Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

Tíz perc Orluíay Gyulával a palóckutatásről és a néprajziudomnnv néhány problémáidról Az osztrák akadémia nem. rég tüntette ki Herder'díjjal ár. Ortutay Gyula akadémi­kust. Néprajztudósunk az ötö­dik magyar szellemi kiváló­ság mindmáig, aki e magas elismerésben részesült A na­pokban alkalmunk volt be. szélgetni vele a munkásságát fémjelző nemzetközi díjról, a Nógrád és Heves megyében folyó néprajzi gyűjtésről, s a tudományág néhány fontos problémájáról. — Nem számítottam a Her­der díjra! Viszont a népra.tz, a folklór olyan tudomány, amely a hazai művelés. a nemzeti kérdések művelése mellett mindig nemzetközi ér­deklődést is kelt. Így irányul­hatott reám a kuratórium fi­gyelme. Illetve nem is reám, hanem a magyar népraj ztudo. mányra, amelynek a kutatá­si irányát ma már Európán kívül is az úgynevezett buda­pesti iskolaként emlegetik — mondotta dr. Ortutay Gyula. — Ebbe az iskolába Tálasl István kutatásai az anyagi kultúra területén éppen úgy renc, akár például Bndgál Fe­renc irányító munkáját te­szem vizsga tárgyává, vagy pedig a beosztott munkatár­beleértendők, mint a mi tár- sakat tekintem. Ügy érzem, sadalmi jellegű tárásunk! folklórfel- hasznos segítséget jelentett számunkra intézetem több ku­— Mi a véleménye az észa- tatójának bekapcsolódása is a ki megyékben folyó palócku- gyűjtésbe. Elsősorban Manga tatásról, s azok művelőiről? Jánosra gondolok itt. akinek Hogyan ítéli meg munkájuk egész jelenléte a palócság tör- jövöjét? téneti, kulturális, költészeti — Hazánkban a palóckuta- feltárásával függ össze. Egyéb- tás egyike azoknak a kiemelt ként ahogyan magam ellen­munkáknak, amelyek egy-egy őrizhetem, láthatom ezt a nagyobb etnikai egység kér. munkát: jó terv alapján, s kő. délkörével foglalkoznak. Alii- vetkezeteaen halad elöre! Csuk tóm, hogy e tevékenység 16 kezekben van a különböző azt kell tudni, hogy egy ilyen megyékben, akár Bakó Fe- etnikum teljes feltárása, a A tárgyalóteremből tJjro egy ebédjegyes sikkasztó Csernek Károly né (Sütő ségei, akikor a házi pénztár Ilona) Ü3 éves nagybátonyi la- ..segített” a hiányon. Egyik ko6 1970. februárjában került zsebből a másikba nyúlt Cser- a Budapesti Hari&nyagyár nőimé, s rendre 400—600 fo- nagybátonyi telepére. Ren- rintokkal károsította meg vál- u észként alkalmazták, és el- láttát.. A vizsgálat során — látta a gondnoki teendőket is, bár alapos volt a gyanú, hogy amiért 1800 forint havi fize- manipulációit — mint emlí­tést kapott. Csemokné kezelte tettük — márciusban kezdte többek között az ebédjegy- el, csupán azt lehetett bizo- pénzeket is. A csoportvezetők nyítani, hogy tavaly júliustól áltál beszedett étkezési hoz- szeptemberig több mint 6000 zájarulásokat összegyűjtötte, forintot sikkasztott, az összeget befizette a telep . pénztárába, majd kétheten- lila érkoiCbJt kérnék .. . ként leadta a rendelést a he­lyi Fekete Gyémánt Étterem­be — átutalta a pénzt. Ugyan­akkor más pénzek is átfutot­tak Csernokné kezén. A vé­dőitalokra szánt összeg fölött A vállalat okulhat a történ­tekből. De megelőzhette volna a, sikkasztást. Ha valakinek eszébe jut, hogy az átlagban 7—8000 forintokat kezelő is ő diszponált és a szakszer- gondnoknőröl erkölcsi bizo- vezeti tagdíjat is ő gyűjtötte, nyítványt kellene kérni, rög- Rendben is menteit a dolgok tön kiderül, hogy hasonló bűn­egészen addig, mígnem tavaly cselekményért volt már bün- márciusban „anyagi nehézsé- tetve. Bár mentesült a hátrá- gei” támadtak a gondnoknő- nyos jogkövetkezmények alól, nek... Egyik zsebből h mánkba A pénzzavarral küzdő Cser­nokné hozzányúlt az ebéd­egyszer már elítélték sikkasz­tásért Csernoknét. Akkor, amikor mint postai alkalma­zott a betétkönyvekből „emelt ki” pénzt — sikkasztott, nem is kis összeget. A Salgótarjáni Járásbíróság Csemok Károlynál visszaeső­penzekhez. Először 500—600 kén,t elkövetett sikkasztásért forintokat emelt ki, majd mondta ki bűnösnek, s ezért amikor elszámolásra került nyolc hónap szjSOrított bör- sor, a hiányt a szakszervezeti tönre ítélte, kötelezte az oko- penzbol pótolta. Máskor, ami- zott kár megtérítésére. Az él­kor a szakszervezeti pénzzel ítélt enyhítésért fellebbezel, támadtak elszámolási nehéz- (szokács) Javítani a működési rendszert A SZOT elnökségének ülése A SZOT einökséee hétfői világosító munkát végezzenek ülésén elhatározta, hogy a vállalati üzem- és munka- irányelveket bocsát ki a vál- szervezés korszerűsítésére. A lalati üzem- és munkaszerve- szakszervezeti vezető szervek zés korszerűsítését segítő évente rendszeresen értékel- szakszervezeti feladatokra, iék az üzem- és munkaszer- Megállapította az elnökség, vezés helyzetét, hogy hazánkban elmaradott a A SZOT elnöksége a má- vállalatok belső szervezeti sodállásokat és mellékfoglal* működési rendszere, többnyi- kozásokat érintő állami ren- re kidolgozatlanok a döntési delkezésekkel is foglalkozott, hatáskörök, a szervezet ne- hangsúlyozva, hogy a szak- hézkes, bürokratikus, nem szervezetek is elítélnek min­déggé hatékony. Az MSZMP den olyan foglalkoztatást. Központi Bizottsága már fog- amely ellentétes a vállalati lalkozott e kérdéssel és fel- gazdaságosság, a szocialista kérte a SZOT-ot is. hogy tá- munkaerkölcs követeiményei- mogassa a társadalmi moz- vei- Ezért szükséges, hogv a galmat a vállalati szervezés tapasztalt szabálytalanságok javítására. és visszaélések megszünteté­A SZOT elnöksége felhívja sében a szakszervezetek se- a szakszervezeti szerveket, gítsék az állami szerveket, hogy széles körű politikai fel- (MTI) történeti, néprajzi, művelődé­si összefüggéseinek vizsgála­tában hosszú évekre nyúló feladat. És ha arra gondolok, hogy egy Heves megyei köz­ségnek. Atány falunak a fel­tárása hosszú éveket vett igénybe, monografikus feldol­gozása pedig csupán több kö­tetben fér el, türelmet kell ajánlanom a vállalkozóknak. Valamint azt. hogy lassú tem­póban. nyugodtan a probléma, tika egészének áttekintésére törekedjenek a kijelölt szigo­rúbb, szűkebb körű analízisek mellett. — Az utóbbi években sok szép intézménnyel, új népraj­zi gyűjteménnyel gyarapodtak az északi megyék, kevés vi­szont a múzeumi hálózatban a folklórszakember. Mi erről a Néprajzi Intézet igazgatóid, nak a véleménye? — Ez olyan realitás, amely­ikei egyelőre számolnunk kell. Általában a fiatal kutatók ta­nulmányaik végeztével szeret­nének központi helyen ma­radni. Így elsősorban Buda­pesten, vagy a néhány na­gyobb egyetemi városban. Kutató intézetekbe, nagy mú­zeumokba törekszenek, s nem vállalják az áldozatosabb te­rületi terepmunkát. Holott a vidéki közgyűjtemények első­sorban néprajzi kutatót, hely- történészt és régészt, a maguk területének régészeti gyűjtőjét igénylik. Akiknek a munkája nyomán a nagy monográfiák, a múlt századvég nagy gyűj­teményei is keletkeztek. Ha most nem számolhatunk ilyes. féle áldozattal, ennek okát a nevelőmunkában látom! Az egyetemi oktatásban, mely nem ruházza fel olyan erköl­csi magatartással a fiatalokat, hogy a centrális lehetőségek határain kívül megtalálják örömüket, munkájuk értelmét, önmaguk egyensúlyát. De ez­zel együtt említeném, hogy céljaink érdekében törekedni kell arra is, hogy az ilyen vi­déki állások vonzóak legye­nek. Ez viszont már a megyei tanácsokon múlik. Azok tud­ják biztosítani, hogy lakás- kérdéstől a státuszig minden probléma rendeződjék, s ez­által egyre több kutatónak le­legyen kedve vidékre menni, Moldvay Győző Ötven ívp víiro«i SaYffrifnrfAn Kiáltás, vers és grafika a jubileumra Salgótarján várossá nyilvá- A jubileum alkalmiságá- nitásának 50. évfordulója tisz- nak jegyében egy szép kiál- teletére megjelent a Kiáltás lítású füzet is megjelent Sal- című plaikátújság nyolcadik gótarjánban. Két igen törek- száma. A plakátújság, amely vő és lelkes fiatalember, minden számával kimondot- Hann Ferenc és Hibó Tamás tan alkalmakhoz kapcsolódik, minden hivatalos megbízás most egy lapból áll. nélkül, önszorgalomból állí­A Kiáltás-t a Hazafias tóttá össze a kis füzetet, ame- Népfront adja ki, ezer pél- lyet a Salgótarjáni városi Ta­lányban készül, összeállítói nács ^ KISZ salgótarjáni is nagyjából azonosak. A gra- “ .... fikát Czinke Ferenc. Kerekes bizottsága adott ki. Az előál­lítási munkáért külön dicsé­László, Dóránt János készí­tették. A szöveget Hann Fe­renc, Jobbágy Károly, Kojnok Nándor, Varga Lajos és Vi­har Béla írták. A plakátújság szimbólumrendszere — fal­ragasznál ez követelmény is lyan vett egyszerű, világos, könnyen törekvést rét illeti a salgótarjáni nyom­da KISZ-alapszervezetét. „A Város”-ban tartalmilag elsősorban a nagyon komo- aktualitásra való értékeljük. Hann érthető. Az évszámok 1861-től, Ferenc 1919-től egyetlen je- az iparszerű szénbányászat lentős dátumról sem feled- keadetétől 1944, decemberéig, kezett meg. A városnak e a város felszabadulásáig Sál- dátumai egyúttal címként gótarján történelmének egy- kerültek versei fölé is. Mi egy közismert eseményét rög- más lehetne tehát a versek zftik. címe, mint ez a pár emléke­zetes évszám: 1919, 1929, 1936, 1939, 1945, 1972. A versek jelképrendszere is igen szem­léletesen mutatja szerzőjük törekvést, nevezetesen azt, hogy mindenki megértse őket. Hibó Tamás grafikái ugyan­csak jelképhordozó erejűek. A budapesti képzőművészeti főiskola negyedéves hallga­tója, aki ezt megelőzően Var­sóban folytatta tanulmányait, ezekben a metszetekben a hő­si, ugyanakkor sok megpró­báltatással járó küzdelmes múlt motívumait igyekezett kifejezni, kapcsolódóan a versek soraihoz. A metszetek másik része viszont a felsza­badult ember örömét, építő- munkáját, élnitudását fejezi ki, szűkszavúan, ugyanakkor mégis sokat mondóan. Forma­ilag realista grafikai törek­véssel találkoztunk e füzet lapjain. (te) PéDzii^yminiszteri rendelet a szövetkezetek felszámolásának részletes szabályairól A Magyar Közlöny 7. szá- számolás hatályának kezdetét, mában megjelent a pénzügy- valamint a befejezés várha- miniszter rendelete, amely a tó időpontját. A szövetkezet szövetkezetek felszámolásá- megszűnésekor felszámoló bi- val kapcsolatos részletes sza- zottságot hoznak létre, amely bályokat tartalmazza A rendeletre azért volt szükség, mert a szövetkezetek megalakulásának részletes jo­gi feltételeit a szövetkezetek­ről szóló 1971. évi törvényé« az annak ágazati mint az idevonatkozó kor­mányrendelet már előírta, a szövetkezetek azonban — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — eddig részletesen nem sza­bályozták. Ezt a hiányt pótol­ta most a rendelet. amely az ipari, a fogyasztási, a la­kás- és a takarékszövetkeze­tekre vonatkozik. egyebek között számba veszi a szövetkezet vagyoni hely­zetét. A rendelet intézkedik arról, hogy miképpen kell ki­elégíteni a szövetkezet hite­lezőit, és hogyan kell befe­dj lan ián 'kidolgozott je2ru a felszámolási eljárást. jÄbdlyok vala A Jogszabály kétféle felszá- jogszaoaiyoK, vara tnoLásl eljárást ismer el; m egyik az úgynevezett aktív szövetkezetekre szól, a másik íetszamoiasat fx;dig azoknak a szövetkeze­teknek a megszűnését sza­bályozza, amelyeknek tartozá­sai nagyobbak mint vagyo­nuk. Ilyen esetekben kény­szerelszámolásra kerül sor A rendelkezés vegyes és ha- tálybaléptető eljárásai többek között azokat a szabályokat A rendelet egyebek között tartalmazzák, amelyeket a ta- kimondja, .hogy a szövetkezet lcarék- és a lakásszövetkeze- megszűnéséről szóló határo- tek felszámolásakor kell al- zatban meg kell jelölni a fel- kalmazni. (MTI) ci MOEL&HIÜ neunek Egy ssocialiiitu hrigndvesető vaUomtíaaí A VOLÁN Tröszt és Szak- szervezeti Tanácsa az elmúlt napokban Budapesten tartotr ta meg IV. országos szocialis­ta brigádvezetői tanácskozá­sát. Ezen a fórumon a VO­LÁN 2. számú Vállalatát há­rom gépkocsivezető képvisel­te. Közülük Cserényi János, ehergépkocsi-vezetőt küldött­ként választották a Közleke­dési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete országos ta­nácskozására. A brigád életé­ről. a vállalat előtt álló fela­datokról vallott Cserényi Já­nos. szocialista brigádvezető. — A nógrádi Volán 2. szá­mú Vállalatnál már hagyo­mányai vannak a munkaver- senynek- A munkaverseny szervezését, irányítását 1969- ben helyezték Az eltelt idő feladatokat, tehergépkocsi-ve­zetőink közül sokan elvégez­ték a „D”-vizsgát és önként mentek autóbuszvezetőnek a munkaidő-csökkentési cél megvalósítása érdekében. — Az elmondottakon túl vannak olyan feladatok, ame­lyeket a lövőben kell meg­oldani vállalatunknak. Ilyen például: a brigád vezetők to­vábbképzése. A brigádvcze- tőktől. a brigádmunkától a jövőben többet várunk, hogv színvonalasabb legyen a bri­gádélet. Ehhez az szükséges, hogy a brigádvezetők tájéko­zottak legyenek, ismeriék fp’- adataikat. továbbképzéseken vegyenek részt. — Vállalatunknál az el- — Megfelelő munkaversenv- múlt időben a brigádmunka új alapokra, szabályzatunk van. A válla- elismeréseként igen nagy ösz- igazolta. hogy lati színtű brigádvezetői ta- szegeket biztosítottak a mun­ió úton halad a munlaver- nácskozásra — december 11- kaverSenyben éleniárók anya- sennyel való törődés, foglal- re — elkészültek az 1972. évi gi elismerésére. Mégis keres- kozás és az eredmények sem versenyvállalások irányelvei- sük az útját annak, hogy ho- maradnak el. 1969-ben 105 A munkaverseny értékelése gvan lehetne megoldani a brigád 1007 fővel dolgozott a negyedévenként rendszeresen brigádmunka színvonalától, vállalatnál — ebből 274 küz- történik. Ezekről negyedéven- eredményességétől függően a dött a szocialista címért —. ként munkaverseny-híradó je- brigádvezetők jobb anyagi el- a dolgozók ötven százaléka lenik meg- ismerését- Vállalatunk bri­vett részt a versenymozga- Szeretnék néhány gondola- gadvezetői együtt örülnek, lomban. 1971-ben már a dől- tot mondani a vállalatnál amikor a VOLÁN nagy csa- gozók 62,1 százaléka állott megtartott brigádvezetői ér- lédiának eredményeiről a versenyben, és ami a fejlő- tekezletek légköréről is. A ta- tv-ben. a rádióban, vagy a dést talán legiobban tükrözi, nácskozásokon elhangzott hoz- sajtóban jót hallanak, és hogy 81 brigád 703 tagja küz- zászólásokból a tenniakarás. együtt bosszankodnak, szo- dntt a szocialista címért. Fza a jobb eredmények elérése morkodnak. ha a vállalatról vállalati dolgozók 34 százaléka, csendült ki. Őszintén el kell kedvezőtlen hírek hangzanak. — A Nagy Októberi Szoci- mondani: vállalatunk brigád- ígérjük, hogy a lövőben még alista Forradalom évforduló- vezetői örültek annak, hogv a nagyobb odaadással, színvo- jón — november 7-én — 16 vállalatunk az elmúlt évek- nalasabban végezzük mun- brigád 241 lővel nyer- hez viszonyítva iobb ered- kunkat, ezzel elősegítjük a te el a megtisztelő Szó- ményt ért el, és a Volán vállalat előtt álló feladatok cialista címet. és része- Tröszt által meghirdetett megoldását- Nagyobb megbé­nult különböző kitünte- munkaversenyben előkelő he- csülést. elismerést kívánunk lésben, 76 dolgozó kapta meg lyezéseket értünk el. Az el- kivívni a VOLÁN névnek, a Kiváló Dolgozó jelvényt, ért eredmények arra ösztö- S. L. Ekkor brigádunk is elnyerte kélték a brigádvezetőket, és a bronz brigádérem elisme- a brigádtagokat, hogv megért­lájékoztütüs az eqészséqügyi tör vény tér vezetről Szocialista jogrendszerünk a közeljövőben nagyjelentőségű új jogszabállyal gyarapodik: befejezéshez közelednek az új egészségügyi törvény előkészí­tő munkálatai. Mi tette szük­ségessé és időszerűvé a tör­vénytervezet kidolgozását? — kérdezte az Egészségügyi Mi­nisztérium illetékeseitől Vágó Tibor, az MTI munkatársa. A szakemberek válaszukban emlékeztettek arra, hogy a felszabadulást követően foko­zatosan megindult a szocia­lista egészségügy alapelveire épülő egészségügyi jogszabá­lyok megalkotása. A társadalmi, gazdasági fej­lődés, a korszerű tudományos eredmények hasznosítása azonban szükségessé tette a korábban megalkotott jogsza­bályok rendszeres felülvizsgá­latát. A jelenlegi szabályozá­si módszer fenntartása viszont azzal a veszéllyel jár, hogy áttekinthetetlenné válnak a különböző jogszabályokban foglalt egészségügyi rendelke­zések, s nem lenne mód a jo­gi szabályozás egységes alap- elveinek megfogalmazására sem. Ez indokolja, hogy az or­szággyűlés megalkossa az új egészségügyi törvényt, amely nemcsak az egészségügy terén elért eddigi eredményeket fog­lalja majd össze, hanem tar­talmazza az egészségügyre vonatkozó alapvető rendelke­zéseket is. A felvetődött észrevételek szem előtt tartósával készítet­te azután el az Egészségügyi és az Igazságügyi Miniszérium képviselőiből alakult munka­bizottság a törvénytervezetet. Az így formába öntött jogsza­bálytervezet összefoglalja azo­kat az elvi és általános jelle­gű rendelkezéseket, amelyek az állami szerveknek, a szö­vetkezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, más jogi sze­mélyeknek és az állampolgá­roknak a lakosság egészségé­nek védelmével kapcsolatos jogait és kötelezettsegeit sza­bályozzák. A törvénytervezetet előre­láthatólag az országgyűlés ta­vaszi ülésszakán tűzik napi­rendre. (MTI) Nyitás április 4-én Hosszabb ideje, csaknem egv esztendeje épül az ú i rét­sági iárási művelődési köz- Dont épülete, a Rétsági nagv- községi közös Tanács és a honvédség összefogásával- A reprezentatív művelődésüevl intézmény megépítése és be­rendezése mintegy hétmillió forintba kerül. Ebben műkö­dik maid a iárási művelődé­si központon kívül a fegyve­res erők klubja és a iárási könyvtár is. Értesülésünk sze­rint a iárási művelődési köz­pontot ünnepélyes keretek kö­zött 1972. április 4-én nyitják meg. rést, kitüntetést. ve a vállalat előtt álló nagy NÓGRÁD — 1972. február 1., kedd fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom