Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

Copfmintás kötött mellény Három és feles, és 4-es tűvel és ennek megfelelően vasta­gabb szálú fonállal, a színén simán, a bal oldalán fordítot­tan kötjük a mellényt. A pa­tentrész 1 sima, 1 fordított. Szélesebb copfminta, 15 szemmel. 1. sor: 1 fordított * 4 szemet balra keresztezünk (2 szemet segédtűre szedünk, ezt a mun­ka elé tesszük, a következő 2 szemet simán lekötjük, majd a segédtűn levő szemeket köt­jük le simán) 2 sima, 1 for­dított, * egyszer ismételjünk. 2-—4. sor: simára simát, for­dítottra fordítottat kötünk. 5. sor: 1. fordított, * 2 sima, 4 szemet jobbra keresztezünk, (itt a segédtűt a munka mö­gé helyezzük), 1 fordított, * egy­szer ismételjük. 6—8. sorok: simára simát, fordítottra fordítottat kötünk. A fenti 8 sort ismételjük. Keskenyebb copf minta szemmel. Ián fordítottan, 18 cm magas­ságnál biztosítótűre szedjük a 8 szemeket. Háta: 3 és feles tűvel 1 sí- 1 fordított, 6 sima, 1 for- ma, 1 fordított kötéssel 5 cm.t dított, a szélesebb copfmintá- kötünk, azután 4-es tűvel foly- hoz hasonlóan kötjük, de itt tatjuk a szabásmintának meg- 8 szemet keresztezünk, vagy- felelően kötésünket. is 3 szemet veszünk a segéd, tűre és egy sorban csak egy­szer keresztezünk. copfmintát kötjük, míg az oldalnál 2 szélszemet hagyva a 8 szemes copfmintát köt­jük. 13 cm magasságnál (a si­ma kötést mérve) a széles copfminta után 24 szemet fo­nalra fűzünk és helyette az egyik zsebnek a szemeit szed­jük tűnkre és folytatjuk a munkát. Ha kész az eleje a zsebeket fejezzük be A bekö­tött zsebek kezdő szemeit tű­re szedjük és 2 sor 1 sima, 1 fordított kötése után össze­kötjük a mellény fonalra fű­zött szemeivel. A zseb fedele: 24 szemet kötünk, a két első és két utolsó szemet mindig simán, míg a többi szemet szí­nén simán, bal oldalán fordí­tottan kötjük. 5 cm után mindkét oldalt minden sor­ban 1—1 szemet fogyasztunk, ha 10 szemünk lesz, akkor a két középső szemet összeköt­jük, majd gomblyukat kötünk bele és 3 szemmel befejezzük. Gombolás pánt: 11 szemmel 3 és feles tűvel 1 sima, 1 for­dítottan kötjük. E pántba kötjük bele a gomblyukakat és a pántot hátul a nyakré­szen is átvezetjük. Kidolgozás: Az egyes dara­Eleje: Hasonlóan kezdjük munkánkat és patentrész után bokát átgőzöljük, kihűlés után 5 szemet, arányos elosztással összevarrjuk, felvarrjuk a Zsebek: Két azonos darabot, beszaporítunk. A minta elosz- zsebfedőket és hozzávarrjuk a kötünk 24 szemmel, 4-es tű- tása: a mellény középrészénél keretpántot, a gomblyukakat vei, szintén simán, bal olda- 1 szélszem után a 15 szemes körülhurkoljuk. ízletes belsőségek X belsőségek legnagyobb és összeforraljuk. Tört burgo- előnye. hogy gyorsan elké- nyával tálaljuk, szíthetők- Miután ritkán kap­hatók, ha hozzájutunk, neté- Velő rántva továzzunk, vegyük meg és ké­szítsünk- belőlük gyors vacso­rát. Vese velővel fűszerezzük és a saját levé­ben pároljuk. Amikor a leve már elfőtt, meghintjük egy maroknyi liszttel, felöntjük csontlével, vagy hamis csont­lével és lefödve puhára főz­zük- Tálalás előtt egy fél cit­rom levével ízesítjük. Bur­gonyapürével, vagy netre- f éli tatjuk, a hártyáját leszed* zselymes rizzsel tálaljuk, j ük és a fél velőket két rész­- '2 sertésvelőt hideg Vízben megáztatunk, tiszta ruhával re osztva megsózzuk, lisztben. Pirított sertésmáj tojásban. zsemlemorzsában 4 db sertésvesét megmo- bundázzuk és forró zsírban sunk, a hártyáját lefejtjük, vagy olajban kisütjük. Rizs- majd a vesét vékony kari- körettel vagy hasábburgonyá­tálal­kákra vágjuk. Két sertésvelőt , . tart4rmártással forró vízbe mártunk és erről es taitarmartassai is leszedjük a hártyáját, majd )uk- a finomra vagdalt velőt forró zsíron megpirítjuk. Miután a r/\, zsírból kiszedtük, egy közén- " 000$ V&S6 nagyságú apróra vágott vö­röshagymát pirítunk meg a 40 dkg sertésvesét félbevá- zsírban, végül belerakjuk a gunk. forró vízben többször feldarabolt vesét is, és egy alaposan megmossuk, utána a 60 dkg sertésmájat megmo­sunk. felitatunk és vékony csíkokra vágunk. Forró zsír­ban vagy olajban megfony- nyasztunk egy nagyobb fej apróra metélt vöröshagymát, egy kávéskanál pirospaprikát hintünk rá és már tesszük is bele a májat- (Nem sózzuk, csak az asztalnál!) Fedő nél­kül. villával keverve, mint­kevés pirospaprikával, picivi- hártyáját lefejtve kisebb da- egy 10 percig pirítjuk, végül zet öntve rá (csak annyit, rabokra vágjuk. Két kanál hogy oda ne égjen), a felön- forró zsíron reszelt vörös- tést gyakrabban megismétel- hagymát fonnyasztunk, erre ve. megpároljuk. Amikor rakjuk a fölszeletelt vesét, te­megpuhult, a velőt és két to- szünk bele 2—3 babérleve- jást keverünk hozzá, sózzuk let. megsózzuk, törött borssal meghintjük majoránnával. Tört burgonyával, vagy fris­sen főtt burgonyával tálal­juk. Török Júlia A tanuló teherbírása A különórák helyes kiválasztásáról Gondolom, időszerű, ha a félévi értesítő után beszé­lünk a különórák helyes ki­választásáról, s ezzel kap­csolatosan a tanulók túlter­helésének problémájáról. Mit mutatnak az osztály­zatok? Mire figyelmeztet­nek? Kapott-e elég támo­gatást a gyermek azokhoz a tantárgyakhoz, amelyekkel nehezen birkózik meg? Nem vették-e túlságosan el az ide­jét olyan különórák, ame­lyekre nem kellett volna já­ratni? Mit tapasztalunk mi, pe­dagógusok és mit tanácso­lunk a szülőknek? Az a tény, hogy alig van gyermek, aki ne járna lega­lább egy fizetett különórára, örvendetes jelenség, mert azt jelenti, hogy a szülők ren­dezett anyagi körülmények között élnek, akik ezt meg­engedhetik maguknak. Hely­telen túlzás azonban Itt is tapasztalható. Nemrég találkoztam egy volt tanítványommal, akit a gógus 40-es évek elején tanítottam, javító, Büszkén számolt be életé­ről, hatodikos fiáról, akit ő — aki annak idején sokszor mulasztott az iskolából azért mert nem volt cipője — öt­féle különórára járat. Vívni és úszni jár, egyszerre tanul németül és oroszul, azonkí­vül hegedül. Jól kereső mun­kásember, nincsenek anyagi gondjai, csak az a bánata, hogy aligha tanulhat majd tovább a fia, mert számtan­ból és helyesírásból annyira gyenge. Ez az egyetlen eset sűrít­ve mutatja 'be a tapasztal­ható negatív jelenséget: a szülő mindent meg akar ad­ni a gyermekének, amiben neki nem lehetett része. Nem abban támogatja, ami­ben gyenge, Hanem minden mással terheli, elforgácsolja az energiáját. Volt tanítványomnak, a boldog és mégis elégedetlen apának elmondtam, mit kell tennie. Hadd mondjam el többeknek is, hátha segítek azzal, ha a külön oroszórán szerzett biztonsággal eléri tehetségesebb társai tudás­szintjét. A rossz hallású ár: ­■v A vJPWor' ■ íjl. 'JÉ!* í jk.JÍ, iic. gyermek hallása és ritmus- érzéke is fejleszthető a kü­lön szolfézsórák segítségé­vel. Sportolás is beállítható a tervbe az orvos, a peda- tanácsára, testtartás- izomerősítő célzattal. Szándékosan beszéltem előbb a gyenge pontokról, mert csak a kellő támoga­tás után kerülhet sor a „te­hetség”, a különös érdeklő­dés kutatására, felmérésére, hogy különórákon fejleszt­hessük ezeket, de csakis ak­kor, ha ebből nem adódik túlterhelés. Volt olyan tanítványom, aki nagyon gyenge tanuló létére (számtan, nyelvtan) kitűnő zenei tehetség volt. Nála a nehezen elvégzett napi fel­adat jutalma volt a hegedü- lés. Minden erejét megfeszít­ve harcolt szorgalommal az egyes-kettes mentes bizo­nyítványért, mert ez volt a szülők — nagyon helyes be­látással megszabott — felté­tele ahhoz, hogy külön hege­dűórára járassák. Általában helyes, ha tu­datosítjuk a gyermekekben, hogy a gyenge pontjai sze­rint kiválasztott egy-két, de legtöbb három (nem öt!) kü­lönórával mi segíteni akar­juk őt. A tehetség, az érdeklődés szerint beállított különórákat kössük feltételekhez. Csak a szorgalmas tanulás, a jól végzett munka, a helyesen és rendesen elkészített házi feladat után mehessen juta­lomként a modellező, a bar­kácsoló szakkörbe, zongoráz­ni vagy hegedülni, úszni, pingpongozni, vagy mást sportolni és csak addig, ameddig a tanulmányi ered­ménye javul. Visszaesés ese­tén tiltsuk el, legalább ideig­lenesen, nevelő célzattal a kedvenc szórakozásától. Csak akkor járhasson újra, ha az ellenőrző könyv útján a ja­vulásról értesülünk. Dr. Gergely Károlyné vele. Mielőtt elhatároznánk, hogy mire taníttatjuk a gyermeket, alaposan meg kell ismernünk őt magát. A kiválasztásnál két fő szem­pont vezessen: 1. Gyenge-e valamelyik tantárgyból, kell-e támogat­ni? 2. Van-e valamihez külö­nös tehetsége? Támogatás lett volna, ha volt tanítványom fiát külön számtanra és helyesírásra járatja, ahelyett, hogy egy­szerre két idegen nyelvre taníttatta, ami önmagában vé­ve is hiba. A második nyel­vet akkor kezdje el a gyer­mek, amikor az elsőben már jó haladó fokon jár. Általában segítség a gyer­meknek, ha a gyengéiben erősítjük, így pl. a rossz testtartású, lomha járású kisleánynak, ha művészi tor­nára jár, annak akinek nincs jó nyelvérzéke, segíthetünk ■nA'n/Wvn/WWVn/W'/n/vn/Ní'VVn/V'V/VVV'V/ Volt egyszer egy legényke, aki mindig, mindenkinél, min­dent jobban akart tudni, csak éppen tanulni nem akart sem. mit. Nem is hívták máskép­pen, csak „Nagyokos’’-nak. A fiú minden iskolában megbu­Nagyokost inasnak, Kocsira ültette hát és elvitte a távo. li kikötőbe, ahol egy vitorlás kereskedelmi hajóra beadta hajóinasnak. Mikor elindult a annyira jól ismerem, hogy most vetni, de Nagyokos mindenre hajó a kapitány magyarázni akarom kitalálni, hogyan tud- csak azt felelte, hogy ő eze- kezdte Nagyokosnak, mire va- kott, mégis mindenkit lenézett nélc olyan házat építeni, ame- két mind tudja. lók a vitorlák, hogyan kell és mindenkinek dicsekedett, lyik mindjárt az emeletnél — Na, ha tudod, hát csináld azokat kezelni, de Nagyokos Apja megunta semmittevését kezdődik, hogy az embereknek magad — bízta rá a munkát, erre is csak rávágta, hogy ö és valami mesterségre akarta ne kelljen sötét, földszinti Mit tett erre Nagyokos? Ta- ezt is mind tudja. Azzal a ka- tanlttatni. Megkérdezte hát lakásokban lakni. vasszal felszántotta a földet és pitány ráhagyta, bár ne tette Nagyokost, mihez volna ked- — Ó, te Nagyokos — kiál- először búzát vetett bele. Az- volna. Pár napig jó széllel ha­ve. tott rá mérgesen a mester — után még egyszer felszántotta józtak, de aztán fekete Vihar­Nagyokos azt felelte: kedve hát, hogy képzeled, hogy alap- és akkor kukoricát vetett be- felhők kezdtek gyülekezni az csak ahhoz volna, hogy jó zat. földszint nélkül fel le- le, majd harmadszor is fel- égre. A szél elállt, a hajó egy nagyokat szundítson a hűvös hét építeni egy házat. De jobb szántotta, és akkor meg rep- helyen táncolt a hullámokon, szobában, de ha már szakmát is, ha felhagysz ezzel a szak- cét vetett bele. Mikor azután — Ha nincs szél, minek a kell választania, elmenne épi- mával, mert itt úgysem mész a földek kizöldültek, Nagy- vitorla — gondolta Nagyokos, tésznek. semmire! — azzal hazaküld- okos földjén nem lehetett Felmászott az árbocra és egy — Jól van, légy építész — te Nagyokost az apjához. mást látni csak gazt, mert az nagy késsel elkezdte a vitor­mondta az apja és beadta — Szégyenben hagytál itt egyik növény elnyomta a má. Iákat levagdosni. Mire a ka- inasnak egy építőmesterhez, is — szidta az apja —, de sikat. A parasztember döbben- pitány előjött a kabinjából, Nagyokos azonban egész nap most azután mondd meg mi- ten látta a gazos földeket. az összes vitorla rongyokban nem csinált semmit az építő- lyen mesterségre adjalak. — Hát te mit műveltél a lógott le az árbocokról. Nem mesternél sem, csak ült tényé, mert itthon nem maradhatsz, rád bízott földjeimmel? — kér- sokkal azután kitört a vihar rébe hajtott fejjel. Egyszer — Hát, ha már megint ta- dezte haragosan. és a vitorláitól megfosztott aztán az építőmester is meg- nulnom kell valamit, elme- — Azt gondoltam, hogy mi- hajó nem tudott ellenállni a únta, hogy a legénykének sem- gyek földművesnek — vdla- nél többfélét vetek a föld­mi hasznát nem veszi és meg- szólta Nagyokos. be. annál többet ad vissza — kérdezte tőle: Örült az apja, odaadta hát felelt Nagyokos. — Hát te meg mit ülsz ott a fiát egy parasztemberhez, — Nem értesz te semmihez, a téglahalom előtt, miért nem hogy tanítsa meg szántani, menj csak vissza az apádhoz dolgozol, miért nem tanulod a vetni, egyszóval: gazdálkodni, szakmát? A parasztember meg is mu­— Csak azért ülök itt mes- tatta Nagyokosnak, hogyan ségbeesett, amikor meglátta a tér uram, felelt Nagyokos — kell befogni a lovakat az eke fiát, mert a környékükön már mert az építő szakmát már elé, hogyan kell szántani és senki nem akarta befogadni hullámoknak. Végül is elsüly- lyedt. Vele együtt elsüllyedt Nagyokos is, aki azt hitte, hogy mindenkinél többet tud a világon, pedig ellenkező- — mondta a parasztember is. leg ostoba és önhitt volt. Ez Szegény apja nagyon két- okozta a vesztét is. Angol meséből feldolgozta: Pfeifer Vera Horgolt midiruha ívekbe 3 egyrá-i hajtásos pálcát öltünk 2 láncsze­mes átmenettel, végül egy egyrá­hajtásos pálca a fordulóra. 3. sor: 3 láncszemmel fordulunk, 2 egy- ráhajtásos pálca az ívbe, * 2 lánc­szem, 3 egyráhaj- tásos pálca az ívbe, * . isméte­lünk. A 2. és 3.’ sor ismétlésével dolgozunk. Meg­felelő szabásmin­ta^ alapján meg­horgoljuk az egyes darabokat, . a nyakkivágás elől, hátul szögletes. Rózsaminta: 6 láncszemből gyű-1 rűt zárunk. 1.' sor: a gyűrűbe 2 szarosszem, 2 rövid pálca, 1 egyráhajtásos pál­ca, 8 kétráhajtá- sos pálca, 1 egy­ráhajtásos pálca, 2 rövidpálca, 2 szorosszem, a kört zárjuk. 2. sor: • 3! láncszem a 3. pál­cára, 1 szoros- szem * még öt4 szőr ismételjük; (6 ívünk lesz). 3; sor: Az első ívbei 2 szorosszem, 2 rövidpálca, 2 szo- rosszem, a máso- clik ívbe 1 szo­rosszem, 6 egyrá­hajtásos pálca, 1 szorosszem, a har­madik ívbe t szorosszem, 1 egyráhajtásos pái-* ca, 6 kétráhajtá- sos pálca, 1 egy­ráhajtásos pálca, 1 szorosszem. A 4. ívbe, iránt a 3.-ba, az 5. ívbe mint a 2.-ba és a 6. ívbe mint az elsőbe. Kidolgozás: Ä rühát kibélelve dolgozzuk Össze. Az ujjakat körül- horgoljuik 2 so­ron szorosszem-* mel, a nyakkivá­gást egy soron egyráhajtásos pálcával, oldalt a cippzárnyílást szorosszemmel. Ä rózsákat, melye­ket a nyakra és az ujjakra var­runk menet köz­ben kapcsoljuk; de a ruha aljára tasos pálcát oltunk * ismetlunk. 2. sor: juk fej azokat 5 láncszemmel fordulunk, a láncszemes (Szegediné) A modellt válltól kezdve, lefelé halad­va horgoljuk. Liu, vagy más fonallal, 3- as tűvel. Alapminta: öttel osztható láncszemsor. 1- sor': a tűtől számított 4. és 5. lánc­szembe 1—1 egyráhajtásos pálcát öltünk, * 2 láncszem, 2 láncszem kimarad, a 3.-tól kezdve három láncszembe 1—1 egyráhaj­NÖGRÁD — 1972. február 6., vasárnap 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom