Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

N6g7@a a fcocsrae*

Mi történt karácsony előestéién 7

A tanácsvezető bfró a vádlottat szólította. A fiút bilincsbe verve vezetik a tárgyalóterembe. A rendőrség }fl7t. december 25-én. őrizetbe vette, maid 27-től letartóztatásba helyezte. A vád n 18 éves Bandrl Antal Dezső ellen súlyos. Az ügyészség hivatalos személy elleni erőszakkal és súlyos testi sértéssel vádol* Ja.

Röviden: 1071. december 24-én. karácsony előestéién BalassaR.yarmaton, a pályaudvaron barátjával együtt Bandrl felszállt annak a szerelvénynek egyik kocsi lába. amely Szécsény felé indult. A kocsiban lányok voltak, a fiúknál magnó volt. A magnó szólt, de jött a kalauz és kérte Bandrit. hogy kapcsolja ki. Ö eleget tett a kérésnek. A kalauz elment, és újra szólt e magnó. A jegyvizsRáló újból betoppant. A jegyet, az igazolványt kérte, ipáid a karjánál fogva kitessékelte Bandrit. A fiú a perronon ököllel a kalauz arcába sújtott. akinek orrcsontia eltörött.

Zsúfolt a terem. Bandri ismerősei. jórészt fiatal emberek, izgatottan várják a tár «yalás kezdetét. Kattan a bilincs. Bandri középen áll. szemben a bírósággal, és a személyi adatok után válaszol arra a kérdésre, bűnösnek érzi-e magát?

— Részben. Am,

ha gondolkozom, akkor nem érzem magam bűnösnek. Ismerősöm megkért, menjek vele az állomásra, mert a barátnője érkezik. A magnó nálam volt. a magnó szólt. Közben beszélgettünk a lányokkal. Jött a kalauz. Drága lesz ez — monda. Lekapcsoltam a magnót. A lányok kértek. keressek számokat. Mások nyugalmát zavarja? A lányokét nem. s rajtuk kívül egy hölgy volt még a kocsiban. Megkérdeztem, hogy bántja-e őt a zene. Beleegyezett. Újra észrevettem a kalauzt. Kikapcsoltam a magnót Hová utazom — kérdezte. Mondtam: Szécsénybe. Kérte a jegyet. Nincs jegyem —• mondtam. Leszállított. Löikdösött. — Ne tessék engem lökdösni, megyek én magamtól is. — mondtam neki. Erre szidta az anyámat és pofonvágott. Én megütöttem, Azt hiszem, egyszer vagy kétszer. Leszálltam, elhagytam a pályaudvart.

(A vádlott harmadéves húsipari tanuló. Együttesen elkövetett garázdaságért 1970-ben négy hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság, de a büntetés végrehajtását feltételesen 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Még két alkalommal indult büntető eljárás garázdaság miatt Bandri Antal Dezső ellen. Először bizonyítottság hiányában, másodszor büntethetőséget kizáró ok miatt megszüntették az eljárást ellene.)

A JEGYVIZSGÄLÖ

— Átvettem a szerelvényt, amely Vácról jött. Jártam a kocsikat, s a másodikban szólt a magnó. Tilos a magnózás I

— adtam a figyelmeztetést, azután ahogy végeztem, leszálltam. Az első kocsinál álltam, és újra hallottam a zenét. Fönt ezt mondtam:

A VÁDLOTT:

magának nem ér a szép szó! Erre lekapcsolta a masinát. Mutassa a jegyét — kértem. Nem volt jegve — nem volt Pénze sem. Akinek se legye, se pénze, se igazolványa, »n- nak kérem nincs szándékában utazni. Szálljon le! — mondtam. Majd. ha jólesik! — így válaszolt. Erre megfogtam a karját, kifelé tuszkoltam. Előttem ment. amikor a kollégája utánaszólt: erre gyere Anti. Nem arra, erre fog iön- nl — mondtam. Az ütést a peronon kaptam, a szemem könnybe lábadt, és mire a könnyet kitöröltem, már a málházónál szaladt.

(A szembesítés az eltérő állításokat illetően a vádlott és a sértett között eredménytelen. A jegyvizsgáló 45 éves.)

— Szólt a magnó, bejött a kalauz, elment, aztán visszajött. kérte az igazolványt. Bandri azt mondta, hogy nincs. Erre leszállította. En hívtam, hogy jöliön velem. A kalauz fogta, lökdöste. Ok kimentek a peronra, én bent maradtam. Nem hallottam. hogy kérte volna a jegyet a kalauz. Nem tudom mi történt kint.

— Nem ismerem a

A BARÁT:

A HÖLGY:

vádlottat. A kislányokkal beszélgetett két fiú. A lányok hárman voltak. A magnó szólt. A kalauz ts, hogy kapcsolják le. mert 80 forintra meg lesz büntetve.

Engem nem zavart, hogv újra felkapcsolták. Vita volt. amikor újra jött a kalauz. Igazoltatta a fiút. Nem volt Igazolványa. Gyerünk » forgalmi irodára — mondta a kalauz. Nem akart menni a gyerek. Lökdösni nem lökdöste, csak fogta a karját. No, gyerünk kifelé! — így mondta. Koppanást hallottam kintről. Kinéztem. A fiú sehol, a kalauz ott áll vérbe borult a'rccal.

¥■

A Balassagyarmati Járásbíróság bűnösnek mondta ki Bandrl Antal Dezsőt hivatalos személy elleni erőszakban és súlyos testi sértésben, ezért őt hét hónap szigorított börtönre ítélte. Elrendelte a bíróság a korábban kiszabott négy hónap szabadságvesztés végrehajtását is.

Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a vádlott büntetett előéletét, hogy hasonló cselekmények miatt már bíróság előtt volt. és hogy az erőszakos bűncselekmények Balassagyarmaton, a megyében és országosan is elszaporodtak. Enyhítő körülménynek tudta be a bíróság: a vádlott az életpálya elején áll, és bízni lehet, hogy tartózkodik a jövőben hasonló bűncselekmények elkövetésétől.

v (A védő jogos önvédelemre hivatkozott, felmentésért fellebbezett. A vádlott csatlakozott védőjéhez.)

Szokács László

Nem kell komolyan venni

Tessék elképzelni egy nagy forgalmú vendéglőt, üzletvezetővel, konyhafőnőkkel, főszakáccsal, konyhalányokkal, kis kuktákkal, csapossal és felszolgálókkal ahol annyi, de annyi módja és lehetősége adódik egy kis visszaélésnek. Még szerencse, hógy — ha éppen össze nem játszanak — itt munkakörükből következően egymást ellenőrzik az alkalmazottak, ami mindenképpen lehetetlenné teszi egy esetleges tisztességtelen ügyeskedő helyzetét.

Nem régen egy ilyen vendéglőben jártam. Szolidan

helyet foglaltam a mosógépet ritkán látó térítővel letakart asztalnál és böngészni kezdtem az étlapot. Igen, ez jó lesz, gombapaprikás, nokedlival, gondoltam, majd megrendelve a kiválasztott ételt, annak elkészültéig — más elfoglaltságot nem találva — tovább nézegettem az étlapot. Egyszercsak szemem a papírlap aljára tévedt, íme, a kolofón, na, lássuk csak, kinél lehet panaszt tenni ha valami nem tetszik. Üzletvezető Cséza József, olvasom, vele egyvo- nalban kicsit arrébb, árfelelős: Cséza József. Közvetlenül mellette, főszakács: Cséza Józsefné.

A rosszmájúság nyomban dolgozni kezdett bennem. Szóval hogyan is van ez? Az árfelelős így szól a főszakácshoz: — Mondjad, Piriké, ki tudnál hozni kettő

hatvanból egy adag ízes palacsintát? Mire az asz- sz'onyka: — Hát, hogyne tudnék Jóska, legfeljebb keverek hozzá egy kis szódát és kevesebb tojást teszek bele. Erre az üzletvezető beleegyezöen bólint: — Csak semmi könnyelműség, kartársak! Mindent szigorúan ellenőrizni fogok.

Nyilván az esetleges panaszomat is hasonló egyszerűséggel és gyorsasággal kezelnék. „Kérem, főnök, kicsi ez a párolt marhafartő, ráadásul ez a kicsi is ehetetlen. Na, és az ára?l” —

mondanám. Mire a főnök csodálkozva: „Hiszen már a felét meg tetszett enni!" „Igen — válaszolnám. — De nem minden áldozat nélkül. Már több fogam bele- törött," Az üzeltvezető erre magából kikelve rohanna a konyhába: „Ez életem legnagyobb napja — dörögné. — Ismét sikerült egy vendéget leszoktatni az étterembe járásról."

Fel-feldereng bennem a közeli jövő, amire valamennyi vendéglátóhely, vállalat és közintézmény családi gebinné válik. A feliratok büszkén fogják hirdetni a családfák mindenhatóságát. Az igazgató Plecsák Alfréd, a felügyeleti szerv vezetője Plecsák Kazimir dr., panaszfelvevő Álmos Ágostonná, született Plecsák Aranka, a főportán Plecsák Buhomir. nyugdíjas ,.. Hát, nem szép lesz?

—Is

Pilinyi egy esztendő

Az elmúlt év elején, amikor a hivatalos közlönyökben napvilágot látott a sokat emlegetett módosított gazdasági szabályozó, nem nagy lelkesedéssel tanulmányozták Piliny- ben sem. Ha jól emlékszem a termelőszövetkezet főkönyvelője ezt mondotta: „Ezzel véglegesen elvágták az ütőerünket.Ennek a keserű megjegyzésnek alapja volt.

A pilinyi közös gazdaság a megyére legjellemzőbb gazdaságok között tartatik számon. Kicsi a területe, dombos, völ- gyes, bokros. A szántó, mintha meszes volna. Ahol másszínű, ott savanyú Látványnak szebb, mint gazdálkodni rajta. A szabályozó következtében elveszítették a biztonságot jelentő, közel egymillió forint állami támogatást. Hanzelik Ferenc, a tsz elnöke nem szokott meghát- rélnl a nehézségek előtt, nem olyan ijedős ember, de ekkora anyagi veszteség tudatéban, mintha 6 is megingott volna.

Ez az elmúlt év elején történt. A hét közepén aztán elérkeztek az esztendő munkájának összesítéséhez. Azért-e, mert a megyénkre legjellemzőbb tsz-üzemről volt szó, vagy azért, mert a pilinyiek szimpatikus emberek, a közgyűlésük lránt nagy volt az érdeklődés. Bódi László, a tsz egyik alapítója a tanácskozás megkezdése előtt meg is jegyezte, hogy személy szerint 6 rendkívül megtisztelve érzi magát a neves vendégek láttán. Valljuk be őszintén, ha megyénkre jellemző tsz- ről van is szó, nem mindennapos, hogy a megyei pártbizottság első titkára, Jed- licska Gyula épp ilyen, kis tsz közgyűlését keresse. De ott volt, és amint felszólalásában mondta, azért Piliny- ben, mert tanulni akart a falubeli parasztemberektől. Módszereket tapasztalni a saját munkájához, amikor mezőgazdasági kérdésekben kell állást foglalnia. Látni akarta azokat az embereket, akik képesek voltak megbirkózni a mezőgazdaságra két esztendő óta zúduló nehézségekkel, nevezzük azt mostoha időjárásnak, gazdasági szabályozónak, pénznélküllségnek, fegyelmezetlenségnek, vezetésben járatlanságnak, vagy bárminek.

Az elnök a vezetőség beszámolójában a számok erejével bizonyított. Volt olyan táblájuk, amelyről holdanként húsz mázsa gabonát takarítottak be hiánytalanul. Több mint 18 mázsa májusi morzsoltat, kétszáz mázsánál jóval több cukorrépát, természetesen holdanként. Nem csalódtak az állattenyésztőkben sem, mert szép jövedelmet biztosítottak a közösnek. Ezt követték a fő számok, melyek szerint a közös vagyon 14 millió forintról 18 millióra emelkedett. A tagok egy munkanapra jutó jövedelme 78,10 forintról 85,10 forintra alakult. És mindez úgy, hogy majdnem nyolc- százezer forintot tartalékoltak erre az esztendőre, és törlesztettek 1,5 millió forint adósságot.

Ilyen eredményt, hasonló körülmények között, mintPi- linyben van, nem könnyű kiverekedni. Keményen birkózni kellett érte, ami az év elején kezdődött, akkor, amikor a közlönyben a szabályozóról szóló rendeletet olvasták. A megtorpanás nem tarthatott sokáig, ha élni akartak. Márpedig ők akartak, méghozzá nem rosszul. Azt tették, amit a legjózanabb elhatározással tehettek. Összeültek tagok, vezetők és megbeszélték: ha az év végi számadáson nem keserűséggel telten akarnak részt venni, akkor haladéktalanul neki kell gyűrkőzni. Dédelgetéslg művelték a földet. Gépeket állítottak munkába, nem sajnálva a pénzt, ha újakra volt szükségük. Szűkebb marokkal mérték viszont az építkezésre fordítha- tót. Aztán az emberek szorgalma, megint csak a szorgalma. és harmadszor is a szorgalma.

A krónikás erejéből ennyire tellett, elmondani a pilinyi hetvenegyes esztendőt. Kevés ez, szegényes, mert ki

tudná visszaadni a verej tőkés nyár napjait, az őszi betakarítás erőfeszítéseit! A vezetők folytonos töprengését a jobbért, a hasznosabbért! Hogy mit érdemes, mit nem?! Hogy a völgyektől, domboktól görbe földeket kivonták a művelés alól és bárányokat legeltetnek rajta, mert ez hozza a pénzt, különösen, hogy egyetértésre jutottak a juhászokkal: sok bárány kell* mert nagyon keresett a piacon.

A pilinyiek nem szeretik,’ ha a múltnál ragadunk. Azt tartják: ami volt. az volt, okuljunk belőle, de jöjjön a holnap, erről beszéljünk, mert semmivel Sem lesz könnyebb, mint az elmúlt évek voltaic. Szabó László, a közgyűlés egyik felszólalója azt fogalmazta meg — mellesleg, nem rég az iparból lépett a mezőgazdaságba —, hogy a munkával megbirkóznak, csak szűnjék meg az ipari és mezőgazdasági munkást megkülönböztető elbánás. Sokar» helyeseltek neki. Bablena Pál, aki ipari nyugdíjas, de szívesen foglalkoztatják a fűrészgép mellett, Tőzsér Lász- lóné. aki az asszonyok nevében szólott, Bollók Béla bátyánk, a tsz-nyugdíjas —valamennyien a holnapot bontogatták. Ostromolni a földet a magasabb terméseredményekért. Jóllehet, a munka módszerében eltér gondolkodásuk, mert ki emberi erővel, ki géppel gondolja ezt legeredményesebbnek. Abban viszont teljes az összhang, hogy több kell, jobb kell az ember javára.

Az Idősebbek szeretnék, ha eljönne már a mezőgazdasági dolgozóknak az ipariakéhoz hasonló nyugdíj ideje. A fiatalabbak városiasabb életet, üzemhez hasonló ellátást, fürdőt, öltözőt, szép szórakozóhelyet és ehhez hasonlókat szeretnének. Roppant nagy a hajtóerő ebben a jobb és szebb utáni vágyban.

A pilinyiek jól tudják, miről van szó. Érződött a közgyűlésükön.

Bobál Gyula

az árvízvédelemben

Radar

Ma ugyan nem látszik túlságosan aktuálisnak, mégis nagy eredmény, amit a Ferihegyi meteorológusok értek el, amikor árvízvédelmi szolgálatra is képesítették radarké- szülóküket.

A nagy tiszai árvíz bebizonyította, hogy egy-egy váratlan. felhőszakadás pillanatok alatt igen nagy károkat okozhat, annál inkább, mert mire a védelmi szervezet hírt kap róla, gyakorlatilag már nincs mit csinálni. Az ország 93 000 négyzetkilométerét azonban az ezernél több meteorológiai állomással sem lehet hiánytalanul „befedni”, nem is szólva arról, hogy túlnyomó nagy részük csak havonta egyszer jelenti mérési adatait. Ezért gondoltak arra, hogy a Ferihegyi repülőtéren működő radart is sorompóba lehetne talán állítani az árvíz elleni védekezésben.

Ezt a radart azonban, amely

ma már nem is korszerű, eredetileg nem erre a célra készítették. Bár folyamatosan és késedelem nélkül jelenti az országban bárhol megindult esőzést, információit nem könnyű egyértelműen megfejteni. Jelzéseit túl sok zavaró tényező torzíthatja el. Például az egyenes irányban haladó radarhullámok nagy távolságban a Föld gömbölyű- sége miatt már az éppen megcsorduló felhőt is esőnek „látják”, bár az a csapadékembrió talán le sem jut a talajra, mert útközben teljesen elpárolog.

Hogy az ilyen eredetű tévedéseket kizárják, hosszú időn át gondosan feljegyezték, mikor milyen csapadékot jelentett a radar, s ezt később mennyiben igazolták a meteorológiai észlelő állomások adatai. A két adatsor összevetéséből olvasták ki az összefüggéseket, a radar jelzései és- a mögöttük rejlő valóság között.

Bár az eddigi megállapítások igazi nagy próbatételére majd csak a szokásos nagy nyári esők idején lesz mód — ha ugyan addigra véget ér a szárazság — máris úgy látszik, hogy az esetek nagy részében megbízhatóan tudják értelmezni a radar jelentéseit az országban bárhol fellépő esőzésről.

Ivsssssss/ssssss/sss/sssssssssssssssn

rssm/rrAs/i«ltrsssrsfSssssssfsssss/ssfsssss/

'sssss/fsssssssssssssssrssYsssfrsfrssssssss*yssiwssssssssssssssfsssssssssssssss/s/7SSSASssr/sssssssssssssssssssssf///sffSfsssfsssssssssss///ssssssrsss

MEMENTÓ

Huszonhét évvel ezelőtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. Emlékeztetőül: a felrobbantott és az újjáépített Lánchíd.

*

t