Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

Szerkessz velünk! aaEMaaarag A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA Igen szorgalmas levélírók a pillnyl úttörők, kisdobosok. Naponta érkeznek szerkesztősé­günkbe tudósításaik, hogyan szórakoztak a farsangi bálon, mi újat tanultak az iskolá­ban, hogyan segítenek szüleiknek, és még sok-sok más témát leírnak a kispajtások. Lá­togatásunkkor elkalauzoltak bennünket a csapatotthonukba is, amelyet maguk díszítenek őrsi zászlóikkal, faliújsággal, rajzokkal (Kulcsár Jóasef felvétele) A jó könyv, jó barát! Az egyik nap ellátogattam a városi gyermekkönyvtárba. Pajtásaimmal együtt nagyon izgatottak voltunk. Amikor beléptünk a terem ajtaján, szinte a földbe gyökerezett a lábunk a csodálkozástól. Za­vartan nézelődtem, tanácsta­lanul indultam felfedező útra, amikor a könyvtáros néni mosolyogva hozzám lépett. Megkérdezte tőlem, hogy milyen könyveket szeretek olvasni? A sok szép könyv között bizony nehezen ment a választás; legszívesebben mindet szerettem volna. Az­tán kézhez kaptam egy köny­vet, Rókáné mézes, mákos kalácsa volt a elme. A könyvtáros néni beszél­getett velünk, és elmondta, hogy bármikor szívesen lát a könyvtárban. Ha a kapott könyvet kiolvassuk, kloseréli másikra, hiszen van itt még bőven nekünk való olvas­mány. Azoknak a pajtásaimnak, akik még nem Jártak könyv­tárban azt tanácsolom, hogy minél előbb látogassanak el, mert ott sok Jó és hasznos tanácsot kapnak a könyv ki­választásánál. A jó könyv, jű barát a szórakozásban és a tanulásban egyaránt! Nagy Eva, III. b. Malinovszklj úti iskola A névadó szellemében A 3637. sas. Mikaoáth Kál­mán Úttörőcsapat Rakéta őr­sének őrsvezetőié vagyok. Rö­viden szeretném tájékoztatni a szerkesztőségeit és ismeret­len pajtásaimat arról, hogy a csapat névadójának 125, jubi­leumi évfordulójával kapcso­latban mit tettünk mostaná­ban. Az úttörőszobában és az osztályokban szép rendet csi­náltunk. A faliújságokról min­den régi cikket leszedtünk, középre Mikszáth arcképét helyeztük és szép fogalmazá­sokat írtunk. Minden raj fali­újságján megjelent a Mik­száth Kálmán életéről szóló kis írás. Az újságból, főleg a NÖGRÁD-ból minden vele kapcsolatos cikkeit kivágtunk és azok is a faliújságra kerül­tek. Az őrsi foglalkozásokon kis vetélkedőket rendeztünk Ki tud többet Mikszáth Kál­mánról? címmel. A könyvtár­ból Mikszáth-iregényeket vet­tük ki és az olvasottakat kö­zösen megbeszéltük. A meg­beszéléseken kiegészítésekkel és az író életéből érdekes Muri a moziban A moziba iáró embert gyak­ran érik váratlan bosszúságok a film nézése közben. Lapunk hasábjain is szóvá tettek már olyan eseteket, amikor félré­szeg, ostoba emberek meg­jegyzései, bekiabálásai gátol­ták a jámbor nézőt a film él­vezésében. Salgótarján egyetlen bemu­tató mozijában, a November 7 Filmszínházban is voltak, vannak ilyen problémák, Vadkerty Lórántnénak, a mozi üzemvezetőjének nem egy kellemetlen pillanatot szereztek azok az emberek, akik gátlástalanul a filmvá­szon előtt élik ki szereplési hajlamaikat, s egyáltalán nem zavarja őket, hogy olyanok is vannak jelen akik a bemuta­tandó film kedvéért látogat­tak a moziba. — Az a tapasztalatom — mondotta Vadkerty Lóránt né —, hogy a helyzet az utóbbi időben jelentősen javult. Tu­lajdonképpen nincs ok két­ségbeesésre. A lovakat lelö­vik, ugye? például azok közé a filmek közé tartozik, me­lyeknél számítani lehet a rendbontók — egyáltalán nem kívánatos — „közreműködésé­re". Mégis a film mindenféle kínos intermezzo nélkül per­gett le estéről estére. — Milyen eszközök, lehető­ségek vannak a mozi dolgo­zóinak kezében? Mit tehet­nek, ha közbelépésre van szükség? A filmszínházban asszonyok dolgoznak. Ök maguk nem so­kat tehetnek, hiszen nehéz elképzelni, hogy azok, akikről szó van. hallgatnának rájuk. Régebben az Ifjú Gárdával teremtettünk kapcsolatot, s rendszeresen meg is jelent az előadásokon két kedves, szim­patikus ifjú. Nem az ő hibá­juk, hogy ez a megoldás nem bizonyult célravezetőnek. Egyszerűen azért, mert fiatal koruk miatt nem volt annyi tekintélyük, hogy megoldhat­ták volna a problémát. A beszélgetésből meglepő tények derültek ki. Megtud­tuk, hogy a rendbontók zöme fiatal, a 15—21) éves korosz­tályból kerülnek ki. Óhatatlanul eszébe jut az embernek, hogy ez a gond nem annyira a moziban len­ne megoldható, mint az is­kolákban, üzemekben, vagy a családi otthonban, ahol ezek a fiatalok napjuk legnagyobb részét töltik, s ahol egészen bizonyosan olyan tanárok, szülők, idősebb munkások fel­ügyelete alatt vannak, akik értelmes szóval, jobb útra terelhetnék a felgyülemlett energiát. Az utóbbi időben megmu­tatkozó pozitív tendencia mindenesetre arra enged kö­vetkeztetni, talán történik is valami ilyesféle hatás. Mert való igaz, először az ész, a józan belátás hangján kell megpróbálni eredményre jutná És ha ez megtörténik, nem fognak bosszús arcú nézők utcára lépni, még Godard, Bergman, Jancsó filmjei után sem. Hann Ferenc Hangverseny a munkásszálláson Érdekes kezdeményezéssel lepi meg a kohászati üzemek munkásszállásának lakóit a megyei művelődési központ kamarakóruea és a Kohász Művelődési Ház kamarazene- kaim; közös hangversenyt ad­nak a munkások számúm március 24-én, pénteken 18 órakor. A Guthy Éva vezette kaimarakórus és a Tarják Vil­mos vezetése alatt álló kama­razenekar zenei ismeretter­jesztő műsorában Bach-, Bár­dos- és Strauss-műveket ad elő. Érdekessége az újszerű kezdeményezésnek, hogy ez lesz az első ilyen bemutatko­zása a Kohász Művelődési Ház kamarazenekarának. Tavaszi nagytakarítás Az egyik rajgyűlésen elha­tároztuk, hogy osztályter­münkben megcsináljuk az ál­talános tavaszi nagytakarítást. Jókedvűen, viháncolva láttunk munkához, aminek aztán az lett a következménye, hogy „ablakpucolás” közben az egyik alblalc „véletlenül” be­tört, Szerencsére vannak az osztályban olyan ügyes fiúk, aki bevágták aiz új üveget a keretbe. Miközben mi az abla­kot tisztogattuk, a fiúk az osztály egyetlen vízcsapját ja­vították meg. A lányok egy csoportja a tanár nénivel ie- pókhálózta a falat. A másik csoport a padokat, a fényké­peket tisztította meg Amikor ezzel a munkával elkészül­tünk, a fiúk a falon levő lyu­kakat tömték be gipsszel. Az­tán az asztal, a szekrény és a vízcsap tisztítását végeztük el. Végül a virágállványoknak adtuk vissza eredeti fekete színét, majd a parketta felsú- rolása és a padok helyreraká­sa várt a fiúkra, illetve a lá­nyokra. Az osztály ablaka előtt el­haladó emberek mind megcso­dálták a ragyogóan tiszta ab­lakokat Amikor mindennel elkészültünk, boldog arccal néztünk végig második ottho­nunkon. Az osztály minden tagja kivette részét a mun­kából. Ezzel a takarítással egy próbakövetebnényt is tel­jesítettünk a próbalapan. Másnap megelégedetten mentünk a tiszta osztályba. Tanáraink egyhangúlag meg­állapították, hogy a hetedik osztály a „Tiszta osztály” cí­mű zászlón kívül a dicséretet is megérdemli. Tőrök Ilona, Kálló részletek ismertetésével tett Antal Lajos, csapatvezető tanárunk is. Csapatunk minden tagja nagy szeretettel emlékezik meg névadójáról, a magyar irodalom nagy írójáról A továbbiakban is szeretnénk úgy végezni munkánkat — az akció- és próbafeladatain- kat —, hogy méltóak legyünk Mikszáth Kálmán nevének vi­selésére. Dóbiás Mária 8. oszt. tan, a Rakéta őrs vezetője Legénd Nem Balázs — Blaski! A Tükör március 21-i számában A cigánybegy remetéje cím­mel M. A. riportot irt Balázs Jánosról, a salgótarjáni Pócskö he. gyen élő naiv lestőröl. A riportot Gink Károly kitűnő, színes fotói teszik teljessé, amelyek hűen tükrözik a naiv festő életét, a fest- menyeiről készült felvételek pedig pontosan adják vissza Balázs János müveinek mesevilágát. Annál sajnálatosabb, hogy a felvételek közé egy oda nem illő fotó is becsúszott. Az egyik felvétel nem Balázs János fest­ményéről, hanem Blaski János mozaikjának részletéről készült! Igaz, ez a mozaik is Salgótarjánban van, Blaski János festőmű­vész, a Képzőművészeti Főiskola professzora 1967-ben készítette a megyei művelődési központ számára. A nagyméretű murális alkotást a városban mindenki ismeri, hiszen az üvegcsarnok egész homlokzati falát betöltő mozaikról van szó. Úgy látszik, mégsem akkora, hogy ne lehetne elnézni. Egyéb­ként, a Tükörben közölt mozaikrészletet Gink Károly ferde szög­ből fényképezte, szívesen láttuk volna - egy Blaski Jánosról ké­szült riportban. így csak a Balázs Jánosról kapott képünk lett egy kicsit ferdébb. Tóth Elemér Sugár István: A Különös házasság igaz históriája Jó, ha tudod! Minden héten örömmel ve- jelent meg mindannyiunk bő­szed kezedbe a Pajtás újsá­got, a Kisdobost, a Dörmögő ■ Dömötört. Természetesnek ve­szed, hogy ezek a lapok szé­pek, színesek, érdekesek és eszedbe sem jut, hogy mi­lyenek voltak a mai gyermek­lapok ősei? Az első lap, amit a mozga­lom adott a pajtásoknak az Üt törő Gyermekújság volt. Később, 1946. december 20-án rátja, a Pajtás. De ha látná­tok akkori számait nem is­mernétek rá. Csak nyolc ol­dalon jelent meg, és koránt­sem ilyen szép kivitelben mint a mostani. A mai Kis­dobos elődje a Hüvelyk Ma­tyi című lap volt. Az első Kisdobos 1952-ben jelent meg. Imre Erzsébet, a PATAKI PAJTÁS tudósítója 4 NÓGRAD — 1972. március 24., péntek 3. Joggal vághatta tehát egy paraszt a szemébe: — „Nagyságod még a pCi­gánynál is pogányabb!” Még unokatestvérét, báró Dőry Júliáimét, Bodó György­nél is a földre tiporja, sőt, ráadásul még keményen meg is korbácsolja. Később pedig bottyáni kastélyukra is rátör, s férjét legyilkolással fenye­geti meg — úgy annyira, hogy tanácsosabbnak látják oda­hagyni az ősi várkastélyt és a hozzátartozó birtokot is. De mi sem jellemzi jobban Gábor grófot, minthogy afél- szemét is Ilyen erőszakosko­dás során veszti el. Kocsin haladva, kötözkölődm kezd három jogászfiúval, sőt osto­rával alaposan végig is vág rajtuk, A juristáknak bezzeg nem kell több! Birokra kel­nek a gróffal, aki az útszéli csetepatéban hagyja egyik szemét. Katalin, apja Iránti elfo­gultságában csak „jókedélyű úr” fogalmával fedezi atyja gonosz „kediélyeskedéseit”. — „Jókedvű, a mulatságo­kat, társaságot szerető úr volt, melynél fogva nagy ud­vart tartván, gyakorta bálo­kat, táncoló társaságokat nyi­tott és mulatságokat adott.” Arról az esetről azonban bízvást hallgat, melynek messze földön híre jár. Ami­kor egyik szőlejére exekució (végrehajtás) volt rendelve, 42 jobbágyát jó alaposan leitat­ta bundapálinkával, és „úgy mentek ki vasvillákkal, fej­székkel a szőlőbe. Azt mond­ták (ti. a leitatottak): No most jöjjön valaki, majd megmutatjuk neki!” De ké­sőbb kijózanodva bevallották, hogy az egész „csak vakítás volt, hogy a deputáció meg­ijedjen”. A begyulladt várme­gyei urak szélsebesen vissza is fordultak... Ennek a klasszikusszámba menő kiskirály-apának szülői környezetében nő fel, serdül asszonnyá Jobaházi Dőry Ka­talin grófkisasszony — gróf Buttler János későbbi hitve­se. .. A gróf Buttler família Lássuk most történetünk másik családját: a Buttlereket. Náluk ugyan merőben mások a viszonyok, mint a Dőryek- nél, de semmivel sem kevés­bé érdekesek — sőt, bízvást mondhatjuk, hogy szinte re­génybe illően kalandosak. Az első Buttler a török hó­doltság után bukkan fel ha­zánkban: báró Buttler János ezredes, császári és királyi ka­marás, Eger várának kemény • kezű és örökös parancsnoka. A távoli Kurlandból (a mai Szovjet-Lettország déli részé­ből) vetődött Egerbe. Az ez­redest tekintélye és befolyása révén hamarosan honfiúsít- ják, s királyi adományként megkapja a Heves megyei Er­dőtelket és a vele szomszédos Hanyipusztát, A család va­gyonának alapját még Eger­ben, s néhány faluban szer­zett részbirtokaival veti meg. A magyarrá lett Buttlerek családi fészkévé azonban még­sem Eger, hanem válik. A tekintélyes vagyon urát azonban súlyos gondok emész­tik: hitvese, Sulmonen Anna Mária asszony magtalanságra kárhoztatta nemes famíliáját! Kié legyen hát a vagyon? — merül fel az öregedő ezredes­ben az emésztő kérdés. Rö­viddel tehát halála előtt, hogy el ne vesszenek birtokai — örökbe fogadja fivére fiát: a Bécsben élő Lajost, aki azu­tán, alaposan beváltja a hoz­záfűzött családalapítási re­ményeket. Két hitvese ágyé­kából tizenkét utódot fakaszt. Sőt megszerzi a családnak a grófi rangot is. A Sors játéka, hogy a Butt­ler •família kétszer egymásután kipusztul! Nemcsak János ez­redes száll sírjába véréből sar­jadt gyermek nélkül, de mos­toha dédunokája, történetünk vesben, de országszerte. Meg­válogatják erdőtelki kastélyuk vendégeit. A nagy hatalmú eg­ri püspököket, örökös főispá­nokat csakúgy a família ba­rátijainak mondhatják, mint akár a gróf Orczyakat, Fayo- kat, Keglevicheket, vagy Al- mássyakat... Gábor gróf vígan éli legény­életét, s nem siet a nősülés­sel. Többször meggondolja a dolgot, s végül Is 32 éves, amikor elődei nyomdokában, külföldről választ asszonyt. Hitvesét, ágról-szegről atya­fiát, ősei szülőföldjéről, az orosz cár uralma alatti Kur­landból hozza az erdőtelki kastélyba. Erzsébet asszonynak egyéb dolga sincs, mint gyermeket gyermek után szülni. A házas­ság első hat évében ötször fekszik gyermekágyat! Egyéb­ként húsz esztendő alatt ti­zenöt gyermeknek ád életet, ami mindenképpen szép ered­mény egy magvaveszett famí­liában ... A vagyon azonban mégsem aprózódik el, hiszen csak öt gyermek nő fel, azok főhősének, Párdányi Buttler közül is csupán kettő fiú — János grófnak, Dőry Katalin­nal kötött házasságának tra­gikus zátonyra futtatója is az utódnélkülisége! Lajos gróf tizenkét csemeté­je közül azonban csupán egyetlen egy viszi tovább a patinás Buttler nevet. Gábor ő, történetünk főszereplőjének, Jánosnak édesapja. Testvérei vagy gyermekkorukban haltak meg, vagy apácák lettek, vagy pedig leányok voltak. Gróf Buttler Gábor, császá­ri és királyi kamarás, a ha­talmas családi vagyon és te­kintély megteremtője, ö szer­méghozzá az egyik gyenge, beteges, nem is éli meg a férfikort. így lesz azután a fényes Párdányi Buttler név és a hatalmas vagyon egyet­len fiúörökösé: János grófé, történetünk főhősévé. Gábor gróf, az apa, érdekes ember. Néhány évvel felesége halála után, közel a hatvan­hoz, egy kis csizmadia elvált, kikapós sátoraljaújhelyi fe­leségét veszi maga mellé kul- csárnének és gazdasszonynak. Hamarosan szerelmi viszony bontakozik ki közöttük, mely­ről már megyeszerte beszél­nek. Nagy Borbála asszony — így hívják a némbert —, rö­zi meg a grófi rang mellé a a _ H uiaiTTanTóz«pef\^e^eti.Janaal®‘ vizesen úgyannyira behálózza H: Józseftől, a kalapos ki- az öregurat, hogy miután a i ^ H ."SI,r0S, kálvinista hitről a katolikus­^ adományként ra tér, gróf Eszterházy egri egkapja a közel 30 ezei hol- püspök különleges engedélyé- das(!) párdányi uradaimat. A vel> az erdőtelki kastélyban FrHőtoi u n?érheíettle.n. yúgy°m s a rang házasságra lép a furcsa pár... Erdőtelek elsopro tekintélyt kölcsönöz a p Buttler névnek, nemcsak He- (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom