Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

Munkásélet és -művelődés Vasöntő a Körösöktől Nem Jártam még a Körö­sök partján, nem ismerem zsombékáit, vizét. egét. em­bereit és madarait. És még­sem ismeretlen számomra ez a vidék. Itt az északi hegyek között nap mint nap össze­futok emberekkel, akik erről a vízről mesélnek, zsom béká­iról egéről madarairól. S természetesen: halairól Ló­ránt János festőművész Bé- késszentandráson született, képein — egy részén legaléb- is — ott az a táj. a víz, a halak. És az emberek. Gyak­ran háttal állnak, egyedül vagy kisebb-nagyobb csopor­tokban állnak a vízparton, vagy tábortüzet raknak, a másik partra szép ívben, vo­nalban száll a füst. Szinte hallom a hallgatásukat, vagy a beszédet a tűz körül. Fel­feltűnnek a kéoen a halak is. csillogóan, hűvösen. Ember és víz. Nem gondoltam, hogy es­zel a világgal egy napon a kohászati üzemek vasöntödé­iében is találkozom. Az ön­töde. Nehéz levegőjű. forró világ. Amott, mint valami óriási fazékból, ömlik a vö­rös, folyékony vas. Piros su­gárban ömlik, vibrál a leve­gő. Olyan a színe, mint az égen szikrázó csillagoké. Mil­liárd kis csillag együtt. A vasöntő művezetőnek. Hor­váth Istvánnak mást jelent. Főként hivatást, biztos ke­nyeret. Az óriásfazék körül néha a Körösökre gondol. Fiatalember. erős, mély hangon beszél. Kék munka­köpenyben dolgozik, dé ez nem olyan színű, mint a víz. Köröstarcsén született, ahol az emberek földműveléssel halászattal vesszőfonással foglalkoztak. Most egy ré­szük rizstermelő szakszövet­kezeti tag. A földművesek korábban, is leginkább rizst és kukoricát termeltek. — Első gyerek voltam — mondja. — Nyolcéves ko­romtól segítettem, amit tud­tam. libát őriztem, elvégez­tem a ház körül a munkát, később főzni is megtanultam. Ha volt időm. nagyon ritkán volt. Ekkor a Körös partján járkáltam, horgásztam. Nem tudom, gyújtottak-e tüzet a parton, körülülték-e. nézték-e a füstjét. Lóránt Jánosnak erre a képére sem emlékszik. Horváth István nem látta a festőművész ké­peit. aki pedig szintén itt él Hogyan került Salgótarjánba? Az anyai család kohász fa­mília volt Ózdon. Horváth István is oda készült, de nem volt iskola. így jött ide. meg­tanulná az öntő szakmát. Megtanulta. Városi ember lett. tarjánk öccse is idekerült, autószerelő. Egyébként szom­szédok. Csak a húga maradt otthon a faluban. A környé­ken acélgyáriak laknak, fő­leg nyugdíjasok, csendes vi­dék. Otthon 1957-ig petróle­umlámpával világítottak, ré­gi clrádás szobabútorral ren­dezték be a lakást. Most mo­dern. kellemes színű garni­túra várja otthon. Nyolc ál­talánost végzett, kitanulta a szakmáit, esti tagozaton elvé­gezte a kohóipari techniku­mot. Vasönitő lett, ez volt a vágya. Otthon útleírást olvasott először. hétéves lehetett, amikor először olvasott Me­sét — Tetszett. A meséket még mindig szeretem. Moet életrajzi és történel­mi könyvek érdeklik, szereti a történelmet, a híres embe­rek életéből pedig mindig tanulni akar. A szerelmes re­gényeket nem szereti, sok benne a fölösleges. — Csak leírnak valamit, de nem jön ki belőle semmi. Minap a munka során elő­jött egy probléma, kíváncsi volt mit ír róla a szakkönyv, elolvasta az öntészeti encik­lopédiát. 1967-től színházi bérletük van. A színház? — Szeretek színházba iár- ni. az ember mindig szedhet magára egy kis műveltséget meg lehet ismerni a régi írókat. Ipari tanuló korában szín­játszó csoportban játszott, vidám egyfelvonásosokat ad­tak elő. Gyerekei még nem járnak iskolába, fia raizolgat. „művészlélek”. Erős. fekete hajú fiatalem­ber. lassan, megfontoltan be­szél. talán ezt a megfontolt­ságot is a Körös mellől hozta magával. Céltudatos. A gyár- részlegben termelésfelelős, a KISZ-ben az üzemrész szer­vező titkára. A munka, a társadalmi megbízatások le­kötik. Legjobb barátja min­taasztalos, társaságba nem jár. Mit szeretne legjobban? — Kicsit többet horgászni a Körösön. (tóth) MOZIÉLET Osceola, a seminol törzs legendás vezére Egyetlen film szerepéi a holnaptól kezdődő mozihét műsorán a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínházban. A sémimet indián törzs fehérek ellen vívott háborúját bemu­tató Osceola című, színes, NDK—bolgár—kubai filmet március 18— 22-én vetíti a mozi. Az észak-amerikai indiánok ellen a 17., 18. és 18. század folyamán a legkegyetlenebb háborúkat folytatták. A 17. századtól kezdve a francia és ve is fennmaradt. Olyanoké, akik elhomályosították az el­lenük harcoló tábornokok hír­nevét is. Ezek közé tartozik Osceola is, aki a seminol törzs­nek volt a vezére. Az egy héten át vetítendő filmben tehát nem elsősor­ban a romantikus színezetet kell látni. A valóság, a létért vívott kemény harc sokszor nem egyezik azzal a képpel, amely Cooper vagy May Ká­roly ifjú olvasóiban az indi­ánokról él. Jelenet az Osccola című filmből angol telepesek fokozatosan nyumultak előre, egészen a Csendes-óceánig. Az őslakos­ságot kiűzték szülőföldjükről vadászterületükről, vagy véres háborúban megsemmisítették őket. Legjobb esetben rezer­vátumba telepítették őket a kietlen nyugati partvidékre, ahol jobbára még ma is él­nek. Az indián őslakosság el­űzése, sőt irtása nem az el­múlt századok témája csupán. Ma is gyakran olvashatunk dél-amerikából keltezett, a kegyetlen valóságot feltáró beszámolókat, amelyek az in­dián lakosság módszeres irtá­sáról szólnak. A már amúgy is igen kisszámúra fogyatko­zott indián lakosság pusztítá­sára a mérgezett cukorkától kezdve a legrafináltabb esz­közöket használják fel. Bár az elmúlt századi hábo­rúkban az indián lakosságot legyőzték, harci dicsőségük mégis fennmaradt. Máig is hí­resek a dakota, a cheyenne, az irokéz és az apacs törzsek. Sok indián háborús vezér ne­Az Osceola, története az 1830-as években játszódik. R aynes farmertől két néger rabszolga megszökik. Egyikü­ket menekülés közben üldö­zőik halálosan megsebesítik, a másiknak azonban sikerül el­jutni — Osceola segítségével — a seminolok táborába. A szökött rabszolga egy háborús készültségben levő táborba vezeti a nézőket. Olyan indiánok közé. akiket a fehér farmerek és katonatisz­tek együttes erővel akarnak földjükről elkergetni. Osoeola tisztán látja, hogy az összecsa­pás feltételei számukra még nem értek meg, az indiánok nincsenek még felkészülve a háborúra. Saját embereit sem kíméli, ha a közösség érdekei­ről van szó. A háború végül mégis ki­tör. De nem a seminolok hi­bájából. ... Az Osceola című filmet el­sősorban az ifjú korosztálynak ajánljuk, de kellemes. szép két órát nyújt a felnőtteknek is. NÖGRÁD - 1972. március. 15., szerda Jozef Struhár bemutatkozása A salgótarjáni fotógaléria a megyei művelődési központ­ban havonta egy alkalommal rendez tárlatot, amelyen el­sősorban a hazai fotóművé­szek munkásságát ismerheti meg a látogató. Március 25-én szlovákiai fotóművész tárlatát rendezik meg, Jozef Struhár Zólyomban élő fotóművész hozza el alkotásait. Jozef Struhár a besztercebányai AMFO-klub tagjai közé tar­tozik. A klubnak egyébként nagy sikerű kiállítása volt Salgótarjánban 1971-ben. A kiállítás megnyitására Jozef Struhár is Salgótarjánba ér­kezik, a megnyitó után vitát rendeznek a Nógrádi Fotóklub és közönség részvételével Magas sxin^onalű verseny Nógrádi zeneiskolások egri sikerei Egerben rendezték meg az észak-magyarországi állami zeneiskolák hegedű szakos nö­vendékeinek zenei versenyét, melyen a nógrádi zeneiskolá­sok ugyancsak kitettek ma­gukért. Kitűnően szerepeltek a megye három zeneiskolájá­nak növendékei, ami az in­tézetek hegedűtanárainak jó munkáját dicséri. A verseny méreteiről né­hány adat: Észak-Magyaror- szág 14 zeneiskolájának 46 tanulója négy életkor szerinti kategóriában mérte össze tu­dását. Nógrád megye összesen 14 növendékkel képviseltette magát a versenyen, mégpedig Salgótarján 6, Nagybátony 5, Balassagyarmat 3 versenyzőt nevezett. Az első versenynapon a kö­telező számokat játszották a tanulók. Ez egyben elődöntőt is jelentett, mivel a második napon, a szabadon választott darabokat csak a kötelező műsorszámmal kellő pontszá­mot elért versenyzőik mutat­hatták be. Már az első ver­senynapon jelentős sikert ér­tek el megyénk versenyzői. A kilencévesek kategóriájában négy tanuló jutott döntőbe és mind a négy nógrádi volt. Itt tehát eleve nógrádi „házi­verseny” alakult ki. A tízévesek kategóriájának öt döntőbe jutott versenyzője között két nagybátonyi ta­nulót találhattunk. A tizen- egy-tizenkét évesek kevesebb sikerrel vették az akadályt ebben a korcsoportban nem jutott tovább nógrádi ver­senyző, viszont a tizenhárom- tizennégy évesek harcában is­mét egy-egy balassagyarmati és nagybátonyi tanuló került tovább. A döntőben is jól szerepel­tek tanulóink. Az első kategó­riában kettős salgótarjáni győ­zelem született. Egyforma pontszámmal holtversenyben első helyezést ért el mind Miklós Agnes (tanára Csekei Lászióné) mind Virág László (tanára Virág László). Máso­dik helyezést nem adtak ld, harmadik helyezést a balas­sagyarmati Horváth Judit nyerte el (tanára Ember Pé­ter), Ugyanebben a kategóriá­ban nyerte el a Szakszervezet Megyed Tanácsa különdfját a salgótarjáni Klement Já­nos, Torják Vilmos tanítvá­nya. A második kategóriában a szépen muzsikáló, tehetséges, miskolci Iván Tímea mögött a második és harmadik helye­zést nagybátonyi versenyzők nyerték el, Ihász József és Árva Judit, akik igen meg­győző produkcióval vívták ki előkelő helyezéseiket. (Taná­ruk: Ángyán Károly.) A harmadik kategóriában a kazincbarcikai Mátyás Olga vitte el a pálmát, míg a ne­gyedik korcsoport versenye is­mét nógrádi sikert hozott. Móri Péterné tanítványa, Vá­sárhelyi Judit, a balassagyar­matiak igen tehetséges ver­senyzője az egész kétnapos verseny legérettebb, legki­emelkedőbb produkcióját nyújtotta. Fölényes biztonság­gal nyerte a versenyt a hat­vani Pecze Éva és a nagybá­tonyi Orsó Erzsébet előtt. A nógrádiak végeredménye tehát három első helyezés (két salgótarjáni, egy balas­sagyarmati) egy második he­lyezés (Nagybátony) és három harmadik hely (egy balassa­gyarmati és két nagybátonyi), amihez egy különdíj is került Salgótarjánba. A magas színvonalú (ver­senyt kitűnően szervezte meg a patinás egri zeneiskola. Kár, hogy a két versenynapon a zsűri összetétele változott, ami egy több fordulós versenyen nem szerencsés. Ettől függet­lenül általában reális eredmé­nyek születtek és külön öröm, hogy megyénk zeneiskolái jól megálltak a helyüket, hisz’ a kiadott tizennégy díj közül nyolc Nógrád megyébe ke­rült. Magnós műsorral Szocialista brigádoknál A mai népművelésnek na­gyon sok vitatott formája, módszere, helye és összetevő­je van. De az alapvető cél mindenkor közös, biztosítani az emberek kulturált nevelé­sét és szórakozását. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekhez tartozó művelődési központ­nak egyik legnagyobb „mun­katerületét”, a gyár szocialista és munkabrigádjai adják. A brigádok kulturális vál­lalásainak teljesítésében már eddig is jelentős eredménye­ket értek el a művelődési köz­pontban. A lehetőségeket pe­dig továbbra is keresik. Az utóbbi hónapokban há­rom magnószalagra rögzített zenés, irodalmi összeállítást készítettek, amelyek bővítik és színesítik az ismeretterjesz­tő előadásokat. Ma már a gyárban várják a szocialista brigádok ezeket az összeállításokat, amelyeket általában az étkezési idő alatt forgatnak le. Nemrégiben készült el az „50 éves városunk” című em­lékműsor, amely talán a leg­hosszabb időtartamú és a legváltozatosabb az eddigi összeállítások közül. A magnószalag már meg­kezdte üzemi körútját, elő­ször a villamos központ szo­cialista brigádjainál. A műsor mintegy huszonöt­harmincperces, és érdekes, színes tájékoztatást ad Salgó­tarján múltjáról, fejlődéséről, jelenéről próza, vers, törté­nelmi dokumentumok és ter­mészetesen zene segí tségével. Az ismeretterjesztő műsor vándorút ja a gyár brigádjai után a 211-es számú Szak­munkásképző Intézetnél, majd a Malinovszkij úti Általános Iskolában folytatódik. De már „meghívták” a mű­sort különböző klubfoglalko­zásokra és jubileumi összejö­vetelekre is. H. M. Váliosott a műsor Több olvasónk érdeklődésére közöljük, hogy Marót!: Az utolsó utáni éjszaka című drámájának ősbemutatója, a szolnoki Szigligeti Színház előadásában az egyik színművésznő megbetegedése mi­att későbbre halasztódott, így sem ma, sem holnap n.em lesz színházi előadás a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban. Az ősbemutatóra jú­nius 7—8-án kerül sor, A hét fo­lyamán két színházi értékű elő­adást tekinthetnek meg a* érdek­lődők, március 17-én pénteken 1« órakor Szemes Mari, a fővárosi József Attila Színház művésznője tartja meg előadói estjét, a mű­velődési központ üvegesarnokában* vasárnap pedig a KI mit tud? me­gyei döntőjének délelőtti és dél­utáni bemutatóira kerül sor. A műsort Tamási Eszter, tévébe­mondó vezeti. Mindkét előadásra a művelődési központ pénztáránál lehet jegyet váltani. KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen 2 5. És futott Ilonkához. Szerencséje volt, Kóci vál­lalta. hogy azonnal indul ko­csival beszél Gaállal. hozza őt is. Már ment kifelé a pos­táról amikor pattanásos képű, nyurga kamasz lépett hozzá. — Jó napot kívánok — ifjabb Safranek Mátyás va­gyok. Az apám kéreti, tessék átfáradni a tanácsházára. Az ablakból látta, hogy idejött. — Mit akar tőlem a ked­ves papa? — érdeklődött Kopra, miközben kiléptek a hivatal aitaján, az utcára. A fiú megállt, az újságíró szemébe nézett. — Csőbe akarja húzni ma­gát. Azzal a déli műsorral kapcsolatban. — Micsoda?! — Már megállapodott a fe­jesekkel, a község mindenféle kedvezményben részesül, ta­lán még város is leszünk, ha maga lehetővé teszi, hogy a megyei tanácselnök egy perc­ig szónokoljon. — És hogyan kerülök én ezáltal csőbe? — Ügy, hogy mindenkinek haszna lesz a dologból, csak maga fizet rá. A cécó után magát díszpolgárrá nevezik ki. aztán pár hónap múlva szép csendesen ki fogják sa­játítani a telkét, hogy idegen- forgalmi búcsújáró helyet csi­náljanak belőle. Emlékmű, sétány, trafik. emléktárgy- üzlet. italbolt, szálloda, autó­parkoló-hely, meg Ilyesmik. Kopra füttyentett egy cif­rát. — Ezt jól kitervelték! Mit tanácsol, mit tegyek? — Menjen bele mindenbe, ha Bártik szónokolni akar. azt amúgy 6em lehet kivéde­ni. Meg aztán az egész falut magára haragítaná, ha emiatt elesnénk a megígért kedvez­ményektől. Viszont írásban kösse ki, hogy közcélra sem, mit se hasítsanak ki a par­cellájából. Ehhez ragaszkod­jon. Pecsét, aláírás. Nem fél­tem én az M.-belieket, meg­fogják azoic találni a számí­tásukat így is. — Rendben van — mondta Kopra rövid tűnődés után. — Köszönöm a tanácsot, majd így járok el. Most már csak arra vagyok kíváncsi, miért árulta el nekem mindezt? A fiú zavartan vont vállat. — Nem szeretem, ha vala­kivel ki akarnak babrálni, ok nélkül. Nem szeretem _ az öregem ügyeskedéseit. Nem szeretem az itteniek mohósá­gát. egy nap alatt a fél fa­lu arra rendezkedett be. hogy kiszipolyozza a látoga­tókat. Az újságíró nem szólt sem­mit. csak jól megnézte ma­gának a kísérőjét. Aztán, ol­dalán a kamasszal, átvágott az utca másik oldalára, az alig ötven méternyire levő tanácsháza felé... Húsz nercbe sem telt. már jött is ki. négyrét hajtott, pecsétes írás volt a farmer- nadrágia zsebében. Nemcsak az ő. özvegy Paukné telkére is szólt a mentesítés. Ember- emlékezet óta az M.-i tanács­házán ügyet ilyen gyorsan nem intéztek el. Méghozzá kilenc óra, a hivatalos félfo­gadás megkezdése előtt!... Miután ingatlana iövőjéről megnyugtató módon sikerült gondoskodnia, Kopra elhatá­rozta, hogy a saját jelenéről is gondoskodik. Ezért a közeli ABC kisáruház félé indult. Kenyeret, felvágottat szándé­kozott venni, meg egv inget, nyakkendőt, a közelgő nagy eseményre való tekintettel. Ha netán nem tudja elkerül­ni valamelyik kamera látó­körét ne fessen úgy. mint egy ágrólszakadt. Benyitott az üzlet aitaján. Szokatlanul sokan voltak a helyiségben, s mindjárt meg­akadt a szeme néhány isme­rősön. A bal oldali, presszónak kiképzett részben Hörömpöiv Pista, a délutáni lap munka­társa kortyolgatja a feketé­jét. Kissé odébb Lázár Edit áll, a rádió műsorközlője, a tévés Kisócival társalog. A pult végénél pedig Gitta dől a falnak és mosolyogva hall­gatja Schieder Jóskát, n hír­adó operatőrjét És még fél- tucat más ember is lebzsel ott. köztük a művészvilág néhány híressége. Kisóci. a rámenős Kisóci, vette észre elsőnek az új jö­vevényt. — Itt van a nap hőse! — kiáltott fel. odasietett hozzá, megrázta a kezét, hátba ve­regette. Szempillantás alatt csend támadt, minden tekintet fe­léjük fordult. De Kisóci szemernyi gon­dolkodási időt sem adott a konkorrenciának, élt helyzeti előnyével. Belekarolt Kop­rába. gyengéd erőszakkal a sarokba vonszolta, ott eev hosszú lábú asztalkához, köz­ben ujjaival jelezte a presszós- kisasszonynak. hogy két dup­la lesz és két féldeci kevert. És szinte egyidejűleg egv gé­pelt papírlapot is elővarázsolt valahonnan. — Fuss át, öregem, ezen a műsortervezeten, egész éjsza­ka ezen dolgoztunk, aki ennél jobbat ajánl, az vagy csal, vagy hazudik, vagy... — Micsoda viselkedés ez?! — lépett hozzájuk magából kikelten Hörömpöly. — Ügy lerohanod ezt a szegény fiút, hogy szóhoz sem tud jutni! Még azt sem hagyod, hogy üdvözölje a barátait. És ki­sajátítanád a műsort a televí­ziónak, mintha rádió, sajtó nem is volna a világon! (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom