Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! GRAD A l MSZMP NOGRAD MEGYEI B170TTJ AGA ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XXVIII. ÉVF., 71. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 24., PÉNTEK Számadás és előremutató tervek Munkások a közéletben Megtartotta küldöttértekezletét a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága Kétszáz küldött jelenlétében, ünnepélyes külsőségek közepette tartotta meg küldött­értekezletét tegnap a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága. A megyei küldöttértekezlet elnökségében foglalt helyet Brutyó János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, Salgótarján országgyű­lési képviselője, Bugár Jánosné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Jediicsíca Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Géczi János, a megyei tanács elnöke, országgyűlési képvi­selő, Matúz József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának titkára, Jan Marejka, a Szlovák Nemzeti Front besztercebányai kerületének vezető titkára. Részt vettek a tanácskozáson Nóg­rád megye országgyűlési képviselői, a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői is. A küldöttértekezlet résztvevőit Nagy Béla, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizott­ságának elnöke üdvözölte, jó munkát kíván­va a tanácskozásnak. Kedves színfoltját jelentette az értekez­letnek az úttörők köszöntője, akik harsona­szó és dobpergés közepette, Nógrád megye felnövekvő nemzedéke nevében üdvözölték a Hazafias Népfront küldötteit. A küldöttértekezlet elnöke, Géczi János, javaslatot tett a tanácskozás napirendjére. Eredmények, célok, feladatok Marczuiék István, a Haza­fias Népfront megyei titkára adott számot az elmúlt négy év munkájáról, a nép front- mozgalom eredményeiről Nóg­rád megyében. Elmondotta, hogy a Hazafias Népfront IV. kongresszusa óta a népfront­mozgalom a megye társadal­mi, politikai, gazdasági vi­szonyaival együtt, annak alap­ján fejlődött és erősödött. A népfront eredményesen hozzá­járult a megye társadalmi életének fejlődéséhez, segítet­te megyénk dolgozói szocia­lizmust építő, cselekvő egysé­gének megteremtését, szolgál­ta a lakosság hazafias és in­ternacionalista nevelését, a szocialista demokrácia széle­sítését. Megnövekedett érdeklődés A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa januári ülésén kimondta a népfront V. kong­resszusának összehívását. En­nek jegyében az elmúlt he­tekben újjáválasztották a népfrontbizottságok tagjait, és azok tisztségviselőit. ör­vendetes, hogy a községi és városi bizottságokat újjává­lasztó gyűlések jó politikai légkörben zajlottak le, ered­ményesek voltak, alapvetően megfeleltek az elvárásoknak. A választási gyűléseken kö­zel huszonkótezer ember je­lent meg. Mindez jelzi, hogy a népfrontbizottságolckal szem­ben megnövekedetek az igé­nyek és a követelmények. A megyében száznegyven- két községi, két városi, tizen­két városkörzeti, és öt járási bizottságot választottak meg, közel ötezer taggal. A bizott­ságok összetétele kifejezi me­gyénk osztályszerkezetét, tár­sadalmi rétegeződését. Különö­sen jó, hogy a választott tes­tületekben jelentősen növe­kedett a munkások, a nők és a fiatalok aránya. Közel ezren mondták el vé­leményüket a gyűléseken, A hozzászólók egy része a nép­frontmunka eredményeit és fogyatékosságait tette szóvá, mások a közérdekű és helyi politikai, kommunális és szol­gáltatási gondokról szóltak, sürgették azok megoldását, A közös tanácsú társközségekben az államigazatási szervek munkáját hangsúlyozták első­sorban, jellemző volt. hogy a felszólalók közérdekű problé­mákat tettek szóvá. Nem sza bad elfeledkezni arról: a népfrontbizottságok fontos feladata lesz a közeljövőben* hogy a választási gyűléseken elhangzott közérdekű javasla­tokat minősítsék, és megvaló­sításukon munkálkodjanak. Ezzel kapcsolatban őszintén keli szólni arról is, hogy a felvetett javaslatok megoldá­sát anyagi helyzetünk egyelő­re nem teszi minden esetben lehetővé. Ezért a javaslatok egy részét csak később lehet megvalósítani. Társadalmi összefogással Nagyok a feladatok, sok a tennivaló. amelyek a nép­frontra várnak. A községfej­lesztésd munkában csak na­gyobb társadalmi összefogás­sal, az anyagi eszközök cél­szerűbb és összefogottabb fel- használásával tudunk gyor­sabban előbbre lépni. Szere­peljen követendő példaként a Salgótarján várossá nyilvání­tásának ötvenedik évforduló­jává indított „Húszezer műm kanapot Salgótarjánért” el­nevezésű társadalmi munka akció, amelynek már eddig is figyelemreméltó eredményei vannak. A népfront támogat és se­gít minden olyan kezdemé­nyezést, amely az óvodai és bölcsődei hálózat bővítését, vagy egyéb fontos létesítmé­(Folytatás a 3. oldalon) Nemes Dezső megyénkbe látogatott Járási váróul pártaktíva Balassagyarmaton ' liiilii'liil iPiH Wim mim ! |; j ii Nemes Dezső felkereste a Magyarnándori Állami Gazdaság kertészetét. Sándor József, az állami gazdaság igazgatója a kertészet gazdaságosságáról számolt be megyénk vendégének Tegnap kétnapos látogatás­ra megyénkbe érkezett Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikái Bizottsá­gának tagja, az MSZMP Po­litikai Főiskolájának rektora. A vendég fogadására Balassa­gyarmatra érkezett Szoó Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára. A kora délelőtti órákban a balassa­gyarmati járási pártbizottság székházában elvtársi, baráti beszélgetésre került sor, ahol Andó Gyula, a járási pártbi­zottság első titkára a járás életéről, fejlődéséről, Farkas Sándor, a balassagyarmati vá­rosi pártbizottság titkára a város átalakulásáról adott tá­jékoztatót megyénk vendégé • Ülést tartott a lUlinísztertanécs Mintegy hét százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem A reáljövedelem 5—6 százalékkal haladta meg az 1971. évit A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány az igazságügy­miniszter előterjesztése alap­ján megtárgyalta és elfogad­ta az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tervezetét. A Minis ztertanács javasolja az alkotmány módosítását előké­szítő országgyűlési bizottság­nak, hogy a törvényjavaslatot a kormánnyal egyetértésben terjessze a sorom következő ülésszakon az országgyűlés elé. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést terjesztett a kormány elé a népgazdaság 1971. évi fejlődéséről. Gazda­sági fejlődésünk az elmúlt évben a terv legfontosabb cél­kitűzéseinek megfelelően ala­kult. A nemzeti jövedelem az 1970. évinél gyorsabban, mintegy 7 százalékkal nőtt. Az ipari termelés a tervezett ütemben, az építési-szerelési teljesítmény a tervezettnél gyorsabban, mintegy 9 száza­lékkal emelkedett. A mező- gazdaságban — az előző évi gyengébb termés után — 9 százalékkal nőtt a termelés. A termelés növekedését az iparban és a mezőgazdaság­ban teljes egészében, a többi népgazdasági ágban nagyobb részben a termelékenység emelkedése eredményezte. Mi­vel a munkaerőforrások je­lentősebb bővülése a későbbi­ekben sem várható, a válla­latoknak és a szövetkezetek­nek további hatékony műsza­ki és munkaszervezési intéz­kedéseket kell tenniük. A lakosság életkörülményei tovább javultak, az életszín­vonal a IV. ötéves terv célki­tűzéseinek megfelelően emel­kedett. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országos átlagban 5—6 százalékkal ha­ladta meg az 1970. évit. Az áruellátás általában kiegyen­súlyozott volt, a fogyasztói árszínvonal összességében a számított mértékben emelke­dett. Az anyagi eszközök felhal­mozása — a beruházások és a készletek növekedése — meg­haladta a tervezettet. A na­gyobb felhasználás anyagi fe­dezete csak a behozatal gyors ütemű növelésével volt bizto­sítható, ugyanakkor a kivitel növekedése lassult, így a kül­kereskedelmi egyenleg a szá­mítottnál kedvezőtlenebbül alakult. A felhalmozás és a behoza­tal növekedése az év máso­dik felében mérséklődött, a kivitel viszont gyorsult. Ez év első két hónapjában is ha­sonló irányú fejlődés tapasz­talható. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette, s egyben felhívta a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy figyelembe véve a múlt évi terv végrehajtásának ta­pasztalatait, biztosítsák az ez évi tervben megjelölt célok teljesítését. A kormány meghallgatta és elfogadta a munkaügyi mi­niszter jelentését az 1971. évi munkaügyi helyzetről. A sza­bályozók módosításai, vala­mint a központi és a vállala­ti intézkedések hatására ja­vult a munka termelékenysé­ge. A foglalkoztatottak száma az iparban némileg csökkent, az építőiparban emelkedett. A munkabérek és a személyi jö­vedelmek az iparban a terv szerint alakultak. A népgaz­daság többi ágában az átlag­bérek növekedése mérsékel­tebb. A munkaügyi helyzetben mutatkozó fejlődés az előző évekhez képest általában ked­vező, de nem minden tekin­tetben kielégítő. Továbbra is elsőrendű feladat a vállalaton belüli tartalékok feltárása, az ösztönzőbb bérezés megváló (Folytatás a 2. oldalon) nek. Ezen a beszélgetésen részt vettek a városi tanács és a járási hivatal vezetői is. Nemes Dezső elvtárs szá­mos kérdést tett fel a járás vezetőinek. Elsősorban a ter­melőszövetkezetek beruházá- zásai iránt érdeklődött. Töb­bek között arról, hogy a forgó­eszköz-ellátás miért okoz ilyen nagy gondot a termelőszövet­kezeteknek, hogy benépesítsék a közös gazdaságok állatférő­helyeit. Mint mondotta a me­zőgazdaság fejlődése ma már megköveteli, hogy arra töre­kedjenek: minél kevesebbet kérjenek az államtól, többet fordítsanak fejlesztésre saját erőből. A saját erő fehaszná- lása, a társulásos rendszer okos kihasználása az állam ér­deke összefüggéseiben vizs­gálható. Megyénk vendége érdeklő­dött a város és a járás párt- szervezeteinek munkájáról. Kérdéseket tett fel a KISZ tevékenységére, és a népfront­bizottságok tevékenységére vo­natkozóan is. Nemes Dezső és kísérete ezután a Magyarnándori Ál­lami Gazdaságot kereste fel, ahol Sándor József, a gazda­ság igazgatója, Koren József csúcstitkár, Papp László, az egyesült tsz elnöke fogadta. Deli József, a gazdaság párt- alapszervezetének titkára ar­ról tájékoztatta megyénk ven­dégét, hogy a gazdaság jó eredményeiben megmutatko­zik a párttagok példamutatá­sa. A hetvenegy tagú alap­szervezetnél az átlagos életkor harminckilenc év. Jól halad­nak a tagépítő munkában is. öt év alatt huszonhat új tag­gal gyarapodott az alapszerve­zet, s az új tagok hetven szá­zaléka fizikai dolgozó. A párttagság nyolcvanöt százalé­ka különböző pártmegbízatás­ban fejti ki tevékenységét. Nemes Dezső a pártszerve­zet ideológiai tevékenységére tett fel néhány kérdést. Ezután Sándor József, a gaz­daság igazgatója az állami gazdaság eredményeit ismer­tette. Jó munkájukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt évre tervezett 4,8 millió forinttal szemben 9,5 millió forint volt a tiszta nyereség. Beszélt a tervekről is. Ebben az évben például befejezik a sertésprogram megvalósításához szükséges ötvenmillió forintos beruhá­zást. Mintegy 350 literrel ter­vezik a tejhozam növelését —. hogy csak a legfontosabbat említsük. A vendég és kísérete ezután megtekintette a kertészetet, s elismerően nyilatkozott a munkáról. Később Papp Lász­ló, az egyesült termelőszövet­kezet elnöke ismertette a ter­melőszövetkezet eredményeit. A magyarnándori látogatás után, tegnap délután a párt- bizottság székházában aktíva­értekezletet tartottak a járás, a város kommunistái részére. Nemes Dezső időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tar­tott előadást. Előadása bevezető részében külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott, s mint mondotta, az eseményeknek alapvető ten­denciája, hogy a szocialista tábor javára alakul, s a ha­ladó erők térnyerése a jel­lemző. Foglalkozott az indo­kínai helyzettel, amire az a jellemző, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, Kam­bodzsa és Laosz népe ebben a harcban állja a helyét. Az indiai—pakisztáni háborút úgy jellemezte, hogy az a haladó erők győzelmét hozta. Beszélt a latin-amerikai helyzetről, Kína ENSZ-tagságáról, ami végső soron az Egyesült Ál­lamok presztízsvesztésével zá­rult. Ezután az SZKP XXIV. kongresszusát méltatta, majd a Szovjetunió iparának és me­zőgazdaságának fejlődéséről szólt. A járás és a város kommu­nistái több kérdést juttattak el Nemes Dezső elvtárshoz. Feltették például azt a kér­dést, mi az oka, hogy néhány helyen a gazdasági helyzet negatív jelenségeit csak a ve­zetés hibájának tudják be. A tömegkommunikációs eszkö­zök ez irányú tevékenysége — egy-egy konkrét eset szellőz­tetése — csak fokozzák e hangulatot. A válasz konkrét és határo­zott volt Nemes elvtárs kije­lentette, hogy a gazdasági problémákat nem lehet csak a vezetésnek betudni. Számos intézkedés, mint például a beruházásra vonatkozó, azért született, hogy néhány gondot megoldjunk. A ma érvényben levő szabályozók viszont nagy lehetőséget adnak az önálló cselekvésre, s ezzel az önálló­sággal valamennyi vezetőnek élnie is kell. Az pedig, hogy egyesek hibákat látnak a ve­zetésben, azt meg is kell mondani a vezetőnek. Ez a megnyilatkozás még nem ve- zetésellenesEég! Ami a tömeg­kommunikációs eszközöket il­leti: vannak esetek, amelye­ket fel kell vetni, meg kelj (Folytatás a 2. oldalon) n

Next

/
Oldalképek
Tartalom