Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

Párt- és kormánydelegációnk romániai látogatásának eseményei (Folytatás az I. oldalról) román fővárosban akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zet ói. A gépből kilépő magyar ál­lamférfiakat Nicolae Ceauses- cu, Ion Gheorghe Maurer és a többi román párt- és álla­mi vezető szívélyes, baráti kézfogással köszöntötte. A kölcsönös üdvözléseik után, a repülőtér betonján felsorako­zott díszegység parancsnoka tett jelentést. Felcsendültek a magyar és a román Himnusz hangjai és közben 21 díszlö­vés dördült el a magas ran­gú magyar vendégek megér­kezésének tiszteletére. Kádár János Nicolae Ceausescu tár­saságában ellépett a felsora­kozott egység sorfala előtt, majd látványos díszmenettel zárult az ünnepélyes fogadta­tás hivatalos része. Piros nyaikkendős úttörők kedveskedtek virágcsokrokkal delegációnk tagjainak, akik ezután a bukarestiek kép­viselőit, a vendéglátó főváros küldötteit köszöntötték mo­solyogva, integetve. A magyar küldöttség a szí­vélyes, meleg fogadtatás után fehér bukósisakos díszmotoro­sok kíséretében — szálláséra hajtatott. Kádár János Nico­lae Ceausescu társaságában nyitott gépkocsiban foglalt he­lyet. Amerre küldöttségünk autósora elhaladt, tíz- és tíz­ezrek, a román főváros lakói üdvözölték meleg szeretettel a magyar vendégeket A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség hivatalos bukaresti prog­ramjának nyitányaként csü­törtökön délelőtt megkoszo­rúzta „A nép és a haza sza­badságáért, a szocializmusért vívott harc hőseinek” emlék­művét a Szabadság parkban. A kegyeletes aktuson részt vett Gheorghe Pana, az RKB KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára, Dumitru Popa, az RKP VB tagja, Bukarest polgármestere és Cornel Bur- tica, a központi bizottság tit­kára. Díszegység sorakozott fel a feketemárvány-mauzóleum előtt, amelynek tetejéről vö­rösesbarna, karcsú márvány­oszlopok nyúlnak 40 méter magasba. A fölül félkörívben egymáshoz kapcsolódó oszlo­pok a haladás ügyéért össze­fogó emberek erejét szimboli­zálják.1 A román és a magyar Him­nusz hangjai után párt- és kormánydelegációnk elhelyez­te az emlékezés koszorúját a meuzóleum bejáratánál. A hatalmas vörös szegfűkoszorú nemzeti színű és vörös szalag­ján ez a felirat állt: „A ma­gyar párt- és kormányküldött­ség, a szabadságért, és a szo­cializmusért vívott Harc hősei­nek.” A koszorúzás! ünnepség a katonai díszegység tisztelgő menetével ért véget. Udvariassági látogatás Nicolae Ceausescunál A koszorúzás után Kádár János a delegáció tagjaival együtt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában udvariassági lá­togatást tett Nicolae Ceauses­cunál. Jelen volt a találkozá­son Ion Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke, Ion Patan, a minisztertanács el­nökhelyettese, az RKP köz­ponti bizottságának tagja, Corneliu Manéscu külügymi­niszter, az RKP KB tagja és loan Cotot, budapesti román nagykövet, az RKP KB tagja. A találkozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Délben az államtanács épü­letében megkezdődtek a ma­gyar és a román párt- és kormányküldöttség hivatalos tárgyalásai. A magyar tárgya­lódelegáció élén Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, kül­döttségünk vezetője áll. A- magyar tárgyalódelegáció tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Vólyi Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminisz­ter és Martin Ferenc hazánk bukaresti nagykövete. A román tárgyalódelegá­ciót Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke vezeti. A román küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, az RKP központi bizottsága vég­rehajtó bizottságának és ál­landó elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, Ion Patan, az RKP KB tagja, a minisztertanács elnökhelyet­tese, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminisz­ter, Teodor Marinescu, az RKP KB tagja, és loan Cotot, az RKP KB tagja, budapesti ro­mán nagykövet. Szakértőként magyar rész­ről a tárgyalásokon részt vesz Katona Isvtán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője, Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes, Barity Miklós, a Külügyminisztérium csoportfőnöke és dr. Farkas Imre, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Román részről a tárgyalóde­legáció szakértői: Octavian Groza, az RKP központi bi­zottságának póttagja, villa- mosenergia-ügyi miniszter, Ni­colae Ecobescu, az RKP KB póttagja, külügyminiszter- helyettes, valamint Gheorghe Colt, a külügyminisztérium megbízott főosztályvezetője. A tárgyalások első szaka­szának befejeztével a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a román minisz­tertanács ebédet adott az ál­lamtanács épületében a ven­dégek tiszteletére. Az ebéden — a két tárgyalódelegáció vezetőin, tagjain és szakértő­in kívül —, részt vettek a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehaj­tó Bizottságának, az államta­nácsnak a tagjai, továbbá a minisztertanács tagjai, a ro­mán központi intézmények és társadalmi szervezetek veze­tői. A szívélyes, baráti lég­körben lezajlott ebéden Nico­lae CéhüSescű és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Az ebéd után az államta­nács épületében folytatódtak a párt- és kormányközi tár­gyalások. és a világban végbement vál­tozásokat; elhatározták, hogy ezt a szerződést megkötik é6 evég- bőL az alább tanban állapodban meg: 1. cikk: A Magas Szerződő Felek a szocialista internacio­nalizmus, a szuverenitás és a függetlenseg, az egyenjogú­ság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segít­ségnyújtás elveinek megfele­lően erősíteni fogják a két állam közötti tartós baráti kapcsolatokat es sokoldalú együttműködést. 2. cikk: A Magas Szerződő Felek a szocialista államok közötti kapcsolatok, a kölcsö­nös segítségnyújtás és a nem­zetközi szocialista munka- megosztás elveiből kiindulva elmélyítik gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésüket és hozzájárulnak az együttműködés kiterjesztésé­hez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai között, valamint a többi szo­cialista állammal. 3. cikk: A Magas Szerződő Felek fejlesztik kapcsolatai­kat és együttműködésüket a tudomány, az oktatásügy, a kultúra, a sajtó, a rádió, a teleivízió, a film, az idegenfor­galom, az egészségügy és a testnevelés terén. A Szerződő Felek támogat­ják a két ország társadalmi szervezeteinek együttműkö­dését. 4. cikk: A Magas Szerződő Felek tevékenységükkel kö­vetkezetesen hozzájárulnak a szocialista országok barátsá­gának és együttműködésének fejlesztéséhez, a szocialista világrendszer egységének és össaeforrottságának erősítésé­hez a haladás és a béke biz­tosítása érdekében. 5. cikk: A Magas Szerződő Felek erőfeszítéseket tesznek az európai helyzet megjavítá­sára, Európa biztonságának és tartós békéjének biztosításá­ra, valamint az európai álla­mok közötti együttműködés és jószomszédi kapcsolatok előmozdítására. A Szerződő Felek kijelentik, hogy az európai biztonság egyik legfőbb előfeltétele a meglevő európai államhatá­rok sérthetetlensége. Kifejezik azt az elhatározásukat, hogy a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződéssel összhangban biztosítják a tagállamok hatá­rainak sérthetetlenségét. 6. cikk: A Magas Szerződő Felek következetesen folytat­ják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének politi­káját, és további erőfeszítése­ket tesznek a béke és bizton­ság megóvásáért, a nemzet­közi viszályok békés eszkö­zökkel történő megoldásáért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért, az általános és tel­jes leszerelés megvalósítá­sáért, a kolonializmus, a neo- kolortiallzmus és a faji meg­különböztetés minden formá­jának végérvényes felszámo­lásáért, valamint a népek ama jogának tiszteletben tartá­sáért, hogy maguk döntsenek sorsukról. A Szerződő Felek támogatást nyújtanak a gyar­mati uralom alól felszaba­dult, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megszilár­dítása útján haladó országok­nak. 7. cikk: Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikét valamely más állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a má­sik Magas Szerződő Fél az egyéni vagy kollektív önvé­delem természetes jogán, az Egyesült Nemzetek alapok­mánya 51. cikkének megfele­lően, minden rendelkezésre álló eszközzel haladéktalanul megadja számára mindazt a sokoldalú segítséget, beleért­ve a katonai segítséget is, amely a fegyveres támadás visszaveréséhez szükséges. Az e cikk alapján fogana­tosított intézkedésekről a Magas Szerződő Felek hala­déktalanul tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Biztonsági Tanácsát, és az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el. 8. cikk: A Magas Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztat- ' iák egymást és tanácskoznak a két állam közötti együtt­működés fejlesztéséről, vala- - mint az őket érintő nemzet­közi kérdésekről. 9. cikk: A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy a hatá­lyos nemzetközi szerződések­ben vállalt kötelezettségeik nincsenek ellentétben e szer­ződés rendelkezéseivel. 10. cikk: Ez a szerződés a megerősítő okiratoknak Bu­dapesten történő kicserélése napján lép hatályba Ez a szerződés húsz évig marad érvényben. A szerző­dés hatálya további öt-öt év­re meghosszabbodik, ha azt valamelyik Magas Szerződő Fél bármely lejáratot tizen­két hónappal megelőzően kö­zölt értesítéssel fel nem mondja. Készült Bukarestben, az 1972. év február hó 24. nap­ján, két eredeti pé'ldány- . ban, mindegyik magyar és ro­mán nyelven; mindkét nyel­vű szöveg hiteles. A Magyar Népköztársaság nevében: Fock Jenő A Román Szocialista ! Köztársaság nevében: i Ion Gheorghe Maurer Szívélyes eszmecsere és aláírás Félbeszakad a párizsi konferencia? A tárgyalásokon őszinte, elvtársi, szívélyes légkörben folytattak eszmecserét a két ország, a két nép, a két párt kapcsolatainak, együttműkö­désének sokoldalú továbbfej­lesztéséről. Délután — a csütörtöki tár­gyalások befejezését követően — az államtanács épületének ^.nyárban úszó szalonjában ünnepi külsőségek között ke­rült sor a magyar—román ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírására. Az ünnepé­lyes aktust a Román Televízió egyenes adásban közvetítette. A nagy jelentőségű doku­mentumot Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagja, a minisz­tertanács elnöke írta alá. Az aláírás után, a jelenle­vők nagy tapsa közben Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurer melegen gratulált egymásnak, s a két tárgyalóküldöttség ve­zetői és tagjai szintén szívé­lyesen köszöntötték egymást. Ezután Ion Gheorghe Mau­rer lépett a mikrofonhoz. A román minisztertanács el­nökének tapssal fogadott sza­vai után Fock Jenő mondott beszédet. Fock Jenő szavait meleg tapssal fogadták az ünnepé­lyes aktus résztvevői. A két ország közötti barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásánál megjelent Kádár János vezetésével a magyar párt- és kormánykül­döttség, továbbá a román tár­gyalódelegáció, élén Nicolae Ceausescuval. Az aláírásnál román rész­ről jelen voltak továbbá az RKP Központi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságénak és állan­dó elnökségének tagjai, a köz* ponti bizottság titkárai, a központi bizottság és a kor­mány tagjai. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság attól az elhatározás­tól vezetve, hogy állandóan erősítsék és fejlesszék a két szomszédos szocialista állam tartós barátságát, együttmű­ködését és kölcsönös segítség­nyújtását; hangsúlyozva az 1948. ja­nuár 24-én aláírt magyar— román barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződésnek a két állam kapcsolatai fejlődésében be­töltött szerepét; abban a meggyőződésben, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság ' kapcsolatainak fejlesztése megfelel a két or­szág népei, valamint minden szocialista állam alapvető érdekeinek és hozzájárul a szocialista világrendszer egy­ségének és összeforrottságá- nak erősítéséhez;, tudatában annak, hogy a szocialista államok nemzet­közi szolidaritása a társadal­mi rend közösségén, a célok és az alapvető törekvések egységén, az imperializmus és a reakció elleni harc közö6 érdekein alapul; szilárdan elhatározva, hogy hozzájárulnak Európa béké­jének és biztonságának meg­erősítéséhez, a különböző tár­sadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fejlesztéséhez, és hogy fel­NÓGRÁD — 1972. február 25„ péntek lépnek az imperializmus, a revansizmus és a militariz- mus ellen; kifejezésre juttatva azt a szilárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én, Varsó­ban aláírt, a NATO katonai csoportosulásának fenyegeté­sére válaszként megkötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés rendelkezéseivel össz­hangban járnak el, annak ér­vényességi időszakában; követve az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmá­nyában meghirdetett célokat és elveket; figyelembe véve a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság szo­cialista építőmunkájának és együttműködésének tapaszta­latait, valamint az Európában A Vietnamról folyó párizsi konferencia csütörtöki, 145. ülése váratlanul rendkívül rö" vid ideig tartott. Az ülés ele­jén a VDK és a DIFK kép­viselői bejelentették, hogy tiltakozásul a legutóbbi ame­rikai bombatámadások és a konferencia munkájának amerikai részről megnyilvá­nuló rendszeres szabotálása ellen, felfüggesztik a 145. ülést, javasolják, hogy a kon­ferencia következő ülését március 2-án tartsák meg. A mindössze 17 percig tar­tó ülés után Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni rezsim képviselője kijelentette: a sai­goni küldöttség véleménye szerint a jövő héten sem kel­lene folytatni a tárgyalást. A konferenciát követő saj­tóértekezleten az amerikai szóvivő azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és szö­vetségesei megvizsgálják majd azt a kérdést, vajon van-e még egyálatlán értelme a jelenlegi formában folytat­ni a párizsi értekezlet munká­ját. Ugyanakkor nem tartja kizártnak azt sem, hogy a konferencia a jövő hét csü­törtökön ismét összeülhet, mint ahogy a VDK és a DIFK küldöttsége is javasolta. A DIFK küldöttségének szó­vivője sajtóértekezletén hang­súlyozta, a DIFK és a VDK küldöttségei azért határozták el teljes egyetértésben a csü­törtöki ülés felfüggesztését, hogy így nyomatékosan tilta­kozzanak az ellen a helyzet ellen, amelyet a Nixon-kor- mány magatartása idézett elő mind Indokínában, mind a párizsi értekezleten. (MTI) Angela Davis szabad Tizenhat hónapi fogság után szerdán kiszabadult kalifor­niai börtönéből Angela Da­vis. A nap folyamán Richard Amason bíró úgy döntött, hogy 102 500 dolláros óvadék ellenében a tárgyalásig sza­badlábra helyezi a néger pol­gárjogi harcost. Davis védői azzal érveltek, hogy — miután Kalifornia államban nemrég eltörölték a halálbüntetést — többé nem érvényes az a rendelkezés, amelynek értelmében „főben járó bűn elkövetésével vá­dolt” személyeket még óvadék ellenében sem lehet kienged­ni a börtönből. A bíró elfo­gadta az érvelést, egyben el­utasította a vád képviselőjé­nek javaslatát, hogy várják meg, amíg a halálbüntetés el­törléséről szóló törvény a jö­vő hónapban érvénybe lép. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) végrehajtásáról intézkedő kormányrendeletek tervezetét. A kormány megvitatta és el­fogadta ezeket, majd úgy ha­tározott, hogy a törvényjavas­latot az országgyűlés legköze­lebbi ülésszaka elé terjeszti. A Minisztertanács az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter előterjesztésére rende­letet hozott az építéstervezési jogosultság szabályozásáról. A kormányrendelet értelmében építéstervezést fő tevékeny­ségként csak erre a célra lét­rehozott szervezetek végez­hetnek. A kiegészítő tevé­kenységként folytatott építés- tervezést az új jogszabály nem korlátozza, csupán meg­felelő szakmai és jogi kere­tek között tartja. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a munkaügyi mi­niszter és a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről. Az 1972. április 1-én ha­tályba lépő kormányrendelet szerint a kötelező biztosítás kiterjed a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, az egyé­nileg gazdálkodókra, az egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek tagjaira, valamint az egyéb jövedelemadó fizeté­sére kötelezett személyekre, akik eddig betegségi biztosí­tással nem rendelkeztek, vagy önkéntes alapon vettek ebben részt. A kormány határozatot ho­zott a Budapesti Nemzetközi Vásár végleges területének kijelölésére. A Budapesti Nemzetközi Vásárt a mező- gazdasági kiállítás területére telepítik át, ahol az eddiginél kétszer nagyobb vásárterület, korszerűbb pavilonállomány és közszolgáltatási berendezés áll rendelkezésre. A Városli­getet újból a fővárosi lakos­ság pihenőparkjává alakítják át, a lágymányosi területet pedig egyetemi beruházások céljaira adják át. A kormány a munkaügyi miniszter javaslata alapján megtárgyalta azoknak a szak­máknak a helyzetét, amelyek­re jelenleg kevés szakmun­kástanuló jelentkezik, s á szükséges intézkedésekre ha­tározatot hozott. Negyvenhá­rom szakmában a vállalatok kétszeresére emelhetik a tár­sadalmi ösztöndíj összegét, e szakmák utolsó éves tanulóit meghatározott feltételek mel­lett az egész tanév folyamán szakmunkásbérben lehet fog­lalkoztatni, nagyobb arányú kollégiumi elhelyezést bizto­sítanak számukra. A 43 szak­mán belül húszban e kedvez­ményeken túl 1972 szeptembe­rétől havi 200 forintos ösztön­díj-kiegészítés is bevezetésre kerül. Ezekben az úgyneve­zett hiányszakmákban foko­zottan kell szorgalmazni a felnőtt segéd- és betanított munkások szakmunkásképzé- 1 sét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom