Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

Mindennek a fedelem a lelke Kiválóan dolgozik a kisterenyei fűtőház A mozdony felfűtve, „beve­tésre” vár- Kálkáoolna, vagv Mátranovák lesz az úticél. A k szel őszeméi yzet még az utolsó simításokat végzi ola­jos ronggyal. ..Csutakolják” a mozdonyt, akár lovász a lo­vai. Átvizsgálják még egvszer a hatalmas masinát, rendbén van-e minden, mert ha nincs. ..fekve” maradhat a pályán. Kötelesség, de talán ennél is több: beidegződ ott szokás ez minden indulás előtt. A műhelyben több mozdony is áll. Javítanak a szakem­berek, a szerelők. Nem nagy üzem a MÁV kisterenyei fű­tőháza. vontatási főnöksége. csak1' egy láncszem .az ország vasúti vérkeringésében. Mun­kája mégis fontos, és ahogy kiderült, erős láncszem is- Az egyik ember munkája ré­sze. feltétele a másikénak és talán ebből fakad a ió össz­hang. A szocialista brigádmozga­lomban 18 brigád vesz részt és igen jelentős társadalmi, gazdasági erőt képvisel. A fő törekvés, hogy gazdaságosabb legyen a munka, kisebb az önköltség, jobb a minőség. Nem véletlen, hogy a vonta­tási főnökség a döntések előtt támaszkodik a szocia­lista brigádok véleményére. Az is igaz, hogy a vezetők­kel szemben támasztott igé­nyek is egyre nagyobbak. A szocialista brigádok bátran feltárják és szóvá teszik a hi­bákat és segítenek is az aka­dályok elhárításában. Az idén a tavalyi eredmé­nyek alapján egy arany-, hat ezüst-, ugyanennyi bronzér­mes és két okleveles brigád szerepel már a nyilvántartás­ban. Hasznosak a havi bri­gád-, és a negyedévenkénti brigádvezetői tanácskozások, amelyek csakúgy, mint az aktív termelési tanácskozá­sok. jó feltételei a munká­nak. Az eredmények szám­szerűen is a fejlődést tanú­sítják. Tavaly csaknem há­romszor annyi újítási javaslat született, mint a megelőző év­ben. Az újításokból származó megtakarítás megnégyszere­ződött. A balesetek száma és a miattuk kiesett idő is je­lentősen csökkent. A verseny nemcsak a jobb eredményekért, de egyben a Kiváló Főnökség megtisztelő cím elnyeréséért is folyik. A szintet túlteljesítették. A gaz­daságos mozdonykihasználá- si tervet 106,5 százalékra tel­jesítették éves átlagban, ugyanakkor az üzemeltetési költségekből 5.7 százalékot megtakarítottak- Az idősza kos karbantartási tervet tel­jés egészében teljesítették és a javítási idők csökkentésével még többletmunkát is vállal­tak. A minőségre sem volt panasz. A vasút nagyon kényes üzem. Itt a fegyelem a lelke mindennek. A kisterenyei von­tatási főnökség dolgozói ezt nagyon komolyan veszik. Nem véletlen, hogy az ut^zó- személyáet hibájából nem for­dult elő kazánsérülés. A ne­vek mellett azt a beírást is hiába keresné bárki, hogy szolgálatképtelenség miatt valakit is haza kellett külde­ni. A fegyelemre ézek talán a legjobb mutatók­A Kiváló Főnökség meg­tisztelő cím elnyerésében re­ménykednek. Eredményeik alapján érdemet szereztek rá, hacsak mások, a versenytár­sak még jobb eredménnyel nem rukkolták ki. Érdemü­ket persze ez sem csorbíthat­ja. B. J. T ovöbSsíltgak sa nökonferencia jairassSattcsiS Ülésezett a Magyar Nők Országos Tanácsa A nőmozgalom szempontjá­ból rendkívül jelentős volt az elmúlt esztendő vége: ekkor zajlott le az országos nőkon­ferencia. Ezen a fórumon 600 asszony és lány vett részt, mondotta el értékes észrevé­teleit, ötleteit, javaslatait. El­ső kézből továbbították a sa­játosan női gondokat, a túlter­heltséggel jelentkező problé­mákat. \ A Magyar Nők Országos Ta­nácsa azt a megbízást kapta a konferenciától, hogy a vi­tában elhangzott javaslatokat, ajánlásokat és észrevételeket dolgozza fel és továbbítsa az illetékes, megoldásra hivatott állami vezető szervekhez, tö­megszervezetekhez és -moz­galmakhoz. A feldolgozó, rendszerező munka befejeződött, a javas­latokat ezekben a napokban továbbítják. Az elnökség tag­jaiból álló küldöttségek felke­resik a Munkaügyi, az Egész­ségügyi, a Művelődésügyi, az Építésügyi és Városfejlesztési, továbbá a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőit, s átad­ják a „javaslatiárat”. A nőkonferencia is megál­lapította, hogy a lányok és a dolgozó nők szakképzettsége, szakmai továbbtanulási lehe­tősége nem kielégítő. Éppen ezért a Magyar Nők Országos Tanácsának javaslatai között szerepel:, az illetékes minisz­tériumok vizsgálják felül, hogy a felügyeletük alatt álló intézményekben hogyan növe­kedhetne nagyobb ütemben a különböző szakmákban tanuló nők aránya, hogyan lehetne több helyet biztosítani a szak­munkástanuló-kollégiumok­ban a nők számára. Annál is inkább fontos feladatok ezek, mert nem a kedven és az el­határozáson múlik a nők ta­nulása, hanem sokszor a szá­mukra mostoha körülmények nehezítik meg dolgukat. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a lányok, asz- szonyok munkakörülményei­nek javítására, a zaj-, por- és hőártalom további csökkenté­sére. A termelőmunkában résztvevő nők száma évről év­re növekszik. Ez a tény meg­kívánja, sőt követeli, hogy fi­zikai megterhelésüket enyhít­sük. Elsősorban az anyag- és az árumozgató gépek nagy számú alkalmazása látszik célszerűnek. Sok helyen nem tartják még be az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet. Az elv he­lyességét elméletben ugyan mindenki elismeri, a gyakor­lat azonban azt jelzi, hogy al­kalmazása körül még bajok vannak. A vezető szervekhez továbbított javaslatok között szerepel tehát az is, hogy az igazságtalan bérkülönbségek megszüntetésére végezzenek körültekintő helyzetelemzést, s ellenőrizzék folyamatosan az azonos beosztásban dolgozó nők- és férfiak fizetésének ala­kulását. Mindezek a feladatok kör­vonalazzák a nőmozgalom idei feladatait. Egész évben folyamatosan figyelemmel kí­sérik a nőkonferencián tett hasznos javaslatok valóra vál­tását. Még az idén befejezik azt a jogszabályvizsgáló mun­kát, amelyhez az elmúlt év­ben láttak hozzá. Sorra fe­lülvizsgálják az egyes jogágak különböző témaköreiben azo­kat az érvényben levő jog­szabályokat. amelyek a nők, a gyermekek és a családtagok védelmére vonatkoznak. Magasabb szakképzettséggel Tanulni, tanulni, íanu!ni! A rohamosan fejlődő tech­nika, technológia, a kémiai anyagok térhódítása, azok gya­korlati alkalmazása művelt, szakmailag jól képzett munká­sakat és műszakiakat igényel. A tervekben előirányzott fela­datok: a termelékenység növe­lése, a gazdaságosság fokozá­sa, a ki nem használt lehető­ségek hasznosítása magasan A. két Szakma képzett, jó szervezőképességű, .. . hozzáértő szakemberek so Ica- lOUtOSSágarÓl ságát kívánja meg. zodva megszervezték 160 bá­nyásztechnikus átképzését a villamos, gépész és kohász szakmákra, hatékonyabb fog­lalkoztatásuk érdekében. Az előbbiekből látszik, hogy van törekvés, jó elképzelés az ember és a technika együttes fejlesztésére. Tervszerűen, megfontoltan Nekik keli hatékonyan köz­reműködniük, hogy a mű­szaki fejlesztés az üzem- és munkaszervezés. tökéletesíté­sére tett ’intézkedések megfe­lelőek legyenek. Közismert igazság, hogy még a legmaga­sabb színvonalon képzett szak­ember is előbb-utóbb elmarad a követelményektől, ha nem tanul, ha szüntelenül nem fejleszti ismereteit. A szükséges szakembergárda biztosítása, tervszerűséget és alapos megfontoltságot köve­tel. Megyénkben csak. akkor tudunk megbirkózni a kedve­zőtlen technikai, természeti1 adottságúikkal, ha a munkások és vezetők folyamatosan gaz­dagítják tudásukat, és ennek birtokában bátran alkalmaz­zák az új módszereiket. Az ipar szerkezetének vál­tozása, az új üzemek terme­lésbe való belépése, a régiek korszerűsítése, az élelmiszer- gazdaság fejlesztése az eddi­gieknél nagyobb számban igénylik a jól felkészült szak­munkásokat, technikusokat, mérnököket. Az üzemek többségében már felismerték az oktatás fontosságát Az üveggyárak­ban a munkásokat átképzik, mielőtt az automatizálási, technológiai, korszerűsítési programot bevezetnék. Több üzemben foglalkoznak az ösz­töndíjrendszer ésszerű kiter- esztésével. Azokban a szak­mákban, ahöl nem volt bizto­sítva a termelés növekedésé­hez szükséges utánpótlás — öntőknél, kovácsolóknál, kő­műveseknél, mezőgazdasági gépszerelőknél, traktorosoknál, állattenyésztőknél — olyan kedvezményeket nyújtanak, melyek vonzóbbá teszik a fia­talok számára e pályákat, és megismertetik velük a szak­ma szépségét. Kezdeti lépé­sekkel találkozunk a dolgozók rendszeres átképzésére és to­vábbképzésére vonatkozólag is. Növekszik a technikusok­kal és mérnökökkel kötött tár- adalmi szerződések száma. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben, a síküveggyárban, az erdőgazdaságnál elsősorban a munkahely dolgozóinak gye­rekeivel kötnek megállapodá­sokat, ezzel segítik a káder- fejlesztési tervek végrehajtá­sát. , A Nógrádi Szénbányák Vál­lalatnál az új igényekhez iga­kérdések tanulmányozása ke» rült az érdeklődés homlokte­rébe. Ez azért örvendetes, mert bizonyítja, hogy a kor­szerű műveltség megszerzése csak akkor lehetséges, ha az párosul a politikai tudással, ha a vezetők és a dolgozók választ keresnek a fejlődéssel együttjáró társadalmi ellent­mondások feloldására. A hatékonyabb gazdálkodó« alapkövetelménye a termeld kenység növelése. Ez pedig a mainál magasabb színvonalon csak úgy lehetséges, ha a tar­talékok feltárásával egyidejű-* leg nő a dolgozók szakképzett­sége, általános műveltsége* rendszeressé válik az átképzés, a több szakma elsajátításának igénye és a továbbképzés. Hiába van korszerű gép, technológia, ha üzemeink nem rendelkeznek azokkal az em­berekkel, akik hozzáértéssel tudják ezeket működtetni, al­kalmazni. -Éppen - ezért nagy szükség van arra, hogy a inunkások, műszakiak tudásu­kat felfrissítsék, ismereteiket korszerűsítsék. Ez nemcsak a mai, hanem a holnapi felada­tok jó elvégzéséhez is szük­séges. ' Az ed,digi eredményekkel azonban nem lehetünk telje­sen elégedettek. Sajnos, szer­vezetten még mind a mai na­pig nem oldottuk meg a dol­gozók egyre nagyobb részará­nyát érintő szakmai továbbkép­zést, átképzést. Nem megnyug­tató az sem, hogy a növekvő követelményekhez képest el­maradt a művezetők, részleg­vezetők, üzemvezetők politi­kai, műszaki tudásának rend­szeres fejlesztése és korszerű vezetési ismereteik gyarapítá­sa. Sajnos, még nem követik minden termelőegységben a mezőgazdaságban jól bevált gyakorlatot, ahol a brigádve- zetőket, részlegvezetőket hat­hetes, bentlakásos tanfolyamo­kon készítik fel a feladataik jobb ellátására. A gazdasági egységek veze- f . tői számtalanszor elismerték a I-SUIOlyaUlOk kai két szakma elsajátításának fontosságát. Ennek ellenére legtöbb üzemben még ma sem teremtették meg a feltételeit. A két szakmára azért van szükség, hogy a rendelkezés­re álló munkaerővel hatéko­nyabban tudjanak gazdálkod­ni, hogy ne kelljen órákat várni néhány perces munka elvégzésére. A szakmai képzés mellett gondot kell fordítani a poli­tikai ismeretek gazdagítására is. Kedvező jelenség, hogy az üzemi oktatási formák mel­lett egyre többen vesznek részt a marxista—leninista es­ti, közép- és felsőfokú képzés­ben. Az utóbbi időben első­sorban a gazdaságpolitikai A fejlődés új követelményei sokaktól újabb szakmák elsa­játítását igénylik. Másoknak egyéni vagy vállalati érdek­ből meg kell változtatniuk szakmájukat. Ezért az isko­lákkal közösen olyan tanfo­lyamokat kell szervezni, me­lyek intézményes formában biztosítják a továbbképzést. Az üzem- és munkaszerve-' zésben csak akkor tudunk nagyobb sikereket elérni, ha a munkásoktól a vezetőkig napi munkája mellett minden­ki tovább tanul, és együttesen segítve cselekszik a feladatok jó megoldása érdekében. Murányi—Sólymos! Fogadószobánkból Egy felmondólevél margójára A napokban egy 55 éves hölgy kopogtatott be hoz­zám, akinek beszéde csak­hamar elárulta: bizony elég­gé feldúlta valami az idegeit. Arra kért, írjam meg milyen sérelem érte, mennyire fáj neki az, ahogyan eljártak ve­le ■ a munkahelyén. — Ezerkilencszázötvenegy- ben léptem munkába egy nagyon fontos és közismert megyei intézménynél — kezdte panaszát. — Előadói munkakörben dolgoztam egészen 1971. végéig. Azért eddig, mert az intézmény ek­kor megszűnt, s beolvadt egy jogutódjául kinevezett, szin­tén megyei intézménybe. Nem volt ^könnyű az átállás az új munkahelyen, mivel engem a nyugdíjaztatásom előtt két hónappal ért. De­cemberben megbetegedtem, s még mai napig is orvosi ke­zelés alatt állok, s szanató­riumi kezelésre az egyik mátrai gyógyintézetünkbe kaptam beutalót. — Meglepődve vettem kéz-, hez a napokban egy aján­lott levelet, amelyben közli velem munkaadóm, hogy munkaviszonyomat meg­szüntetik. S most nem azért akarok szót emelni, hogy a rendeletnek megfelelően, a papírforma szerint jártak el, hanem azért, hogy nem le­hetett volna-e esetemben egy kis emberséget tanúsítani? Egy huszonhat évet becsület­tel, szorgalommal ledolgozott asszonnyal szemben. Vagy elég egy felmondólevélben megköszönni a munkássá; gát? És csak azért, mert megbetegedett, kizárni a dolgozni akaró emberek so­rából? Hát ez lenne az em­beri humanitás? Nem! Én nem hiszem, hogy ez annak nevezhető! Megérkezett Hugyagra az „elővárosi” busz, hazafelé tartanak az emberek Egy pillanatig sem tétováz­tunk, hogy olvasónk pana­szát, sérelmét közreadjuk. Az intézmény nevét azonban szándékosan hallgatjuk el, mert nem akarjuk kihívni ellene a közvélemény mél­tatlankodását. Éspedig azért nem. hogy meghagyjuk a le­hetőségét az elhamarkodott intézkedés mérlegelésének. Ebben szeretnénk segíteni, ezért emlékeztetőül felidéz­zük a párt és a kormány 1970. II. havában kiadott 1013. sz. határozatát. A ha­tározat végrehajtásán mun­kálkodik az ország vala­mennyi testületé és tömeg­szervezete. Ebből a határo­zatból is különösen sz a rész igen figyelemre érde­mes, mely az egyedülálló nők helyzetének javítására, védelmére született. De to­vább megyek, nem régen lá­tott napvilágot ugyancsak a kormány egy másik igen hu­mánus rendelete a nyugdíj- korhatárt elért, de még to­vábbra is dolgozni kívánó dolgozók - foglalkoztatásáról, az itt nyújtható lehetőségek­ről. S ha ezek sem ébreszte­nének gondolatokat, akkor talán- tanulmányozni kellene például egy üzem életét, ahol ugyancsak dolgoznak nők. édesanyák és nagycsaládos anyák; hogyan kell előkészí­teni a dolgozót a nyugdíjaz­tatásra, s mit “szavazott meg a kollektíva a nyugalomba vonuló dolgozók megbecsülé­sének kifejezésére. Mert úgy tudom és tapasztalom, hogy ott, ahol figyelemmel kísé­rik és alkalmazzák a hivat­kozott kormányhatározato­kat, ott törődnek a munka értékelése mellett az „em­berrel” is. — tj — NÓGRÁD — 1972. március 2., csütörtök 3 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom