Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

London is részt vesz Izrael felfegyverzésében Foiilos | olilikui cJöDiét-ek elolt Foyipioin és az állaoihzövett-ég / 7. Arab Államszövetség Kei. óban ülésező elnöki ta- j sa mcgkülöiibüztstelt fi­fe elmet szentel a közel-keleti \ alság alakulásának, az Izra­ellel szembenálló arab front megszilárdításának, az egysé­ges arab stratégia ki munká­ló sónak Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai, és Asszad Szí­riái elnök a válható fejlemé­nyekkel számot vetve hatá­rozza meg a hármas állam- szövetség soron következő fel­adatait. A hármas csúcstalálkozó­nak különleges aktualitást kölcsönöz az a tény, hogy az Egyesült Államok fokozódó katonai támogatást nyújt az agresszornak, s ezzel a poli­tikai rendezés folytatódó sza- botálására ösztönzi az izra­eli kormányköröket. Mindhá­rom tagállamot közvetlenül érintik a Libanon és Szíria el­len végrehajtott izraeli táma­dások, amelyek a Palesztinái ellenállás megbénítását, arab­közi konfliktusok kirobbantá­sát tűzték ki célul. A közel- keleti helyzet kilátástalansá- gát mi sem bizonyítja jobban, mint az az izraeli követelés, bogy Jarring ENSZ-megbízott ejtse el 1971. február 8-i me­morandumát, amelyben fel­szólította Izraelt: tegyen elő­zetes ígéretet az 1967-ben megszállt arab területek kiü­rítésére. Az ENSZ-közgyűlés — mint emlékezetes — meg­erősítette Jarring memoran­dumát. Tovább bonyolítja a helyze­tet Nagy-Britannia azzal, hogy az Egyesült Államok oldalán részt akar venni Izrael fel­fegyverzésében. Szidki miniszterelnök hét­fői asszuáni beszédében hang­súlyozta, hogy az egyiptomi fegyveres erők képesek az eléjük állított követelmények teljesítésére, a mélységben végrehajtott izraeli támadá­flurnisűgi nagygyűlés Prágában A prágai Julius Fucik nark kongresszusi palotájában ked­den délután a bolgár párt-* és kormányküldöttség barát­sági nagygyűlésen találkozott a csehszlovák főváros lakos­ságának képviselőivel. A gyű­lésen beszédet mondott Gus- táv Husák. a CSKP KB fő­titkára és Todor Zsivkov. a BKP KB első titkára, az ál­lamtanács elnöke. Gustáv Husák pozitívan ér­tékelte a sokoldalú csehszlo­vák—bolgár kapcsolatok ala­kulását. majd külpolitikai kérdésekről szólva méltatta a szocialista országoknak az európai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erő­feszítéseit. többek között a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­té prágai ülésszakának ez irá­nyú állásfoglalását. Todor Zsivkov felszólalá­sában igen hasznosnak és eredményesnek mondotta cseh­szlovákiai látogatását, a bol­gár párt- és kormányküldött­ség tárgyalásait. Jelenleg — mondotta a kommunista világmozgalom problémáit taglalva — a „baloldali” és jobboldali op­portunisták azzal kívánják lejáratni a proletár interna­cionalizmust. hogy kiszakít­ják belőle fő tartalmát, az ekei »egységet és szolidaritást a Szovjetunióval. A proletár internacionalizmus elvei meg­sértésének példáját szolgál­tatják a mostani kínai veze­tők. Azzal — fűzte hozzá —. hogy a kínai kommunista pártot szembeállították az SZKP-val és a nemzetközi kommunista mozgalommal, s a kínai államot a szocialista közösség országaival, ugyan­olyan tettekre ragadtatják magükait. mint az imperialis­ták. (MTI) sok visszaverésére. A kor­mány elsődleges feladata az — mondotta —, hogy felké­szítse a népet a felszabadító harcra, amely nincs már mesz- sze. s a hátországot a kato­nai front szerves kiegészítőjé­vé formálja át. Az A1 Ahram értesülése sze­rint rövidesen megkezdődnek a tárgyalások Egyiptom és a Német Szövetségi Köztársaság között az 1965-ben megszakí­tott diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. A tárgyalá­sokat Egyiptom bonni érdek- képviselete és a nyugatnémet külügyminisztérium között bonyolítják le. Az Arab Liga Politikai Bizottsága az arab államokra bízta az NSZK- hoz fűződő kapcsolatok nor­malizálását. Mint ismeretes, Algéria és Szudán az Arab Liga határozatát megelőzve a diplomáciai kapcsolatok újra- felvétele mellett döntött. (MTI) Tanácskozik as OKI* konjgreassasa Mindennél fontosabb a baloldal egysége Az OKP kongresszusi vitá­jában kedden elhangzott fel­szólalások mindegyike egyet­értett Berlinguer beszámoló­jával. A beszámolót az OKP- val szövetséges más politikai erők és az OKP-val szemben­álló politikai erők is nagy ér­deklődéssel kísérték. A keddi felszólalók közül Amend óla főként az OKP és az Európai Közö6 Piac viszo­nyával foglalkozott. „Olaszországban jelenleg a konzervatív erők megpróbál­ják a munkásosztályra, a szakszervezetekre és a balol­dali pártokra hárítani a fele­lősséget a nagymérvű gazda­sági nehézségekért” — mon­dotta. — Éppen ezért szüksé­ges hangsúlyozni, hogy a válságnak nemzetközi összete­vője is van: a jelenlegi gazda­sági válság következménye annak, hogy az Egyesült Álla­mokban a vietnami agresszió miatt fokozott gazdasági ne­hézségek támadtak, hangoz­tatta Amendola, majd rámu­tatott: a Közös Piac jelenleg még nem nemzeteik feletti szövetségi állam és nem de­mokratikus közösség, hanem zárt, a monopoltőkés csopor­tok érdekeit szolgáló tömb. „Az előttünk álló feladat — hangoztatta Amendola —, hogy demokratikus értelem­ben átalakítsuk az EGK-t: a kommunistáknak, szocialisták­nak és katolikusoknak meg kell találniok az együttműkö­dés formáit ennek a demok­ratikus átalakításnak az ér­dekében. Nem akarunk visz- szatérni egy autarkiás és na­cionalista elszigeteltséghez — folytatta Amendola — bent maradunk a Közös Piacban, de azért, hogy átalakítsuk” — mondotta. >rAz európai átala­kításért tevékenykedő mozga­lom élén a munkásosztálynak kell állnia” — mondotta. Az olasz baloldali politikai erők képviselői közül felszó­lalt a tanácskozáson Valori, a Proletáregység Olasz Szocia­lista Pártjának főtitkára Marcini, az Olasz Szocialista Párt főtitkára és Livio La­bor, a Dolgozók Politikai Mozgalma elnevezésű, a ke­reszténydemokrata pártból ki­vált baloldali katolikus poli­tikai szervezet vezetője. Vala­mennyien hangoztatták a bal­oldali egység fontosságát a jelenlegi súlyos helyzetben. A kongresszus hatalmas lel­kesedéssel fogadta a szónoki emelvényen a külföldi test- vérpártok közül felszólaló szovjet küldöttet, aki a 14 millió szovjet kommunista üdvözletét tolmácsolta a résztvevőknek. Hasonlóképpen nagy taps köszöntötte a Viet­nami Dolgozók Pártja kül­döttségének vezetőjét, To Huut. A délutáni ülésen többek között felszólalt Renato Gut- tuso festőművész és Gianfran­co Borghini, az. Olasz Kom­munista Ifjúsági Szövetség fő­titkára. (MTI) Észak-írországban véget ért az IRA által meghirdetett háromnapos fegyverszünet és újra robbanások rázkód látták meg a levegőt. Képünkön: Londonderry egyik supermarket je a detonáció után Párizs furcsa vétója Devlint kiutasították Franciaországból A francia hatóságok nem engedélyezték, hogy Bernadet­te Devlin aki a brit parla­mentben Eszak-írországot kép­viseli és az észak-írországi pol­gárjogi mozgalom egyik vezető­je francia földön tartózkodjék. Bernadette Devlint egy fran­cia baloldali szervezet hívta Tneg, hogy a bordeaux-i egyetem társadalomtudományi intéze­tében előadást tartson.-A kép­viselőnő programjában szere­pelt még egy sajtóértekezlet és egy nagygyűlés, amelyen az ír ellenállás Franciaországban élő tagjai és szimpatizánsai vettek volna részt. A francia hatóságok már a berv bejelentésekor jelezték, hogy egy 1971-es rendeletre hivatkozva nem adják meg a tartózkodási engedélyt. Bernadette Devlin ennek el­lenére útnak indult, amikor azonban az Air France Fran­cia Légiforgalmi Társaság re­pülőgépe földet ért Bordeaux- ban, azt azonnal körülvette a rendőrség, a többi utast ki­szállították, Devldn kisasz- szornyt pedig átkísérték a Ma­rokkói Légiforgalmi Társaság gépéhez, amely rövid idő múl- I va visszarepült Londonba. Szívós küzdelem a leszerelésért Dr. Kőmívee Imre nagykövet nyilatkozata ' A genfi leszerelési bizott­ság kedden tartotta 549. ülé­sét, amely egybeesett a bi­zottság tízéves működésével. W. Natorf nagykövet. a lengyel delegáció vezetője az ülés soros elnöke, megnyitó­jában röviden méltatta a tíz­éves munkáit. Ezt követően Alva Mvrdal asszony nagykövet, Svédor­szág delegációjának vezetője mondott beszédet. Kijelentet­te, mint a leszerelési tárgya­lások egyik veteránja, aki kezdettől részt vesz az ülé­seken. nem túlságosan lelkes a jubileumi napon, mivel „nem hunyhatunk szemet afölött, hogy valójában a nagy problémákat nem sike­rült megoldani”. — Hangsú­lyozta a további erőfeszíté­sek fontosságát, Krum Hrisztov nagykövet, a bolgár delegáció vezetője volt a jubileumi ülés máso­dik szónoka, aki szintén a tárgyalások kezdetétől részt vesz a bizottság munkájában. Visszatekintésében további leszerelési intézkedéseket sür­getett. Az ülés után kilépő diplo­matákat újságírók, tudósítók, európai televíziós társaságok. NÓGRÁD — 1972. március 15., szerda köztük a Magyar Televízió képviselői fogadták és a ju­bileum alkalmából nyilatkoz­tatták a, delegációk vezetőit. A magyar küldöttség vezető­je dr. Kőmíves Imre nagykö­vet a Magyar Távirati Iroda tudósítójának egyebek közt a következő nyilatkozatot adta: — A genfi leszerelési bi­zottság eredetileg 1961-ben szovjet—amerikai megállapo­dás alapján és az ENSZ-köz­gyűlés támogatásával, mint tizennyolchatalmi leszerelési bizottság jött létre, először éppen tíz esztendővel ezelőtt, 1962. március 14-én ült ö6z- sze Genfben. 1969-ben bővült a bizottság. Először Japán és Mongólia, majd néhány hét­tel később — augusztus 17- én Argentína. Hollandia. Ju­goszlávia, Magyarország, Ma­rokkó és Pakisztán kapcsoló­dott be a bizottság munká­jába. A magyar küldöttség veze­tője hazánk delegációjának szerepéről a következőket mond tóttá: — Külpolitikánknak leg­alapvetőbb feladatai közé tartozott — és tartozik ma is — a leszerelésért folytatott harc. Abban a szellemben dolgozunk, amelyek pártunk X. kongresszusa jelölt meg: következetesen folytatni kell a harcot a leszerelésért, tá­mogatva minden olyan kez­deményezést. amely csökkenti a háború veszélyét. Segíti a béke ügyét. Magyarország éppen ezért az elsők között írta alá a moszkvai atom- csendszerződést 1963-ban, az atomsorompó-szerződést 1968- ban. — A Magyar Népköztársa­ság még 1966-ban az Egye­sült Nemzetek Szervezetében kezdeményezője volt a vegyi és baktériumfegyverek alkal­mazását elítélő határozatnak. 1969-ben a szocialista orszá­gok a vegyi és baktérium­fegyverek gyártásának tilal­mára és a tömegpusztító fegyverek meglevő készletei­nek megsemmisítésére vo­natkozó szerződéstervezetet terjesztettek az ENSZ -köz­gyűlése elé. 1971-ben a lesze­relési bizottság kidolgozta a baktériumfegyverek gyártá­sának betiltására és e fegyve­rek megsemmisítésére vonat­kozó szerződéstervezetet, ame­lyet az ENSZ-közgyűlés tag­jainak túlnyomó többsége támogatott — fejezte be nyi­latkozatát dr. Kőmives Imre nagykövet, a genfi leszerelési bizottság munkájában részt­vevő magyar delegáció veze­tője. (MTI) Pokolgép a& autóban A brit megszállók ulsteri főhadiszállásának közelében, Lisburnban gépkocsiban elhelyezett pokolgép hatalmas de­tonációja reszkedtette meg a levegőt. Üzletek dőltek rom­ba, üveg csörömpölt és három angol katona megsebesült. Ez a robbanás olyan volt mintha karmester intett volna be: puskák ropogtak Belfastban és Londonderryben, a lövöldö­zésnek máris újabb angol és ír áldozatai vannak — szóval a háború isimét folyik tovább. Azért mondjuk, hogy ismét, mert három teljes napon át Észak-írországban immár szokatlan jelenség' volt" meg­figyelhető: hallgattak a robbanószerkezetek és a fegyverek. Az IRA (ír Köztársasági Hadsereg) úgynevezett ideiglenes szárnya ugyanis háromnapos fegyverszünetet hirdetett — és be is tartotta azt És ez az, amire érdemes felfigyelni. Az IRA az ír függetlenségi mozgalom régi, de hagyomá­nyosan ellentmondásos szervezete. Tagjainak elszántságához, áldozatkészségéhez soha nem férhetett kétség, módszereik­ről viszont annál több vita folyt és folyik most is. Még­hozzá nemcsak a mozgalmon kívül, hanem nyilvánvalóan azon belül is. Sőt, alighanem azt is hozzátehetjük, hogy az IRA kü­lönböző szárnyai és frakciói között nemcsak az eszközöket, hanem rövidebb és hosszabb távú célokat illetően is bőven akad véleményeltérés. Amikor tehát most, az IRA ponto­sabban annak egyik szárnya, meghirdette a háromnapos fegyverszünetet, nemésak; k két Írországban és Angliában, hanem világszerte nagy érdeklődéssel'— és némi kétkedés­sel — fogadták a bejelentést. Sokkal többről volt szó, mint arról, válóban csend lesz-e három napon át a sokat szenvedett UÍsterben. Annak kel­lett eldőlnie, képes-e arra az IRA, hogy elrendeljen és végre­hajtson egy ilyen akciót. Ma ugyanis már ott tartunk, hogy a pattanásig feszült idegek és érzelmek e földjén nehezebb három egyértelműen csendes napot produkálni, mint fokoz­ni a harci tevékenységet. Amint lejárt a három nap, felrobban a pokolgép Lisburn- ban — újabb bizonyíték arra, hogy az IRA megvalósította, amit akart. Ezt a szervezetet sokan szereti^, sokan gyűlölik, módszereik még az írek barátait Is megosztják. De ez az ak­ció azt tanúsítja, hogy az IRA képes egységes cselekvésre, hogy számolni kell vele és a londoni kabinetnek potenciális partnerként kell rátekintenie. Anglia pekingi nagykövetsége megnyitotta kapuit Kedden, több mint húsz év­vel azután, hogy Nagy-Britan­nia diplomáciailag elismerte a Kínai Népköztársaságot, Pe- kingben mengnyitóttá kapuit az első angol nagykövetség. A két ország — mint jelen­tettük — a Pekingben és Lon­donban egyidejűleg közzétett megállapodás értelmében ügy­vivői szintről nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatait. A megállapodás szerint „Nagy-Britannia elis­meri a Kínai Népköztársaság kormányának azt az állás­pontját, hogy Tajvan a Kínai Népköztársaság tartománya”, s úgy döntött, hogy visszovonja Tajvanról diplomáciai képvi­seletét. John Addis, az eddigi pe­kingi ügyvivő személyében máris kinevezték Nagy-Bri­tannia új pekingi nagyköve­tét. A népi Kína londoni nagykövetének kijelöléséről egyelőre nem érkeztek hírek. A tajpeji brit konzulátus felbolydult méhkashoz hason­lít. A diplomáciai képvisele­tet a legfrisseb értesülések szerint véglegesen szerdán délután zárják be. (MTI) Beavatkozás India beltigyeibe Szvaran Szing indiai kül­ügyminiszter a parlament keddi ülésén kérdésekre vá­laszolva kijelentette, hogy a Nixon—Csou En-lai tárgya­lásokról kiadott közlemény Kashmírra vonatkozó része ..sajnálatos és szerencsétlen beavatkozás India belügyei- be”. Hozzátette, hogy az in­diai kormány diplomáciai csa­tornákon keresztül már tá­jékoztatta Washingtont és Pekinget ezzel kapcsolatos álláspontjáról. A külügyminiszter hangoz­tatta hogy az indiai kormán bármikor, bármilyen színtér és minden feltétel nélkül haj landó tárgyalni Pakisztánná mert „rendkívül fontosnál ítéli a két ország közötti tar tós békét”. Egy másik kérdésre vála szólva Szvaran Szing ismétel ten kifejtette hogy az új delhi vezetés elítélte és elí téli azt a magatartást, ame lyet az Egyesült Államok a indiai—pakisztáni konfliktui idején tanúsított, ebből neu is csinált titkot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom