Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 1-MSIMP NOGRAD MEG Y E I Bl Z OTTS ÁG A F S A MFGYEI TAN XXVIII. ÉVF., 69. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 22., SZERDA Élelmiszer- és fagazdaságunk a megyei tanács v,b előtt Mostoha körűiméinek, kemény munka r A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén tár- gyaUa meg azt a jelentést, amely a megye élelmiszer- és fagazdasági tevékenységének 1971. októberben megtartott minisztériumi komplex ellenőrzéséről szólt. A napirend előadója a vizsgálatvezető, Verecki Imre MÉM-főosztályve- zető és Forgó Imre, a megyei mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztály vezetője volt. A vb-ülésen részt vett dr. Soós Gábor MÉM-miniszterhelyettes, valamint kilenc főosztály­vezető. A huszonnyolc személy rész­vételével lefolytatott vizsgálat az általános igazgatásra, a mezőgazdasági termelés felü­gyeletére, a termékforgalma­zásra,, a tanácsi élelmiszer­ipari vállalatok felügyeletére, a pénzügyi és költségvetési tevékenységre, a termelőszö­vetkezetek állami felügyeleté­re, a személyzeti és munka­ügyekre, a szakmunkáskép­zésre, az erdészeti tevékeny­ségre, a vadászatra és vad- gazdálkodásra, a növényvéde­lemre, az állategészségügyre, a földügyi igazgatásra terjed ki. Tehát zömében az osztály hatáskörébe tartozó munkák­ra. Mint azt Herencsényi Jó­zsef elnökhelyettes felszóla­lásában kifejtette és végül a végrehajtó bizottság hivatalos állásfoglalása lett, a MÉM • vizsgálata segítette a megye általános élelmiszer- és fa­gazdasági gondjainak megol­dását. A feltárt hiányoságok- kal a vb egyetértett. A vizsgálat nagyon körül­tekintő véty, félreérthetetle­nül segítő szándékú. Hiányos­ságaink ellenére a megyei ta­nácsi szervek és intézmények élelmiszer- és fagazdálkodási tevékenységét a tagadhatatla­nul rendkívül nehéz körül­mények ellenére jónak, fejlő­dőnek ítélte. A Bizottság po­zitiven értékelte a vezető­szervező- és éllenőrzőmunka megyei adottságoknak legjob­ban megfelelő módszereit, ezek "helyes kialakítását' és alkalmazását. Megállapították, hogy 4 szervek munkájában minden tekintetben «érvénye­sül a törvényesség, fejlődik a közgazdasági munka, a dön­tések és határozatok elemző megalapozása. A szervezet szilárdnak és feladatai ellá­tására alkalmasnak bizonyult. Természetesen tovább kell fo­kozni a tervszerűséget, gyor­sítani kell az ügyintézést és fejleszteni a megyei osztá­lyon és a járási hivataloknál a személyi állomány- képzett­ségét. Ez az alapjában véve pozi­tív értékelés a végrehajtó bi­zottságot arra késztette, ‘hogy mélyebb önvizsgálattal, kriti­kusan tárgyalja meg a komp­lex vizsgálattal feltárt hely­zetet. Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának tagja ezt úgy fogal­mazta meg: a végrehajtó bi­zottságnak és az élelmiszer­Súlyos vasúti szerencsétlenség Salgótarjánban Öten megsérültek — Haláleset nem történt — Jelentős anyagi kár Vasúti szerencsétlenség történt tegnap Salgótarján­ban, a külső pályaudvaron. Somoskőújfaluról 15.35 óra­kor Salgótarján célállomás­ra indult a 385. számú te- liervonat 41 kocsival, 1696 tonna súllyal. A mozdony- vezető, Szliva József Somos­kőújfalui lakos, a fűtő Su­lyok Géza pásztói lakos, az elindulás előtt fékpróbát tartottak, amit az ellenőr­zést végző MÁV-dolgozók is igazoltak. Az indulást köve­tően, a somosi bejárónál tartott első próba alkalmá­éval észlete a mozdonyveze­tő, hogy a fék nem az elő­írásnak megfelelően fog. A fékezést megismételte, s akkor tapasztalta, hogy sze­relvényének nincsen fékező­ereje. Ettől kezdve vészjel­zést adva közeledett a salgó­tarjáni vasútállomáshoz. A szerelvény sebessége Salgó­tarján vasútállomáson átha­ladva, elérte a körülbelül 80 kilométert. A vészjelzést Stánicz János forgalmi szol­gálattevő észlelte, és a nagy sebességgel rohanó téhervo- natot a Salgótarján baglya- si rakodó iparvágányára irá­nyította, mert Zagyvapál- falva felől a vasútállomásra közeledett a 321-es számú személyvonat. A szolgálatte­vő ezzel elhárította az ösz- szeütközést. A Somoskőújfalu felől le rohanó tehervonat a baglya- si rakodón, a kirakás alatt álló tehervagonoknak üt között, a mozdony után le­vő hat tehervagon kisiklott, és a rakodó területén egy ZIL, egy Csepel tehergépko­csit, valamint egy rakodó­gépet összezúzott, két vagon pedig a vasúti töltés melletti lakóháznak ütközött, amely összeomlott. A házban Sol­tész Béláné tartózkodott, aki könnyebb sérülést szenve­dett. ' Egyébként a lakóház­ban három család, hét sze­méllyel lakott, de szerencsé­re a baleset időszakában nem tartózkodtak az épület­ben. A vasúti balesetkor megsérültek Csáki János nagybátonyi, Kiss András salgótarjáni rakodómunká­sok. Szliva József Somoskő­újfalui mozdonyvezető, Rá­kóczi István rakodómunkás, Soltész Béláné. Sérülésük nem életveszélyes. Az ánya- gi kár jelentős. A rendőrség a MÁV illetékes szerveivel karöltve, megindította a vizsgálatot. és fagazdaság vezetőinek a vizsgálat anyagát úgy kell el­fogadniuk, hogy a pozitív meg­ítélés mellett arra figyelje­nek, amin javítani kell. A vizsgálat anyagát részle­tesen tárgyalta a végrehajtó bizottság, inert ez szükséges volt mezőgazdaságunk tovább­fejlődése szempontjából. Mi Nógrádban eltérően az órszág más megyéjétől — nagy ne­hézségekkel küzdünk a mező- gazdálkodásban. Ezeket csak jól szervezett, jól irányított osztály oldhatja meg. Mint arra a megyei titkár felszó­lalásában kitért, javítani kell a határozatok végrehajtását, a termelésszervezést, az ellen­őrzést. Bátrabban kell kezde­ményezni. Leszögezte, hogy a mezőgazdasági osztályban több erő van, mint amennyit eddig kifejtett. A végrehajtó bizottság ál­lást foglalt, hogy a módosí­tott gazdasági szabályozók rendkívül megnehezítették a mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetke­zeteink helyzetét. Néhánynál állandósulnak a pénzügyi za­varok, amelyeket szanálással hosszabb időre nem tudnak elrendezni. Segítséget kér a megye — a lehetőségekhez mérten —• a gondok njegol- dásához. Az elért eredmé­nyek bizonyítják á mező- gazdaságban becsületesen dol­goznak. Búzából 16 mázsán felüli az átlagtermés. A kö­zös vagyon 11 százalékkal* emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy a nógrádi vi­szonyok között az eredmé­nyekéit többszörös munkát kell kifejteni, akkor az ered­mények elismerésre méltóak. Bállá István vb-tag, az őr­halmi tsz elnöke tapasztala­tai alapján érzékeltette mi­lyen gondokkal kell a ter­melőüzemeknek nap mint nap megküzdeni. Elmondta, hogy támogatás nélkül nem tud­nak előrelépni az állatte­nyésztéssel. A növényter­mesztésben hátráltatja mun­kájukat, hogy a tagság el­öregszik, fiatalok kevesen je­lentkeznek munkára, a szük­séges gépek egy részét pedig nem tudják megvásárolni, mert nincs. Gondjainkat a vb-ülésen jelenlévő Soós Gábor mi­niszterhelyettes elismerte, ígérte, hogy megkülönbözte­tetten foglalkozik a MÉM a megyével. Végül a végrehaj­tó bizottság elfogadta Géczi János megyei tanácselnök összefoglalóját, amely többek között leszögezte: intézkedé­si tervet készítenek a vizs­gálat anyagának végrehaj­tására és egy esztendő múl­va a vb visszatér arra, mi­ként hajtották végre a taná­csi szervek és intézmények élelmiszer- és fagazdálkodási tevékenységének az 1971. ok­tóberében megtartott, minisz­tériumi komplex ellenőrzésé­ből adódó feladatokat. B. Gy. Dicsőség a Magyar T anácsközí ársaságnak Vöröskcitoncft találkozóm — Koszorúzások Szobrot áhí.o.tak dr. Münnich Ferencnek A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 53. évfordulója alkal­mából megyeszerte ünnepsé­geket rendeztek tegnap Sal­gótarjánban, a belvárosi párt­szervezet székházában a vá­rosi pártbizottság fogadta az. 1919-es Vörös Hadsereg élő tagjait. Az ünnepségen Dev- csics Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára köszöntöt­te a veteránokat, majd Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára méltatta az évforduló jelentőségét: — Ötvenhárom évvél ezelőtt — mondotta többek között —■ a tarjám dombok környékén, de a háborútól megviselt or­szágunkban egy új világ meg­valósításának lehetőségei csil­lantak meg. A háborúból ha­zatérő katonák, volt hadifog­lyok, a munkásak és parasz­tok haladó csoportja: a kom­munisták a polgári forradal­mat kiindulásnak tartották a proletárhatalom megteremté­séhez. Megfogadták a bolsevi- kok tanítását, hogy á forra­dalmi helyzetben vállalni kell a felelősséget a társadalom jövőjéért, és mozgósítani ktell a dolgozókat a hatalom át­vételére, a gazdaság szocialis­ta átszervezésére és a társada­lom kulturális felemelésére. Az ünnepi előadó ezután a 133 nap jelentőségét méltatta, majd a Horthy-elnyomäs ke­serves éveiről szólt. Beszédét így fejezi^ be: — A nagy eseményele sok­szor háttérbe szorítják azokat, akik az eseményeket létrehoz­ták. Ma, amikor a Tanács- . köztársaság íele.ntőségét mél­tatjuk. engedjék meg, hogy köszöntsem azokat a harcoso­kat, akik ünnepségünkre el­jöttek, és annak idején Ma­gyarországon, vagy a mai Szovjetunió területén ezeket az eseményeket létrehozták. Kívánom, hogy magánéletük­ben sok boldogság érje és még hosszú ideig örülni tudjanak szocialista hazánk eredmé­nyeinek, tudva azt, hogy tet­teikkel ezekhez az eredmé­nyekhez 1919-ben már hozzá­járultak. Ezután, elvtársi, baráti be­szélgetésre került sor, majd az 1919-es vöröskatanák fe­gyelmezett sorban vonultak a Tanácsköztársasági emlék­műhöz, ahol a megyei, a vá­rosi pártbizottság, a megyei, városi, járási tanács, és KISZ- bizottság, a "Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei, városi, járási népfrontbizott- ság köszörűit helyezték el az emlékmű talapzatára. Salgótarjánban délelőtt to­vább folytatódott az ünnepség. Erre az ünnepségre a megye­székhelyre érkezett dr. Mün­nich Ferenc özvegye is, mivel a Magyar Nemzeti Bank szék­haza élőtt szoboravatásra ke­rült sor. Díszőrség áll dr. Münnich Ferenc fehér le­pellel leterített mellszob­ra előtt. Készt vettek' az ünnepségen a megyei, városi és járási pártbizottságok kép­viselői, a tanácsok küldöttei, a fegyveres testületek tagjai, a tömegszervezetek képvise­lői és az 1919-es harcok vete­ránjai. A Himnusz hangjai után dr. Michna István rend­őr alezredes, a megyei tanács tagja mondott ünnepi beszé­det. A többi között, ezeket mondotta: — A városba került dr. Münnich Ferenc elvtárs szob­ra. Ez azért is jelentős, mert a világ nagy kommun ista lángelméje. Lenin portrészob­ra után hős hazai forradal­márnak állítunk emléket. A Brit Kommunista Párt főtitkárának magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására március 16—20. között .Magyarországon tar­tózkodott John Gollan, Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának főtitkára, feleségével, Elsie J. Gollannal együtt. A brit testvérpárt főtitkára meg­beszélést folytatott Kádár Já­nossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával. A megbeszélésen kölcsönös tá­jékoztatásra és eszmecserére került sor az időszerű nem­zetközi kérdésekről, a kommu­nista és a munkásmozgalom, valamint az imperialistaelle­nes küzdelem előtérben álló problémáiról. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, s Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendé­gek megismerkedtek a fővá­ros nevezetességeivel és kul­turális életével. John Gollan és felesége elutazott Magyar- országról. A hős- életútjának ismertei lése során vázolta, hogy dr., Münnich Ferenc már 1916- ban Kun Bélával, a tomszki lágerben szervezte a,vörösgár- daegységeket. A dicsőséges Tanácsköztársaság megterem­tésével elsőként áll a fórra- • dalmi harcba. Az északi had­járat győztes csapatainak le­gendássá vált politikai bizto­sa volt: tanított, nevelt, lelke­sített. A felszabadulás után is érvényesítette gazdag tapasz­talatait, vezető, szervezőké­pességét. Dr. Münnich Ferenc salgó­tarjáni kapcsolatáról ezeket mondotta: — Salgótarjánnal való kap­csolata a legnehezebb időkben alakult ki. 1919. április 9-én a VI. hadosztály politikai bizto­saként Fülekig verik az el­lenséget. 1957. tavaszán a me­gyei kommunisták aktívaérte­kezletén tanácsaival, forra­dalmi tapasztalataival segített abban, hogyan kell a politi­kai, gazdasági életet 'szervez­ni, irányítani, a népet igazán szolgálni. — Ebben a munikásváros- ban, melynek politikai múlt­ját. szocializmust építő jele­nét éppen a politikai harcok alapozták meg, nagy büszke­séggel mondhatjuk, itt iga­zán itthon van e forradalmi eszményképnek, szoborba fa­ragott történelmi hősnek fi­gyelmeztető, plédaadó emlékei, — Fogadjuk, hogy megőriz­zük, ápoljuk emlékét és ta­nításai szerint cselekszünk. Tekintse ifjúságunk eszmény­képének Münnich elvtársat, aki Európa országaiban nyolc forradalmat harcolt végig. Ezután leleplezte dr. Mün­nich Ferenc mellszobrát, a salgótarjáni származású szob­rászművész, Vasas Károly al­kotását. A szobor talapzatára a pártbizottságok, a tanácsi szervek, a fegyveres testületek és a Magyar Nemzeti Bank képviselői koszorút helyeztek el, s a dr. Münnich Ferenc nevét viselő úttörőcsapat tag­jai is a kegyelet virágait he­lyezték az emlékmű talapza­tára. Ünnepségeket rendeztek ’ a megye" számos helységében,. Kisterenyén koszorúzási ün­nepség után a fiatalok fák­lyás felvonulást rendeztek. Szécsényben ifjúsági nagygyű­lésre került sor, míg Rútsá­gon a munkásmozgalmi vete­ránok és KISZ-vezetők talál­kozóját szervezték meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom