Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
ÁFÉ$Z*efnb mérlegre Tűt az egy az évi áruforgatom Torvény a axovethrxetekrol Önkormösipcat, Bs<nfasl«ör-ní»v0©l«eslfÉ3© Megyénk ÁFÉSZ-ei a múlt évben összesen egymilliárd 205 millió forint értékű áruforgalmat bonyolítottak le. Ez közel 88 millió forinttal több az előző évi forgalomnál. A bázishoz viszonyított legnagyobb forgalmi felfutást a kisterenyei, a nádújfalui, a nagyoroszi és a balassagyarmati szövetkezet érte el. A két legnagyobb szövetkezet áruforgalma — a pásztói és a szécsényi — viszont nem éri el a 7,9 százalékos megyei átlagfelfutást sem. A megye harmadik legnagyobb szövetkezete — az egyesülés után — a rétsági. Ennek az 1971. évihez viszonyított forgalma elérte a 8,8 százalékot, tehát fölötte van a megyei átlagnak. A bázishoz viszonyított legalacsonyabb forgalmat a magyarnándori és az érsekvadkerti szövetkezet bonyolította le. Az áruforgalmat részleteiben értékelve meg" állapítható, hogy az élelmiszernél összességében több mint 10 százalékos az emelkedés. Itt a legtöbbet a kisterenyei ÁFÉSZ érte el. A legalacsonyabb élelmiszer-forgalom a drégelypa- lánki és a nézsai szövetkezetnél volt. A vegyesiparcikkekből szövetkezeteink a múlt évben összesen 374 xníüió forint forgalmat bonyolítottak le, 42 millióval többet az 1970. évinél. A legnagyobb forgalmat ezekből a cikkekből a kisterenyei, a nádújfalui és a nagyoroszi szövetkezet érte el. Bázis alatt a mátraveye- bélyi, az érsekvadkerti éi a magyarnándori szövetkezet teljesített. Tüzelő- és építőanyagból szövetkezeteink 71.5 millió forint forgalmat értek el, 7 A totó 8. heti eredménye 1. Cagliari—Torino 2 1:2 2. Catanzaro—Sampdoria 1 1:0 3. Fiorentina—Atalanta 1 2:0 4. Tntei*—Roma X 2:2 5. Juventus—Mibn X 1:1 ß. Lanerossi—Bologna 2 2:3 7. Mantova—Verona 1 1:0 3. Napoli—Varese 1 3:0 9. Foggia—Reggiana X in 10. Lazio—1Ternana X 1:1 11. Livorno—Monza 1 1:0 12. Modena—Palermo 2 0:1 13. Taranto—Brescia +1 1 1:0 14. Catania—Cesen a *• 1 1:0 Jt ß. heti totóeredmények az illeték levonása után a következők: 13 talélatos 2 darab, nyereményük 201 332 forint. 13 Dlusz 1 találatos 2 darab, nyereménvük 350 467 forint. 12 találatos 163 darab. 3284 forint. 11 találatos 2953 darab. 182 forint. 10 találatos 23 858 darab. 34 forint. (MTI) millióval többet mint az 1970. évben. A szövetkezeti vendéglátás forgalma az elmúlt évben 288 millió forint volt. ami csupán 12 millióval haladja meg a bázist. Ezen belül a drégelypalánki és a mátr raverebélyi szövetkezet bázis alatt teljesített és megyénk legnagyobb szövetkezete, Pásztó is csupán töredék százalékkal haladta meg a bázisszintet. A legnagyobb forgalmat a litkei és a nézsai szövetkezet bonyolította le. A vendéglátóipari foi'ga- lom összetételét illetően megállapítható, hogy az előfizetéses étkezés értéke 10 százalékkal emelkedett, az étlap szerinti étkezés értéke pedig közel 15 százalékkal csökkent. Ennek következtében a meleg étel összes bevétele 6 százalékkal kisebb a bázisnál. Érsekvadkert, Salgótarján, Kisterenye alig valamivel több forgalmat bonyolított le meleg ételből, mint a bázisforgaiom fele. A sziráki szövetkezet teljesítése viszont közel 60 százalékkal, a litkei 35 százalékkal, a mátraverebélyi 70 százalékkal haladta meg a bázisforgalmat. Megyénk szövetkezetei az előzetes számítások szerint az 1971-es évben 44—45 millió forint tiszta nyéresé- get produkáltak. A fogyasztási szövetkezetek 1971. évi felvásárlási munkája kevésbé számottevő. Az elmúlt évben burgonyából, zöldségféléből, gyümölcsből és vegyescikkekből összesen 530 vagont vásároltak fel, csaknem 100 vagonnal kevesebbet a tavalyelőttinél. Ezen belül a vegyescikkek meny- nyisége 360,3 vagon volt, ami 70 vagon csökkenést jelent. Kevesebb volt a felvásárlás mennyisége szalmából, gyógynövényből, szénából és tojásból. Ezzel szemben 10 vagonnal több mézet, közel 5 vagonnal több csigát, 0,8 vagonnal több tollat és 35 vagonnal több egyéb árut vásároltak feL A szövetkezetek saját ipari termelési értéke az előzetes felmérések szerint mintegy 27 millió forint. Jelentős termelési értéket képvisel a salgótarjáni sósrúd- üzem, a balassagyarmati sütőipari tevékenység, a pásztói asztalos- és lakatosműhely. Az 1971. évi beruházás értéke az ÁFÉSZ-eknél majdnem 31 millió forint és 25 millió forint értékben kezdtek meg olyan beruházásokat, amelynek jelentős része 1972-re áthúzódott. Ilyen beruházások: Rétságon a Börzsöny Kisvendéglő átépítése, Romhányban és Bujákon ABC-áruház, Ho- mokterenyén bisztró, Né- zsán vegyes- és italbolt, Endrefalván bisztró. Ezeken kívül Pásztón — társulásos alapon — mintegy 5 millió forint költséggel gépkocsiszervizt építenek. Az ÁFÉSZ-ek az 1971. évi beruházásaik megvalósításához 2,9 millió forint bankhitelt vettek igénybe, a megyei közös fejlesztési alapból 1,2 millió forint dotációt és 5,8 millió forint kölcsönt kaptak támogatásként A mezőgazdasági termelő- «tóvetkezetak sokban különböznek a többi szövetkezetektől Ez nemcsak céljában, szervezettségében, hanem abban is megmutatkozik, hogy működését, gazdálkodását olyan ma is élő, alapjaiban megfelelő jogszabályok szabályozták, mint az 1967. évi III. törvény és végrehajtási rendeletéi. Az 1971. évi III. törvény éppen ezért ezeket a jogszabályokat nem helyezte hatályon kívül, az egész szövetkezeti mozgalomra olyan elveket és szabályokat állapított meg, amelyek a tsz-ekre is érvényesek. Nyilvánvaló, hogy a tsz-törvényt és végrehajtási rendeletéit is ezekkel az elvekkel és szabályokkal összhangba kellett hozni Egyben módosításra, kiegészítésre kerültek azok a részek is, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján korszerűsítésre szorultak. A szövetkezeti törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezeteit szervezeti felépítését alapvetően nem változtatta meg. A szövetkezeti tagok tulajdonosi egyben dolgozói viszonyának megfelelően azonban növelte az önkormányzati szervek, testületek hatáskörét, é6 ezzel együtt felelősségüket is. Az eddigi szabályozás szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe csak a tisztségviselők megválasztása, visszahívása, elmozdítása, illetve velük szemben kártérítési és fegyelmi jogitör gyakorlása, valamint a függetlenített tisztségviselők munkadíjá- nak megállapítása tartozott. A szövetkezeti törvény, illetve a tsz-törvényt módosító jogszabályok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalták a magasabb beosztású vezetők — főagronómus, főkönyvelő, jogtanácsos, állatorvos — munkadíjának megállapítását, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük kérdésében való döntés jogát függetlenül attól, hogy feladatukat taesági, vagy munkaviszony alapján Iá1ják-e el. E szigorítással a jogszabály elsősorban nem a becsületes vezetők többségének munkája által megérdemelt munkadíját kívánta csökkenteni, vagy termelési értékben realizálódó jövedelmét korlátozni, hanem a helyenként még feltűnő harácsoló típusú vezetőknek a közvéleményt esetenként felháborító túlzott, a végzett munkával arányban nem álló díjazásának, jogtalan jövedelem szerzésének gátat vetni. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott ez ideig a tagfelvétel és a kilépési kérelmek elbírálása olyképpen, hogy a hozott döntések ellen jogorvoslatért fordulni sehová sem lehetett. Aa új módosító jogszabályok a tagfelvételi kérdésekben való döntés jogát a vezetőségre ruházta át abból a meggondolásból, hogy a vezetőség jobban ismeri a termelőszövetkezet munkaerőgondjait. Ezen túl pedig gyakrabban ülésezik, így gyorsabban és rugalmasabban tudja elbírálni a belépési kérelmeket Űj szabályként került bevezetésre az is, amely szerint alapszabályi rendelkezésként a kilépéshez a vezetőség hozzájárulása is elégséges. Továbbá, hogy kilépésnél bevezette az úgynevezett felmondási időt, amelyet az alapszabályban kell meghatározni és hat hónapnál több nem lehet. A vezetőség elutasító határozata ellen garanciaként mindkét esetben lehetővé teszi a jogszabály a közgyűléshez való fellebbezés jogát. A tagsági viszony létesítésével függ össze az az új szabály, amely szerint a munkaviszony-létesítési lehetőséghez hasonlóan 16 évről 14 évre szállította le a rendes tagnak felvehető fiatalok korhatárát azzal a kikötéssel hogy a kérelmező fiatal az általános iskolát eredményesen elvégezte, vagy az iskola rendszeres látogatása alól felmentést kapott. A 16 éven aluli személyek belépéséhez ezen túl még a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Ezt a szabályt nemcsak azért kell üdvözölni, mert megszünteti a megkülönböztetést a munkaviszony és tagsági viszony létesítésének lehetősége között, hanem azért is, mert az általános iskolát eredményesen befejező, de középiskolában továbbtanulni nem szándékozó falusi fiatalokat nem zárja ki abból a lehetőségből, hogy iskolájuk elvégzése után helyben, tagsági viszony alapján vállaljanak munkát, vagy szerezzenek valamilyen mezőgazdasági szakmai képesítést A legtöbb esetben alapító, de már nyugdíjas, járadékos, vagy tartósan távol levő tagok tagsági jogainak csorbítását jelentette a régi jogszabálynak az a tétele, hogy a közgyűlésről való távolmaradásukat — napirenden szereplő kérdések fontosságától függetlenül — a határozat képességmegállapításakor figyelmen kívül kellett hagyni. Egyes helyeken ez azt eredményezte, hogy mellőzték őket és legtöbbször meg sem hívták a közgyűlésekre. Az új módosító jogszabály ezt a jogsérelmet orvosolva kimondja, hogy az egyesülés, szétválás, átalakulás, vagy megszűnés — vagyis a szövetkezet életére alapvető kérdések döntésénél —, valamint a küldöttgyűlés határozatképességének megállapításánál nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. Véleményükre. állásfoglalásukra ugyanúgy kell számítani, mint bármely fiatalabb tag véleményére, állásfoglalására. Az új jogszabály a vezető testületekre és azok tagjaira nemcsak fokozottabb feladatokat és felelősséget hárít, hanem eredményes, az egész tagság érdekében kifejtett munkájuk elismerése és védelme tekintetében garanciákat is biztosít, amikor kimondja, hogy a tisztségviselők. a döntőbizottságok és a nőbizottságok tagjait megbízatásukkal összefüggő feladatok elvégzésének idejére munkadíjtérítésben kell részesíteni. Kimondja a jogszabály továbbá azt is, hogy a megbízásuk tartama alatt és ezt követő egy éven belül más munkakörbe, vagy más munkahelyre csak a közgvűlés előzetes hozzájárulásával lehet áthelyezni, vagv ezen munkaköréből leváltaná. Dr. Jónás Sándor Jól sikerült ifjúsági bált rendeztek Kisterenyén a gimnáziumban. A bál rendezője az iskola üruzsba klubja szovjet vendégeket is meghívott az iskolába. Jó hangulatban, kitűnően szórakoztak a fiatalok. Képünk a tombolahúzáson készült Fonodái munkára felvessünk fonó $z akimmé ósnőkal, női betanul 5 kai. 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba, Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 Ft. Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfimunkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is » adunk. Cím; Pamuttextil Művek Fonógyára, Budapest, XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. fi Pest megyei AlBnmi Építőipari Vállalat FELVESZ 14—16 éves általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalokat ipari tanulónak az alábbi szakmákra: KŐMŰVES. ÁCS-ALLVÁNYOZŐ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS. FAPADLÖZÖ ÉS MŰANYAG BURKOLÓ. KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐ VÍZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ VILLANYSZERELŐ, SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ. ÜVEGEZŐ. ÉPÜLETBURKOLÓ ÍH) MÜKŐKÉSZlTŐ, VASBETONSZERELŐ. VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS. TETŐFEDŐ, Jelentkezni lehet az alábbi címen: Budapest. XXI.. Csepel. Kiss János altb. u. 19—21. A vidékiek részére tanulóotthont, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat ad a vállalat. A Köz^|HÍ2c(£pfíő Valin Isit 1972. szeptember 1-ével IPARI TANULÓKAT ISKOLÁZ BE az alábbi szakmákban: kőműves, ács>»l? ványoző, vasbetonszerelő, bádogos, műi« öves. Kollégiumi ellátás. Érdeklődés telefonon: 328-137, 328-114, 328-179, Jelentkezés levélben, címünk: KÖZÉPÜLETÉPlTÖ VÄLLALAT Budapest. V., Monár u. 19.
