozik a fiatal, a kezdő gépkocsivezetőkkel. Átadja tapasztalatait, ugyanakkor bátran bírál is, ha rendellenességet, szabálysértést észlel. Eddig mintegy 850 ezer kilométert vezetett baleset- mentesen, s mindhárom balesetmentes plakett tulajdonosa. Szeretné az egymillió kilométert elérni. NÓGRÁD - 1972. március 28., kedd
