Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
MIKSZÁTH KÁLMÁN ÉLETE Megjelent a Palócfold A nyomor évei Azokról az esztendőkről, amelyeket Mikszáth 1874— 1878 között, mint kezdő író Pesten töltött, sohasem beszélt szívesen. „Kurta szavakkal siklott át” fiatalsága válságos évein és életrajzírói sem sokat említenek ezekről az esztendőkről. Bővebb ismereteink azóta vannak, mióta az Országos Széchenyi Könyvtár kutatói kiadták az erre az időre vonatkozó és addig ismeretlen Mikszáth-leveleket ég az azóta elhunyt Pikay István is megjelentette addig figyelemre nem méltatott dokumentumait ezekről az évekről. Tudtuk eddig is, hogy az 1874-ben megjelentetett két kötet „Elbeszélések”, majd az egy évvel későbbi kiadott mesegyűjteménye a „Tündérvilág”, de még a Kákay Aranyos álnéven kiadott „Még újabb fény- és árnyképek” című kötetei sem hozzák meg a remélt sikert és elismerést. Ehelyett inkább dobra kerül még a szklabonyai birtok is a könyvek nyomdai kiadásainak fedezésére. „Milyen lesújtó végzet gondolkozni és nem tudni kivel közölni a gondolatokat, írni és egyre írni, holott nyomban mögötte lépdel a gúnyos kérdés: kinek? Mikor a részvétlenség fonódik az ember nyaka körül, hogy belefojtsa a kiröppenő eszméket... nehéz édes fiam, magyar írónak lenni. De azért azt hiszem mégis az leszek! Ha a földben fejlődő magnak csírája támad, bár kemény rögök fekszik meg a talajt, mégsem semmisül meg a termő erő, rézsűt keres kibúvó utakat.” Mikszáthot sókan hóbortos embernek tartják, amiért olyan álmokat melenget, hogy ő a tolla után fog megélni. De nemcsak az irodalommal, főként a kezdő írókkal szemben megmutatkozó közömbösség az dka nyomorúságának, hanem meglehetősen könnyed életfelfogása is. Maga is bevallja feleségének: „szörnyű magas tónusból kezdtem az eletet. A Dárius kincse sem lenne elég”. Az is könnyelműségre vall, hogy bár az adósságok nyomasztó terhe alatt nyög, 1873-ban hat hétig Bécsben tartózkodik a világkiállításon. Nemcsak írásaiban romantikus, ekkor még helyzetének megítélésében is: kölcsönöket kér, de ugyanakkor képviselőjelöltként akar fellépni. Baráti társaságával: Tóth Ede a „Falu rossza” írójával, Darmay Viktorral, Szabó Endrével, olykor a Petőfi barátságára oly büszke Lauka Gusztávval találkozgatnak a Sándor utca sarkán levő Langer kocsmában, itt váltanak véleményt írásaikról, a világ és a politikai élet dolgairól. 1875 decemberében „másnemű elfogalteága miatt megválik” a Magyar Néplaptól. Ettől kezdve élete egyre nyomorúságosabb lesz. Lakásait gyakran váltogatja, mert nem tudják fizetni a lakbért, csak kisebb cikkeket tud elhelyezni, egy időben még egy rákospalotai iskolában gondnoki állást is kénytelen vállalni. Ha nem is igazolható teljes bizonyossággal, de a létbizonytalanságban elképzelhető Pikay István állítása, hogy az egyébként is gyakran, betegeskedő Mikszáth igen elhanyagolt állapotban van és voltak hetek, amikor éjszakáit az utcaseprők szerszámosládájában volt kénytelen eltölteni. Ennek a feltételezésnek ugyan ellentmond, hogy apja halála után öccsének, Gyulának taníttatása is az ő vállára nehezedik, és a fiú az 1875/76. tanévben, ha tanulmányi eredményeiben nagy is a hanyatlás, még befejezi tanulmányait. De a következő esztendőben már nem szereljél az iskola anyakönyvében. A kisebb lapoknál írogató Mikszáth ekkor megpróbálkozik még a hivatali munkával is, tiszteletbeli minisztériumi fogalmazói állásban várja, hogy hivatalos állományba kerüljön. Felesége megbetegedett és hazatért szüleihez. A hozzá írott levél szép dokumentuma egyrészt nyomorúságos helyzetének, másrészt lovagias felfogásának is: „Azt talán megtehettem volna, hogy hivatalt vállaljak, és így lassanként fokozatosan tegyem tönkre magát és magamat, a nem nekem való életben... Nekem mennem kel a megkezdett úton, mely vagy felvezet a magasba, vagy le a mélységbe. Magát azonban jó szívvel nem ránthatom magammal, ha ez az út lefelé vezet... Soká küzdöttem lelkemben, meg lehet róla győződve, hogy nagy fájdalommal mondok le magáról, de becsületes ember vagyok, hát ennek meg kell lenni. Ki kell mondani a nagy szót, váljunk el.” Mauks Ilonka ugyan nem akar válni, de Mikszáth ama közlésére, hogy mást szeret, mégis beleegyezik a válásba. Mauks Ilonkára ettől kezdve nehéz évek következnek. Apját elveszíti, anyagilag is nagyon rosszul állnak, igen visz- szavonult, a házimunkának élő, a világ és az irodalom dolgaival keveset törődő asz- szony lesz belőle közel hét esztendeig. Mikszáth pedig küzd az életéért, a remélt írói elismerésért. Gyakran vált levelet ebben az időben dr. Mikszáth Jánossal, Breznóbánya főorvosával A köztiszteletben álló és jó anyagi körülmények között élő orvosnak írt levelei, segélykérő táviratai mutatják zilált helyzetét. Gyakran még átlátszó hazugságokkal is súlyosbítani kénytelen kérésiét, hogy a kívánt összeget megkaphassa. A Nemzeti Múzeumban őrzött levelek és távirati szövegek bizonyítják, hogy a kért összegeket általában megkapta, de a nagybácsi megjegyzései nem mindig hízelkedőek. Az 1877. évi telet együtt töltötte a Császárfürdőben Lauka Gusztávval, Vahot Imrével és körülöttük egy egész írói kolónia gyűlt össze. Tréfás, vidámságban is bővelkedő napok voltak ezek, gyakran még költői versenyre is sor került, néhány liter bor írói jutalom elnyerésére, de Mikszáth életében csak akkor következik be döntő változás, amikor meghívják Szegedre. Csukly László Eredmények Észre vétetek az új szám Megjelent a Palőcföld, a megyei irodalmi, művészeti, művelődési folyóirat tavalyi, negyedik száma. Hosszú idő óta az egyik leggazdagabb példánya ez megyénk folyóiratának különösen a tanulmányokat tartalmazó rész gazdag, a szépirodalom túlontúl kicsi, nem egészen huszonöt százaléknyi helyet kapott. A tartalomból Az új szám, szokás szerint, a szépirodalommal kezdődik. Közli Lakos György Bakugrás című elbeszélését egy hatvanéves, másodvirágzó, kakaskodó tsz-elnökhelyettesröl, akit egy szokatlan lovagi torna végképp kijózanít. Kitűnő írás Valent József novellája, a Pofozkodás vezényszóra, amely a fasizmus, a háború ficamos napjaiból idéz egy jellemző epizódot. Három-három verssel szerepel az irodalmi rovatban Serfőző Simon, Iszlai Zoltán, Bőrösök Mária, s találunk verset a balassagyarmati szüetésű Polgár Istvántól is: A házőrző, ez a terci- nákba, remek jambusokba és daktilusokba sűrített rímes portré Polgár költészetének igazi gyöngyszeme, egyik legjobb darabja. A Társadalom és művelődés rovatban Barna József ír, a munkáskultúráról, tanulmánya, amely kissé elvontan, és darabosan indul, rendkívül rendszerezővé és gondolatébresztővé válik a tárgyalás során. Érdekes tanulmányok egész sorát olvashatjuk a továbbiakban is. Kerényi Ferenc Egy márciusi ifjú Nógrádiján címmel, a költő öcs- csóről, Madách Pálról ad közre igen érdekes, eddig ismeretlen adatokat. Belitzki János Madách Imre 1849. évi közigazgatási tevékenységére vonatkozóan ismerteti kutatási anyagait. Szabó József, a Balassagyarmaton élő Euró- pa-hírű Madách-kutató (nyilván az évfordulóhoz kapcsolódva) Kepler és Madách tudatos és tudat alatti „kapcsolatát” választotta tanulmánya tárgyául. Miklós Róbert Az ember tragédiája berlini bemutatójáról, Radó György pedig az Anyegin-fordító Bérczy Károlyról publikált tanulmányt. Folytatódik Paku Imre Palóc népköltészet című tanulmánya és nagyon érdekes, folklorisztikus színfolt Céhmester Erzsébet beszámolója a nemti népi játékok föltámasztásáról. A Kitekintés rovatban Szakó László, A harmadvirágzás lírája címmel a mai szlovák kötlészet bemutatására vállalkozik. A Körkép gazdag anyagából csak néhányat villantanánk föl: Schneider Miklós honismereti irodalmunkról, Kiss Aurél a balassagyarmati irodalmi színpadi napokról, Horváth István a Kohász Művelődési Központban rendezett őszi tárlatról ad tájékoztatást. Rendkívül színvonalas a folyóirat képes melléklete, amelyen ezúttal Farkas András Madách-illusztrárióit láthatjuk, Czinke Ferenc kommentárjával. Az a bizonyos „de” A tartalmi fejlődés rendkívül örvendetes megyei művészeti, művelődési folyóiratunk életében, bár néhány megjegyzést ez is megérdemel. A tartalomban szereplő Kegyetlen vallomásoknak (Az írás fölött a tartalmat jobban kifejező Kegyeletes vallomás áll!) semmi helye egy kicsit is igényes folyóiratban, de bulvárlap is meggondolja, hogy közölje-e. Nem említjük a költőbarátra való emlékezést, s a József Attilára történő többszöri hivatkozás már- már ízléstelenségét, annál inkább a „hazánkból váratlan hirtelenséggel" (hogy kegyele- tesen fejezzük ki magunkat) eltávozott Halmai Imre apo- theozisát. Félreértés ne essék: nem tévesztendő össze Hal- may Tiborral, a világhírű táncoskomikussal. Ez a Halmai a pesti kabarék kultúraromboló kóklere volt külföldre távozásáig, amíg a cse- pűrágást föl nem cserélte az amerikai nagynéni exportimport cégével. Szerepel még a nosztalgikus, „kegyeletes” vallomásokban a „büdöslábú Zsüti”, a slágerszövegek költője, a Nagymező utcai kávéházi és a kerepes! úti, lóversenytéri lovag. (Zsüttmann néven bizonyára többen hallottak már róla.) E bocsánatos kisikláson kívül azonban sokkal inkább kifogásolható és megbocsáthatatlan a felületes korrektori és nyomdai munka. A sajtóhibák, amelyekből mint láttuk, a címekbe is jutott, szinte hemzsegnek a folyóiratban. Csak néhány a gyűjteményből: ő a természet az „ő az a természet” helyett, befödte „bedöfte” helyett, szirénahang „szirénhang” helyett. Vagy egy mondat a Félszázadik emlékplakett című cikkből: „Az ötven kitüntetett író, vagy költő, tizenegy irodalomtörténész, nyolc képzőművész, hat színházi szakember... tizenketten pedig a kulturális élet egyéb területein fejtenek ki — e plakettel is — elismert tevékenységet.” (Az ötven író tehát harminchét „nem író”!) A kiállítás rovására megy. hogy a folyóirat nem Ismer dőlt betűs, kurzív szedést. Dőlt betűk helyett következetesen vastag, fett betűket szednek, miáltal egynémelyik oldal olyan tarka, mint Jancsi bohóc vagy Leporelló ruhája. A mai folyóiratból nélkülözhetetlen a szolid, kurzív betű. Megengedhetetlen, hogy ízléstelenebb és technikailag elmaradottabb kivitelben jelenjék meg egy sajtótermék, mint száz évvel ezelőtt, ugyancsak Balassagyarmaton! Az olvasók kérése A Palócföldnek sok híve, olvasója van, még több lenne, ha ezeket a formai hibákat kiküszöbölnék. S még egy dolgot kémek joggal az olvasók: a pontos megjelenést. Ez a szóban forgó szám is csaknem négy és fél hónapi késéssel jelent meg, már másfél hónapja az id.ei első számnak is az újságos pavilonokban kellene lennie. Nem növeli ez az olvasók hűségét, nehezíti új barátok szerzését. Ha összevont szám kiadásával is, de sürgősen helyére kell állítani a megjelenés időponté ját. Ez a gazdag tartalom mellett egy folyóiratnak létkérdése. SY. közakarattal sssssssssssssAfsssss/YssssssssssssssssssyYJwrsssssssssssssss*s/ssyysyy*7*s^sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssSssssYsssssssssssssssssssss//-sssssssssssssjrJ Nép front gy ülés Mátraverebélyben Egy társadalom egészséges fejlődése, jó közérzete azon is lemérhető, hogy milyen az emberek politikai érdeklődése, a közügyekben való aktivitása. Ezek a napok, amikor országszerte újraválasztják a Hazafias Népfront bizottságait, különösen alkalmasak ennek az aktivitásnak a lemé- résére. Mátraverebély község lakói mindig is ismeretesek voltak arról, hogy sok a közért önkéntesen munkálkodók száma, akár társadalmi munkáról, akár politikai megmozdulásokról van szó. így szinte természetesnek tekinthetjük, hogy a Hazafias Népfront választási gyűlésén „telt ház” volt, s ami még külön is örvendetes: igen szép számmal jelentek meg cigány lakosok is, ami azt jelenti, hogy ők is részt kérnek és vállalnak a közügyek intézéséből. Verebélyi József, a bizottság elnöke beszámolójában jelentős eredményekről és munkáról számolt be. A legjelentősebb kétségtelenül a Zagyva szabályozása és a belvizek levezetése. A községnek állandó gondja volt az árvizfenye- getés, az utóbbi tíz esztendőben két alkalommal is jelentős károkat okozott. A Zagyva szabályozása, a megépített gát és a következő esztendőkben az állami költségvetésben a további munkálatokra biztosított ötmillió forint nemcsak ezt a veszélyt szünteti meg végleg, hanem a község olyan területek birtokába jut, amelyek megoldják a további házhelyek kiadásának gondját is. Jelentős társadalmi munkát végeztek a község lakói a Népkert kialakításában — ahol gyermekjátszótér is épült és most dolgoznak egy új fut- ballpálya létesítésén — valamint a járdásításban. Jó volt hallgatni a felelősségteljes hozzászólásokat, amelyek a József Attila által megálmodott „dolgozó nép okos gyülekezetében hánynt- vetni meg száz gondunk” módjára szóltak a víztérsulás, a középületek gondozása, új létesítmények tervezése dolgáról. És ugyanolyan megértéssel hallgatták Benus György tanácselnök higgadt okfejtését, amelyben arra figyelmeztetett, hogy nem szabad elszakadni a realitástól, számolni kell a község teherbíró képességével. Kedves színfoltja volt a választógyűlésnek, hogy a Hazafias Népfront leköszönő titkára, Gombos Sándor erre az alkalomra írott versével buzdított a további munkára, a békés, alkotó élet megbecsülésére. Az új, harminchat tagú bizottság megválasztása után a választógyűlés a Hazafias Népfront járási bizottságába Petre Gyulát és Alapi Lászlót, megyei küldöttnek pedig Benus Istvánt választotta meg. 4 NÓGRÁD — 1972. február 11., péntek A téli olimpia országa II. Tejkrém a eumojátékban Vadul fújt a szél. csak úgy tépte-marta kabátomat. Aki tehette, fedél alá sietett. Délelőtt volt. Legjobb, ha ide bemegyünk — nyitott be kísérőm a .sokemeletes, nagyon modern L alakú épületbe. Ez az NHK, a Nippon H060 Kyo- kai, a Japán Rádió Egyesülés televíziós székháza. Az előcsarnokban díszlet-, kellék-kiállítás — fák. oroszlánok. sziklák, házak papír- maséból. bábuk, viaszfigurák. Tudományos és fantasztikus filmek állatai. Az emeletek közt gvorslift száguldozik — s a liftes kislány bájos mosollyal kér elnézést, amiért esetleg megvárakoztatott. A gyerekműsorok bábfigu- ráival ismerkedünk A japán tv-ben minden este 6 órakor hangzik fel az esti mese szignálja, s megjelenik a képernyőn a népszerű mesecsalád — a papa. a mama, a fiú, a lány és a robotember. A napán és fián mindig szürke öltöny. a mama sárga kimonó- szerű bőujiú ruhában, a kislányon rózsaszín hímzett ruhácska. Odébb egy meseváros, a zenélő gyerekek hangszerei, az iskola-tv földrajzi, biológiai, kémiai szertára. (Japánban minden iskolában, minden osztály saiát tv-ién nézi az iskola-tv adásait.) Képek a japán állami TV, az NHK legérdekesebb rnűso' raiból — az első iaoán szívátültetésről,. az utolsó hazai gőzmozdony útjáról, tűzhányók megmászásáról szóló riportok. Telerekordingról bárki bekapcsolhatja, s külön kis tv-n újra végignézheti egv- eav nagy esemény pillanatait. Főzési, háztartási tanácsadók, terítési versenyek, kozmetikai bemutatók szólnak a háziasz- szonyokhoz. És mivel Japánban napi tíz—tizenkét óra hosszat sugározzák műsorukat a tv-adók — most kora délelőtt is megnézhetjük a z NHK-televíziót. Valami szörny alakokkal népes. félelmetes históriát — természetesen színes adásban. Ebből nem sokat értek, fordítsunk egyet a tv keresőgombján. A hétféle műsor közül majd csak találunk érdekeset. (Három állami és 4 magántársaság sugározza be az országot.) Valóban — itt klasszikus zene szól. majd krimi következik a javából. De itt. ennél a furcsa brikózás- nál álljunk meg egv kicsit. Jól látok? — nők tépik, rúg- 1ák. harapják egymást. — Ö, igen. ez női pankráció. A su- momérkőzés még érdekesebb — fordítsunk egyet a készülék gombján. A hatalmas csarnokban nézők ezrei lelkes kiáltással biztatják a küzdőfeleket. két óriást. A ringben ■ kifeszített színes transzparens/ hirdeti a versenyzők nevét. A sumoba.inokok á,gvékkötőben. feszülő izmokkal állnak szembe egymással. A szorító sarkába lépnek, egy marék sót szórnak a földre — e szertartás eredeti célja, — amikor n A sikeres gyermekműsor szereplői sumoiáték még vallásos színezetű volt. — hogv távoltartsa a rossz szellemeket. Azután egymásnak feszül a két játékos. S ott szaladgál körülöttük a rikító-tarka mezbe öltözött bíró. No,most mind- iárt a földön lesz az a kerek fejű — amikor vált a kép. s kedves mosolyú lányka ajánlja figyelmünkbe a legújabb japán kozmetikai szert, a tejkrémet,- mely napfénytől véd. Az alig egyperces reklám után tovább izgulhatunk a sumomeccsen. Hatalmas üvegtétejfl stúdiók — tele lámpákkal, szufiták- kal. Bár nem szívesen, az egyik stúdióba mégis beengednek. A rendezők, operatőrök, segédszemélyzet és a színészek Is mezítláb járkálnak a ruganyos padlózató stúdióban. Senki nem szaladgált nem hangoskodik — pedig már rég eloltották a felvételt jelző piros lámpákat. Teljes csendben adja utasításait a rendező, egy alacsony, kopasz fiatalember. Kosztümben, számú rá jjelmezben, sisakban, kimért léptekkel közeledik a felvevögéphez az egyik színész. Aztán a másik, a harmadik. kezükben díszes mar kolatú karddal. — Szamuráj történetet forgatnak — ez biztos siker — színházban, filmen, tv-ben. A japánok legolcsóbb szórakozása a tv., 300 yen (30 forint) havi előfizetési díjért mind a hét műsort nézhetik. A tv-készülékek meglehetősen olcsók, k a gyufaskatulya- nagyságútól a mozivászon méretűig bőséges a választék. Szállodai szobákban, vendéglőkben. fodrászüzletben. iskolákban legalább eev. de gyakran több tv is található. S alig van Japánban olyan család. amelynek ne volna saját tv-ie. Kádár Márta j
