Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

Négy magyar képviselő a brüsszeli munkacsoportokban Szerdán délelőtt plenáris ülésen, zárt ajtók mögött folytatta munkáját a brüssze­li értekezlet, délután a mun­kacsoportok tanácskoztak. A plenáris ülésen Jean Terfvenek, a Belga Komníu- nista Párt alelnökének ked­di javaslatát vitatták meg. A felszólalók egyetértettek azzal, hogy létre kell hozni az európai közvéleménynek a biztonság és együttműködés előmozdítására hivatott ta­nácskozását, s hogy a tanács­kozás elnevezése az európai közvélemény jelenlétét, rész­vételét fejezze ki. Szerdán délután a küldött­ségek munkacsoportokra oszolva megkezdték az álta­lános vitában felmerült konk­rét kérdések egyeztetését és tisztázását. Az első — a jelenlegi ta­nácskozásról kibocsátandó fel­hívást és a közgyűlésre szóló meghívót szövegező — mun­kacsoportban hazánkat dr. Bartha Tibor, a magyar kül­döttség vezetője, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak alelnöke képviseli. A második — a közgyűlést előkészítő — munkacsoport­ban a magyar küldöttség ne­vében Garai Róbert, a Ma­gyar Nemzeti Bizottság titká­ra, a harmadikban, a gyakor­lati szervezés kérdésével fog­lalkozó munkacsoportban dr. Perényi Imre, a budapesti műegyetem rektora vesz részt. Küldöttségünk negyedik tagja Duschek Lajosné, a SZOT titkára a jelenlegi ér­tekezlet szakszervezeti képvi­selőinek külön tanácskozásá­ban vesz részt. A munkacsoportok tevé­kenységébe bekapcsolódtak a nemzetközi szakszervezetek­nek a tanácskozáson résztve­vő megfigyelői is. így a másodat csoport mun­kájában még egy magyar: Pethő Tibor, a Magyar Nem­zet főmunkatársa, a Béke­világtanács delegációjának képviseletében. (MTI) * „A brüsszeli találkozó rend­kívül figyelemre méltó, s a maga nemében példa nélkül álló jelenség Európa életében” — jelentette ki kedden este Anatolij Potapov, a moszkvai televízió politikai hírmagya­rázója, az európai biztonsá­gért küzdő szovjet bizottság vezetőségi tagja. Felvetődhet a kérdés — folytatta Potapov — miért van szükség az európai népek köz­gyűlésének előkészítésére, hi­szen jelenleg az érdeklődés középpontjában az államközi európai biztonsági és együtt­működési konferencia össze­hívásának kérdése áll. A szovjet kommentátor szerint a két elképzelés nemcsak, hogy nem áll ellentétben egy­mással, hanem ellenkezőleg: a brüsszeli találkozó olyan tanácskozást készít elő, ame­lyen lehetővé válik a legége­tőbb európai kérdések megvi­tatása. „Az európai társada­lom véleménynyilvánítása pe­dig kétségkívül hozzájárul majd az összeurópai értekez­let összehívásához”. Potapov jellemzőnek tartja, hogy soha még ilyen széles képviseletű társadalmi össze­jövetelek nem voltak a föld­részen, mint a háborús vete­ránok és ellenállók legutóbbi római találkozója, a firenzei ifjúsági konferencia és most a brüsszeli találkozó. AJroásaiai értekezlet Daccába átázik a BWT küldöttsége Szerda délelőtt kilenc bi­zottságban folytatta munkáját az Afroázsiai Népek Szolidari­tási Szervezetének ötödik, Kairóban ülésező értekezlete. Sajnálatos módon nem ve­zettek eredményre a pakisztá­ni küldöttség meggyőzése ér­dekében kifejtett erőfeszíté­sek. Csak annyit értek el az értekezlet szervezői, hogy a pakisztáni küldöttség vezetője felszólalt a keddi tanácskozá­son és kifejtette: a Bangla Desh-i küldöttség jelenléte miatt bojkottálják a konferen­ciát. Azzal fenyegetőzött, hogy a szolidaritási szervezet­ből is kilépnek amennyiben Bangla Desht felveszik a ta­gok sorába. A Bangla Desh tagfelvételi kérelmét tanul­mányozó bizottság arra hajlik, hogy elhalasztják a döntést, s ehelyett ténymegállapító bi­zottságot küldenek Daccába. Ezt az álláspontot képviselte a Fegyvert adnak az észak-ír­országi minisztereknek — je­lentette be szerdán egy uls- teri kormányszóvivő. A dön­tést azzal indokolták, hogv miután 'múlt hónapban az ír Köztársasági Hadsereg tagjai megöltek egy szenátort, attól tartanak, a jövőben a kor­mány tagjai ellen is merény­leteket kísérelhetnek meg a szélsőségesek. A keddi nap folyamán az angol katonák egv gyakran többi között Egyiptom, Szí­ria, Szudán és Marokkó, míg India, a Szovjetunió és Liba­non képviselői a felvétel mel­lett szálltak síkra. Libanon küldötte a közel- keleti bizottságban elítélte a libanoni falvak ellen végre­hajtott legutóbbi izraeli ag­ressziót, s felszólította az arab államokat: helyezkedjenek egységes álláspontra Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben. A keddi plenáris, ülés jelen­tős eseménye volt, hogy Kha- led Mohieddin, az egyiptomi béketanács főtitkára a Béke­világtanács nevében üdvözölte az értekezletet. Bejelentette, hogy a Béke-vi lágtan ács kül­döttsége rövidesen Daccába utazik, hogy elősegítse az in­diai szubkontinensen kiala­kult helyzet normalizálását. (MTI) használt fegyverét ezúttal az IRA vetette be — egy angol katonai megfigyelőállás ellen Londonderry ben könnygáztá­madást intéztek. Szerdán angol katonák Bel­fastban egy 16 éves fiú holt­testére bukkantak. Az IRA nyilatkozatot tett közzé, s eb­ben kijelentette, hogv Mi­chael Sloan — akivel revol­vergolyó végzett — halálát „baleset” okozta. (MTI) Gerillaakciók az izraeliek ellen Arafat, a Palesztin Felsza- badítási Szervezet elnöke tör­ténetesen Dél-Ldbanonban tar­tózkodott. »amikor az izraeli­ek támadást indítottak két ottani település ellen, s maga vezette harcra a palesztin ge­rillákat — közölték a UPI- hírügynökséggel palesztin for­rásból. További adalék a hétfő éj­szakai agresszióhoz, hogy a behatoló izraeliekkel a pa­lesztin gerillák soraiban har­coló líbiai önkéntesek is fel­vették a küzdelmet. Kiderült időközben, hogy a vasárnapi, észak-izraeli gerillaakció so­rán két líbiai vesztette életét — ugyancsak a palesztinok ol­dalán. Ismeretes, hogy a libanoni hadsereg nem avatkozott be a hétfő éjszakai harcba, s ennek megfelelően, a bejrúti hivata­los közlés csak egy libanoni állampolgár haláláról számolt be — figyelmen kívül hagyva a gerillák esetleges vesztesé­geit. Palesztin források — a gerillaharc arabköziségét mél­tatva — elmondták, hogy a dél-libanoni csatában négy halottjuk volt; egy líbiai, egy Szíriái, egy iraki és egy pa­lesztin gerilla. Kedden a gázai övezetben egy izraeli járőr megölt két „körözött szabotőrt” azaz két palesztin gerillát. Ügy akadtak a nyomukra, hogy fegyverek után kutattak. A két harcos tűzpárbajban esett el. Szer­dán hajnalban a gerillák liba­noni területről rakétatámadást intéztek az észak-izraeli Kir- jat Smona, félkatonai telepü­Miért estek fogságba az amerikai katonák? Felfegyverzett miniszlerek Ulsferben Jarring isméi próbálkozik „A közel-keleti válság meg­oldatlanságáért az Egyesült Államok által támogatott Iz­raelt terheli a felelősség, mert makacsul szembehelyezkedik a Biztonsági Tanács és az ENSZ rendezési határozatai­val” — mondotta a hét ele­jén Kairóban Juszuf el-Szí - bai, az afroázsiai szolidaritá­si szervezet főtitkára. A szo­lidaritási tanácskozás hétfői megnyitásával egyidőben ke­rült sor New Yorkban Jarring ENSZ-megbízott újabb meg­beszéléssorozatának megkez­désére: a svéd diplomata, akit még U Thant főtitkár bí­zott meg azzal, hogy segítse elő a Biztonsági Tanács kö­zel-keleti határozatának vég­rehajtását, az új főtitkárral, az osztrák Kurt Waldheimmel beszéli meg a misszió felújí­tásának módozatait. A két esemény szorosan összefügg egymással. Jarring éveken át valóságos ingajára­tot végzett a közel-keleti fő­városok között, de minden kísérlete kudarcot vallott, nem sikerült közös nevezőre hoznia a Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatos egyiptomi és izraeli álláspon­tokat. Ezek lényege az. hogy Egyiptom elfogadja, Izrael pedig elutasítja a békés ren­dezésnek a BT-határozatban megszabott rendjét. Jarring a múlt év febru­árjában dűlőre akarta vinni a dolgot, és lényegében azonos kérdéseket tett fel Kairóban és Tel Avivban a kormány­főknek. Memorandumában kérte őket, adjanak egyértel­mű választ kérdéseire. Egyip­tomtól azt kérdezte: kész-e elismerni Izraelt és béke- szerződést kötni vele, ha Izrael kivonul a megszállt te­rületekről? Izraeltől azt kér­dezte: kész-e kiüríteni a meg­szállt arab területeket, ha Egyiptom elismeri állami lé­tét az 1967-es határok kö­zött és ezt békeszerződésben is rögzíti? Ebben a kettős kérdésben benne volt a konfliktus békés rendezésének minden fontos alkotó eleme. Elfogadásuk ese­tén Izrael megkaphatta volna az oly régóta áhított békét, biztonságot, elismertetést, Egyiptom pedig visszakaphatta volna az 1967-es „hatnapos háborúban” megszállt terüle­teit. Ez azután megkönnyítet­te volna a további kérdések rendezését, így például a sza­bad hajózást a Szuezi-csator- nán és a Tirani-tengerszoros- ban. Mindebből nem lett sem­mi, mert Jarring csak Egyip­tomtól kapott pozitív vá­laszt, Izrael viszont mindmáig nem válaszolt Jarringnak. Amikor felelet nélkül hagyta az ENSZ-közvetítő kérdéseit, ezzel már önmagában is je­lezte, hogy elutasítja a Biz­tonsági Tanács rendezési ter­vét. Jarring abbahagyta misz- szióját és csak most, azENSZ- közgyűlés december 13-i újabb határozata alapján próbálko­zik ismét. A múlt év végén az ENSZ elsöprő többséggel fo­gadta el azt a főleg afrikai országok által előterjesztett javaslatot, hogy erősítse meg a Biztonsági Tanács emlékeze­tes határozatát, s egyben szó­lítsa fel Jarringot missziójá­nak folytatására. A svéd nagy­követ ennek a közgyűlési ha­tározatnak az alapján tárgyal Waldheimmel missziójának kilátásairól. Jarring a válság egész so­rán rendkívüli szűkszavúság­ról tett tanúbizonyságot. Most sem szólalt meg. Az azonban minden nyilatkozat nélkül is látható, hogy missziójára sö­tét árnyékot borít Izrael ma­gatartása. Tel Aviv nem ■ tit­kol ja, hogy ellenzi Jarring tevékenységét: ellene szava - zott az ENSZ-ben, nem vála­szolt emlékiratára, s egész sor hivatalos nyilatkozattal jelezte, hogy elveti a Biz­tonsági Tanács határozatának lényegét, nem hajlandó viszi szavonulni a 67-es határokra. E területhódító tervek fele­lősségében osztozik az Egye­sült Államok, amely nemesük pénzügyi és diplomáciai támo­gatásban részesíti az izraeli kormányt, hanem hadseregé­nek felfegyverzésével, támadó harci repülőgépek szállításá­val is lehetővé teszi számára, hogy folytassa az agressziót,'' az arab területek megszálló-, sát. • '/Jj i • Semmi jel nem mutat arra, hogy Izrael változtatna eluta^ sí tó magatartásán, Csak' a', nemzetközi közvélemény fél” revezetésére szolgálnak azok a kijelentések, hogy Izrael haj­landó tárgyaLni, ha nem szab­nak „előzetes feltételeket”. Ha közelebbről megnézi az em­ber, miről van szó, kiderül, hogy Izrael lényegében „elő­zetes feltételnek” tekinti a- Biztonsági Tanács határozatát. Azt mondja, hogy a visszavo­nulás kötelezettsége számára „előzetes feltétel” lenne, tehát elutasítja. Azzal is álcázza területhódító terveit, hogy „biztonságos határokat” kö­vetel magának. Ezek a hatá*. rok pedig újak lennének, vagyis kikanyarítanának bizo­nyos területeket az arab or­szágok testéből. S, amikor az ENSZ és a nemzetközi közvé­lemény többsége a Jarring- misszió felújításától várja a kibontakozást, az Egyesüli Államok az izraeli Phantom- szállítmányok felújításával válaszol. Ez önmagában .is megmutatja, milyen rop pap t nehézségekkel kell szembúi néznie Jarringnak. A politikai megoldás ilyen körülmények között rendkívül nehéz, .de; nem lehetetlen. Más út pedig nem kínál megnyugvást 'g. Közel-Keleten. Itudnyánszky István Washington kérése — Washingtonhoz Lón Nolnak csak az összeget kellett megjelölnie Amerika reménykedik Az Egyesült Államok kormá­nya reméli, hogy a Málta és Nagy-Britannia között meglevő nézeteltérések ellenére sikerül el­érni, hogy a szigeten levő kikö­tők nyitva maradjanak a NATO haditengerészete előtt — jelen­tette ki az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője. Mint mon­dotta, a bérleti vita mindkét résztvevőjének és az északatlan­ti katonai tömb valamennyi tag­iának érdeke, hogy a kikötők használati jogáról szóló megálla­podásokat meghosszabbítsák. Londonban kedden bejelentet­ték, hogy az ellenzéki munkás­párt — Dom Mintoff máltai mi­niszterelnök korábbi meghívásá­nak eleget téve — delegációt küld Vallettába, a körülmények tisztázására. A Tom Driberg mun­káspárti képviselő vezette cso­port két, vagy három napot tölt A Nixon-kormány első íz­ben erősítette meg hivatalo­san Is áz Anderson-okiratok hitelességét, amikor Charles Bray külügyi szóvivő elismer­te: valóban az amerikai kül­ügyminisztérium fogalmazta meg és küldte Phnom Penhbe azt a kéregető levelet, amely­ben Lón Nol kambodzsai mi­niszterelnöknek csupán az összegekre kipontozott rova­tokat kellett kitöltenie és ne­vét aláírva azt a Washington által kiszemelt fővárosokba elküldenie. Charles Bray „technikai se­dott volna bele” vagy, hogy az amerikai kormány „megté­veszteni igyekezett volna a kongresszust”. Ami a kongresszus állítóla­gos „tájékoztatását” illeti, a szenátus külügyi bizottságá­nak munkatársai kijelentették a Washington Post tudósító­jának, hogy Anderson kedden közreadott titkos dokumentu­mainak megjelenéséig fogal­muk sem volt a segélykérő levélről és „nagy meglepeté­süket” fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Megfigyelők azt jósolják, hogy a kínos leleple­lés ellen. (MTI) maid a szigeten. (MTT) Állameüenas törékenység Csehszlovákiában röpiratokat és hasonló jellegű Xuan Thu.y, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője a párizsi értekezleten, a TASZSZ tudó­sítójának adott nyilatkozatá­ban kiielentette: az Egyesült Államok kormánya az' úgyne­vezett hadifogolykérdést ürü­gyül használja fel arra. hogv folytassa az agressziót, ne vonja ki az amerikai csapa­tokat Dél-Vietnamból, és ha­talmon tartsa a Thieu-klikket. Xuan Thuy „kihívónak” minősítette az amerikai veze­tőknek azt a kijelentését, hogy az Egyesült Államok mindaddig Dél-Vietnamban tartja csapatait, és légitáma­dásokat hajt végre a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság ellen., amíg nem bocsátják szabadon az amerikai hadi­foglyokat. Ezek a nyilatkozatok jel­lemzik az Egyesült Államok agresszív és gyarmatosító po­litikáját, és ellenkeznek a jó­zan ésszel. Hiszen az ameri­kai katonák éppen azért estek hadifogásgba mert az Egye­sült Államok bombázta a VDK területét. Az amerikai kormány azonban ez ideig sem adott választ a Dél-viet­nami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának hétpontos békejavaslatára, amely lehetővé tenné a hábo­rúban.. résztvevő amerikai katonáknak és a foglyoknak a hazatérést. Az amerikai elnök nem hallandó megielölni az amerikai és a szövetséges csapatok Dél-Vietnamból való kivonásának végleges idő­pontját sem. Az Egyesült Ál­lamok támogatja Thieu mili­tarista diktátori csoportját, az amerkai neokolonializmus eszközét — mondotta Xuan Thuy. A Csehszlovák Távirati Irodát felhatalmazták az alábbi közlésére: A politikai és gazdasági . konszolidáció előrehaladása ellenére, ami megmutatkozik a növekvő munkakezdeménye­zésekben, valamint a közvéle­ménynek a novemberi válasz­tásokon a CSKP politikája iránt meggyőző módon ki­nyilvánított bizalmában, né­melyek egyes esetekben cse­lekményeikkel megsértették a csehszlovák törvényeket. A belügyminisztérium szer­vei 1971 őszén és az idei év elején letartóztatták több személyt, akik államellenes iratokat terjesztettek, illetőleg készítettek. Az eddigi nyo­mozás és a lefoglalt anyag azt bizonyítja, hogy az emlí­tett csehszlovák állampolgá­rok 1970—1971-ben kisebb il­legális, államellenes csoportok létrehozására törekedtek, az­zal a céllal, hogy megzavar­ják az országban a rendet és a nyugalmat, hátráltassák a konszolidációs folyamatot, s végül szervezett harcot indít­sanak a szocialista rendszer ellen. Tevékenységüket, amely­ben részt vettek idegen állam­polgárok is, összehangolták emigráns és külföldi ellensé­ges központokkal. (CTK) ____ g ítségnek” minősítette a se­gélykérő levél megfogalmazá­sát. Tagadta, hogy „az Egye­sült Államok valamiképpen homályos ügyletbe bonyoló­Letartózfatások A jugoszláv belügyi szervek ellenséges propaganda ter­jesztése, az ország társadal­mi-politikai rendjének rágal­mazása és az el nem kötele­zettségi politika becsmérlése, továbbá a legmagasabb szintű állami és pártvezetők nyilvá­nos sértegetése miatt őrizetbe vették Vlado Domazet, bosz- nia-hercegovinai volt köztár­sasági képviselőt. Nevezett a háború alatt részt vett a nép­felszabadító háborúban, maid nyugdíjaztatásáig a néphad­2 NÖORÁD - 1972. január 13., csütörtök zés viharos vitát fog kiváltani a kongresszusban, amikor is­mét napirendre kerül majd az indokínai segélyprogramok kérdése. (MTI) Jugoszláviában seregben teljesített szolgála­tot. Múlt év decemberében ellenséges tevékenység miatt kizárták a JKSZ-ből. A Taniug jelentése szerint a zágrábi kerületi bíró­ság előzetes letartóztatás­ba helyezte a Horvát Matica Művelődési Egyesület tizen­egy vezetőségi tagiát, és a fennálló társadalmi rend megdöntésére irányuló tevé­kenység alapos gyanújával megindította ellenük az eljá­rást. (Tanjug) _j

Next

/
Oldalképek
Tartalom