Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
Törvény a szövetkezetekről El munkaiénak pihenéshez ualo fogja A társadalom fokozódó segítése mellett a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősödésének lett az eredménye, hogy a szövetkezeti törvény és a tsz-jogszabályo- kat mód.osító rendelkezések több területen kiterjesztették, más területen pedig világosabban, egyértelműbben határozták meg a termelőszövetkezetekben tagként végzett munka értékét, a tagoknak a pihenéshez és a fizetett szabadsághoz való jogát. A termelőszövetkezeti tagoknak is régi jogsérelmet orvosolta a szövetkezeti törvény azzal a szabályával, amelyben egyértelműen megállapítja: a szövetkezetben tagsági viszonyban végzett munka egyenrangú a társadalmi tulajdon más formája tereiében végzett munkával. Világosan kimondja továbbá azt is: a munkában töltött idő utáti járó jogok szempontjából altár szövetkezeti tagként, altár alkalmazottként dolgozik, azonos elbírálás alá esik. A munka egyenrangúságát kimondó rendelkezésekből a jövőre vonatkozóan, különösen a társadalmi elismerés nagyon. sok kérdése tekintetében, messzemenő következtetéseket még karai volna levonni. Ezek a kérdések a törvényre épülve folyamatosan, külön jogszabályokban nyernek rendezést. A termelőszövetkezeti jogszabályok módosítása során azonban már most egész sor olyan, ma is élő és sürgető kérdés került rendezésre, amelyek megismerése külön magyarázat nélkül is sok problémát tisztázhat. 1 Azt az alapigazságot kifejező szabályt, amely szerint jogokat csak az a tag követelhet, aki kötelezettségét is teljesítette, az új jogszabályok még inkább megerősítették. A legfontosabb kötelesség, a rendszeresen és jó minőségben, személyesen végzett munka mennyisége lesz a jövőben is. Az új jogszabályok a munkaviszonyban álló dolgozókhoz hasonlóan egyes jogosultságok biztosítását kötelezően előírja, mások megadását pedig a munkában, példamutató magatartásban elért eredmények jutalmazásaként, a szövetkezet belső Igazgatási szerveinek, belső szabályainak a hatáskörébe utalja. Az eddigi szabályok szerint a huzamosabb időn át, napi tíz órán túl teljesítők részére szabadnap, vagy pótlék fizetésének az eldöntése a vezetőség hatáskörébe volt utalva. Tekintve, hogy ezt a lehetőséget nem sok helyen használták ki, a módosító jogszabály kötelezővé tette, hogy azoknak a tagoknak, vagy családtagoknak, akik a megállapított munkaidejükön túl teljesítenék munkát — túlmunka —, a munkarend rendelkezéseitől függően, vagy túimunkadíjat kell fizetni, vagy szabad időt kell biztosítani. Ennek a szabálynak az érvényesítéséhez viszont a munkarendben legalább munkakörök szerint meg kell állapítani a napi munkaidőt. Természetesen ez a szabály az állandó beosztásban foglalkoztatott — például állatgon- d.ozók — tagok heti pihenőnaphoz való jogát nem érinti. Különböző értelmezések érvényesültek — legtöbbször a tag hátrányára — a fizetett szabadság mértékének a kiszá mításámál is. Az új jogszabály ezt a kérdést is egyértelműen tisztázta. Érvényében meghagyta azt a szabályt, mely szerint a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos mértékű fizetett szabadságra csak az a tag jogosult, aki az előző évben 250 tízórás munkanapot ledolgozott. Kimondja azt is, hogy a fizetett szabadság alap- és pótszabadságból áll, amelyet a munkaviszonyban levő dolgozókra érvényes szabályok szerint kell kiszámítani. Vagyis: az a tag, aki az előző évben 250 tízórás munkanapot ledolgozott, jogosult 12 munkanap alapszabadságra és minden nyugdíjévnek számító két év után, egy munkanap pótszabadságra, amely azonban évi 12 munkanapnál, összesen 24 munkanapnál több nem lehet. A munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos módon került szabályozásra — teljesen új szabályként — az új tagoknak a belépés évében való jogosultsága is olyképpen, hogy az egyébként jogosult alap- és pótszabadság arányos része megilleti az új belépő tagot akkor, ha a belépéstől számított hat hónapon át, havonta legalább 21 tízórás munkanapot folyamatosan ledolgozik. Az új belépő tagot tehát az azonos évben végzett munkája alapján kell fizetett Szabadságban részesíteni. A tagok művelődésénél?, szakmai képzésének elősegítését szolgálja az az új rendelkezés, amely előírja, hogy a vezetőség engedélyével továbbtanuló tagot a jogos fizetett szabadságon félül, munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság is megillet». Ennek mértékét a képzés szintjének megfelelően külön jogszabályok állapítják meg. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a termelőszövetkezet alapszabályi rendelkezése alapján a kiváló munkát végző, példamutató magatartást tanúsító, vagy állami kitüntetésben részesülő tagjai részére a jogosult szabadságon felül 12 munkanapot meg nem haladó jutalomszabadságot biztosítson az üzem. Külön kiemeli a jogszabály, Hogy a gyermekes anyák és a 18. életévüket még be nem töltött — folyamatosan dolgozó — tagok a munkajogi szabályok alapján, is jogosultak pótszabadságra. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó anyának az általa gondozott három 18. éven aluli és munkaviszonyban még nem álló gyermeke után évi két és minden továbi ilyen gyermek után további, évi két-két napi pótszabadság jár az egyébként jogosult pótszabadságon felül. A fiatalkorú tsz-tag 16. évi életkorig évi 12, 18. évi életkorig pedig évi 6 munkanap pótszabadságra jogosult, utoljára még abban az évben is, amelyben a gyermek a 16., illetve 18. évi életkorát betölti. A jogszabály szerint ezeket a törvény biztosította kedvezményeket akkor is ügyeimbe kell venni, ha a 250 tízórás munkanapot nem teljesítették, de a termelőszövetkezet alapszabályi rendelkezése alapján a 150, illetve a 100 tízórás munkavégzés esetén is biztosít fizetett szabadságot. Az eddigi gyakorlat szerint még vezetőknél is előfordult hogy fizetett szabadságukat pénzben fizették ki. Az új jogszabály nagyon határozottan kimondja, hogy fizetett szabadságot csak a tagsági viszony megszűnése, tényleges katonai szolgálatra való bevonulás és nyugdíjaztatás esetén lehet pénzben megválta ni. Más esetekben a jogosultság évében kell a szabadságot letölteni. Teljesen új a jogszabálynak az a rendelkezése is amelyben alapszabályi rendelkezéstől függően lehetővé teszi a törzsgárdatagság bevezetését, olyképpen, hogy az öt éve, esetleg a tíz éve húsé gesen és becsületesen dolgozó tagok részére kitüntető jelvényt, illetve tagsági pótlék fizetését lehet rendszeresíteni, amelyből a nyugdíjas tagokat sem lehet kizárni. A tagsági pótlékot, amely a 3 szá zalékot nem haladhatja meg, a dolgozó tagoknak munkadíjuk után, a nyugdíjasoknak pedig nyugdíjuk összege alapján kell fizetni Dr. Jónás Sándor Ű/ lengyel textilközpont A lengyel könnyűiparnak az 1975-ig terjedő időszakban jelentős és nehéz feladatokkal kell megbirkóznia: a könnyűipari minisztériumhoz tartozó üzemek piaci árutermelését több mint 50 százalékkal kell emelni. A legnagyobb termelésnövekedést a következő ágazatokban tervezik: a kötöttáruüzemek 50 százalékos, a harisnyagyárak 45 százalékos, a konfekció- és ruhagyárak 40 százalékos, a cipőgyárak 35 százalékos, a selyem- és bútortextilgyá- rak 35 százalékos termelés- növekedést irányoztak elő. A lengyel könnyűipar legrégibb és legnagyobb központjában, Lodz városában megkezdték a hatalmas Teofilow-kombinát építését. Az NDK-ból, az NSZK-ból és Svájcból behozott gépeken évente 16 millió méter kötött anyagot állítanak majd elő a kombinátban. A soron levő ötéves terv időszaka alatt a lengyel könnyűipar évente csaknem tízmilliárd zloty értékben importál nyersanyagokat és félgyártmányokat. A termelés emelése ezzel párhuzamosan lehetővé teszi a 90 százalékos exportnövekedést. A lengyel könnyűipar termékei eljutnak majd a hagyományos piacokra, köztük az Egyesült Államokba és Kanadába, számos más tőkésországba, a fejlődő országokba és a szocialista országokba. A legnagyobb mennyiségi növekedés a Szovjetunióba irányuló kivitelben jelentkezik. Húsz méter különbség Kovácsi K. Jánost, a vállalat álhipohonderét, aki félt az erős nyári napsütéstől, kérésére novemberben beutalták egy egész éven át nyitva tartó üdülőbe. És ezzel megkezdődött a portás mártíromsá- ga. — Legyen szives déli fekvésű szobát adni — kérte Kovácsi. — Tessék, itt a földszinti 12-es. Tíz perc múlva Kovácsi visszarohant a portáshoz. Kérem, a szoba nem déli, hanem délkeleti fekvésű. — Sajnálom, most nincs időnk az üdülőt megfordítani. — Ne tessék tréfálni, mert panaszt teszek a szakszervezetben! Biztosan van kimondottan déli fekvésű is! ■— Nincs, mert az építész 1913-ban, amikor az üdülő épült, nem gondolt erre. El lenben van egy északnyugati fekvésű szoba. — Akkor kérem azt. Üjabb tíz perc múlva ismét jelentkezett: — Más szobát kérek, mert az ablak dombra néz. Én a tájat akarom látni. — Tessék a kilences. Földszinten van, de az ablakból gyönyörű a kilátás. Adok iránytűt, tessék tudományosan is meggyőződni arról, hogy milyen fekvésű. Kovácsi délben hőmérőt tett a levesbe és visszaküldte; — Csak 22 fokos levest szabad ennem... A vállalatnál, az üzemi ebédlőben is tekintettel vannak a gyomromra! Másnap már mindenki ismerte Kovácsit, aki az ebédlőben kinyitotta az ablakot, mert nem volt levegő, azután nyomban becsukta, mert huzat volt, felgyújtotta az ösz- szes villanykörtéket, mert homályos volt a terem, aztán eloltotta, mert a nagy világosság bántotta a szemét.- Az ételt mosolyogva tették eléje: — Tessék, a borjúpörkölt 21 fokos... Eltelt három nap és Kovácsi ismét kéréssel jelent meg a portásnál. — Éjjel telihold volt és pont az én ágyamra sütött. — Le kellett volna húzni a redőnyt. — Akkor nem .jön be a levegő. Erre nem gondol a szak- szervezetben az üdülési felelős? — Adjak holdmentes szobát? — Kérek! Másnap újra ott állott1 a portás előtt. — Hold-ügyben óhajt valamit? — kérdezte az félénken. — Nem, szeretnék a második emeletre költözni. — Miért? — Most jutott eszembi hogy az üzemi orvos nem 500 hanem ötszázhúsz méter fe letti magaslati levegőt ren delt! Palásti László és spanyol Flamenco együttese március hónapban a Fővárosi Nagycirkuszban. Előadások: mindennap este fél 8 órakor, szombat délután fél 4 órakor is. Vasárnap csak 1 előadás: délután fél 4 órakor. Beruházók figyelem! Átadjuk különböző beruházási célok megvalósítására alkalmas 120x180 m méretű, Rétság község közművesített ipartelepén a 2. sz. főútvonal mellett levő tereprendezett területünket. Érdeklődni lehet: Finom- kerámiaipari Művek' létesítmény-főmérnökség, Pátro- vits György. Telefon: 475-132. n Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 14—16 éves általános Iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ÁLLVANYOZÖ, VAS- ɧ FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS. FAPADLŐZÓ ÉS MŰANYAG BURKOLÓ, központifűtés-szerelő, víz- és gAz- VEZETÉK-SZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, SZOBAFESTŐ ÉS MAZOLŐ. ÜVEGEZŐ. ÉPÜLETBURKOLÓ (H). MŰKŐKÉSZÍTÖ, VASBETONSZERELŐ. VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS. TETŐFEDŐ, Jelentkezni lehet az alábbi címen: Budapest. XXI.. Csepel. Kiss János altb. u. 19—21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat. Hirdessen a NÓGRÁD-ban! biztos és Önsegélyző csoport MINDEN MUNKAHELYEN \
