Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
Magasabb köreíeimények — rendszeres számonkérés (Folytatás íz 1. oldalról) intézkedések kidolgozása és végrehajtása lassan halad. Több helyen hiányzik a szervezeti és személyi feltételek összhangja. A legtöbb gazdasági egységnél még nem hozták létre az üzem- és munkaszervezési csoportot, nem oldották meg a szervezők képzésének, továbbképzésének problémáit. Semmivel sem magyarázható az az állapot, mely a tanácsi iparban van, ahol még ma sem rendelkeznek működési-szervezési szabályzattal. A különböző intézetek által kidolgozott tanulmányokat nem hasznosítják. Ebben az ágazatban a munkaköri körülmények nincsenek pontosan körülhatárolva. emiatt rendkívül nehéz a felelősség megállapítása. Még rosszabb a helyzet termelőszövetkezeteink nagy részénél. ahol a vállalati gazdálkodásnak megfelelő belső üzemi, szervezeti séma alacsony szinten van. Ahol az előbb említett szabályzatokat, sémákat már korábban kidolgozták, ott viszont a bekövetkezett lényeges változásokat nem vezetik át. Ha nincsenek a termelő szervezetekben megfelelően kialakítva a szervezeti keretek, ügyrendek, akkor nem teremtődik meg a lehetősége annak, hogy a mechanizmus az üzemen belül is valóban élni tudjon. Erre pedig a reform elvei, a rendelkezések lehetőséget adnak, de az élet meg is követeli. A középtávú terveket megvalósítani. a növekvő és változó piaci igényeknek megfelelő. az életszínvonal-politikánkat megalapozni csak úgy lehet, ha valamennyi gazdálkodó egység vezetése a figyelmet jobban ráirányítja a belső szervezési, fegyelmi kérdések rendezésére és teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket. A dolgozók részéről felmerült jogos panaszok többsége is a szervezés nem kielégítő színvonalával függ össze. A megszokotthoz való ragaszkodás, az új eljárásokkal szembeni idegenkedés is fékezi a tartalékok gyorsabb felszínre hozását. Nem lehet egyetérteni azzal az állásponttal sem, miszerint egyes műszaki vezetők csak reszortfeladatként fogják fel e tevékenységet, ugyanakkor azt tartják, hogy ehhez nincs szükség különösebb szakértőiemre. A könnyebbik megoldást választják Az üzemek egy részénél még mindig a termelés növelésének könnyebbik útját választják; létszámnöveléssel Jdvánják megoldani feladataikat. Ezek a vezetők neon számolnak a megyében kialakult új. helyzettel, a létszám- növelés korlátáival. Nem lehet egyetérteni az alkalmazottaik részarányán belül az adminisztratív állomány indokolatlan növelésével. A növekedés okait, leterheltségét nem vizsgálják eléggé. A magas alkalmazotti létszám politikai feszültséget is okoz, amit a munkások is szóvá tesznek és nem tudnak elfogadni. A munkaerő-gazdálkodás terén az üzemek egy részénél a megyei pártbizottság határozatai ellenére nem sikerült jelentős eredményeket elérni. A vállalatvezetésben, a munkaügyi osztályok nem kerültek helyükre, tevékenységük leszűkült a munkaerőmozgás adminisztrálására. Kevés munkanapiéivételt készítenek, nem eléggé elemzik a veszteségidők okait, és elmarad a normák folyamatos karbantartása. A munkaerőhiányról szóló híresztelés a iegtöjjb.helyen nem felel meg a valóságnak. Vállalataink 1970 és ’71-ben az állományi létszámhoz viszonyítva 80—85 százalékos tényleges dolgozólétszámmal teljesítették, illetve teljesítették túl tervüket, he- Ivenkén 120—130 százalékkal. Ez is bizonyítja a belső tartalékok nagyságát. Emellett a normakarbantartással az üzemek többségénél nem foglalkoznak rendszeresen. Előfordul, hogy korszerűsítik a technológiát, de nem módosítják a teljesítménykövetelményeket. Feszültséget okoz a munkásak között az is, hogy csak mintegy 50—55 százalékuk dolgozik teljesítménybérben. A termelésből kieső idők aránya igen magas. Egyes üzemeknél eléri a 25—30 százalékot. A vezetők maguk sem tagadják a különböző okokból származó állásidőket, veszteségidőket. Évek óta nincs e területen javulás. Pedig volna mit tenni! A Nógrád megyei Állami Építőipali Vállalatnál 1971. első tíz hónapjában a kieső idők aránya csaknem 26 százalék volt, az öblösüveggyárban 9,4 százalék a törtnapi veszteség, a MEZŐGÉP pásztói gyáránál pedig a kieső idő aránya 28 százalék. A kieső idők magas aránya 80—85 százalékban vezetésbeli és szervezésben hiányosságokra vezethető vissza. Mindez káros hatással van a munkafegyelemre. Számottevő kiesést okoznak, évek óta növekednek a különböző szervezetek és a vállalatok saját rendezvényei miatt történő kikérések. Csökkentésükre az utóbbi években lényegi intézkedés nem történt. Pedig bevezettük a 44 őrás munkahetet, a szabad idő növekedése lehetőséget teremtett a társadalmi munka igazi értelemben vett végzésére. Mégsem ezt az utat választottuk. Az ezzel kapcsolatos példák azt mutatják, hogy egyes területeken lassan már minden előbbre való mint a termelés. A különböző üzemi és üzemen kívüli szervek és intézmények el sem tudják képzelni, hogy a társadalmi munkát, az állampolgárok ügyes-bajos dolgait munkaidő után is el lehet végezni. Gyakran előfordul, hogy különböző szervek a délelőtti órákra idézik a dolgozókat, pedig nagyon sokan két óráig dolgoznak és utána is el tudnák intézni ügyeiket. Becslések szerint a termelésből kieső idő a megengedettnek a dupláját teszi ki. Nem javult megfelelően a munkafegyelem. Ez összefügg az üzem- és munkaszervezési hiányosságokkal, a kedvezőtlen munkakörülményekkel, az üzemi légkörrel, a gazdasági környezet hatásaival. Nem foglalkoznak komplex módon a munka- és a technológiai, bizonylati, gazdálkodási fegyelem kérdéseivel, ezek ösz- szefüggéseivel. Lazaságok tapasztalhatók a technológiai előírások betartása terén. Elmarad ezek rendszeres ellenőrzése. Szinte valamennyi nagyüzemnél negyed- és félóráikkal, vagy még többel előbb abbahagyják a munkát az ellenőrzés lazasága miatt. Még rosszabb a helyzet a délutáni és éjjeli műszakokban. Ezt bizonyítja az üzemek emergia-felhasználásának diagramja is. Nincsenek kellően összehangolva a kapcsolódó munkafolyamatok. Különösen vonatkozik ez a kiszolgáló jellegű munkákra, mint például a belső anyagmozgatás és raktározás korszerűtlenségére, kis- gépesítés elmaradására, szerszám- és gyártóeszköz-ellátás nem kielégítő színvonalára stb-re. Pedig a kisgépesítés fokozására is van határozat, csak nem hajtottuk végre. Sok hiányosság van a bizonylati és gazdálkodási fegyelem betartása terén is. Ezek lehetővé teszik a munkamorál és munkafegyelem lazulását. A termelőszövetkezeteknél a belső ellenőrzés hiánya, a bizonylati rendszer gyengesége az év végi záróleltárt sok helyen áttekinthetetlenné teszi, egyik forrása az esetenkénti mérleghamisításnak, a zsebből való gazdálkodásnak. A problémák megoldását gátolják szemléletbeli tényezőit is. Annáit ellenére, hogy magas az igazolatlan mulasztások száma, mégsem alkalmaznak megfelelő felelősségre vonást, a kiszabott büntetések egy résziét utólag visszavonják. siti vezető szerepét, felelősségét a termelés minden területén. Magasabb szintre emeli a kommunista helytállást, példamutatást. A határozattal nem formális egyetértést, kinyilatkoztatást. hanem következetes végrehajtást követel. A politikád munkában azt a célt tűzd a pártszervezetek elé, hogy foglalkozzanak az anyagi termelés mindennapi feladataival értessék meg ennek fontosságát, magyarázzák meg az életszínvonal ütemes növelésével való kapcsolatát. A politikai munkában több időt és helyet kell kapni az alkotó ember termelési tevékenységének. E területen elsősorban a vezetők szemléletében kell változást elérni. Olyan egészséges munkásközveleményre, üzemi légkörre van szükség, amely elítéli a fegyelmezetlenséget, szervezetlenséget, pazarlást vezetőknél és dolgozóknál egyaránt. Ebben a munkában építeni kell a párttagságra. a szocialista brigádokra. a törzsgárdára, a dolgozók többségére. A feladatterv a járási és városi pártbizottságoknak előírja, hogy a megyei pártbizottság feladattervének ismeretében dolgozzák ki és testür lett üleseken tárgyalják meg az ezekből adódó feladatokat. Adjanak politikai segítséget és javaslatokat az üzemi pártbizottságoknak és alapszervezeteknek munkájuk jobb elvégzéséhez, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez. Különösen a veszteséges tez-ekre és az újonnan letelepült üzemekre fordítsanak nagy gondot. Követeljék meg a határozat maradéktalan betartását. lépjenek fel az üzemi pártbizottságoknál, -alapszervezeteknél az esetenként jelentkező politikai bátortalanság. helytelen nézetek ellen. növeljék a gazdasági vezetőkkel szemben a követeh- ménveket. Fokozott fiaveimet fordítsanak a termelésbe belépő új üzemeknél, gvenge tsz-eknél a párt-, a szakszervezet. KlSZ-szervezet kialakítására, káderekkel való megerősítésére. Az üzemekben dől el A Központi Bizottság határozatának végrehajtása alapvetően az üzemi pártbizottságoknál, az üzemi alapszervezetekben dől el. Ezért testületi üléseken, taggyűléseken tárgyalják meg az üzem- és munkaszervezés, a munkafegyelem javítása terén szükséges intézkedéseket és határozzák meg a konkrét politikai tennivalókat. Segítsék a párttagok helyes állás- foglalásának kialakítását, fokozottabban építsenek példa- mutatásukra, javaslataikra. Támaszkodjanak a kommunisták, törzsgárdatagok, szocialista brigádok, újítók kezdeményezéseire a szervezési teendők kialakításában és végrehajtásában. Támasszanak nagyobb követelményeket a gazdasági-műszaki vezetőkkel szemben. Határozottabban, bátrabban lépjenek fel az új módszerek alkalmazását fékező szubjektív téHozzászólások nyezők ellen, ahol szükséges, adjanak támogatást az üzemi rendcsináláshoz. A feladatterv részletesen megszabja a vállalatok, szövetkezetek kommunista vezetőinek főbb teendőit, az állami, társadalmi és tömegszervezetek feladatait. Ez utóbbiaktól a többi között azt kérik, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a társadalmi közvélemény formálásában' szemléletek, nézetek pozitív alakításában. a KB-hat.ározat megértetésében és végreha’- tásában sajátos eszközeikkel. Fontos feladatként szerepel a szocialista munkaversennyel való foglalkozás. Ez nem választható el a termelés színvonalának emelésétől, a jobb munka- és üzem- szervezéstől. A 7. eredményesebb verseny megkívánja, hogy a vezetők ne kötelező teherként fogják fel, hanem a belső tartalékok feltárása egyik fontos eszközének. A dolgozók igénylik a versenyt, készek a feladatok teljesítésére, viszont az az igéhyük, hogy a vállalat vezetői konkrétan mondják meg, milyen feladatok elvégzését várják tőlük. A megyei pártbizottság beszámolója hangsúlyozza, hogy igényesebbnek és következetesebbnek kell lenni a mun- kában, mert rendelkezünk azokkal az adottságokkal, amelyek bizakodóvá tehetnek bennünket: a kommunisták ezreinek hozzáértésével, ten- niakarásával, lelkesedésével; élvezzük azoknak a becsületes dolgozóknak a támogatását, akik eddig is mindent megtettek a szocializmus építése érdekében. Ezért köszönet illeti őket. Egyforma mércét mindenütt Differenciált bérezés Mindezek azt bizonyítják, hogy a termelékenység javítása érdekében jelentős tartalékaink vannak. A dolgozók többsége nem örül, ha munkahelyén kényszerpihenőben van, nem tapsol azért sem, ha az elkezdett munkát abba kell hagynia, vagy ha nem a szakképzettségnek megfelelően foglalkoztatják. A rendet, fegyelmet szerető többségre támaszkodva eredményes intézkedéseket kell tenni, amelyek megteremtik az egyenletes, nagyobb jövedelmet biztosító munka feltételeit. Emellett szükség van arra, hogy üzemeinkben valóban megvalósuljon a differenciált bérezsés mind a munkásoknál, mind a különböző vezető posztokon dolgozóknál. Fel kell számolni, hogy a prémiumot egyesek fizetéskiegé- szítésnek tekintsék. Élni kell azzal a lehetőséggel, hogy megvonják, vagy csökkentsék annak a vezetőnek az alapbérét és prémiumát amelyik nem teljesíti a rábízott egységben az előírt követelményeket Az ezzel kapcsolatos lazaságokat a jövőben még bátrabban szóvá fogjuk tenni, és ha az ott dolgozó pártszerv, -alapszervezet nem jelez akkor majd mi kezdeményezünk felelősségi-e vonást a mulasztókkal szemben. Az eredményesebb munka megköveteli még, hogy külföldre járó szakembereink jobban hasznosítsák azokat a tapasztalatokat, amelyek az eredményesebb munkát szolgálják. Meglevő gondjainkhoz hozzájárult az is, hogy a termelés pártellenőrző munkájában nem kaptak kellő szerepet, egyrészt a gazdasági-műszaki vezetés felé az üzemek belső életének fejlesztési követelményei, másrészt a hozott határozatokat esetenként és helyenként nem hajtották végre és nem kérték számon. Ezek a tényezők alakították ki azt a szemléletet, melynek következtében a termelés elsődlegessége helyett nagyobb szerepet kapott az elosztás és a fogyasztás üzemen belül és kívül. Az egészséges munkásközvéleményre támaszkodva Mivel a Központi Bizottság határozatai üzemi szintre is megszabják az elvi feladatokat, a megyei pártbizottság nem hoz külön határozatot, az eredményesebb végrehajtás érdekében, azonban feladattervben határozza meg a legfontosabb politikai-gazdasági tennivalókat. Ennek alapján a megyei oártbizottság fokozottabb követelményt állít saját és más társszervek testületi munkájával szemben, ezt érvényesíti a társadalmi, állami, gazdasági szerveikben dolgozó kommunisták felé is. Biztosítja a politika elsődlegességének hatékonyabb érvényesülését a gazdálkodás minden szintjén. Szükségesnek tartja hangsúlyozná, hogy a KB határozatainak végrehajtása csak akkor lehetséges, ha a párttagság, a vezetők és a dolgozók megértik, egyformán értelmezik és együtt cselekszenek. A pártbizottság határozottabb lesz a végrehajtás ellenőrzésében és számonkérésében. Ennek érdekében a párt erőAntai Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója beszélt azokról a szervezeti és hatásköri intézkedésekről, amelyeket az eredményesebb munka- és üzemszervezés érdekében hoztak, majd hangsúlyozta; az intézkedések ellenére több területen nincs kéllő előrehaladás. Például, romlott az üzemidő kihasználása, a munkástól függő veszteségidő. esetenként szervezetlenség és fegyelmezetlenség gátolja a hatékonyabb munkát. Szólt arról. hogy a külföldi piaci dekonjunktúra következtében kiesett húszmillió forint nyereséget, milyen módszerekkel akarják pótolni Ezután a szerződési kötelezettség be nem tartásának káros hatásait említette meg. Szerinte, jó lenne ez ügyben országos vizsgálatot végezni, s ennek alapján intézkedéseket tenni a szerződéses fegyelem betartására. mert a jelenlegi helyzet nem tartható sokáig. Bejelentette, hogy a Vezetőképző Intézet segítségével különböző témájú előadásokat tartanak a gyár vezető beosztású dolgozói részére. A tanultakat jól fel tudják majd használni napi munkájukban. Zsuffa Miklós, a nagybátonyi bányaüzem főmérnöke szerint még jelentős tartalékokat lehet hasznosítani a jobb munka- és üzemszervezéssel. Ezek eddig azért nem kerültek felszínre, mert nem voltak rákényszerítve a vállalatok vezetői, ugyanakkor kényelmi szempontok is közrejátszottak. Téves az. amikor e téma kapcsán sokan arra gondolnak, hogy mindenáron valami új szervezeti formára van szükség, olyanra. amelyet messze külföldről hoztak. A meglevők jobb tartalommal való kitöltése is sok eredménnyel biztat, ha a vezetők következetesek. Szerinte a szervezéssel foglalkozók elismert és megbecsült emberek legyenek. Olyanok, akik élvezik azok bizalmát és támogatását, akik segítségével végre kell hajtani az elképzeléseket. Dr. Kovács László, a megyei bíróság elnöke javasolta, hogy a határozatban kapjon nagyobb szerepet a társadalmi tula jdon védelme. Elmondta. hogy az úi Btk. szerint a felelőtlen eladósodás, a számvitel rendezetlensége, és ha a vállalat a kapott hitelt másra használja fel, büntetendő cselekmény. Mivel a jogszabályok nem oldanak meg mindent, szükség van a kommunista vezetők példás és következetes munkájára. Lipták József, az SZMT vezető titkára bevezetőiében hangsúlyozta, hogy valóban szükség van a belső tartalékok feltárására és hasznosítására, mert e téren nagyok a lehetőségek. Emellett szükség van központi segítségre olyan társadalompolitikai kérdések megoldásához, mint a szénbányászat visszafejlesztése. a hegyvidéki gazdálkodásból adódó problémák. Beszélt arról, hogy egyes rétegeknél erősödik az elosztás szemlélete és háttérbe kerül a termelés. Pedig csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Fontos, hogy érvényt szerezzünk annak a helyes szocialista elvnek, hogy mindenki annyit kapjon munkája után, amennyit megérdemel. A szocialista munkaversenyt említve szólt arról, hogy a vezetők, ne csak akkor forduljanak a dolgozókhoz, ha baj van. ha hajrára van szükség, ha a szerződéses kötelezettségeknél jelent- kező lemaradást kell pótolhi. hanem akkor is. amikor a helyes célkitűzések kialakításáról van szó. Ambrus András, a KB gazdaságpolitikai osztályának képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy politikai jellegű határozat végrehajtásáról van szó, amely elősegíti az intenzív gazdálkodást, gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a termelést. Nemcsak ez. hanem a technikai fejlettségünktől elmaradó szervezettségi színvonal, valamint a laza munkafegyelem is indokolja, hogy komolyan hozzáfogjunk a meglevő tartalékok hasznosításához. A hatékonyabb munka- és üzemszervezés valóban feltételezi a kooperációs kötelezettségek teljesítését. Az e területen meglevő visszásságok felszámolásához szükség van központi intézkedésekre, de csak ezekre várni nem volna célszerű. Vonatkozik ez a munkafegyelemre is. Ha egyszerre az országban mindenütt egyforma mércét állítanak fel. akkor e téren Is határozott javulásra számíthatunk. Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányák Vállalat főmérnöke tényekkel bizonyította, hogy a feszesebb munkáslétszámgazdálkodás milyen eredményt hozott. Bejelentette, hogy egyes telepeken szeretnék megközelíteni az országos normákat. Közölte, hogy a központban bevezetett ön- elszámolói rendszer, jótékony hatással volt a létszámgazdálkodásra. Cs. Nagy László, a Sziráki Állami Gazdaság igazgatója felszólalásában azt hangsúlyozta. hogy a Központi Bizottság határozata és a megyei intézkedési terv hosszú időre meghatározza a feladatokat. Most már a gazdasági, de a pártszervezeti vezetőknek is azért kell erőfeszítéseket kifejteni, hogy otthon, a saját feladatterveiket készítsék el, ismertessék meg a párttagokkal, a dolgozókkal és a végrehajtáshoz kérjék a kollektívák segítségét. Azt is javasolta, hogy a feladatterv egy-egy rövid távot tartalmazzon, hogy a meghatározott tennivalókat mindenesetben az élet diktálta követelményekhez tudják igazítani. Felszólalása további részében arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban is van még bőven tartalék, s elsősorban a munka termelékenységét kell fokozni. Ezt a kemizálás mellett elsősorban, a nagy teljesítményű erő- és munkagépek beállításával lehet biztosítani. Szólt a jövedelmezőségről, a munkaidő kihasználásáról, maid kijelentette, hogy a mezőgazdaság előtt álló feladatok végrehajtásához nemcsak a vezetők továbbképzése szükséges, hanem biztosítani kell á szakmunkások továbbképzését is. A vitában elhangzottakat Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze, majd a megyei pártbizottság az előterjesztést és a szóbeli referátumot egyhangúlag elfogadta, azt határozattá emelte. A megyei pártbizottság tegnapi ülése Matúz Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának zárszavával ért véget. NÓGRÁD — 1972. február 5., szombat 3
