Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

\ MSZMP NOGRAO M EGY Eí BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAP^A (XVIII. ÉVF.P 41. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. FEBRUAR 18., PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] MAI SZÁMUNKBAN: A jogorvoslás nem protekció dolga (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (6. oldal) Labdarúgó-körkép (7. oldal) Megalapozott tervek, következetes végrehajtás Irodalmi emléknapok Salgótarjánban •m ülést tartott a Nógrád megyei Tanács Előadások Mikszáth Kálmánról Alapos és körültekintő elemzés, az országos elképzelések és Nőgrád megye helyi sajátosságainak, lehetőségeinek összehan­golása, a beruházási egyensúly megteremtése, a tervszerű gaz­dálkodás, a fejlesztés és fenntartás összhangjának megteremté­se jegyében készült el Nógrád megye ez évi, tanácsi fejlesztési terve és fenntartási költségvetése, amelyet tegnapi ülésén ha­gyott jóvá a Nógrád megyei Tanács. Az ülésen részt vett Jedlics- ka Gyula, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A tanácsülés résztvevőinek elsőként Lipták Gyula alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője számolt be a megye köz­rendjének és közbiztonságának helyzetéről. idén induló öt országos nagy­beruházás egyike, összköltsége Egyenletes fejlődés A fejlesztési terv tárgyalásá­hoz Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese fű­zött szóbeli kiegészítést. El­mondotta, hogy az újszerű, ta­nácsi gazdálkodásban, de Nóg­rád megye gazdasági fejlődé­sében is oly jelentős negye­dik ötéves terv első éve befe­jeződött. A harmadik ötéves tervben megindult nagyarányú fejlődés az elmúlt évben to­vább folytatódott, és gazdál­kodásunk az elvárásoknak megfelelően alakult. A megyei tanács a követke­ző ülésén részletesen megvi­tatja az 1971. évi feljesztési gazdálkodás tapasztalatait. Az már most megállapítható, hogy a tanácsok fejlesztési munká­ja az elmúlt évben eredmé­nyes volt. Kétségtelen, hogy — az országos helyzetnek megfelelően — a beruházási piac egyensúlyhelyzetének hiánya Nógrádban is éreztette hatását, összességében azon­ban tanácsaink gazdálkodása kiegyensúlyozott, és jó alapot jelent az 1972-es feladatok megvalósításában. Nógrád megyében folytató­dik a szénbányászat részará­nyának csökkenése, ezzel ösz- szefüggésben új üzemek tele­pítése, a meglevők rekonst­rukciója. Ez évben befejező­dik a Budapesti Rádiótechni­kai Gyár salgótarjáni, a Fi­nomkötöttárugyár balassagyar­mati, a Váci Kötöttárugyár pásztói, valamint Rétságon, a Globus Nyomda üzemének építése. A megye gazdasági szerkezetében tovább nő az ipar részaránya. Folytatódik a Vegyiműveket Szerelő és Éoítő Vállalat, a FÚTÖBER, ELZETT, Ganz-MÁVAG, Ká­bel Művek építése és megkez­dődik Kisterenyén a burkoló­lapgyár munkálata, amely az íélmilliard formt. A megye mezőgazdasága az ötéves tervben meghatározott irányelveknek megfelelően fej­lődik. Az állattenyésztés nö­vekedésének üteme megha­ladja a növénytermelését. El­sődleges helyet foglal el a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül a tehénállomány növe­lése. Folytatódik 3 racionális földhasználat kapcsán a mű­velési ágak változása. Mintegy 500 hektár erdőtelepítés, 250 hektár gyeptelepítés várható. A megtermelt forintok alapján Világosan kell látni, hogy a tanácsi és nem tanácsi tervek összefüggenek. A tanácsi fej­lesztési alapra és költségve­tésre fordított pénz forrásai­nak egy része a vállalatoktól, nagyüzemektől származik. Az önálló vállalati tervkészítés egyik célja volt az is, hogy a korábbinál szorosabb legyen a vállalati és tanácsi tervek kapcsolata. Fontos ez azért, hogy a nagyüzemek nagyobb részt vállaljanak a területfej­lesztésben, a lakosság életkö­rülményeinek javításában, a tanács pedig költségvetési kapcsolatai révén érdekeltebb legyen a vállalatok munkájá­ban. A negyedik ötéves terv első éve ebben a vonatkozás­ban kedvezőtlen tapasztalato­kat hozott, a vártnál keve­sebb nyereséget mutatnak. Nyilvánvaló — példákkal le­het alátámasztani —, hogy a tanácsi tervek megvalósulá­sának alapvető feltétele a ha­tékony vállalati gazdálkodás. Ezért, hogy ne ismétlődjenek a rossz tapasztalatok, szüksé­ges, hogy az idén széles körű akció bontakozzék ki a vál­lalaton belüli üzem- és mun­kaszervezés í színvonalának emelésére. Nógrád megye több mint 330 millió forintot költ a ter­vezett fejlesztésekre 1972-ben. A legfontosabb feladatok kö­zött szerepel a középiskolai hálózatfejlesztés, a lakásépí­tés, utak, hid.ak építése, a bá­nyászkolóniák szanálása, a vízellátás fenntartására 623 millió forintot költ a megye, egyetlen intézmény sem szenved hiányt, az ellátás ugyanolyan színvonalon lesz, mint az elmúlt évben. Nagyobb felelősséggel A fejlesztési és költségve­tési tervet élénk vita követ­te. Kecskés Sándor megyei tanácstag a tanácsi és gazda­sági vezetők felelősségéről, a megalapozott, összehangolt tervek szükségességéről be­szélt.. — Pénzünk meghatáro­zott — mondotta —, nem meg­engedhető, hogy egyes taná­csi vezetők újabb forintokat várnak felsőbb szervektől A leadott hatáskörök nagyobb felelősséggel járnak és ugyan­akkor nagyobb felkészültséget is igényelnek, az önállósággal élni kell. Miklósik Ignác, a szám- vizsgáló bizottság elnöke el­mondotta, hogy a számvizs­gáló bizottság megvitatta a megye fenntartási költségve­tését és megállapította, hogy a bevételek felülvizsgálatánál az elmúlt év tapasztalatait messzemenően figyelembe vették, azok hasznosításával jól gazdálkodnak a bevételek­kel, bár egyes tanácsoknál az elmúlt évi gazdálkodás során, jelentős bevételkiesések je­lentkeztek, melyeket nem le­het figyelmen kívül hagyni. Ezért a számvizsgáló bizott­ság javasolja, ' hogy a taná­csok szigorúan bevételi for­rásaik figyelembevételével határozzák meg kiadásaikat és törekedjenek tartalékok kialakítására. Verebélyi András óvodák létesítését sürgette. A na­gyobb összefogást, a társadal­mi munka szervezését, az anyagi erők egyesítését java­solta. Végezetül a megyei ta­nács Nógrád megye település­hálózat-fejlesztési tervét vitat­ta meg, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság decemberben megválasztott új elnöksége megtartotta első ülését a Parlamentben. Képünkön: Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az MSZBT elnöke megnyitó beszédét mondja Országunk tizenkilenc me­gyéjének küldötteit, megyénk és Salgótarján város érdeklő­dő közönségét köszönthette tegnap a TIT székházának dísztermében Csík Pál a vá­rosi tanács elnökhelyettese. Mikszáth Kálmán születésé­nek 125. évfordulója alkalmá­ból az a megtiszteltetés érte megyénket, hogy az országos vándorgyűlés színhelye Salgó­tarján lehetett. Az ünnepi ülésen jelen volt Batta István a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Szabó Aladár a városi párt- bizottság titkára, Bóta Berta­lan szlovákiai küldött. Csík Pál köszöntőjében meggyőződésének adott kife­jezést, hogy hagyományaink, erőfeszítéseink és eredménye­ink elismerése is kifejeződik abban, hogy az ország minden tájáról megyénkbe látogattak, hogy leróják tiszteletüket a nagy palóc emléke előtt. Meg­állapította: az 50 éves Salgó­tarján harcos múltjával meg­érdemelte, hogy ma olyan vá­rost építsünk, ahol az embe­rek jól érzik magukat, értik és szeretik a szépet, akarják a jót, vállalják és becsülik a város és megye legjobb ha­gyományait. A megnyitó után Király István akadémikus, Kossuth- díjas egyetemi tanár tartott előadást Mikszáth tanúsága címmel. Az előadás — amely teljes terjedelmében megjele­nik az Élet és Irodalom ha­sábjain — kiemelte, hogy Mikszáth művészete minden korhozkötöttsége ellenére ás érv a ma számára: az ember­ség ás magyarság érve. Mik­száth oly korban élt és alko­tott, amikor hajlásra kény­szerült még a nagyság is a törpék között. Mikszáth igazi hazaszerete­te abban mutatkozott meg, ki tudta domborítani egyéniségé­nek legfőbb jellemző vonását: a gondolkodó erőt, hogy ne csak a kor egyik legokosabb embere legyen, ahogy kortár­sai vélték, hanem egyben leg­mélyebbre látó művésze is. Kevély lelket formált benne a hazaszeretet, amely páro­sult népéhez való örök hűsé­gével. Ehhez a földhöz téphe- tetlen szállal fűzte, millió „hajszálgyökérrel” kötötte a felelősség. Ez a kötöttség volt a szabadsága, ez volt a nagy­sága. Benedek András, a Nemzeti Színház fődramaturgja Mik­száth és a színpad kapcsola­táról beszélt. Előbb Mikszáth színikxitikáit elemezte, majd azokról a gondokról és örö­mökről szólt, amelyek a nagy író műveinek színpadra alkal­mazása kapcsán felmerülnek. Nagy derültséget váltott ki, amikor arról beszélt, hogy a Körtvélyesl csíny című dara­bot Karinthy Ferenccel alkal­mazták színpadra, s ma, ami­kor a Nemzeti Színház ismét elő akarja adni: úgy látják, hogy a műből minden él, amit Mikszáth írt. csak azokat a részeket kell elhagyni, ame­lyeket a színpadra alkalmazók írtak hozzá. A délután folyamán Qsong- rády Béla Mikszáth és a szomszéd népek irodalma cí­mű előadásában részben Mik­száth szlovák és román kap­csolatait elemezte, másrészt azokról a szomszédos népek íróiról beszélt, akikre hatott Mikszáth művészete. Nacsédy József, a szegedi egyetem docense Mikszáth szegedi kapcsolatait mutatta be sokoldalúan. Nem ellentét, hanem testvéri összefonódás van a „két szülőföld” között, sok jó palóc eredeti alakja a szegedi tanya világban volt is­merőse Mikszáthnak. Miklós Róbert, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főmunkaitársa Mikszáth horpáosi fundusa címmel annak a birtokszer­zésnek történetét ismertette, amellyel Mikszáth Nógrádban birtokos lett, elemezte élete utolsó éveinek boldog mun­kálkodását. Csukly Lásztó tanár Mik­száth és Nógrád kapcsolatá­ról beszélt. A szülőföld^ indí­tásáról, a természeti táj, a népmesék és mondák hatása és felejthetetlen alakjainak eredetijeiről és azok tovább­éléséről a nagy palóc művei­ben. Az ünnepi emlékülést két­órás, magas színvonalú irodal­mi műsor követte. Czime Mi­hály meleg szavú méltatása után Janosó Adrienne, Létay Klára, Egressy István és Men- sáros László előadóművészek mutatták be Mikszáth novel­láinak gyöngyszemeit. Salgótarjánban járt dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára Salgótarjánba látogatott teg­nap dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Látogatásának az volt a célja, hogy találkozzék a megye párt-, állami és ifjú­sági vezetőivel, megismerked­jék a megye ifjúsági mozgal­mával. Érkezése után Jedlicska Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendéget. Ezután a megyei pártbizott­ság vb-termében beszélgetés következett, melyen részt vet­tek a megyei pártbizottság munkatársai, a KISZ megyei, járási és városi titkárai. Először Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára tájékoztatta dr. Horváth Istvánt a megye ifjú­sági mozgalmának helyzeté­ről, a gondokról és az ered­ményekről, majd a KISZ KB első titkára szólt az ifjúsági mozgalom néhány kérdéséről. Hangsúlyozta többi között: a KISZ legfőbb törekvése, hogy mindenkor a társadal­mi célokhoz igazodjék: a KISZ munkája nem rekedhet meg klubok létesítésénél. Az ifjúsági szocialista brigádok­ról szólva kiemelte, hogy a munkaversenynek nem lehet a munkahelyi mulasztásokat pótló szerepe, hiszen ez meg­öli a kezdeményezőkészséget, a lendületet. Sz.ip számmal kapcsolódtak a beszélgetésbe a vendéglá­tók, amikor az érdekvédelem­ről esett szó. Nagyobb támo­gatást kell nyújtani a fiata­loknak a sportoláshoz, mert nem nyugodhatunk bele, hogy például az egészségtelen élet­mód következtében a fiatal fiúk nagy hányada katonai szolgálatra alkalmatlan. Kez­deményező szerep vár a KISZ-re a fiatalok lakáshoz jutásának megkönnyítésében is. A beszélgetés után a me­gye ifjúsági vezetői városné­zésre kísérték dr. Horváth Istvánt. Vendégünk megtekin­tette többek között a József Attila Művelődési Központban rendezett üvegművészeti kiál­lítást, s ellátogatott a salgó- bányai KISZ-vezetőképző is­kolába is. Nixoa ©Slisdialt Fekiitgbe Súlyos Ségi háború Indokínában Nixon elnök és kísérete csütörtökön helyi idő sze­rint 10.35 órakor az Air For­ce 1. elnöki különgépen el­indult a Washington környéki Andrews légitámaszpontról Pekingbe vivő útjának első állomása, a Hawai-szigetek felé. Február 21-én kezdődő egyhetes kínai látogatására az elnököt elkíséri felesége, Ro­gers külügyminiszter, dr. Henry Kissinger nemzetbiz­tonsági főtanácsadó és a szak­értők szűk körű csoportja. Alig néhány órával azelőtt, hogy Nixon elnök és kísérete Washingtonból elindult kínai látogatására, a saigoni ameri­kai parancsnokság bejelentet­te, hogy szerda délután óta teljes erővel folyik a légi há­ború Indokína mind a négy országa ellen, beleértve a VDK-t is. A VDK elleni ka­lóztámadások hevessége csak a legutóbbi karácsonyi, négy­napos bombázássorozathoz ha­sonlítható és a parancsnok­ság közleménye még homályo­san sem utal rá, hogy mi­kor ér véget. Előbb cáfolták, később részben elismerték az amerikaiak a VDK felett szerdán elszenvedett vesztesé­geiket. A saigoni parancsnok­ság csütörtökön egy Phantom vadászgép elvesztését ismerte be, két pilótáját pedig eltűnt­nek nyilvánította. Dél-Vietnamban az ameri kai B—52-es légierődök a ország északnyugati része bombázták, közvetlenül a ke Vietnamot elválasztó fegy vérmentes övezettől délri összesen négy hullámban. Saigoni megfigyelők úg vélekednek, hogy a tömege légitámadások felújítása ír dokína térségében főleg azt célt szolgálja, hogy Nixon ki nai látogatása idején a saigo ni hadsereg ne szenvedje: érzékeny vereséget és az el nők Pekingben továbbra i sikeresnek állíthassa be a „vi etnamizálás” politikáját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom