Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

Fő árosi vá*3$z?ák Sa* ó’^rjáríban Ecmisté, úol vásárolni is lehet Érdekes látvány és bemu­tató fogadja a Karancs Szálló halijában és féleme­letén a látogatókat. Itt ren­dezték meg az országban először a „Fővárosi válasz­ték tetőtől talpig” című ki­állítást. Hat budapesti nagykereskedelmi vállalat, a BÉTEX, a cipő-nagyker, a •divatáru-, a férfi-, fiú-, a női és lánykaruházati nagyker, valamint a RÖVI- KÖT Vállalat közreműködé­sével a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat és a Centrum Áru­ház közös kiállításon mu­tatják be azokat a ruháza­ti termékeket, amelyek ed­dig nem voltak kaphatók Salgótarjánban. A gazdasági irányítás rendszere alapvetően módo­sította a kereskedelmi szer­vek munkáját. Eredménye­ket hagyományos módsze­rekkel már nem lehet elér­ni. Csak az új utak és érté­kesítési formák keresése, bevezetése viszi előre a munkát. Az elmúlt év de­cemberében Szurdi István belkereskedelmi miniszter országos értekezleten érté­kelte a belkereskedelem munkáját és irányt jelölt az 1972-es kereskedelmi gazda­sági évre. Ennek alapján rendezték meg most, az or­szágban először, a hat bu­dapesti és a két salgótarjáni vállalat közös rendezésében ezt a gazdag árubemutatót.. A földszinti részen szebb­nél szebb női kosztümök, kabátok és férfiruhák lát­hatók. A félemeleten az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat egy kis üzletet nyi­tott, ahol a kiállított ter­mékek megvásárolhatók. Új fazonú női, férficipők, kü­lönleges import kötöttáruk, férfi- és női hlúzok, ingek hívják fel a látogatók fi­gyelmét az idei új divatra. Táskák, esernyők sokasága látható, melyek már az idei divatirányzat szerint készül­tek. Ez a rendezvénysorozat nem marad, és nem is ma­radhat a Karancs Szálló fa Lai között. Célját csak ak­kor éri el, ha a vásárlók a szaküzletekben valóban megtalálják a fővárosi vá­lasztékot. . A kiállítás min­denesetre reprezentálja ezt az igyekezetek Azért is dicsérendő a ki­állítás, mert a megye két vezető kereskedelmi válla­lata a vásárlók érdekében félre tudta tenni az értéke­sítés konkurrenciális prob­lémáit, és példamutató együttműködéssel szervezte és rendezte meg a kiállítást. A délelőtti ünnepségen Laczkó András, a Nógrád megyei Tanács kereskedel­mi osztályának vezetője kö­szöntötte a vendégeket, majd Lestár Béla, a RÖVI- KÖT Nagykereskedelmi Vállalat vezérigazgatója kö­szönte meg a közös akció­ban rendezett kiállítás meg­szervezését. A megnyitó után a meghívott vendégek megtekintették a kiállítást, amely március 2-től 6-ig te­kinthető meg. Koppány György Eredményes évei sáriak Növekedett a nógrádmegyé- ri közös gazdaság vagyona, 1,2 millió forintért vásároltak áj gépeket. Emelkedett az állatállomány száma. .Kifizet­nék az esedékes földjáradékot és földmegváltó összeget. A tagság is megtalálta számítá­sát. Á visszatartott húsz szá­zalékot a zárszámadó köz­gyűlés után, ä tagság meg­kapta. Azok, akik legalább tíz éve tagjai a közös gazdaság­nak, megvolt a kötelező mun­kateljesítésük, az évi jövede­lem 1—4 százalékát kapták hűségjutalmuk Hogy bizton­ságosan kezdjék az új gaz­dasági évet, növelték a tar­talékalap j ukat. Erdőfenntartás a tsz-ekhen A termelőszövetkezetek egyre nagyobb erdőterületek­kel rendelkeznek. Ugyanis azokat a földeket, amelyek művelésré alkalmatlanok, már évekkel ezelőtt fokozatosan kivonták a ' művelés alól. Az erdőket gondozni kell, a te­lepítések jelentős összeget kí­vánnak.' Az erre szükséges összeget a fcsz-ek maguk biz­tosítják. Az elmúlt évben, a gondos erdőgazdálkodás után, több millió forintot takarítot­tak meg. Ebből az összegből az idén 2 millió 791 ezer fo­rintot fordítanak erdőfenn­tartásra. A munkát azok a szakképzett erdészek irányít­ják, akik a tsz-ek szolgálatá­ban állnak. Galnaffufal megajánlás Galgagután — mi tagadás — az utóbbi időben kívánni­valót hagyott maga után a társadalmi munka. A falu­gyűlésen megtört1 a jég. A községben a közeljövőben ' árdásítanak, s ehhez aján- •ott fel Kiss Ferenc gépkocsi- vezető a Béke utcaiak nevé­ben társadalmi munkát. A felajánlást nagy tetszés fo­gadta és biztos, hogy nem­csak a Béke utcaiak segíte nek majd. Annak ellenére — mondták Kissék —, hogy z Béke utcában laknak, szíve sen segítenek a Kossuth utcá ban is, mert itt folynak máj a munkálatok. TÖBBET ADNI ÉS Minden évben legalább egyszer illik és szükséges szám­vetést készíteni. Vajon mennyit gyarapodott az ország egy év alatt? Hogyan éltünk tavaly? Emelkedett-e az életszínvonal? Jobban élünk-e mint egy évvel korábban? Ezekre a kérdésekre mindannyian hajlamosak vagyunk saját szájunk íze szerint, csupán személyes tapasztalatainkra hagyatkozva megadni a választ. Pedig ez csalóka mérce le­het, hiszen az öt-hat százalékos életszínvonal-emelkedést sok­szor úgy érzékeljük, hogy'semmivel, vagy alig valamivel job­ban élünk, míg az áremelkedések mértékét és hatását ugyan­akkor óhatatlanul és ösztönösen eltúlozzuk. Másként ítélik meg a család gyarapodását, ahol bútort és hűtőszekrényt vásároltak, és 'másként akiknek hónapról hó­napra egyenletesen emelkedett a megtakarított pénzük. Ahol a korábbi két kereső helyett három járult hozzá a családi jö- vedelémhez, akik nyaralót építettek, vagy külföldön jártak, hogy az új autótulajdonosok ezreiről most ne is beszéljünk. • Megint másként látják a család helyzetét, ahol nem a keresők, hanem ez eltartottak száma növekedett. A nagycsa­ládosok, akiket különösen érzékenyen érintett a zöldségárak tizennégy és a gyümölcsárak huszonegy százalékos emelkedé­se, vagy a gyermekruházati cikkek árának alakulása, amely szintén az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. Bár kétségtelen, akár így, akár úgy vélekedjen valaki az életszínvonalról, mindegyik vélemény tartalmazza a valóság egyes elemeit, de .a személyes benyomásoknál és érzéseknél sokkal megbízhatóbb mér«e is akad: a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság általános fejlődéséről, a foglalkoztatottság, a jövedelmek és a fogyasztás alakulásáról. Kézenfekvőnek látszik az ellenvetés, hogy az „átlag” valójá­ban egyetlen családra sem érvényes, hiszen ebben egyaránt benne vannak a kiugróan gyorsan és a különböző okok — betegség, nyugdíjazás, több eltartott - miatt egyáltalán nem, vagy alig növekvő jövedelmek. Legmegbízhatóbban mégis ezek a „rideg" számok tükrözik törekvéseink és fejlődésünk irányát. Nincs okunk és jogunk kételkedni ezekben az adatok­ban: az egy főre jutó reáljövedelem öt—hét százalékos emel-' kedésével áll szembe a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások átlagosan két százalékkal magasabb árszínvonala. Ha nem emelkedett az életszínvonal, akkor miért 'éppen tartós fo­gyasztási cikkekből vásároltunk legtöbbet? Miért használtunk több korszerű tüzelőanyagot, olajat, gázt és villamos ener­giát? Miből építettünk hetvenötezer, lakást? Ha szegényebbek lettünk, hogyan gyarapodhatott a takarékbetét-állomány bat- milliórd forinttal egy év alatt? cletszínvonal-politikánk két sarkalatos tétele: ki-ki vég­zett munkája szerint, annak társadalmi hasznossága arányá­ban részesüljön a megtermelt javakból, s ugy'anakkor, csök­kenjen a különböző nagyságú családok közötti indokolatlan jövedelemkülönbség. Nemcsak a differenciált bérezésben, de az utóbbi területen is előbbre léptünk az elmúlt évben. Emel­kedtek a nyugdíjak, életbelépett az évenkénti kétszázalékos nyugdíjemelésre vonatkozó rendelet. Növekedtek a társadalmi juttatások, amelyek összege hazánk egy-egy lakosára számít­va évente már kétezer-hétszáz forint. Mindezt január elsejével a családi pótlék emelése követte. Ez szintén azt bizonyítja: változatlanul az a törekvés, hogy lehetőleg minél több családnak jusson az évről évre magasabb életszínvonalból és jólétből. Hogy ennek ellenére néha mégis úgy véljük: a társadalom nem mindenben és mindenkor igaz­ságos kézzel osztja a javakat? Hogy sokszor éppen ezért tü­relmetlenek és elégedetlenek vagyunk? Talán nem is baj. Szeretnénk szebben és jobban élni. Érthető és jogos kíván­ság. Többet kapni. Ebben valamennyien egyet Is értünk. Na, és többet adni? Ennek a kérdésnek a megválaszolásánál már megoszlanak a vélemények. Pedig a kettő egymástól elvá­laszthatatlan: többet adni és többet kapni. Mert jobban élni, . becsületes munkával, akár tetszik, akár nem, csak így lehet. Kiss Sándor JNapi poétánkból: Kérést továbbítunk Nagy iramban növekszik megy—Uvoen is az autótulaj­donosok száma. Az előrelátób­bak időben elvégezték az autósiskolát. Vannak, akik ké­sőbb kerítenek erre sort. Egy­re megy. Tavaly ősztől várnak erre például NógrácLkövesdről es környékéről azok, akik sze­rettek volna a tavasszal in­duló tanfolyamon részt ven­ni. Akár két tanfolyamot is lehetne indítani, annyi a je­lentkező. Szervezték is. Most, a közelmúltban azonban kide­rült, hogy újabb iskolát nem indítanak. Most járhatnak Ba­lassagyarmatra, vagy még tá­volabbra • azok, akik vezetői engedélyt szeretnének szerez­ni. De már annak a veszélye is fennáll, hogy esetleg nem fogadják Jelentkezésüket, mert gondolom, mindenütt megvan a kellő jelentkező, illetve a tanfolyam létszáma. A nógrádikövesdi jelentke­zők azt kérnék — és a cél­szerűség is ezt diktálja —, szervezzék úgy a tanfolyamat, hogy az oktató járjon ki a kívánt napokon Nógrádkü- vesdre. Ennek Nógrádköves- den már hagyományai van­nak. Kérjük a KPM illetékes szerveit, adjanak helyet ké­résünknek. Kovács László Fiatalok társadalmi munkája A rétsági ÁFÉSZ KISZ- szervezete vállalta a vásárlá­si könyvek begyűjtését, az ezzel kapcsolatos számszaki munka elvégzését és a visz- szatéritési összegek kiszámítá­sát. Társadalmi munkát vál­laltak a fiatalok a romhányi ABC-áruház megépítésénél és a rétsági Börzsöny Vendéglő bővítésénél is, amit a tavasz elején végeznek majd, el. Ä körzethez tartozó Nőtin­csen a közelmúltban 30 fiats' lépett a szövetkezetbe. Az új ÁFÉSZ-tagok sportkört ala­kítottak, amelynek labdarúgó szakosztálya máris működik, A nagybátonyl gépüzem TSeiltCSíth tlOSSSÚ távon pártbizottsága legutóbbi ülé­sén a X- kongresszus és az ezt követő megyei, járási, va- ' ,lamint vállalati, üzemi párt­határozatok végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt. Petik Sándor, a pártbizottság titká­ra beszámolójában összegezte Az összegezés a jövőt szolgálta telmény. Ügy vetődött fel a vitában, hogy a vezetők a különböző szintekén ne csak. igent, hanem nemet is mer­jenek mondani, amikor szük­séges. Azt is többen elmondták. - hogy az alkalmazotti létszám nem csökken, inkább növek­az elért eredményeket, de az TOa is élők. de valahagy gyor- Ügy értékelte a pártbizott- ™ö­értékelés során inkább az el- sítani kellene a megvalósulás ság, hogy az agitációs mun- vekszik'a fizikai dolgozóknak következendő feladatokat vá- ütemét. Bár az üzem talán' kában ma már sikerült meg- nyúitott ' segítség mértéke zolta. A vita is kritikus szel- ejddis ™éfí soha nem ért el értetni az üzem dolgozóival. ^ 1oggal elvárnának- Első­imben folvt amit a hibák °lyai? 1° eredményeket, mint hogy csak a gazdaságosán sorban a termelés feltételei­i-moeii íoiyi, amit a nioaK az elmúlt evben. mégis io?os előállítható termekek gyarta- :Auu vár-iák .el tárása, a pár tm un ka mér—* az igény a feilodés gvonsítái- sával Lehet a*7i üzem éleiké- -rá -,1 . f-, .-Mének masabbra állítása ^ ^ savai íener az üzem eiet Ke Ezzel kapcsolatba^ hangzott .. leneK ma^asaooi a amiasa#sara> Ez a vitában is többször pesseget bizonyítani. Ez a ^ unpv a tbmeaek meenve­-ellemzett. A teljesség ige- hangot'kapott. Az élet- és munkában, az elért eredmé- rétehez a fizik^ munka na- ^DaÄllÄJi munkakörülmények javításé- nyékben is kifejezésre jut. eyobb elismerése is hozzátar­„apaszvaianai io.ia.Kozni. ban. a műszaki fejlesztésben, de sokat kell es lehet még tozik A jövőben tehát a bér­Tavalv ősszel értékelték a * “»£?- fs üzemszervezés- terüli a hatékonyság javításé- politikában, szintén jobban Pártbizottság termelést segí- ben tartják lassúnak az riore- ért. ^ J*«tacios munkában kellene érvényesíteni a mun­tő. ellenőrző munkáiét egállapították. hogy az 'atározatok szellemének meg­haladást. Egyes párthatározatok sát csak hosszú távon, ük vezetők a ma is gond a társadalmi, üze- ka szerinti elosztás'elvét, cso- vegrehajta- mi es egyeni erdekek ossz- portokon, belül. Is megvalósí­n^uaucuoiv , . képze- hangjának a helyes megérte- tani a differenciált elosztást, telelő. Újólag is tisztázták. llk f1 es nem a mindennapi tese- Esetenként meg mindig Ezt viszont úgy valósít­’ogv az üzem gazdasági tévé- ™uí1.ka 8Zerves reszenek te- az egyeni erdekek tulhang- hatják meg. ha a csoportve­usnységében fő feladat a kmtlk:. H<?gv ennyire joftos súlyozása nem egyszer a ha- zetők határozottabb kiállást izéntermelő üzemek kiszolgá- a . sl’r£etes. azt .a lelenlegi racsolasi törekvés tapasztal- tanúsítanak a számukra ké­lása. annak minőségi iavítá- llelyzet 18 bizonyítja- ható, ami ellen a partmunka nyelmesebb egyenlősdi meg­sa, a költségek _ csökkentése A vitában többen elmond- moasz€reiveI 10511 küzdeni. oldás helyett. mellett a gazdaságosabb mrf- ’fák, hogy az idei felkészülést Az üzemben döntő erőt a határozatok iektevekenyseg. Kialakítottak fejlődte ellenére sem tart- kénvisel a szorialirta hH Járt A határozatok vegrehajta- p'ftremutató 7., , ,..,- , . , ‘ , a szocialista brigád- sarol volt szb- Soroin; lehet­eioremutaio kielégítőnek. A termetes mozgalom, amiben a dolgo- ne ^ elért eredményeket a megalapozott. .cozéptávu tervet is- A gaz- előkészítése, programozása, a zóik nagy többsége részt vesz. nőMés 'az ifitósTs^helwLtének svakor- ------« időben való A szocialista brigádokkal Va- javít helyzetének m egfelelő. Eb- ló foglalkozás sokat javult. de ban is. Mégis a iövő. ^ e,_ lati dasógroUtÜcai elvek evmeor- szükséges anyag időben való A szocialista brigádokkal Va- ^t^ban^éT^yéb^d^teX megvalosulasat szolgai biztosítása nem megfelelő. Eb- lo foglalkozás sokat javult, de HL* ..í ták azok a helyes intezkede- hői következik azután, hogy a ezt a munkát még folyamato­sek, melyeket az üzem gaz- munkaszervezés esetenként sabbá kellene tenni — állapí­tíasági vezetése jett.^ amjk<jr kapkodóvá válik. A munka- tóttá meg a pártbizottság. Ez- ez rendién- A szolgáltató kaptak túlsúlyt és így van telülvizsgalta korábbi tévé- szervezésről egyébként mint zel kapcsolatban a munka nzem ‘pártbízotteáei “ ülésének ^á^Sysk^át ^SSzték'a-, Tk-Yíh^r kél'déT *zer™t1'eloBztás dvét is job- összegzése októasul szolgált .yanmanysKaaaj. «enaezteK roj legközelebb külön part- ban kellene érvényesíteni. Az - jövőre a termekejk gyártási arait es bizottsági ülésen tárgyalnak, egymással szemben tanúsított ^ íz ui termekeknel is kedve- ott elemzik a gazdasági veze- őszintébb hangnem is köve- B. X ó árszínvonalat alakítottak intézkedési tervét, hosy-^1* u véíTrphnit.áQ.hnT: 1 n gQ- ' " a végrehaitáshoz kellő A gazdaságpolitikai elvek gítséget adhassanak. NÓGRÁD ~ 1972, március 3., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom