Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

Jonatánnak nevezik Hans von Muldau munkatársai a felvételünkön látható fémkart, a Darmstadt melletti Rossdorfban közösen megszerkesztett gépember első darabját. A 39 éves mérnök reméli, hogy már a nyolcvanas évek végén ilyen gépemberekkel lehet majd helyet• testteni a futószalagok mellett dolgozó munkásokat. Muldau robotemberének keze az em­beri kéz mintája nyomán készült el, A csontokat fémrészek helyettesítii£, az izmokat kis mo­torok és az ujjak helyébe acélhuzalokat építettek be. Jonatán egy előzetesen programozott elektronikus agytól kapja parancsait. A szaknyelven manipulátoroknak nevezett kéttagú karokat már huzamosabb ideje alkalmazzák az emberek számára veszélyes munkáknál, így többek között a magkutató laboratóriumokban. Muldau öt tagból álló fémkezének sorozat- gyártására hamarosan sor fog kerülni. A rendkívüli precízióvtH megszerkesztett kézutánzat­tal a legkomplikáltabb műveleteket is el lehet majd végeztetni Földi erőforrások felmérése Taríósabb gumikesztyűk a világűrből Ez év tavaszán indul be az amerikai ERTS'program, amely a Föld ..erőforrásainak”, ener­giájának, ásványi kincseinek, mező- és erdőgazdasági tarta­lékainak felmérését célozza. A; NASA illetékesei jelenleg 135 elfogadott tervet tanulmá­nyoznak, amelyeket 22 ország szakértői terjesztenek elő. Az első ERTS-hold három francia programot teljesít majd. Egy­részt a francia—atlanti partok üledékes zónáit méri a világ­űrből. másrészt Franciaország délnyugati térségében vegetá­ciós térképet készít, illetve a Rhone-delta vidéket földraizi. kartográfiai és demográfiai szempontból vizsgálja­Az első ilyen holdat, az ÉRTS A-t a tervek szerint 1972.. nyarán állítják pályára, 910 'kilométer keringési ma­gasságban. Ezt még két ERTS- hold követi, amelyeket szintén földi bázisokból lőnek fel. A tervek szerint a negyedik ERTS-holdat az 1973-ban, már keringő amerikai Skylab űrla­boratórium fedélzetéről jut­tatják pályára 435 km ma­gasságban. Az első ERTS-hold súlva 950 kg lesz. A holdakat kü­lönféle műszerekkel, tv- és fotókamerákkal, radarberem dezesekkel szerelik fel. A vastag, Ipari és háztartási cé­lokra használa­tos gumikesz­tyűk éra vi­szonylag magas, ami annak tu­lajdonítható. hogy a gyártás techno- Jógié;« Kevéssé termelékeny. Jól­lehet a gumi­kesztyű nem a képen látható ..egyedi’! módon készül, de a mártogatással való formára felvl telt • végered­ményben ugyan­így viszik vég­hez, csak egy­szerre sok mun­kadarabon. Ér­dekes dolog, hogy a műanyag máig sem tudja kiszorítani a vé­dőkesztyűk gyártásánál a gumit (habár vékbny műanyagfóllából is készítenek Un. egyszer hasz­nálatos kesztyűket.) Ennek a műanyagok rosszabb hőállóságá­ban, kisebb rugalmasságában és simulékonyságában keresendő á magyarázata. A gumikesztyűk — néhány évtizeddel ezelőtti előd­jeikkel ellentétben — ma már Igen tartósak, nem szórja őket ki a köröm. kevésbé „öregszenek" és töredeznek a használat során. Kevesen hinnék, hogy ebből az egyszerű használati cikkből mii- ] liós nagyságrendű még egy kis ország fogyasztása is. Legna­gyobb mennyiségben a gyógyászat igényli. TUDOMÁNY, TECHNIKA rSSSSSSYSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSV/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/'SSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ'SS/S*' gdSüf^rcte-Bc utalás H@§gg«smSsölclcel Napjainkban igen. sok szó esik az időjá­rásról, a kiszá­míthatatlan nyarukról és az olyan fur­csa őszről, ami­kor hideg és enyhe levegő­tömegek válto­gatják egy­mást, minden csapadék nél­kül, úgy, hogy a Duna vízál­lása negatív rekordot ér el. A tőlünk délre élő földközi­tengeri népek arról panasz­kodnak, hogy az enyhe feli- májú orszá­gokban egyre hidegebb a tél. Az egyik ölasz hetilap tudo­mányos cikk­írója emlókez­Fclbocsátásra kész a rádiószonda tét ra, hogy 1956 januárjában Torinóban mínusz 20 fokot mértek, ami egy olyan or­szágban, amelynek nagy ré­szében nem ismerik a kályhát, igen jelentős hideg. Jelentős klímaváltozás megy végbe ta­lán Földünkön? E téren nem egyezik a me­teorológus kutatók véleménye. Egyik csoportjuk szerint fo­kozatos lehűlésnek lehetünk szemtanúi, sőt egyesek új jég- , korszakkal fenyegetnek, ha nem is azonnal, de 100 év távlatában. Ugyanakkor , az Északi-sarkvidéken dolgozó meteorológusok és glaciológu- sok a‘ jéghegyek gyors ütemű olvadásáról tudósítanak, ezt pedig szerintük az adott tér­ségben a felmelegedésre lehet visszavezetni. A szeszélyes időjárás természetesen a me­teorológiai jelentések készítő­it is sok esetben „nehéz hely­zetbe hozza”. Nem csoda, hogy annyi tréfa forog köz­szájon az időjárás-kutatásról, különösen az előrejelzéssel kapcsolatban. Napjainkban a meteoroló­gusok igen komoly műszerek­kel dolgoznak. Erőket a mű­szereket különösed a síkvidé­ki, tengeri és hegyi állomáso­kon használják, de a , mérési övezet kiterjedt az atmoszfé­ra különböző rétegeire, a vi­lágűrre, sőt lassan a Holdra is, a repülőgépek, rakéták* és mesterséges holdak jóvoltából. Bármilyen változatos „jár­műpark” szállítja is azonban a meteorológiai műszereket, a hagyományos ballonokra nap­jainkban is nagy szerep vár a meteorológiai kutatásban. Különösen az aerológiában veszik hasznát a kisebb-na­gyotob méretű ballonoknak.- Az aerólógia a meteorológiá­nak az a részterülete, amely a magasban fekvő légréte­gekben kutatja a légköri fo­lyamatokat és azok törvény­szerűségét, A léggömbök kü­lönféle műszereket emelnek a magasba. Ezek a műszerek elsősorban légnyomást, hő­mérsékletet ee Jegnedvességet mérnek. Az adatokat általá­ban a léggömbre akasztott rá­diószondák közvetítik a földi állomásokra. A rádiószonda a légköri adatokat elektromos jellé alakítja át és ezek a je­lek modulálják az adót. A rá­diószondák ma már a tran­zisztorok jóvoltából kismére­tűek, így sok esetben lég­gömbkosárra 6incs szükség, hanem közvetlenül ráköthetők a ballonra. A meteorológiai kutatásban természetesen nemcsak kismé­retű ballonokat használnak. A franciák „EOLE” tervénél pl. nagyobb méretű nylonballo' nokat alkalmaznak. Ezeket (több száz darabot) azért bo­csátják fel, hogy az atmoszfé­ra felső rétegében uralkodó légáramokról tudósítsanak. A 40—50 kilométer csúcsmagas­ságban repülő ballonokat a Föld körül uralkodó. Légáram­latok sodorják interkontinen­tális útjukon. A ballonok, rá­dióadóit a Föld feletti pályán keringő meteorológiai mester­sége® holdak szabályos időkö­zökben „kikérdezik”. így a ballonok pozíciójából,'magas­ságából, sebességéből kiszá­mítható a Föld felett uralko­dó légáramlások iránya, erős­sége, magassága Ezek az ada­tok részben a meteorológuso­kat érdeklik, mert birtokuk­ban pontosabb előrejelzés ké­szíthető, de a polgáFi ka­tonai repülés biztonságát tis növelik a kutatási eredmé­nyek. Léicrágyúk a növényházban? Két ausztráliai biológus felis­merte, hogy lézersugárzással sza­bályozni lehet a növények,' növe­kedését. A kísérletek során 400 méterről tudták irányítani a vi­rágzást. A növények fényérzékeny fehér)etestei a zöld, illetve a vö­rös fényre reagálnak. A lézersu­gárzás a növények vezérlő rend­szerére hat. Az egyik kísérlet so­rán 10 rriásodperces sugárzással a salátamag csírázását az ausztrál kutatók megkétszerezték. Ezzel a módszerrel a tenyószidő annyira lerövidíthető, hogy ily módon ár­pát lehetne termelni Grönland szi­getén. Guruló váróterem Int rkontioentális repülés és gyogyszcrhalá* Interkontinentális repülések­nél. amikor az utas több idő­zónán halad át. nehézségek lépnek fel a gyógyszerek sze' désével kapcsolatban. A7- em­ber csupán kétórányi időkü- lönbséget képes nehézség nél­kül áthidalni. Az éj-nappal ritmus nagyobb fokú eltolódá­sakor 2—3 napra is szüksége van a szervezetnek ahhoz, hogy alkalmazkodiék az úi helyzethez. Az átállás ideie alatt a fiziológiai funkciók bi­zonyos zavara lép fel. Ez elő­vigyázatosságra int a rendsze­resen alkalmazott gyógysze­rek. különösen az inzulin, és antlbébi pirulák alkalmazásá­nál, A Lufthansa főorvosa most az egyik német orvosi szaklapban olvan táblázatot tett közzé, amely a leggyako­ribb kelet—nyugati és nyugat —keleti repülések alkalmá­val megkönnyíti a gyógysze­rek helyes szedését. Magadán dermedt melege Hajdan azt tartották, hogy az örök jég birodalmát le­győzve az Északi-sarkig jutó bátor hajóst jutalmul egy vi­ruló, meleg ország várja. Szi­béria keleti részén a Jeges-ten­ger és a Csendes-óceán között fekvő magadáni területen még hidegebb az idő mint a sarkvidéken, az itt fekvő Uszty-Nyera nevű kis helység az északi félteke leghidegebb pontjaként Ismert. Télen a hőmérséklet mínusz 70 Celsius' fokig süllyed. Az emberek már régóta tudják, hogy az örök fagy' birodalmában gyé­mánt, arany, higany, ón és wolfram található. De hogyan lehet a fehér birodalomban megszervezni a kitermelést? Egy kis aranykereső geoló­gus csoport a tajga legsűrűbb részén áthatolva elért a Tal- Juriah folyócska partjához. Az elébük táruló látvány megérte a fáradtságot. A szemben levő part mentén „több eVneletes meleg" volt, ez mindössze kétszáz kilométer­re a hidegpólustól!... Azóta már eltelt néhány év- * tized, de ez a vidék még min­dig nem nevezhető lakottnak. Magadánban viszont már be­tonból és üvegből épült házak magasodnak, füstölnek a táj­áén létesült települések ké­ményei, a kivilágított kultúr­palotákban vendégművészek és a helybeli Ergiron eszkimó­együttes lépnek fel. És mind­ez a sötét tajgában rejtőző és emberkéz által életre keltett melegnek köszönhető. A bányák termelése egyre nő. Az itt alkalmazott legkor­szerűbb technika az ország többi bányáihoz képest más­félszer nagyobb termelékeny­séget tesz lehetővé — szemé­lyenként havonta 91,6 tonna szenet termelnek ki. A szén jelentős részét felszíni fejtés­sel nyerik, de a föld alatti munkahelyek technológiája is kielégítőnek mondható. A Ka- dikcsanszkaja—10 nevű bánya néldául a világon az egyedüli munkahely, amely emberkéz és. hidraulikus -gépek nélkül termel. A modern bányagé­pek által kifejtett szenet a futószalagok egészen a rako­dóbunkerekig szállítják. A kilencedik ötéves terv úlabb szénbánya létesítését irányozza elő Magadánban. Első, évi 300 ezer tonna ter­melékenységű részlegét 1973- ban állítják üzembe. A már működő fejtések technikai fel­újítása szintén a termelékeny­ség növelését szolgálja — az egyes bányák évi termelése fejenként eléri az egymillió tonnát. A Tal-Jurjahnál fel­tárt lelőhely készletei azonban még ilyen intenzív kitermelés mellett is körülbelül 100 évig tartanak. A környéken azonban még grandiőzusabb eredmények születnek majd. Nyugat'Szibé- ria a Szovjetunió legnagyobb kőolaj-feldolgozó vidéke lesz. A fúrótornyok szüntelenül kelet — azaz Magadán felé mozog­nak. Már egész közel is ta­láltak kőolajat Jakutiában, ahol több millió köbméter gáz­ra is bukkantak. És ki tudja, miről adnak még hírt a taj­gában kutató geológusok. s Az utasok kényelmének fokozására, a repülőtéri zsú­foltság csökkentésére, a ki­ég beszállás meggyorsítására konstruálták a képen látha­tó „guruló várótermet” a Mercedes—Benz gyár mér­nökei. Amikor az utasok be­szállnak a kényelmes ülé­sekkel ellátott, légkondicio­nált, száz személy befoga­dására alkalmas kocsiszek­rénybe, az még leeresztett állapotban, az alvázon nyug­szik, s szabályos autóbusz­nak néz ki. Kevéssel indulás előtt a repülőgép mellé gu­rul a jármű, s a vezető hid­raulikus szerkezettel az aj­tók magasságába emeli fel a „guruló várótermet”, az utasak ' átsétálhatnak a gép­be (vagy kijöhetnek az ér­kező gépből). A hidraulikus szerkezet legnagyobb emelé­si magassága nyolc méter, kb. ilyen magasságban van a Boeing 747 Jumbó óriás- gépek ajtaja,, de természe­tesen más repülőgéptípu­sokhoz is alkalmazható a „guruló váróterem”. A Krupp Műveik esse ni kutatóintézetének munka­társai „utaskonténemek” nevezték el az általuk létre­hozott hasonló kiképzésű, de még komfortosabb- (cso­magtérrel, kis konyhával, mosdóval, toalettel ellátott) konstrukciót. Ügy képzelik el, hogy ilyen hatalmas „do­bozokat” utasokkal együtt betolnának az óriásgépek megfelelően kialakított „gyomrába”. Az érkezéskor kiemelt „konténer” autó­buszalvázra szerelve folytat­hatná útját, anélkül, hogy ki kellene szállni belőle az utasoknak. NÓGRÁD — 1972. február 20., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom