Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGBAD. MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVF.. 34. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. FEBRUAR 10., CSÜTÖRTÖK Mai számunkban: A pártértekezlet szellemében <3. oldal) A tizenhetedik év f4 oldal) SBTC — Dinamó Pancevo 2:1 (0;1> (7 oldal) •• Ünnepélyen búcsúztatás Hanoiban Zárszámadási mérleg Hazaindult párt­ós kormányküldöttségünk Szerdán reggel még egy­szer végigvonult a Fock Jené miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttségünk gép­kocsikaravánja a feldíszített hanoi utcákon. Hazautazása előtt küldöttsé­günk a repülőtérre vivő úton búcsút vett Hanoi lelkes lakói­tól, akik vörös és magyar nemzetiszínű zászlócskákat lengetve, köszöntötték a jó barátokként megismert ma­gyar vendégeket. A Gia Lam-i repülőtéren a magyar küldöttséget Pham Van Dong, a VDP politikai bizottságának tagja, miniszter- elnök, Nguyen Duy Trinh, a VDP politikai bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Le Thanh Nghi, a VDP politikai bizott­ságának tagja, miniszterelnök­helyettes, Van Tien Dung ve­zérezredes, a VDP politikai bi­zottságának póttagja, a viet­nami néphadsereg vezérkari főnöke, Tran Huu Dúc minisz­ter, a miniszterelnöki hivatal vezetője, Tran Quang Huy ál­lamminiszter, és más magas rangú közéleti személyiségek búcsúztatták. Az ünnepélyes búcsúztatáson részt vett Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete, ott voit Nguyen Phu Saoi, a DIFK hanoi képviseletének ideigle­nes vezetője, valamint a Hanoi­ban akkreditált diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. A két nemzeti Himnusz el­hangzása után Fock Jenő Pham Van Dong kíséretében ellépett a küldöttség tiszteleté­re felsorakozott diszzászlóalj előtt. A MALÉV IL-18-as kü- löngépe lépcsőjénél a magyar delegáció vezetője és tagjai meleg baráti kézfogással és öleléssel búcsúztak Pham Van Dong miniszterelnöktől, s a megjelent vietnami vezetőktől, majd a különgép a levegőbe emelkedett. —iffietniümi nyilatkozat A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottsága és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya meghívá­sára 1972. február 2—9. között Fock Jenő, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnöke vezeté­sével magyar párt- és kor­mányküldöttség hivatalos, baráti látogatást tett a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban. (Folytatás a 2. oldalról.) FIN-program, 1972 A három tavasz ünnepe A forradalmi ifjúsági napok idei programját vitatta meg tegnap délelőtti ülésén a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága. A forradalmi ifjúsá­gi napokat március 15. és április 4. között rendezik meg nemzeti történelmünk három kiemelkedő tavaszi eseményé­nek megünneplésére. A FIN célja az, hogy segít­se a három évforduló — már­cius 15., március 21. és ápri­lis 4. — egységes értelmezé­sét, a haladó gondolatok el­mélyítését a fiatalok körében. A „három tavasz ünnepe” tu­datosítja az ifjú generáció­ban a forradalmi örökség vál­lalásának ielentőségét: az in­ternacionalizmus, a ma haza- íiságának. forradalmiságának példáin keresztül segíti a vi­lágnézeti nevelő munkát. Különös jelentőséggel ru­házza fel az idei FIN-ren- dezvényeket az a tény, hopv ebben az évben ünnepli a KISZ úiiáalakulásának 15. év­fordulóját. s idén emléke­zünk Dózsa Györgv születésé­nek 500. évfordulójára. Több kiemelt rendezvényre kerül sor a FIN keretében. A megyei megnyitó ünnepség március 14-én Salgótarjánban lesz. A rákövetkező napon ugyancsak Salgótarjánban megnyitják Az ifjúsági moz­galom 15 éve című kiállítást. A kiállítást a KISZ megyei bizottsága és a Munkásmoz­galmi Múzeum közösen szer­vezi. Március 19-én délután meg­rendezik a VIII. megyei dalos­találkozót. Március 21-én a Megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban ifjúsági nagygyűlésen és díszünnepségen vesznek részt a fiatalok. A tanintézeti fiatalok március 25—26-án Salgótarjánban kosárlabda és kézilabda sportágakban me­gyei villámtomán versenge­nek. A kiemelt rendezvényeken kivül számtalan megmozdu­lásra kerül sor szerte a me­gyében. Ezek az akciók szer­vesen illeszkednek az alap- szervezetek egész évi tevé­kenységébe. megfelelő alapot adnak a soron következő fel­adatok végrehajtására, ösztön­zik az öntevékenységet és a további kezdeményezéseket A KISZ és a Hazafias Nép? front helyi bizottságai megko­szorúzzák az 1848-as emlék­műveket. Fáklyás felvonulá­sokat. ifjúsági nagygyűléseket szerveznek a fiatalok, ifiúsági fórumokon emlékeznek meg a történelmi évfordulókról. Több helyen alapszervezeti névadó ünnepségekre, kultu­rális és sportversenyekre is sor kerüL Külön rendezvényeken át­tekintik a fiatalok az úiiáala- kult KISZ 15 esztendejét. A FIN 21 napos programjában felkészítik a fiatalokat a fo- gadalomtételi ünnepségekre. A „forradalmi hármas” mel­lett helyet kap a programban Dózsa György hazafiságának. a magyar parasztság évszáza­dos törekvéseinek méltatása is. A KISZ járási-városi bi­zottságai ifjúsági napokon és egyéb rendezvényeken emlé­keznek meg Dózsáról. Ifjúsá­gi klubok. brigádok, KISZ- szervezetek veszik fel a nagy parasztvezér nevét. Dózsa György unokái címmel az is­kolákban és az úttörőcsapa­tokban vetélkedőket szervez­nek. .Dózsa történelmi alakjá­nak ismertetése helyet kap a KlSZ-oktatásban is. Termelőszövetkezetek vetélkedője Cél: a legjobb minőségű export A mezőgazdasági üzemek nagy szerepet játszanak a hí- zottmarha-exportigények ki­elégítésében. Megyénkben is valamennyi termelőszövetke­zet hizlal állatokat, amelyek iránt fokozottan érdeklődnek a külkereskedelmi vállalatok. A kereskedők igénye azonban egyre emelkedik. A termelő­üzemeknek ezekkel az igé­nyekkel lépést kell tartaniuk. Ennek szem előtt tartásával hirdette meg az elmúlt év elején az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a TERIMPEX külkereskedelmi vállalat az országos marha- hizlalási versenyt amelybe bevonták megyénk tsz-üzeme- it is. A verseny feltételei a kö­vetkezők voltak: Legfőbb szempont, hogy az U&em hány darab és milyen minőségű állatot ad el? A tsz-eket nagyságuknak megfe­lelően kategóriákba sorolták, eszerint írták elő a leadásra kerülő állatok számát. A fel­tételek között fontos helyet kapott a hízott állat minősé­ge, mert a leadott állatok száma és minősége után íté­lik meg a pontokat. A me­gyei versenyeredményeket kü­lön versenybizottság összesí­tette. Termelőszövetkezeteink mindhárom kategóriába bene­veztek és a végeredmény a következőképpen alakult: az első kategóriában élre került a Oeredvölg'ye Tsz a leadott 215 hízott állattal, melyeknek húsz százaléka „A” minőségű volt. Második a palotási Má­jus 1. Tsz lett, 157 értékesí­tett állatjával, ezeknek 38 százaléka „A” minőségű. A második kategóriában a varsányi és a cserhátsurányi tsz győzött. Első lett a var­sányi üzem 233 értékesített jószággal, amelyből 24 száza­lék az „A” minőségű. A cser- hátsurányiak 173 hízott álla­tot értékesítettek, negyvenkét százalékos „A” minőséggel. A harmadik kategóriában az el­ső két helyezett a tolmácsi tsz 151 értékesített hízott állattal, amelynek a 62 százaléka „A” minőségű és a karancslapuj- tői tsz, amely 144 hízott marhát adott el. az „A” minő­ség itt 36 százalék. A verseny országos értéke­lése még tart. Szakemberek véleménye szerin* a harmadik kategóriában szereplő tolmá­csi tsz a versenyben elért 578 pontjával az országos ver­senyben is helyezésre számít­hat. , A növénytermesztés és a segédüzemek biztosították a nyereséget Diósjenőn Jó hangulatú zárszámadó közgyűlés volt tegnap Diós jenőn. A Börzsönyalja Terme­lőszövetkezet tagsága zsúfolá­sig megtöltötte a nemrég ava­tott községi népművelési ház nagytermét. Holma Miklósnak, a termelőszövetkezet elnök- helyettesének üdvözlő szavai után Adamcsek Pál, a tsz elnöke ismertette az elmúlt évi munkát. A közös gazdaság vezetői a múlt év elején nagy gondban voltak, mert a különböző kedvezmények megvonása több millió forint bevételtől fosztotta még a tagságot. A vezetés leleményességének kö­szönhető, hogy a kiesést pó­tolni tudták, sőt az 1971-re tervezett 6 millió 400 ezer forintos nyereséget 8 millió 146 ezer forintra teljesítették. A termelési ágazatok közül nyereséget hozott a növény- termesztés, a különböző se­gédüzemek, az építőrészleg és a rövid múltra visszatekintő szállítási részleg. Az előbb említett részlegek nyereségéből részesedett az id,én az állattenyésztési ága­zat egyik-másik része. Az állattenyésztésen belül nem mindegyik tevékenység volt veszteséges. A baromfi- ágazat — amely a legnagyobb volument képviseli —, a hús- csibenevelésben jeleskedett. Száznyolcvanezer darabot ér­tékesítettek, ezért 5 millió 647 ezer forintot kaptak. Da­rabonként tisztán 2 forint nyereségük volt. Itt az elhul­lása veszteség is csökkent, az elmúlt évinek csaknem a felére. Említésre méltó ered­ményeket értek el a növen­dékmarha nevelésénél is. Ez annak köszönhető, hogy aránylag elfogadható legelőt tudták biztosítani az állatok részére. Kedvezően alakult a hízómarha előállítási költsé­ge is. Itt azonban még min­dig minőség! problémák van­nak. A közös gazdaságból a tervezett 94 darab helyett 124- et, a háztáji gazdaságból pe­dig 23 darabot értékesítettek. A kedvezőtlen piaci értéke­sítési viszonyok miatt a ba­romfi tojóállományt a terve­zettnél jóval alacsonyabb szinten tartották, később pe­dig a szakvezetés úgy döntött, hogy ezt az ágazatot nem sza­bad fenntartani. A tehenészetben az állo­mány 181-ről 210-re növeke­dett, az egy tehénre terve­zett évi 2800 liter tej helyett csak 2346 litert értek el. A tejtermelés kiesése négy—öt­százezer forint veszteséget okozott a gazdaságnak. Az itatásos borjúnevelésben sem sikerült teljesíteni a ter­veket sem a szaporulatnál, sem a súlygyarapodásnál. A legnagyobb gondot mégsem ez, hanem az elhullások okoz­ták. Egy év alatt 37 darab, az össz-szaporulat 18,2 százaléka pusztult el. Az állattenyésztésben mu­tatkozó elmaradást az ob­jektív okok mellett emberi mulasztásokkal, a munkafe­gyelem lazaságával, a gya­kori ittassággal, a felelős­ségérzet hiányával lehet ma­gyarázni. Mivel a növénytermelés és elsősorban a segédüzemi te­vékenység a tervezettnél jóval nagyobb nyereséget hozott, ebből tudták biztosítani az alaptevékenységhez szükséges kiadásokat, de jutott a tag­ságnak is az év végi részese­désre. A kifizetett bértömeg az 1970. évihez képest 22,7 szá­zalékkal nőtt, az egy tízórás munkanapra eső bér 89 fo­rintról 93 forintra emelkedett. Helyesen cselekedett a veze­tőség, amikor a tagsággal egyetértésben úgy döntött, hogy a tartalékalapba 3 733 000 forintot tesz. Ezenkívül meg jutott beruházásokra, a tag­ság a 80 százalékon felül megkapta a 20 százalékot, évi keresetének 9 százalékát pe­dig nyereségként. Tizenöt dolgozó részesült Kiváló Dol­gozó oklevélben, 25-en kaptak elismerő oklevelet és jutal­mat, rajtuk kívül 150 tag ré­szesült jutalomban, melynek összege 102 ezer forint. A beszámolót követő hoz­zászólásokban a tagság elis­meréssel szólt á vezetők mun­kájáról, támogatást ígért a to­vábbi feladatokhoz. Nagy Zol­tán, a járási pártbizottság tit­kára azokról a tartalékokról szólt, melyeknek felhasználá­sával tovább tudják javítani a jövedelmezőséget, a haté­konyságot. Hangsúlyozta, hogy bár fiatal a vezetés, mégis ké­pes nagyobb feladatokra is, mert akaratban és hozzáértés­ben nincs hiány. A palotási Május 1. Termelőszövetkezet kilencezres NIK—CIK tojóállományától naponta közel hétezer tojást gyűjtenek Össze az asszonyok, amit a Baromfiipari Országos Válla­latnak szállítanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom