Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

» Szülők, pályaválasztók , , “ I y V A kétezredik év szak műnk €Ísai, technikusai, mérnökei között A címben említettek talán turesán hangzanak, mégis, ha az ember arra gondol, hogv azok a fiatalok, akik ma az építőipari szakközépiskola di­ákjai, az évezred fordulóján a vállalatok jól képzett szak­munkásai, műszaki vezetői, mérnökei lesznek, akkor a cím megfelelő. Kát év telt el, hogy az is­kola megyénkbe telepítéséért folytatott harc eldőlt, A Ma­dách Gimnázium kapta a fel­adatot a szakközépiskola in­dítására — a vele járó gon­dokkal. nehézségekkel. Olyan kérdésekre kellett válaszolni, hogy lesznek-e szaktanárok, hol lesz a diákok részére gya­korlóterem, mivel és hogyan tudnak segíteni az építőipari vállalatok, mivel, mennyiben tud segíteni a tanács, lesz-e «elég jelentkező az iskolába?! Az élet az optimistákat igazolta, s az akkori gondok 30 része megoldódott. Dicsé­ret. elismerés azoknak, akik a születő újat felkarolták és •támogatták. Az iskola nem­csak benépesült, de egyre jvonzóbbá válik. A megyei igények mellett különösen nagy az érdeklődés Heves megyéből, de Pest és Szolnok megyéből is van jelentkezés. Igaz, ehhez hozzájárult az is­kola vezetősége és a KI8Z- alapszervezet is. mert ha sze­rény keretek között is, de tablókkal, épülettervraj zok- kal és fényképekkel segített a pályaválasztóknak, a szülők­nek. Ahogy nőnek az igények, úgy növekszik a gond is. Ezekre az iskola igazgatója válaszol. — Egyelőre csak 18 fő ré­szére, de lesz kollégium. Űjabb két szaktanárt (mérnö­köt) állítunk be. Tárgyalás folyik egy új, nagy tanmű­hely megszervezésére. A je­lenlegi négy osztály helyett két év múlva 8 osztály lesz — 200 fővel. Ez pedig már a nagyobb gyakorlóhelyiség mellett sajátos ..kapacitást" is jelenthet azokra a kisebb munkákra, amelyekre a na­gyobb vállalatok általában — különböző gazdasági okokra hivatkozva — nem vállalkoz­nak. Miről van itt szó? Arról, hogy a gyakorlati munkák során — megfelelő szakmai Irányítás és ellenőrzés ipel­Színházi esték Antik dráma — mai asszociációkkal r A görög sorstragédiák so­rában a legtöbbet játszott mű­vek egyike az Antigoné. A magára valamit is adó szín­háznak és színésznek minden­kor becsvágya volt Szophoklész művét eljátszani. Egy Antigo- n e-siker művészi minősítést ad; nem csoda hát, hogy az Antigoné időről időre feltűnik a színlapokon. 1 Most a szolnoki Szigligeti Színház tűzte műsorára a tra­gédiát. A vállalkozás minde­nekelőtt a- vendégrendező Hor­váth Jenő művészi becsvá­gyának jelentős eredménye. Az igényes rendezői koncep­ció ugyanis ygy fogalmazta színpadra a műveit, hogy' a sok ezeréves történés, a zsar­noki önkény és a nyílt saá- badságtörekvés egymásnak szegülése huszadik századi asszociációkat támaszt a né­zőben. Ezt a tudatos rendezői pluszt a drámai anyagon való erősaaktétel nélkül nyújtja Horváth, a színpadi dráma­építés szerves, szinte magától értetődő, természetes tartozé­kaként. Így válik gondolati­ságában aktuálisan korszerű­vé az antik tragédia. Más kérdés az, hogy a ren­dező az adott színészanyiaggal mennyiben, milyen követke­zetességgel tudta törekvését, akarati .szándékát kivitelezni. Nézetem szerint az együttes nem minden tagja alkalmasa rendezőig nagyvonalúság szint­jére emelkedni és sajnos, ép­pen a kulcsszereplők némelyi­kére vonatkozik ez. Általános jelenség, hogy újabb színész- nemzedékünknek meglehető­sen idegen már a klasszikus dikció, mintha a főiskolán a kívántnál kevesebb figyelmet fordítanának az e téren való képzésre. Különösen feltűnő a mesterség! felkészültség fo­gyatékossága, ha a szöveg- mondás a műkedvelő színját­szás éneklő hanghordozásával párosul. Márpedig elsősorban ez tette élvezhetetlenné Bókái Mária Iszméné-formálását. A fiatal színésznő egyébként sem igen jutott túl a szöveg­felmondáson; a figura, belső összetevőiből még jelzéseden is vajmi keveset érzékeltetett. Bodnár Erika Antigonéja szin­tén messze van. még az el­képzelt ideálistól, a nagy sze­repformáló elődök teljesítmé­nyétől. Az ügy iránti szenve­délyesség hőfokát még ’ hem sikerül egész színpadi való­ján véglgáramoltatnia, de biztató mozzanatok, felvilla­nások sejtetik, hogy idővel beérik még erre a feladatra. (Egyébként igaztalan lennék mindkettőjükhöz, ha nem je­gyezném meg, hogy szerep­cserék révén, beugrásként vál­lalkoztak helytállni feladata­ikban.) Az előadás leghibátlanabb, legteljesebb portréját a zsar­nok Kreon alakjában Huszár László nyújtotta. Robusztus egyéniséget, sűrű atmoszférát hozott' a színpadra, feladatát hibátlanul értelmezte és kül­ső-belső jegyeiben egyaránt hiánytalanul oldotta meg. Igen figyelemreméltó volt az ör szerepében Polgár Géza, az Antigoné jegyesét, Hai- mont formáló Szombathy Gyula, valamint Győző Lász­ló Teireszáásza és Peczkay Endre Hírmondója is. Kielé­gítően. szolgálta a szép vállal­kozást Kiss Erika, Kürtös Ist­ván, Polgár László, Czakó Je­nő, Janteek Rudolf, Magyar Imre. A színrehozás tényéért di­cséret illeti a színházat, mindenekelőtt ezt a bátor vállalkozó kedvet és igényes akarást méltányolta tapsaival a salgótarjáni közönség is Gondolom, ha a szerepcserék zavarain túl lesznek, az egész együttes játéka kiegyensúlyo­zottabbá válik és megközelí- tőbben valósítja meg a ren­dezői elgondolásokat. A szűkszavúságban is kife­jező díszletképért Székely Lászlót, a stílusos jelmezekért Gombár Juditot, az egyénítő maszkmesteri munkáért ' Do­bos Ferencet elismerés illeti. Barna Tibor lett — az iskolák nyár! tata­rozása. belső átalakítása, ké­sőbb szobák festése, felvonu­lási épületek, óvodák építése is megoldható a tanulók köz­reműködésével. Ez a hasznos­ság és a gyakorlati munka mellett megnyitja az iskola „sajátos” anyagi forrását, a fiatalok kereseti lehetőségét, az alkotás, az építés örömét. Emellett alkalom nyílik arra is. hogy a fiatalok már a má­sodik évtől bizonyos szak­mákra (kőműves, burkoló, ács, festő stb.) is specializálhatnák magukat. Ez valóban okos dolog, mondhatják a szakma ismerői, de a munkák el­végzéséhez anyagok és egye­bek is szükségesek. Nem utol­só sorbán a tanterv módosí­tása! De hallgassuk csak meg a diákokat. — Mi örömmel elvégezzük a reánk bízott feladatokat, mert szerettük azt. amit vál­laltunk. Többet akarunk tud­ni — mondja Csépe Sándor. Dinnyés Lajos — a korszerű építkezésekről, azok módjai­ról. Láttuk a Dunakeszi Ház­gyárban folyó munkákat, a salgótarjáni garzonháznál al­kalmazott PEVA-módszert. ló lenne megismerni a köny- nyűszerkezetes építési módot is. De egyelőre még a kö­zép- vagy nagyblokkos mód­szer sincs a tantervűnkben! Pásztor József nagybárká- kánvi,. Bárczai Saerém bükk- széki tanulók arról beszélnek, hogy mérnökök — statikusok szeretnének lenni. Egyesek közülük már most ösztöndí­jat kapnak a megyei tanács­tól. s ezt azzal szeretnék meg­hálálni. hogy jó. hozzáértő és magasan képzett szakembe­rekként kerüljenek ki az is­kolából. . ■ Az újabb gondok — s te­gyük hozzá — nagyobb gon­dok megoldhatók. A városi tanács, a vállalatok és az építőipari szervezet összefogá­sa, anyagi támogatása és jó­indulata sokat segíthet. A megyei és a városi tanács, a pártbizottság és a KISZ ed­dig is jelentős támogatási adott. Mo6t amikor e problémát ismét felvetjük, azért tesz- szük. mert a megye érdeke azt kívánja, hogy az évezred fordulóján* a kommunista társadalom építése során né­pünk élet- és munkakörülmé­nyei még jobbak, legyenek. B. R. Mai arcok, mai emberek A képviselő egy napja Beszélgeté­sünk óta már jó néhány nap eltelt. A kép­viselő gyár- igazgató azóta sokat tárgyalt, ügyeket inté­zett. embere­ket fogadott és értekezlete­ken vett részt. A munkana­pok nagy ré­sze ugyanazt jelenti számá­ra. Vezetni egy üzemet fe­lelősséggel és helytállással. Ahogy azt el­váriák tőle. Mellette pedig végezni az egyéb felada­tokat. Mert az természetes, hogy az ajta­ja nem lehet zárva. Az üzem ben sem. otthon 6em. Keresik közügvekkel és hozzá fordulnak a maEánélet apró-cseprő bajaival. Hozzá­tenném, hogy ezek az ügyek sokszor nem is olyan apró- cseprők. Legalábbis azok szá­mára, akiknek ez a lényeges. A határidőnaplójában sora­koznak a nevek és a dátu­mok. Egy bizonyos:.akik hoz­zá fordulnak, azok intézke­dést várnák. Gyorsan és hat­hatósan. Nemrégiben egy mätrake- resztesl öreg nénike a követ­kező szavakkal nyitott be hozzá: —- Kedveském. magához jöttem. Azt mondták az em­berek. ide jöjjek, mert a kép­viselő elvtárs mindent el tud intézni... fi Szomszéd Gy. István; a nagybátonyi gépüzem igazga­tója. egyben országgyűlési képviselő. Nemcsalt a korát te­kintve fiatalember, hanem honatyai minőségben, is. Az elmúlt év tavaszán válasz­tották képviselőjükké a nagy­bátonyi körzet polgárai. Amikor találkoznunk ép­pen egy tárgyalás végén volt. Az egész közösséget, a gyár kollektíváját érintő dolgokat vitattak meg. oda kellett fi­gyelnie a döntésnél. Ennek ellenére friss. Pihentnek lát­szik. — Pedig ma éppen hárpm megbeszélés van a hátam mö­gött. " Háromnegyed hatkor bent voltam az üzemben. A reggeli postabontás már itt talált. Ha azzal végeztem, iön- nek a napi elintéznivalók. r— A gépüzem igazgatása és a képviselői feladatok minden bizonnyal gonddal­bajjal járnak. Nehéz lenne el­választani. melyik a felelős­ségteljesebb. Népi is lehet elválasztani. Mindenekelőtt pártmunkás vagyok, ez jelenti a munkám gerincét. A feladatok össze­fonódnak. A lényeg az. hogy jól és lelkiismeretesen végez­ze az ember. — Vannak külön fogadó­napjai? — A hónap első és harma­dik péntekje. Véleményem szerint nem akkor áll egy ve­zető közel a dolgozókhoz, ha rendszertelenül és minden időpontban rendelkezésére áll mindenkinek. A rendszeres munka egyik feltétele a pon-, tosság. így jobb a dolgozók­nak és nekem is. De ha va­lami nagyon fontos dolog adódik, akár az üzemben, akár az emberek életében, arra mindig jut . időm. Ha másként nem megy. keresünk egv külön termet, ahol meg­hallgatom, aki felkeresett... Szomszéd Gv. István emel­lett tagja a járási pártbizott­ságnak. vezető propagandista. Amikor képviselőnek válasz­tották megkérdezték, tudja-e vállalni még továbbra is ezt a feladatot?J Azt válaszolta: igen. — Az energiá ja, munkaere­je nem forgácsolódik így szét? — Az életemnek ez az idő­szaka az, amikor az ember­nek talán a legtöbb energiája van. Az időt be kell tudni osztani, és akkor jut min­denre. Egyébként az az el­vem; mindenki annyit vállal­jon, amennyit becsülettel el tud végezni. Van aki többet, van aki kevesebbet. Felkeresik sokan mint kép­viselőt. Az üzemben vagy ép­pen a lakásán. Egy nagy- fü­zetbe — amit kizárólag erre a célra tart — mindent felje­gyez. Aztán utánajár. Van­nak dolgok, amelyeket sikerül napokon belül elintézni, van amit nem. Fordulnak hozzá lakásügyekkel, iskolai felvéte­lekkel, nyugdíjkérelmekkel, sőt bírósági perekkel is. — Mint képviselő tisztelet­ben tartom azt az elvet, hogy a lakáselosztás a tanács ügye. Jogtalan, és nem megenged­hető lakásszerzésekhez nem adhatok segítséget. Ez világos. A bírósági perek pedig a bí­róságra tartoznak., De amiben tudok, és ami nem ellentétes a törvényekkel, abban mindig szívesen segítek. . Munkáját nagyon megköny! nyíti, hogy rendszeresen részt vesz a végrehajtó bizottsági és tanácsüléseken, tájékozott a Nagybátonyt érintő ügyek­ben. A parlamentben a fiata­lok ügyében szólalt fel. A képviselői beszámolókra első­sorban azok jöttek el, akiket az ifjúsági törvény érint, a fiúk és a lányok. Érdeklőd­tek, felszólaltak, kérdezősköd­tek. Kisterenyén is telt ház fogadta, a nagybátonyi tanin­tézetben pedig kétszáz fiatal hallgatta meg a beszámolót. >; — A közélet sóit idejét el­veszi. Az igazgató, képviselő mivel foglalkozik otthon leg­szívesebben? — A feleségemmel szívesen járunk színházba, állandó bér­letünk van. Gépészmérnök va­gyak, lépést kell tartanom a szakirodalommal is. Az átol­vasott szakirodalomból gyűj­teményt csinálok a magam számára. Már a második kö­tetnél tartok. Ez segítséget ad a napi munkához. De olva­som a hivatalos közlönyöket, napilapokat is. Ha nagyon fáradt, vagy igazán pihenni akar, kertész­kedik. A telkén tizennégy gyümölcsfa van, azokat ápol- . gatja. Emellett polcokat bar- kácsoL A munkás hétköznapok legtöbbje ilyen. Egyik moz­galmasabb, a másik egysze­rűbb, ahogy éppen a felada­tok hozzák. Ez adja a mun­ka értelmét és szépségét. Cs. E. |liIIII!IIIIIII|IIII|l|||||ll|||l(lllllll|||||ll]|||||||||| lllllllllllllllllIllIIllllIIlllIllllllllIIIIIIlllllIklIIIIIIIIIIlllllIIIIlllllMIIIIIIIIIIIIIIlIlllllllllllIlllllllllllllllltlIllllllllllIllillI IIIIIIIIIIIIIIlltllllllllllHlilllUflIlllllllllllliUlllilB Az önkiszolgáló boltokban történő lopásokról Á büntető törvénykönyv mó­dosítása eredményeként — amint az már a lakosság előtt ismeretes — 1972. január 1- től az önkiszolgáló réndszerű boltokban elkövetett lopás értékre tekintet nélkül bűn­cselekménynek : lopá$ vétsé­gének minősül. Aki ilyen boltban bármily kis értékű árut ellop, ügyében nem a dít lopásra. Ennek ellenére a bolti lopások igen elszapo­rodtak. Éppen ez indította a tör­vényalkotót arra, hogy letö­résüket az említett módon oldja meg. Egyébként a tár­sadalomra veszélyes cselek­mények büntetendő üldözése zottabb mértékben kívánatos arra törekedni, hogy a sajtó, rádió, sőt, esetleg a televízió nyilvánossága előtt is közhír­ré tegyük az eseteket. Az ál­talános visszatartó hatás így egyre jobban érvényesül. Az új jogszabály hatályba lépése után Nógrádban is szü­lettek már ítéletek önkiszol­szabálysértési hatóság, hanem eszközök (fegyelmi felelősség­csak akkor indokolt, ha más gáló boltban elkövetett lopá­a büntetőbíróság hivatott el­járni­Eme új rendelkezés az ed­diginél tehát szigorúbb elbí­rálás alá vonja az önkiszol­gáló boltok szarkáit. Többen is feltették azt a kérdést, hogy mi indokolja a szigo­ré vonás, szabálysértési eljá­rás stb.) nem alkalmasak meggátlásukra. A szóban for­gó lopások elleni küzdelem eddigi eszközei nem bizonyul­tak elégségesnek. A bolti el­lenőrzésnek megvannak a ma­ga gátjai, nem is kívánatos, rúbb elbírálást? Vajon, nem hogy állandó gyanakvás kí- jelent-e túlzott szigort, ha sérje a vásárlót, viszont az esetleg csekély értékű dolog alkalom is szüli a tolvajt. A ellopása miatt bíróság elé jut szabálysértési eljárások nem az olyan elkövető is, aki első gyakoroltak kellő visszatartó ízben kerül összeütközésbe a hatást. ^Sokszor rá nem szo- törvénnyel, s főként nem túl- ruló, sőt, jó állásban levő em- zás-e az, hogy ilyen cselek- berek is lopásra vetemedtek, mény miatt szabadságvesztés- Előfordult,^ h°§y ™érnök^ fél re ítélik. 'i ? — A-i’ sok miatt. Ezek nyilvánosság­ra hozatala is megtörtént. Jellemző, hogy az egyik tol­vaj — olyan fiatalasszony, akinek rr&gának is, férjének rülni jelentéktelen értéke­kért. A lopások miatt elhangzott panaszok alaposak. Nem utol­só sorban ezért került sor a lopások értékére, tekintet nél­küli bűntetté nyilvánítására. Ám, ez az intézkedés nem mentheti fel a kiskereskede­lem dolgozóit a megfelelő tormában gyakorlandó ellen­őrzési és egyéb irányú meg­előzési kötelezettség alól. Sok esetben lehetett panaszt hal­lani kereskedelmi dolgozók részéről azzal kapcsolatban, hogy a lopások elkövetői közt bőven akadnak, akik például az élelmiszerüzletekben a drága áruk — főként külföl­di italok — lopására speciali­zálják magukat. Laikusként is úgy vélem: indokolt kívá" it ""tSStí .ÄÄ ™ «*»». az ilyen árukat annyira tartott a tárgya­lás nyilvánosságától, hogy ve­zető beosztásban levő rendőr­tisztet akart megvesztegetni annak érdekében, hogy az akadályozza meg a tárgyalás nyilvánosságát. Természetesen ezért az újabb bűntettért is felelnie kell. Jobban tette volna, ha a következmények-' re a lopás előtt gondol, Mindenesetre most már a A kérdés azért merült fel így, mert az új szabályozása gyakorlatban nem kis szám­ban a tolvajok fogházra íté­lését fogja eredményezni. Hazánkban évtizedek óta nem lopnak kenyeret, tejet stb., az éhség senkit nem in­liter pálinkát lopott. Az ilyen nyilvánosságra kerüléstől is tolvajokat aligha zavarta, ha fokozottan kejl tartani, mert szép csendben, szabálysértési azon leszünk, hogy egyetlen úton néhány száz forintra bolti lopás se maradjon ti­megbírságolták, ők csak at- tokban. Persze, azt is' meg­tol rettegtek: ki ne tudódjék gondolják jó néhányan: va- a dolog. Az új szabályozás jön, érdemes-e fogházba ke- ezt is megoldja, mert a bíró­tárgyalás ne könnyen hozzáférhető he­lyen tartsák a boltban. A társadalmi tulajdont ká­rosító bűncselekményeket il­letően feljelentési kötelezett­ség van. Aki tehát észleli a lopást, büntetőjogi következ­mények terhe mellett köteles a feljelentést megtenni. Enél- kül semmiféle szabályozás sem hozhatna eredményt. Ugyanakkor messzemenően el kell kerülni a felesleges gya- núsítgatásokat is, mert ezek többet ártanak mint használ­nak. Dr. Horváth (Lajos csoportvezető ügyész sági nyilvános. Emellett az eddiginél foko­NÓGRÁD —'1972, február 20., vasárnap 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom