Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
Sikeres zárás Litkén A tagok szorgalmas munkája, a vezetők megfontoltsága mindig meghozza gyümölcsét A litkei termelőszövetkezetre is ez a jellemző és ennek köszönhető egyenletes fejlődése. A mai napon tartják az 1971. évi munkát összesítő zár- számadő közgyűlést. Szépek az eredményeik. Amit a tervtárgyaló közgyűlésen elhatároztak, azt teljesítették. Az elmúlt évben nyolcmillió-öt- száznegyvennyolcezer forint termelési értéket képeztek. A tagoknak a tízórás munkanapra jutó bére 99,88 forint. Gondoskodtak a jövőről is, mert jelentős összeget tartalékoltak. Ez az új négyezres sertéshizlaló telepük, amit társulásos alapon hoztak létre. Az idén már teljes üzemben megindul benne a hwiiiág híagy súlyt helyeznek az állattenyésztésre. Biztosították ehhez a Jó minőségű takarmányt. Az egyik kazlat most bontotta meg Szabó Pál és Imre László tsz-tag Készülnek napok óta a mai zárszámadásra is, amit ez a két sertés bánt meg. Kálmán János, a hentes. Szabó János segítségével pürzsöii a jószágokat. Sok sikert a szorgalmas litkei termelőszövetkezeti tag oknak Kulcsár József felvételei Mindennapos bosszúság Rossz tv- és rádióantennák \ I*5z£Ielr<? nevelés műhelye A diákok kérdésiek — a ráró» vesetői válaszoltak másának tervét pedig megrendeltük az UVATERV-nél. Ez a terv az év közepére készen álL — Mikorra várható az új sportcsarnok átadása? — A jövő év végére. A csarnok befogadóképessége egyébként csaknem ezer fő lesz. — Mi lesz a kollégium sorsa? — Az új, 590 személyes kollégium 1975. szeptemberére lesz készen. Középiskolás és főiskolás diákok laknak majd benne. A régi lánykollégiu- mot sem bontjuk le, az épület továbbra is pedagógiai célokat szolgál. — Mikor rendezik a Ka- ran.es utcát és mikor számolják fel a „cigányhegyet” ? — A Karancs utca rendezése egyelőre nem szerepel a tervekben, a Pécskő domb felszámolása viszont már a IV. ötéves terv témája, ezt a feladatot 1975 végére szeretnénk megoldani. — Mikor lesz Salgótarjánban fedett uszoda? — A jelenlegi tervciklusban sajnos, nem lesz. — És állandó színtársulat? — Egyelőre nem tervezzük. — Várható-e új, központi ifjúsági park megépülése? — Ez rajtatok is múlik. Mi minden segítséget megadunk, de rátok is számítunk. — Miért nem fejlesztik a zagyvapálfalvi területet úgy, mint a városközpontot? — Hasonló ütemben fejlődik ez a terület is. Üj ipartelepek létesülnek, később új kultúrház jön létre, a Brezi- nán 400 lakáson dolgoznak. — Milyen lehetőségük van az elhelyezkedésre az egészségügyi szakközépiskolásoknak? — A város bölcsődéiben sok még a szakképzetlen gondozónő, ezenkívül új, 80 személyes bölcsőde is épül. Nagyok az igényei a rendelő intézetnek és a kórháznak is. . — Mikor lesz új medence a Tóstrandon ? — Elkészültek a tervei a „feles” (50 méteres) medencének. Egyelőre nem tudunk hozzáfogni az építéshez, ez a város vízhelyzietével is összefügg. A kérdések azt mutatják, hogy nagy az ambíció a tarjám diákokban. Éppen ezért a város vezetői úgy tervezik, hogy szúkebb diákközösséggel is tárgyalnak majd egy-egy feladat megoldásáról. Ehhez azonban az kell, hogy előbb a fiatalok beszéljék meg egymás között, mit szeretnének, és miben tudnak segíteni. Később a munkásfiatalokkal és a város felnőtt lakosságával is rendeznek hasonló kérdezz- felelek-et. Szendi Márta Hegakadályozható a rövidlátás kifejlődése? A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője szerint a GÉLKA szerelői már többször jártak az Arany János utcai tízemeletes épületben. Egyik-másik lakótól kaptak olyan igazolást, hogy jó a központi antenna. Mégis, a beköltözés óta több lakó panaszkodik, július óta járnak a házfelügyelőhöz, az Ingatlankezelő Vállalathoz, mert a központi antennák nem működnek. Értesüléseink szerint Salgótarjánban gyakori a panasz a vásártéren és a Pécskő utcában is. Miért panaszkodik ilyen csekélység miatt az, akinek lakása van? Igaz, a legfontosabb az, hegy tető legyen az ember feje felett. De a központi antenna szereléséért épületenként 53 ezer forintot kért a GELKA, s ezzel 663 forinttal lett drágább egy-egy lakás, nem is számolva az antennák havonta fizetendő bérleti díjáról. Ha nem jó az antenna, hát ne használják a lakók, s ne fizessenek bérleti díjat se. Valóban, az is megoldás, ha mindenki vásárol magának anyagiért és olyan antennát, amilyet akar, szerelje oda. aho. vá tudja. Ha ezt tesszük, képzeljük el, hogy milyen „karácsonyfadíszek” lesznek az ab- lakpurkányokon, a tetőn és a falakon. Azt mondom, hogy ne csúfítsuk el modern szép épületeinket, ne rontsuk a városképet! A GELKA műszaki vezetője közölte, hogy szerelőik a garanciális időn belül kötele-_ sek a hibákat kijavítani, az antennákat és a készülékeket beszabályozzák, de ezt csak az építőipar, illetve az ingatlankezelő megrendelésére teszik, a lakók panaszait nem vehetik figyelembe. A házkezelőség szakembere a GELKA válaszát megerősítette, s ígérte, hogy a mindennapos panaszokat a lakók, vagy a házmester bejelentése után orvosolják. Azt is közölték, hogy a garanciális idő letelte után is díjtalanul javít, ják meg és folyamatosan karbantartják az antennákat, ha szükséges, küldik a szerelőket. A házkeeelőség megbízottá azt is elmondta, hogy a legtöbb esetben csak egy csavarhúzó, egy kis hozzáértés és egykét perces munka kell, hogy megszűnjék a mindennapos bosszúság. Ha ilyen egyszerű a meg. oldás, akkor miért olyan sok és tartós a panasz? Ügy vélem, hogy az építőipar, a GELKA és az ingatlankezelő között hosszú az út, sokan sokat ígérnek, csak az az egy embqr hiányzik, aki a csavarhúzót a kezébe vegye és megigazítsa, amit korábban olyan drágán és rosszul csináltak meg. F. L. Diáknap volt tegnap Salgótarjánban. A város középiskolásai már fél 9-kor gyülekeztek a József Attila Művelődési Központ színháztermében, ahol a város vezetői adtak randevút számukra. A diákok kérdéseire Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára, dr. Tóth István, a városi tanács elnöke, Csík Pál, a városi tanács elnökhelyettese és dr. Szabó Béla muzeológus, történész adott választ. Nagyfokú érdeklődésről, közéleti fogékonyságról tettek tanúságot a diákok. Érdekli őket a város sorsa, jelene és jövője, és persze — ami őket a legközelebbről érinti — a tanulási, elhelyezkedési, sportolási és szórakozási lehetőség. Kérdéseikről és a válaszokról a teljesség igényével nem tudunk ’ beszámolni, közülük ezúttal csak néhányat: — Mikor lesz a városban főiskola ? — Idén, szeptember 1-én megnyílik az új számviteli főiskola. Kezdetben az új zeneiskolában működik, később külön épületet kap. — Mi az oka annak, hogy egyetlen épületet sem tudnak határidőre átadni? — A csúszások alól valóban kevés kivétel van. Javítani kell az építkezés előkészítését és gyorsítani magát az építést is. — Mikor épül fel az új közgazdasági technikum és szakközépiskola ? — Üj egyelőre nem épül, de az iskola a jelenleginél lényegesen jobb körülmények közé kerül. A terv összefügg az új Iparitanuló-intézet elkészülésével. — Kap-e új szobrokat az idén Salgótarján? — Igen, kettőt is. Kerényi Jenő: Magvető című alkotása és Vasas Károly Bányászemlékműve kerül a városba. — Hét év múlva lesz-e mód arra, hogy matematikusok helyezkedhessenek el a városban? — A jövő a számítógépeké. Gyakorlati matematikusokra van szükség nálunk is. — Fejlesztik-e a gépiparit? — A gépipari technikum és szakközépiskola teljesen szakközépiskola jellegű lesz, ahol ugyanolyan szakmunkásképzés folyik majd, mint bármelyik más szakközépiskolában. Az itt végzett fiataloknak lehetőségük lesz a továbbtanulásra és a technikusi oklevél megszerzésére is. Arról viszont nincs szó, hogy felsőfokú iskolává fejlesztenénk a gépiparit. — Korszerűsítik-e az autóbusz-állomásokat? — Igen. Az új távolsági autóbusz-állomás terve már elkészült, a helyijáratok álloSzovjet tudósok véleménye szerint a szem alkalmazkodását szabályozó szemizmok „ed. zése” a rövidlátás kifejlődését megakadályozó eredményes módszer lehet. Az alkalmazkodás — a szem spontán alkalmazkodása a megvilágításhoz és a szem, valamint a nézett tárgy közötti távolsághoz. Ez a spontán alkalmazkodás teszi lehetővé, hogy a recehártyán éles kép jelenjen meg a tárgyról. A szemészek többek között sajátos szemizomtornát javasolnak: kísérleteik során a páciensek fél óra hosszat tartó olvasás közben különböző erősségű szemüvegeket kaptak, amelyek hol fokozták, hol nagymértékben gyengítették a szem alkalmazkodását. „Az első eredmények biztatóak— közölte Eduard Avetyi- szov professzor a TASZSZ tudósítójával. — Tovább folytatjuk ezt a munkát és most igyekszünk különböző gyógyszerekkel is befolyásolni a szem alkalmazkodó képességét.” A moszkvai „Helmholz” szemészeti klinikán végzett kísérleti eljárások alapján az a hipotézis, amelyet Avetyi- szov professzor állított fel a rövidlátás kialakulásának mechanizmusáról. Véleménye szerint ezt a fogyatékosságot többnyire az alkalmazkodóképesség gyengülése idézi elő. Az is előfordul, hogy egyes embereknél a rövidlátás veleszületett fogyatékosság, de a rövidlátás egyes betegségek következményeként is kialakulhat. Ha gyengébb az alkalmazkodás, a látótevékenység rövid távolság esetén túlságosan nagy megterhelést jelent a szemnek. A szervezet úgy kompenzálja ezt a fogyatékosságot, hogy megvál. toztatja a szem optikai rendszerét. A recehártya mintegy elmozdul a szemlencsétől és kialakul a rövidlátás. A „Helmholz” szemészeti klinikán öt even át folytatott megfigyelések alátámasztották ezt a hipotézist. Alig huszonkét éves Tóth Ilona, a pásztói ABC-áruház pénztárosa. Munkáját nagy figyelemmel végzi: az elszámolása mindig pontos. Csak akkor enged fel, s válik mosolygósra az arca, amikor — miután a pénztárt egy brigádtagnak átadta — ..pályafutásáról" kérdezzük. — Mór gyermekkoromban kereskedő szerettem volna lenni — meséli. — Amint a nyolc általánost elvégeztem, jelentkeztem a szövetkezetnél tanulónak. Egy azóta már megszűnt élelmiszerboltba vettek fel és mar akkor megpróbáltam a pénztárgépet kezelni. Minden jól ment, a tanulás is, és amikor az ABC-áruház megnyílt, ide helyeztek. — Hogyan lett brigádvezető? Sokan vagyunk itt fiatalok — tizennégyen, ebből nyolc tanuló — és elhatároztuk. hogy alakítunk külön egy ifjúsági brigádot. Vezetőnek engem választottak meg, aminek nagyon örültem, de még inkább annak, hogy országos küldött lettem. — Ha szót kapnék, elmondanám, milyen összetartó brigád a miénk. Sokat foglalkozunk a tanulókkal munkaidő után a buszok, vonatok indulásáig, mert az nem lehet, hogy közülünk bárki is ne állja meg a helyét, akár az iskolában, akár itt. Közös színházbérletünk van és kirándulásokat is szervezünk. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy a vevőink elégedettek legyenek; van egy húzóskocsink, azzal minden 500 forinton felüli árucikket hazaviszünk. Természetesen díjtalanul. — KISZ-é!et? — Sajnos, nem olyan, amilyen lehetne. A -szövetkezetnél több mint száz KISZ-tag van, de helyiségünk, ahol összegyűljünk, nincs, Ha értekezletet tartunk, az iroda dolgozóinak kell valamelyik helyiségből kiköltözniük. ígéretet rpár kaptunk — páldául tavaly Is egy pinceklubra —. de máig sem történt ebben az ügyben semmi. Naav sérelme ez a szövetkezeti fiataloknak azért Is. mert más szórakozási lehetőség Pásztón alig van. A presszóban zenekar nincs, u zenegép meg többször rossz mint jó. Egyedül a kultúr- hózban rendeznek a fiataloknak tea- dél utár.t, de azt is csak kéthetenként És még mi mindent lehetne a klubban csinálni! Nemcsak táncolni, szórakozni. de ismereteket szerezni és továbbadni, irodalmi délutánok, vetélkedők keretében. Mennyi friss ötlet in- dvüha'mi el innen, n lellms megvalósítás felé' — A jövőt, egyéni sorsát hogyan tervezi ? — Az ősszel beiratkozom a technikumba. Ha elvégeztem, akkor is itt akarok maradni. A munkámat nem érzem nehéznek, nagy kedvvel csinálom, és elég jól keresek. Anyukám megengedi, hogy a pénzt a takarékba tegyem, ifjúsági betétem van. — Mire gyűjt? Lakásra? — Nem, az van! Gépkocsira. K. li
