Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
SZÖVETSÉGI POLITIKÁNK ÉS A NÉPFRONT Amióta kialakult a modern munkásmozgalom, a munkásosztály mindig kereste az egyéb dolgozó osztályokkal, társadalmi rétegekkel és csoportokkal való szövetség lehetőségeit. A munkásosztály a dolgozó nép é'én, széles szövetségben valósítja meg történelmi feladatát, a szocializmus eszméinek győzelemre vitelét. Általános politikájának szerves része, hogy szövetségre lépjen a társadalom holadó erőivel. Ennek a szövetségnek a mindenkori realitása és lehetősége abban van, hogy a dolgozó tömegek legalapvetőbb gazdasági és politikai érdekei - adott történelmi helyzetben létérdeke - megegyeznek a munkásosztályéval. A szövetségi politika formái történelmileg alakultak ki az egyes országok munkásosztályai átlal folytatott harc gyakorlata, o nemzetközi munkásmozgalom forradalmi tapasztalatai alapján. Az osztályszövetségnek, a szövetségi politikának sajátos, történelmileg meghatározott kerete és elnevezése az 1930-as évek közepétől a népfront. Az adott történelmi helyzetben e politika célja és tartalma volt: a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a szocializmust képviselő erők összefogása minden antifasiszta erővel. A népfrontpolitikát a kommunista pártok dolgozták ki és a Kommunista In- ternacionálé 1935. évi Vili. kongresszusa emelte a nemzetközi kommunista mozgalom irányvonalává. Ennek megfelelően a szövetségi politika ■népfront jellegű formája Magyarországon is a fasizmus elleni összefogás céljából bontakozott ki, mintegy három és fél évtizeddel ezelőtt. 1945. tavaszán, a fasizmus feletti történelmi jelentőségű győzelem után, a népfront új tartalmat kapott. A kommunista párt szövetségi politikájának alapvető céljává vált a demokrácia és a forradalom kibontakoztatása és továbbfejlesztése útján a proletár- diktatúra megteremtése, j A „fordulat éve" után a szövetségi politika újabb szakasza kezdődött, amelyben a Szövetség alapvető célja a szocializmus ■alapjainak lerakása volt. A magyar társadalom elismert politikai vezetője az egységes politikai erővé tömörült, és létszámában, arányában is gyorsan növekvő munkásosztály és egyesült pártja lett. j Az MDP vezetése azonban ekkor, a volt koalíciós partnerekkel való együttműködés gyakorlata helyett a pártok elsorvasztására degradálta. Az ötvenes évek első felének Szerepét Is lényegében alkalmi formaságokba degradálta .Az ötvenes évek első felének ezzel kapcsolatos tanulságai bizonyítják, hogy a szövetségi politika elveinek megsértése, akár „bal-", akár jobboldali, revizionista eltorzítása nemcsak a fejlődés ütemét lassítja, de — végső soron — veszélybe sodorhatja a szocialista vívmányokat is. ■ Mérlegelve ezeket a tanulságokat, támaszkodva saját, s más szocialista országok tapasztalataira, pártunk 1957. után a szövetségi politikában is helyreállította a marxista-leninista elveket. Az ellenforradalom után. 1957. őszén a szocializmus konszolidációjának fontos állomása és további lendítője pártunk Politikai Bizottságának a népfrontmozgalommal kapcsolatos határozata, amely megfogalmazta a népfront tevékenységének alapvető elveit. Abban a sajátos helyzetben, amikor hazánkban a többpártrendszer még szocialista fejlődésünk legkezdetén megszűnt, s mivel feléledésére sem lehetőség, sem szükség nincs, az a helyes, ha a szocializmussal egyetértő, és érte dolgozni kész pártonkívü- li tömegek és politikusok a népfrontba tömörülve tevékenykednek. A népfront — az MSZMP vezetésével — a társadalmi osztályok és rétegek, valamint a párttagok és pártonkívüliek összefogásának, a nemzeti egység kialakításának legfontosabb tényezője. A munkásosztály, a párt részvétele és vezetése nélkül tehát sem szövetségi politikáról, sem népfrontról nem beszélhetünk. Ezért sem lehet a népfront csupán a parasztság, az értelmiség, a kispolgári rétegek mozgalma. A párt maga ugyan nem lehet a szövetségi politika kerete, de népfront sem létezhet a munkásosztály részvétele, a párt vezetése nélkül. A népfrontmozgalom politikai programját is a párt politikájának fő célkitűzései: hazánk gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatása, népünk életszínvonalának emelése, a szocializmus felépítése, nemzeti függetlenségünk és a béke védelme — alkotják. A népfront magáévá tette és tevékenységének alapjaként fogadta el a fenti elveket ^ Ennek alapján a népfrontmozgalom az elmúlt másfél évtized alatt erőteljesen fejlődött. Helye, szerepe a társadalomban alapvetően megváltozott, a politikai élet fontos, nélkülözhetetlen tényezőjévé vált. Megszilárdult a párt és népfront kapcsolata, elmélyült a kölcsönös bizalom. Pártunk kongresszusai megerősítették az 1957-es határozat alapelveit, s az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági fejlődés figyelembevételével továbbfejlesztették a szövetségi politikát. A párt eszmei-politikai irányítása mellett a népfrontmozgalom nagy feladatokat oldott meg. Az ellenforradalom leverése után tevékenyen közreműködött a szocializmus konszolidálásában. Eredményesen segítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a fiatal termelőszövetkezetek megszilárdítását. Az építőmunka segítésében, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésében a népfront szervei igen értékes munkát fejtettek ki. Támogatták a gazdasági kérdések megoldását, a párt agrárpolitikáját, széles körű ismeretterjesztést végeztek a gazdaságirányítási reform sikere érdekében. Részt vállaltak a község- és városfejlesztési tervek kidolgozásában, azok megvalósításában, valamint a lakosság általános műveltségének emeléséért tett erőfeszítésekben. A választási rendszer továbbfejlesztése és az egyéni választókerületek bevezetése élénkebbé tette a népfront politikai tevékenységét. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának gazdája a népfront, amelynek alkotmányjogi tevékenysége kibővült és állandó jellegűvé vált. Csak a jelzés szintjén említett — és a nagy történelmi változásokat előidéző — feladatok megoldásáért folyó küzdelem segített eloszlatni, sok olyan téves nézetet, amelyek gátolták korábban a népfront tevékenységét. Régen a múlté már az olyan álláspont, amely szerint a népfrontnak, mint valami ellenzéki pártnak kell működnie, s hogy éppen ezért a népfront csak mint a pártonkívüliek szervezete létezhet. Bebizonyosodott az is, hogy a párt nem taktikai célok szolgálatára kívánja felhasználni, s nem átmeneti tömörülésnek tekinti a népfrontot. A gyakorlat megmutatta, hogy tart- hatatlanok azok az elképzelések, amelyeket annak idején az ellenzéki, vagy ellenzéki pozíciókban tetszelegni kívánó erők a népfronthoz fűztek. Tapasztalataink meggyőzően mutatják, hogy nemcsak lehetséges, de feltétlen szükséges is a különböző társadalmi osztályok és rétegek, párttagok és pártonkívüliek összefogása a szocialista forradalom és a szocialista építőmunka alapvető feladatainak megoldásában. Minél erősebb ez az összefogás, minél jobb az együttműködés, annál gyorsabban és zökkenőmentesebben valósíthatjuk meg szocialista céljainkat. A Hazafias Népfront munkájának alapvető tartalmát a párt és kormány társadalom- politikai célkitűzései adják. A végzett munka, az elért eredmények alapján ma már a népfrontmozgalom hazánk politikai életének olyan fontos tényezőjévé vált, amelyre népünk megbecsüléssel és elismeréssel tekint. Az elmúlt másfél évtized pártunk szövetségi politikáját igazolta, megerősítette azokat a marxista-leninista elveket, amelyeken ez a politika felépül. Ezért az MSZMP X. kongresszusa hangsúlyozza: „Folytatni kell pártunk eddigi szövetségi politikáját, mely nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden dolgozó osztályát és rétegét: a munkásságot, a szövetkezeti parasztságot, az értelmiséget, a kisipari szövetkezetek dolgozóit, az egyéni termelőket. A lenini szövetségi politikával kell tovább erősíteni kommunisták és pártonkívüliek, hívők és nem hívők együttműködését, mindazokét, akik vállalják a közös célt: a szocialista Magyarország felépítését.” Pártunk legutóbbi kongresszusa a kialakult új helyzet és a tapasztalatok alapján még pontosabban körvonalazta a népfrontmozgalom jellegét és a szocializmus magasabb szinten történő építésének követelményéből fakadó főbb funkcióit. A szövetségi politika a dolgozó osztályok közötti együttműködést szolgálja, s helyes marxista irányvonal mellett társadalmunk előrehaladásának döntő tényezője. A szövetség ereje, tartóssága és a politikai szövetség szélessége mindenekelőtt a munkás-paraszt szövetség erejétől, a két nagy termelőosztály viszonyától függ. Ez a marxista-leninista értelemben vett osztályszövetség alapja, a szövetségi politika gerince, amely döntő tényező a hatalomért folyó harc idején éppúgy, mint a szocializmus teljes győzelméért, az osztálynélküli kommunista társadalom megteremtéséért folyó harc időszakában. A népfront mint legszélesebb tömegmozgalom erre a bázisra épül. Ez az az alap, amelyen megvalósul a társadalom többi haladó aktív erőinek, dolgozó rétegeinek politikai, társadalmi összefogása. A népfrontmozgalom hanzánkban ma egyesíti a szocializmus és a béke alapvető céljaiban egyetértő embereket. A párt a szocializmus, a kommunizmus megvalósításáért küzd, annak tudatában, hogy a dolgozók osztálynélküli, szabad társadalmának megteremtése az egész nép érdeke, és csak az egész nép közös műveként jöhet létre. A népfront a különböző társadalmi erők, az egyes emberek összefogását szervezi, tehát olyan sajátos politikai keret és cselekvési forma, amelyben a különböző helyzetű, világnézetű emberek együttműködnek a közös érdek alapján. A gyakorlat is bizonyította, hogy ideológiai különbségek ellenére is lehetséges politikai cselekvési egység az alapvető politikai célok elfogadásában. Ebben az összefogásban munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok, különböző világnézetű emberek, hazánk nem magyar ajkú nemzetiségi dolgozói, kommunisták és pártonkívüliek, tehát mindazok részt vesznek, akik vállalják a közös célt: a szocialista Magyarországot. Ebben a széles szövetségben elvi szilárdsággal, céljaink világos megfogalmazásával és magyarázatával érheti el a párt az egyetértést, a cselekvő együttműködést. A népfront azontúl, hogy a legszélesebb tömegmozgalom, egyúttal olyan politikai tömörülés is, amely a párt részvételével és vezetésével összekapcsolja a különböző társadalmi szervezeteket. A nemzeti összefogásnak egy olyan sajátos mozgalmi-szervezési formája, amely egységfrontot jelent és teremt a szocialista és nemzeti célok megvalósítása érdekében. A népfront tevékenysége során figyelembe veszi, hogy a pártonkívüliek nagy többsége valamely társadalmi szervezethez tartozik, részt vesz annak munkájában. Ez a tény szükégessé teszi a tömegszervezetekkel, -mozgalmakkal való együttműködést, a politikai munkában általában, a lakóterületi tevékenységben pedig különösen. A különböző társadalompolitikai feladatok megoldásában — azok jellegétől függően, folyamatosan, vagy csak rövidebb időre - a tömegszervezetek és -mozgalmak együttes erővel vesznek részt. Az osztály- és rétegszervezetek, a különféle mozgalmak úgy részei a népfrontnak, hogy - megtartva önállóságukat - a maguk működési területén végzett munkájukkal illeszkednek bele a nemzeti egységfrontba, a közös akciókba. Ennek egyik feltétele, hogy a különféle társadalmi szervezetek megfelelő képviseletet teremtsenek, illetve kapjanak a népfront minden szintű testületében. Ez elősegíti, hogy minél több hatásos politikai akciót kezdeményezzenek és szervezzenek a népfront keretében, együttesen vagy önállóan, s ezeket tartalmilag differenciáltan alakítsák ki az illető szervezet, mozgalom jellegétől és tagságának összetételétől függően. A különböző társadalmi szervezetek együttműködése fontos egyrészt azért mert a politikai tömegmunka csak úgy lesz hatékony, ha a pártonkívüliek széles körében is azokat a politikai feladatokat helyezzük előtérbe, amelyeket a kommunisták körében is szorgalmazunk. Másrészt pedig valóságos és érdemi együttműködés a tömegszervezetek és -mozgalmak között csak tartalmi kérdésekben, közös feladatokban és akciókban alakulhat ki. Az elmondottak után azonban utalnunk kell két fontos tényre: I Bár a népfront mint politikai tömö- • rülés összekapcsolja a tömegszervezeteket és -mozgalmakat, de ezeknek a társadalmi szervezeteknek az eszmei-politikai vezetését külön-külön és együttesen is a marxista-leninista párt valósítja meg. Ebből az következik, hogy a párt biztosítja koordináló szerepe érvényesítése útján a tömegszervezetek és -mozgalmak összehangolt tevékenységét is. Pártunk szövetségi politikájának megvalósításában támaszkodik valamennyi társadalmi szervezetre. A párt úgy értelmezi és valósítja meg vezető szerepét, hogy feltételezi és igényli a társadalmi szervezetek önálló, felelős és rendeltetés- szerű működését, igényli a szocialista célt elfogadó és támogató összes társadalmi erő és tényező cselekvő részvételét a közügyekben. Amikor hangsúlyozzuk, hogy a nép3 • front a párt szövetségi politikája« nak kerete, nem feledkezünk meg ugyanakkor arról, hogy a szövetségi politika megvalósításának nem egyetlen eszköze és szerve. Ugyanis a párt szövetségi politikájának megvalósulása szélesebb a népfront keretében, a népfront választott testületéi keretében folyó politikai tevékenységnél. A párt közvetlenül is végez politikai felvilágosító munkát a pártonkívüliek körében: sajtóban, kiadványokban, gyűléseken, pártnapokon stb. A tömegszervezetekben, -mozgalmakban. munkahelyeken a párttagok képviselik a párt szövetségi politikáját a pártonkívüliek körében. A végbement nagy történelmi jelentőségű változások, a népfrontmunkának az eddi- ginéi is kedvezőbb lehetőségeket teremtett' A szocializmus alapjainak lerakása utói« megszilárdultak és továbbfejlődtek a termelési-társadalmi viszonyok. Ma már az alapvető társadalmi osztályok és rétegek érdekei lényegében azonosak, s égy célban: a szocializmus teljes felépítésében találkoznak. Ez az objektív alapja és feltétele annak, hogy társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában reális és alapvető cé|J kitűzéssé válhatott a szocialista egység megteremtése. A népfront történelmi hivatásából, jellel géből fakadó követelmény, hogy kerete, kohója legyen a szocialista nemzeti egységnek, amelynek elemi alapja a tudatosan felismert közös érdek, a hazaszeretet és az a szándék, hogy a legszélesebb társadalmi alapon együtt munkálkodjunk a közösség boldogulásáért, hazánk felvirágoztatásáért. Fontos tehát, hogy a népfront, tevékenységének irányát, feladatait ennek megfelelően határozza meg. A népfrontmozgalom legmagasabb fórumára - ebben az évben, április végén öszeülő —, V. kongresszusára vár az a felelősségteljes feladat, hogy ezeket a tennivalókat részleteiben is kidolgozd za. Hazánk fejlődése, és ennek alapján az elmúlt években végbement változások kedvező alapul szolgálnak arra, hogy a HazeU fias Népfrontnak társadalmunkban elfoglal! helye, közéleti szerepe tovább növekedjél^ Hiszen a szocializmus teljes felépítései programjának helyeslése és elfogadása a dolgozók széles tömegei részéről objektív^ kiszélesítik a népfront tevékenységének tárj sadalmi alapjait. Milyen új és részben megváltozott lehetőj ségekről van szó? A társadalom osztályainak és egyed • rétegeinek mozgásában, egymással való viszonyában bekövetkezett vátlozásoti a szövetségi politika újabb lehetőségeit tárják fel és újszerű tennivalókat igényelnek.' A népfront számára is hosszú távra szóló feladatok és új munkaterületek lehetőségét biztosítják a nőkkel és az ifjúsággal kapj csolatos párthatározatok. 2 A módosított választási törvény, az új ■ tanácstörvény tovább növeli a nép- front közjogi szerepét és felelősségét. A tanácsok népképviseleti — önkormányzati -■ jellege és az ebből következő megnöveke- dett önállóságuk és hatáskörük lehetősége^ két nyitnak a lakossággal való kapcsolati és a tanács-népfront együttműködés toj vábbfejlesztésére. 3 A demokrácia fokozódó kiterjedése d • gazdaság területére, a gazdaságpolitika megnövekedett szerepe, és az irányár ba jelentkező közérdeklődés tovább bőv^ ti a népfrontmunka lehetőségeit. Ezt igényli a gazdasági reform alapelveinek következetes érvényesítése, pozitív hatásának mind teljesebb kibontakoztatása is. Nemcsak lehetséges, de szükséges is, hogy a népfront szélesítse gazdaságpolitikai tevékenységét, és munkájában — a mező- gazdaság mellett — kapjanak több figyelmet az ipar, kereskedelem, kommunális ellátás és szolgáltatás ágazatai is. A Hazafias Népfront-mozgalom közelgő V. kongresszusa és az ezt megelőző és előr készítő — most folyó — széles körű tanácskozások a népfrontmozgalom fejlődésének új határkövét jelzik. Fejlődő, egyre inkább szocialistává váló társadalmunk tág teret nyújt arra, hogy q mozgalomban valamennyi tevékeny ember megtalálja a hazáért végzett munkálkodás örömét. Ennek a felismerésnek és érzésnek az erősödése kovácsolja még szilárdabbá a nemzeti egységet és lesz általa a nép: front pártunk szövetségi politikájának még teljesebb kerete. Dr. Bandur Károly az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője * K
