Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

p , Magyar vendégnapok Besztercebányán ' A Nógrád megyei Vendég­látó Vállalat és a Beszter­cebányai Restaurácie Ven­déglátó Vállalat között éves munkaterv keretében, tíz napon' keresztül magyar vendéglátó napokat rendez­nek Besztercebányán, a Haj­nal Étteremben. Kedden nyitották meg a tíz napig tartó magyar ételbemutatót, amely március 24-ig tart. Képünkön Mező Sándor főszakács egy speciális étel­fajta tálalását mutatja Fran- tisek Rózsának, a Hajnal Étterem főszakácsának Koppány György felvétele Mit ígér a tiszti hivatás? r Aki látott már tisztavatásra egybegyűlt szülőket, meg­győződhetett arról: milyen büszkék ezek az emberek fiaikra, akiket féltő gonddal neveltek, és — ha nem is minden ag­godalom nélkül — elengedtek erre a pályára. A hivatásos tisztek számára a katonák nevelése, a rop­pant értékű korszerű technikai eszközök működtetése — a sok gond mellett — természetesen sok örömet is jelent. Egyetlen más pályán sincs az anyagi és erkölcsi elismerés­nek ánnyi fokozata, mint itt. A tiszt rendfokozatban megha­tározott időnként előrelép. A 22—23 évesen hadnaggyá ava­tott fiatal, jóval az 55 éves nyugdíjkorhatár előtt alezredes lehet, ha közben nem is lép elő soron kívül. A kezdő tiszti fizetés 2600 forint körül mozog, és az előléptetések, vala­mint a szolgálati idő arányában fokozatosan emelkedik. A tiszti főiskola első évétől kezdve, évenként több mint 5000 forint ruházati illetmény jár. Minden évben 25—37 nap szabadság illeti meg a hivatásos katonát. Betegsége idején teljes fizetést kap, családtagjaival együtt, díjtalan egészség- ügyi ellátásában részesül. A családtagok számára is jár az 50 százalékos vasúti kedvezmény. A szolgálat nehézségeit vették figyelembe, amikor megállapították a nyugdíjnak az átlagosnál^ kedvezőbb feltételeit. A hivatásos katonát és családját megilleti a szolgálati lakás és más egyéb kedvez­mény is. A pályaválasztó fiatalok körében népszerű a tiszti hiva­tás. Ennek bizonysága, hogy minden egyes katonai főiskolai helyre két pályázó jelentkezik évek óta. A rohamosan fej­lődő tudomány és a technika a haza fegyveres szolgálatában is növeli a jelöltekkel szemben támasztott mércét. Egyálta­lán nem közömbös, hogy milyen arányban kopogtatnak a katonai főiskolák kapuin a kitűnően, jelesen és jórendűen érett fiatalok, az általánosan műveltek és a szakmailag kö­zépfokon végzettek. A felvételi követelmények is jelzik, hogy a tárgyi ismeretek mellett egyéb szempontokból is egyre ma­gasabb a mérce. Az erkölcsi-politikai megbízhatóság, a fedd­hetetlen előélet, az egészségi alkalmasság, a hivatásérzet, a nőtlen családi állapot, valamint a 21 évnél nem magasabb életkor, az érettségi bizonyítvány mellett mind olyan kö­vetelmény, melyektől ma már nem lehet eltekinteni. A felvételi vizsgán a jelöltek fizikai állóképesség-vizs­gálaton, általános tudás- és képességvizsgálaton, a szakosí­táshoz szükséges speciális vizsgálaton 5—5 pontot, összesen 15 pontot szerezhetnek. Ehhez jön a középiskolában az utolsó év végén szerzett matematika és fizika érdemjegy alapján 2—5 pont, valamint az érettségi bizonyítvány átla­ga alapján további 2—5 pont. A katonai főiskolák ennek megfelelő lehetőségeket is kínálnak. A három katonai főiskolán parancsnoki, illetve technikusi képzés folyik gépkocsizó lövész, páncélos, tábori tüzér, határőr, műszaki, híradó, légvédelmi tüzér, fegyver­zet, gépjármű, harcjármű, vegyivédelem, általános hadtáp, repülő műszaki szakokon és ágazatókon. A helikopter- és repülőgép-vezetők képzése a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán történik. A katonai főiskolák hallgatói a teljes ruházaton felül, térítésmentesen kapják az élelmezést, a lakást, áz orvosi ellátást és a tanszereket. Mindezek mellett különböző pénz- beni juttatásokat is biztosítanak számukra.'Az eltöltött evek arányában illetményük 250—500 forint. A tanulmányi eredménytől függően 100—500 forint pótlékot kaphatnak. (Külön pótlék jár az alparancsnokoknak.) A tanulás és a közösségi munka jutalmazására is nagy gondot fordítanak a, főiskolákon. A kimenő, a kimaradás, az eltávozás és a főis­kolán eltöltött szabad idő lehetőséget nyújt a mozgalmi eietre, a pihenésre, a művelődésre és a sportolásra. A fiatal tisztnek, amikor megkezdi hivatásának gya­korlását, két diplomája van. Ez jól példázza a hivatásos tiszt­ied szemben támasztott magas szintű nevelői és korszerű szakmai követelményeket. A sok pálya, foglalkozás közül érdemes tehát ezt a hiva­tást választani. Menyhárt László Egyszerűbben — gyorsabban A pásztói ÁFÉSZ igazgató­sága, hét gazdasági alapegy­séget alakít ki, négyet szak­mai, hármat pedig területi elvek alapján. Egy-egy gaz­dasági alapegység érdekazo­nos kollektívákat ölel fel, s vezetőik szinte teljes önál­lósággal rendelkeznek, önálló hatáskört kaptak a gazdasá­gi alapegységen belül a for­galmi tervek, az árukészlet, a létszám és a munkabér ki­alakítására. a dolgozók fel­vételére, áthelyezésére, elbo­csátására, illetmények és ju­talékkulcsok megállapítására. Ezzel a korszerűsítéssel a szövetkezet a több lépcsős ve­zetésről a kétlépcsős gazdasá­gi. vezetésre tért át. Ä legmegbíűaióbb kritika az év végi eredmény \ Megalapoxulíabbak. reálisabbak ax ex érc tervek a tanácsi iparban A vállalati gazdálkodás tudatos irányítása nem nél­külözheti a különböző idő­tartamú — a vállalati célo­kat és eszközöket rendszer­be foglaló — vállalati terve­ket. E tervekben testet őké­nek a hosszabb-rövidebb tá­vú elhatározások, ezek meg­valósításának feltételei. Sem a vállalati, sem pedig a fel­ügyeleti szerv szempontjából, nem lehet ■ közömbös, hogy a vállalati programok, dömtési alternatívák helyesek-e, megfelelnek-e a társadalmi követelményeknek. Emelkedik a szín vonal A közelmúltban megtar­tott tervkonzultációkon — melyeket a Nógrád megyei Tanacs VB ipari osztálya a tanácsi ipari vállalatok elő­zetes terveinek megbeszélé­sére, megvitatására szerve­zett, a helyi párt- és szak- szervezeti szervekkel együtt — számos olyan tapasztalat került felszínre, melyek együttesén az esetenként jelentkező hibák ellenére is — a vállalati tervezőmunka színvonalának emelkedéséről tanúskodnak. Örvendetes, hogy az 1972. évi vállalati tervek általá­ban visszatükrözik a társa­dalmi igényt, követelménye­ket, illúzióktól mentesek, a jobb előkészítőmunka ered­ményeként megalapozottab- bak, tartalmasabbak, mint a korábbi években. A felügye­leti szerv szempontjából el­sősorban azt kell szemügyre venni, hogy a terv meny­nyiben szolgálja a központi célkitűzéseket, a társadalmi elvárásokat. Melyek ezek a legfontosabb követelmé­nyek? A vállalati gazdálkodás te­rületén fő feladat mind az élő-, mind a holtmunka ha­tékonyságának további eme­lése. Ennek megfelelően egyre nagyobb erőfeszítése­ket kell tenni a korszerű termékek termelésének nö­velésére, a gazdaságtalan termékek termelésének fo­kozatos megszüntetésére, il­letve gazdaságossá tételére. A beruházási piac jelen­legi helyzetét figyelembe vé­ve a korábbiaknál átgondol­tabb beruházási politikát kell folytatni. A gazdálkodás minden területét át kell hogy hassa a takarékosság. Az MSZMP KB 1971. de­cember 1-i határozatával összhangban kiemelt, feladat a vállalati üzem- é6 munka­szervezés, a szocialista ver­senymozgalom fejlesztése. A vezetés színvonalának emelése a vezetés minden szintjén elsőrendű feladat. Tökéletesíteni kell a belső mechanizmust, biztosítani kell- az oktatás és tovább­képzés színvonalának eme­lését­Nem a mulatók kombinációin Az általános elvárások,az eltérő vállalati sajátosságok­ból eredően, a már elért fej­lettségi szint függvényében bizonyos fokig, különböző feladatot jelentenek. Ahol szükséges, ott — a tervkon­zultációkon kialakult egyező vélemény alapján — az 1972. évi vállalati tervek önálló fejezeteként a vállalatok a gazdaságtalan termékek ter­melésének visszafejlesztésére intézkedési tervet készíte­nek. A negyedik ötéves ter­vek szerves részeként, mel­lékletként az üzem- és mun­kaszervezés fejlesztésére, a vállalatok egy része— ahol a feltételek adottak — átfogó szervezési programot készít. A kedvezőtlenebb feltételek­kel rendelkező vállalatok e program elkészítésére 1972- ben felkészülnek. A vállalati tervek megala­pozottsága mindenképpen feltételezi, hogy a terv ne csupán a különböző gazda­sági mutatók kombinációja legyen, hanem az*k mögött valós gazdasági lehetőségek, 1 követelmények álljamak. Eh­hez nélkülözhetetlen, rész­ben a kapacitások reális fel­mérése,’ részben a piaci kö­rülmények megbízható is­merete. Általában piaci ol­dalról a tervek megbízha­tóbbak, főleg azért, mert a vállalatok az ilyen irányú előkószítőmunkát már az elmúlt év második felében megkezdték. Azok a vállala­tok, amelyek 1971-ben e te­kintetben bizonytalan hely­zetbe kerültek (Textilipari Vállalat, RIOLEX), ez irá­nyú munkájuk intenzitását fokozták. A lakossági szolgáltató te­vékenységet végző vállalatok fejlődése az előirányzat sze­rint 1972-ben gyorsul. Né­hány vállalat — ’ maximális biztonságra törekedve — stabil, vagy szerény növeke­dést tervez termelési volu­menében, a fő figyelmet el­A zenében se legyen egy esti ósdi A Nógrád megyei állami zeneiskolák V. kamarazene­fesztiválja Nagybátonyban zajlott le. Megyénk életében ez évenként megismétlődő rangos esemény, ezért bátor­kodom szót ejteni róla... A bárom zeneiskola (Balas­sagyarmat , Nagybátony, Sal­gótarján) mintegy 28—30 ka- maraíené-csoportot szólalta­tott meg, melyek között —' meglepően — igen nagy szín- vonalbeli különbségek mutat­koztak. A műsor után a Bu­dapestről meghívott bíráló bi­zottság . ezzel szemben mégis csak udvarias általánosságban méltatta, a fiatalok .lelkes mu­zsikálasát, a csoportos zeiiélés hasznos voltát, iskolánként kötelességszerűen egy-két együttest kiemelt, utána min­den résztvevő megkapta a maga emléklapját, jelvényét, majd tans, búcsúzkodás és ez­zel az V. kamarazene-fesztivál véget ért. Tovább élnek bennem azon­ban a nyugtalan, kételkedő gondolatok. Vajon jó-e ez így? A túlzott jóindulatú általáno­sítás, az egyformaság, az egyenlősdiség elve nem rejt-e sok veszélyt magában? A to­vábbi fesztiválok sorsa nem lesz-e emiatt érdektelen, sab­lonos. közömbös és fejlődés- képtelen? Igen, ki merem mondani: az lesz.­Lehet-e például egyforma mércével mérni a balassa­gyarmati Für Éva által veze­tett kamarakórust, akiknél jobbat — nem tudom — ta­lálunk-e az ország bármelyik zeneiskolájában, pedig ma­gánének-oktatás azokban is folyik. Vagy a Réti Zoltán ve­zette „Haydn”: (Wiener Hoff* ball) Menüett ..és a nagybáto- nyi Ángyán 1 Károly betarji- sában Corelli: h-moll szonáta remek megszólaltatása nem érdemelte volna-e meg — holtversenyben — a dobogó legmagasabb fokát? Lehet-e egyenlőségjelet tenni a nagy* bátonyi Královszky János ál­tal betanított és ragyogóan előkészített rézfúvós kamara­csoportja (három trombita, egy kürt) és az egész további műsor egyetlenegy kürt—zon­gora száma közé? Milyen nagy munkát és ígéretes jö­vőt áruit el például- a salgó­tarjáni Farkas Erzsébet gor­donka tanszaka, amelynek nem kevesebb, mint öt csellis­tája szerepelt Haydn- és Me­ző-művekkel, de nem is akár­hogyan. Szerény véleményem szerint a Corelli e-moll szo­náta jól megformált előadása >s szót érdemelt volna, melyet a nagybátonyi Szüts ■ István (hegedű) és Gasparin Péter (gitár) szólaltatott meg. A fesztivál továbbá igen al­kalmas és hasznos lehetett volna , arra is, hogy a három zeneiskola munkáját, színvo­nalát bátran mérlegre tegyék. Mindez azonban homályban maradt, mint ahogy homály­ban maradt a gondos, céltuda­tos műsorösszeállítása a nágy- bátonyi zeneiskolának; az ugyánis, hogy ott minden hangszer (a harsona és nagy­bőgő kivételével) — ismétlem — céltudatos szerephez jutott. Végezetül talán csak any- nyit, hogy a jövőben megren­dezendő kamarazene-fesztivá­lok fejlődését csak úgy látom .biztosítottnak, ha ott — jóin* dulatú általánosítás helyett — bátran bírálnak, elhatároltan osztályoznak, megérdemelten dicsérnek. Rendkívül üdvös­nek és hasznosnak tartanám továbbá a megyei művelődési osztály bekapcsolódását, eset­leg egy vándordíj, különböző díjak inéin pénzre gondolok), vagy egy büszkén viselhető cím kitűzésével, melynek, vagy melyeknek elérése, megnyeré­se mind a zeneiskola, mind a tanár, de nem utolsósorban a zenét tanuló növendék számá­ra dicsőséget jelentene és munkájukat nagy mértékben elősegítené. Borsányi Mátyás sősorban a vállalaton belüli gondok, problémák megoldá­sára összpontosítja. ,* Mit kítogácoliLink? Az előzetes vállalati éves tervek szervesen illeszked­nek az elmúlt évben elért, valamint a középtávú ter­vekbe^ valószínűsített ered­ményekhez. Törés nem ta­pasztalható, eltérés elsősor­ban a középtávú térvekhez képest annyiban van, amennyiben egyéves terv a tényismereteket tekintve mindenképpen biztonságo­sabb. Az elhangzott észrevé­telek, javaslatok alapján né­hány vállalatunknál feltétle­nül szükséges a negyedik öt­eves tervék átdolgozása, ponr to&ítása. Az 1971. évi tényhelyzet­nek megfelelően a vállalatok létszámnövekedéssel — a Nyomdaipari Vállalat kivé­telével — nem számolnak. Fejlődésüket szinte teljesen a termelékenység növelésére alapozzák. Több vállalatnál kifogásoltuk az alkalmazotti létszám növelését, a munkáe- és alkalmazotti átlagbérek aránytalan alakulását. Ezek­ben az esetekben kértük a terv érintett fejezeteinek új­bóli átdolgozását. Az érvényesülő szabályozó rendszer megismerésével párhuzamosan a bér- es sze­mélyi jövedelempolitika egy­re céltudatosabb, a tervek szerint javul a vállalatok bé­rezési gyakorlata. Ha még nem is kellő mértékben, de érződik a tervekben a bér címén adott juttatások je­lentőségének növekedése, úgyis mint a hatékonyság ja­vításának tartaléka. Helyen­ként még most is előfordul az év végi részesedés fetisi- zálása. A tervek megalapo­zottságához jelentősen hoz­zájárult a vállalati belső in­formáltság javulása is. Észrevételek és a pontosság A tervkonzultáclókon el­hangzott észrevételek kiegé­szítették a már korábban rendelkezésre bocsátott köz­ponti, ágazati útmutatókat, a vállalati tervmunka segíté­sére, a gazdálkodás orientá­lására adott felügyeleti irányelveket, ezek alapján a vállalatoknak módjuk és le­hetőségük volt arrg, hogy a végleges éves terveiket még pontosabban állítsák össze. A tervek legmegbízhatóbb kritikáját az év közben, il­letve év végén maguk a vál­lalatok adják. Széli József közgazdász Ezek a mai fiatalok! Gyakran hangzik el a cím­ben idézett mondat. Talán ez adta az ötletet a Magyargécl községi Tanácsnak, hogy fel­méréseket végezzen az ifjú­ság körében. Kiderült, hogy a községben 114 harminc évnél fiatalabb lakos él. Három ki­vételével — akik saját háztar­tásukban dolgoznak — mind­nyájan munkaviszonyban áll­nak, vagy tanulnak, Huszon­heten tették, vagy teszik le az érettségi vizsgát különféle ok­tatási intézményekben, öten pedig főiskolát végeznek. A géci fiatalok szívesen dolgoznak. 1971-ben 1100 óra társadalmi munkát végeztek tívé forint értékben. NöGRÁD — 1972. március 17., péntek t

Next

/
Oldalképek
Tartalom