Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-18 / 41. szám
Felesleges lépcsőfokok A kávé útja A kávé őshazája Abesszínia. Európába a XVII. század elején a velenceiek hoztak nagy mennyiségű kávét, amelynek fogyasztása a század közepén Dél-Olaszországban már álta- iúios volt. Hazánkban a török hódoltság idején terjedt el. Ekkor számos török kávéházat állítottak fel hazánkban. A kávéházak ősei egyébként a keleti utcai kávéárusok sátrai voltait. A kávéházaknak sokszor jelentős társadalmi szerepük volt. Gondoljunk csak az 1848-as forradalmi ifjúság gyülekezőhelyére a Pilvaxra, vagy a képzőművészek és írók két kedvelt kávéházára, a New Yorkra (Hungária) és a Japán Kávéházra. Francia- országban a Valois, a Lemb- lin, vagy a De Foy kávéházak a francia forradalom idején a politikai élet fórumai voltak. Magyarországon 1933—36 között Budapesten 173, vidéken 186 kávéház volt, utóbbiak között két salgótarjáni bejegyzett kávéház is, a Zemzeti és a Pannónia. Salgótarjánban a Pécskő- csem egében isszák a legtöbb kávét. Türei Mihály üzletvezető elmondta, hogy napi 900—1000 duplát fogyasztanak a vendégek. Tavaly augusztustól 1972. február 14-ig 875 kilogramm presszókávé fogyott el. Egy kilogramm kávéból 165 duplát főznek. Az üzletben 18 féle kereskedelmi zeum rendezésében A kávé található. útja című kiállítás. A jogorvoslás nem protekció dolga kávé amelyet Salgótarjánban csütörtökön Laczkó András osztályvezető megnyílt a Magyar Kereskedelmies Vendéglátóipari Múnyitott meg. A vendégeket a múzeum munkatársa, F. Nagy Anikó kalauzolta. Az érdekes kiállítás egy hétig tekinthető meg. ' (ács) Fotó: Koppány Zárasam adás Bujákon A fejlődés Bujákon a termelőszövetke- nem megfelelő kezelése, kar- zetben nem értek el kiugró bantartása végső soron az eredményeket tavaly, de a egész közösség kára. Állást fejlődés töretlen. A tagság foglaltak: a jövőben mármeg- megelégecí.éssel hallgatta a engedhetetlen ez, _ és ahol közgyűiésen Opolcsik Imre el- szükséges, a felelősségre vonás nők beszámolóját. Honnan, sem marad el. meddig jutottak? Ebben a _ , .. , ... , kérdésben a tagság értékíté- t a szövetkezet állatlete reális. Annak idején jó- tenyes^se es ezen beírd az formán gazdasági épületek, 580 darabos szaryasmarha-al- technikai berendezéseit nél- ‘omany. De nem hozta a vart kül kezdték a közös gazdái- eredményt es éppen ezert az kodást. A sok gond, baj után erre a termelési agrakukülönösen az utóbbi években <II}osen rL.a&y gondot megszilárdult a közös. Né- A tej 5 formt 76 füleres hány szám ide kívánkozik en- literenként: előállítási ara túl- nek bizonyítására. s^osan magaS; A hízott állatok értékesítése is sok gon- A szövetkezet közös vágyó- dot okozott, és végső soron a na 1966-ban 17 millió forint tűltartás káros volt, rontotta volt, ma eléri a 31 milliót, A a gazdaságosságot, tiszta vagyon csaknem megkétszereződött. A szövetkezet . Mindarról tárgyaltak, ami a árukibocsátása akkor nem szövetkezeten, a tagságon mú- érte el a 7 millió forintot, ta- ltk, de jogos az igény: a raj- valy viszont már 15 millió tűk kívül álló gondokat is volt. A tagság jövedelme ez meg kellene oldani. Például az időszak alatt megkétszerező- értékesítési gond, a háztáji dött. Az igények és követelmények azonban ennél is naszarvasmarha-tartásra egyáltalán nem ösztönöz. Nem jobb a helyzet a sertéstenyésztésnél sem. Az adottságok nem meggyoobak. A szövetkezeti de- felel6ek & é ezért tavaly mokrácia, a tagság tulajdoné- a határoztak, hogy felszá- si viszonyának pro* tosen ke- m'lják “ ágazatot. Bár resztül szeretnének érvényt év végére e1adhatták volna a szerezni a nagyobb követelhízókat, de még ma is kényin ínyeknek. Nem ^hangzott ez telenek’ 42 darabot etetni, el ilyen egyértelműen, de amikor a beszámoló' értékelte a j ■ különböző szövetkezeti bizottságok tevékenységét még aktívabb, hatékonyabb munkát kért valamennyi tisztségviselőtől. mert az Állatforgalmi Vállalat még nem szállította el. A juhtenyésztés egészségesen fejlődik és erre a jövőben is biztosítják a lehetőséget az elöregedett állomány tervszerű selejtezésével, pótlásával. A közgyűlés mindent számba vett. A tagság gazda módjára kapcsolódott a vitába. A felszólalók közül legtöbben elismeréssel nyilatkoztak a vezetőség munkájáról és egy sor olyan javaslatot tettek, amelyeket hasznosítani lehet, és bizonyára a legközelebbi tervtárgyaló közgyűlésen már ezek szellemében tanácskozhatnak. A járási pártbizottság üdvözletét Zeke Sándor titkár tolmácsolta a közgyűlésnek, aki elismeréssel szóit a közösség munkájáról, és a soron- következő feladatokra hívta fel a figyelmet Végül a közgyűlés döntött az elmúlt évi eredmények alapján a nyereség felosztásáról. A tervezett bért teljes egészében biztosítani tudták és még mintegy hatriapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés is jutott a tagságnak. A fejlesztési alapra 1 millió 766 ezer forint került. B. J. Elég gyakori eset - a tanácsok dolgozói tudják legjobban hogy az állampolgárok vélt, vagy valós sérelmükkel nem a rendes, hanem a rendkívüli jogorvoslatot keresik. Abban jobban bíznak, attól gyorsabb, megnyugtatóbb döntést várnak. Joggal kérdezhető, mi ennek az alapja? Talán a tévedések, vagy a jogsértések helyreigazítása „rendes” úton nem biztosított? Nyugodtan állíthatjuk, hogy ilyesmiről szó sincs. Nem járunk messze az igazságtól, ha ezt a rossz gyakorlatot múltbeli okokra vezetjük vissza. Amikor az államigazgatási szervek és ügyfelek jogai és kötelességei — vagyis az államigazgatási eljárás rendje — még nem voltak egységesen szabályozottak, valóban előfordult, hogy a „felső" szervekhez érkező panaszokra az érdekeltek megkülönböztetett figyelmet fordítottak. Bátran mondhatjuk, mindez már a múlté. . Nem megoldás, hogy az állampolgárok a rendes fellebbezési utat megkerülve, más szervekhez forduljanak igazuk érvényesítésében. Sokszor esett már arról szó, hogy az egy időben, több helyre küldött panasz mennyi felesleges terhet jelent a foglalkoztatott szerveknek. Elveszi idejüket mások jogos panaszainak intézésétől. Mégsem ezért szólunk. Igaz, hogy ez a gyakorlat sok időt feleslegesen rabol el tanácsi szerveinktől — ahol az ügyek nagy részét intézik —, de nem ezt tekintjük döntőnek, hanem az állampolgárok, érdekét. Nem szolgálja az ügyek gyors, megalapozott intézését, esetleg újabb sérelmek megelőzését, ha az állampolgárok nem a törvényben biztosított jogukkal élnek, hanem más úton- módon keresik igazukat. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény pontosan szabályozza az első fokon hozott álamigazgatási döntések elleni jogorvoslat módját. Általános szabály, hogy e döntések ellen a kézhezvétel napját követő tizenöt napon belül fellebbezni lehet a felettes tanácsokhoz. Erre egyébként az ügyben érdekelteket a határozat rendelkező részében figyelmeztetni kell. Ennek elmulasztása a hatóság részéről eljárási szabálysértés, aminek olyan következménye lehet, hogy tizenöt nap után is megfellebbezhető a döntés, hogy az nem emelkedik jogerőre. Ilyen hiba ma már a tanácsok gyakorlatában nemigen fordul elő. Annál gyakoribb viszont, hogy e figyelmeztetés ellenére nem o törvényben meghatározott utat veszik igénybe, hanem más szerveknél kopogtatnak, amiről az első fokú határozatot hozó szerv mit sem tud. Ez viszont az állampolgároknak adott esetben komoly hátrányt jelenthet. A fellebbezést oz első fokú határozatot hozó tanácsnál kell benyújtani, hogy a fellebbezést, mielőtt a másodfokú hatóságokhoz elbírálásra felterjesztenék, módja legyen a határozatot meghozó szervnek tanulmányoznia, s ha tévedett — korrigálni döntését. Ebben az esetben tehát megvan a lehetőség a jogsértés gyors kiküszöbölésére, míg a rendkívüli orvoslatkereséssel ez az út meghosz- szabbodik. A rendes fellebbezési út figyelmen kívül hagyásának más hátrányos következményei is lehetnek. így például, ha egy döntés jogerőre emelkedik, nem semmisíthető vagy nem változtatható meg, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Elképzelhető tehát, hogy amíg valaki más utakon keresi igazát, mint amit a törvény biztosít, később akkor sem változtatható meg a döntés, ha rendes körülmények között ennek nem lett volna akadálya. Ez a néhány példa egyértelműen igazolja, hogy csak ott és akkor célszerű a rendkívüli jogorvoslati lehetőséget igénybe venni, ha a törvényben megszabott eljárás nem járt eredménnyel. Ebben az esetben is a panaszt az állampolgárok az elbírálásra jogosult hatósághoz adják be. Nem szerencsés, ha más - rádió, központi lapok, televízió — szervekhez fordulnak, mert ez csak meghosszabbítja az időt. Tanácsok esetében a panasz elbírálására általában a felettes tanácsok jogosultak. Végső fokon a megyei tanács vb-titkára. A máshova küldött panaszok visszakerülnek oda — sokszor több lépcsőt is megjárva — ahoi dönteni jogosultak. Dr. Fekete Mihály üzemi demokrácia kedvező légkörben A dolgozók javasolták- a vezetők megoldották A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben megértették, hogy a vezetésben a vezetők és a munkatársak aktív együttműködésének. a megfelelő emberi kapcsolatoknak a légkörét kell kialakítani. S ' miután ezt mindinkább megértik, a gyár fizikai dolgozói köréből is egyre határozottabb hangnemben, egyre több vélemény hangzik el. A véleményeket a gyárrészlegek gazdasági vezetői nem felesleges akadékoskodásnak fogják fel, hanem segítő szándékú, jó tanácsnak, amely figyelmet érdemel és intézkedést kíván. Baráth Zoltánná például n kovácsoló gyár „D” üzemében, a melegüzemi ivóvíz biztosítását és a fúrikok súlyának számokkal való jelzését kérte. Az ivóvíz bevezetése megtörtént. Közölték azonban vele, hogy a fúrikok számozását a gazdasági vezetők nem tartják helyesnek, mert azok súlya a javítások során változik és akkor problémák jelentkezhetnek a mérésnél. Ugyanennél az üzemnél Fáid Imre a kemencenyílások meenagyobbítását kérte, hogy ilyen módon, több anyagot tudjon maid berakni. Véleményét figyelembe vették. A kemencék átalakítása most- van folyamatban. A kísérletezések megtörténtek, s így a gázkemencék kialakítása során azok már nagyobb nyílásokkal készülnek. Benyus Tibor és Betembuk István a rúdvasüzemi tanácskozás során szóvá tette a két Schumag húzógép gyakori meghibásodását. Az üzemvezetőség ennek kapcsán megbeszélést folytatott a KSZGY vezetőivel: megígérték, hogy különös gonddal megvizsgálják a gyakori meghibásodás okait és intézkedéseket teszA termelési ágak közül a növénytermesztés volt az eredményesebb. A kalászosok, takarmánynövények, a dőli ány- és a szőlőtermelés, a bogyós növény, a fekete- ribizli hozama, árbevétele és költségei részletes elemzésre kerültek úgy, hogy már a jövőre is meghatározták, mit kell jobban tenni. Mit tesznek a vezetők és mit várnak a, tagságtól, a hatékonyabb munka, a nagyjobb terméshozam és kevesebb ráfordítási költség érdekében. A személy szerinti dicséretekkel nem bánt szűkmarkúan a vezetőség, de a bírálattal sem. Felelőtlenségre, szabálytalanságra is volt példa a fogato- soknál, a gépkezelőknél. A jogtalan igénybevétel, engedély nélküli fuvar, a gépek Azok a termelőszövetkezetek a nyertesek, amelyek a tél végét — az egyéb más elfoglaltságuk mellett — arra használják fel, hogy rügyfa* kadás előtt rendbe tegyék a legelőt. Tudós emberek bizonyították be, hogy hegyesdombos vidékünknek kincset érő a gyepje. Nagy tápérté- kű fű terem rajta. Ha azt céltudatosan gondozzák, táplálják, védik az erózió pusztításától, tövisek elterjedésétől és más kárt okozó növényzettől, megtérül a ráfordított fáradság. Az idén is több millió forintot fordítunk legelő telepítésére és meglevők felújítására. Amiről most szólunk, azok a területek, amelyekre különösebb pénzösszeget nem fordítanak, de hasznosításukat egyetlen állattenyésztő gazdaság sem nélkülözheti. Ezek anja legelőterületek, amelyek a dimbek-dombok, erdők köMAI KOMMENTÁRUNK Legelőtakarítás zöt húzódnak meg, s ugyancsak állandó gondozásra szorulnak, mert ha nem, ellepi a tövis, vagy a völgyekben a víz és felver rajtuk a sás. Minden esztendőben rügyfa- kadás előtt ki kell takarítani, lecsapolni ezeket és akkor a jószágnak jó táplálékot adnak. Mindegy hogy szarvasmarha, vagy juh táplálkozik róla, fontos, hogy jó füvet növeljen. Egyébként erről legtöbbet a homokterenyelek mondhatnak, akik a gondozásba vett legelőről jelentős mennyiségű takarmányhoz jutottak. A rét- és legelőgazdálkodást irányító szerveink azzal biztatnak: azok a tsz-ek, amelyek gondosan kezelik a legelőt, saját erőből is fordítanak rá valamit, oda állami támogatást is nyújtanak. Ugyanis azzal, hogy a gazt letakarítjuk a területről, még nem végeztünk el minden munkát. Ez a terület is megkívánja a talajerő pótlását. Műtrágyázni kell. Karancskesziben kísérletet végeztek, hegyi legelő rendszeres műtrágyázásával, kiváló sikereket értek el. Bebizonyosodott, hogy termése többszöröse a gondozatlannak. Érthető hát. hogy ahol az illetékes szervek a birtokosok szorgalmát tapasztalják, oda támogatást is adnak. A legelő letakarításához, tavaszi rendbetételéhez emberi erőre van szükség. A gazdaságok zöme most, tél idején szabad munkaerővel is rendelkezik. Az idősebb tsz-tagok szívesen vállalnak legelőrendezési munkát. A falusj és üzemi ifjúsági szervezetek programtervezetet dolgoztak ki tsz-ük támogatására. Kérjünk a legelőtisztításhoz tőlük is segítséget. Megfelelő anyagi támogatás mellett szívesen elvégzik a feladatot, a tsz-nek pedig mindenképpen megtérül a befektetett összeg. Száz szónak is egy a vége: ahol még nem kezdték, ott haladéktalanul kezdjék el a rét és legelő karbantartását, hogy mire eljön a rügyfaka- dás, a hasznot hajtó növény zavartalanul növekedhessél — B — nek a hibák megszüntetésére, a hibákból eredő gépkiesési idő csökkentésére. Az acélöntődéből több felszólalás közül Árminiczki elvtárs véleményét érdemes megemlíteni. Elmondotta, hogy a termékeknél a kötelezően előírt Salgótarján bélyegzőt kellene alkalmazniuk, de azt nem tudják beleütni az öntvényekbe, miután jó ideje nincs. Az észrevétel különösen azért figyelemreméltó. mert az acélöntődéi rekonstrukció után valóban hiányos az öntvények jelzése, emiatt a MEO-szervnek többször el kell fogadnia olyan seleitet is, amit nem is a Salgótarjáni Kohászati Üzemek öntői készítettek. Ez pedig a gyári márka becsületét sérti. Emellett a bélyegző használatának elmulasztása plusz anyagi kiadást is jelenthet. A felszólalásokat gyors intézkedés követte, s ma már minden csoportnak van egv-egy emblémakészlete, amivel termékeit jelzi. A vélemények során konstrukciós problémák is felmerültek. Márton István például azt kérte az öntöde vezetőségétől, hogy intézkedjenek a 10 tonnás darufülke mar- kolóberendezés-kapcsolójának átalakítása ügyében. Szerinte a villanyszerelők ezt a szerkezetet igen alacsonyra építették, ezért a kezelése ne,- héz. Gondot okoz az irányító szerkezet javítása is. Az üzemvezetőség nem hagyta figyelmen kívül Márton István jelzését. S bár akadtak, akik az eredeti konstrukció adott rendszerére hivatkoztak, mégis megszívlelték a daruvezető kritikai megjegyzését. Ezek és a hasonló javaslatok ma már szerves részei a sokrétű és széles körű véleményre alapozó vezetési stílusnak. Az egyszemélyi felelős vezetést nem csökkentik, sőt erősítik a dolgozók értékes jelzései. A döntés végül is a vezetőre tartozik: a vezető feladata és kötelessége, hogv belátása szerint intézkedjék a felmerült problémák gyors megoldására. A párt- és szakszervezeti vezetők azon fáradoznak, hogy az üzemekben egyre jobban kiteljesedjék a demokratizmus. A dolgozókat ne kizárólag a feladatokat végrehajtó személynek tekintsék. Lehetővé kell tenni, hogy azok tulajdonosi felelősségük ismeretében tevékenyen részt is vállalhassanak a gazdálkodás hatékonyságának javításában, a közös feladatok megoldásában. Orosz Béla NÖGRÁD — 1972. február 18., péntek 3
