Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
Salgótarjáni bemutató NIB Bacsó Péter nem először nyúl munkásproblémákhoz és főleg kényes problémához. A hétfőn, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban bemutatott Jelenidő című filmje azt bizonyítja, hogy hű maradt önmasa hagyományaihoz és a kö- rábbinál is érettebb művei igazolta: az igazi művészet egyszerű, érthető, szerény, s a sikerek érdekében el kell menni n gvár. ba, az üzembe, s ott kell megtalálni azt a kérdést, amely százezreket érint, érdekel és foglalkoztat, * amely éppen ezért életünk szinte minden területére általánosítható. A Jelenidő számunkra több okból is izgalmasabb más filmeknél. Először mert Salgótarján várossá válásának ötvenedik évfordulója alkalmából ez a bemutató az első ünnepi aktus. Másodszor, mert civil munkásszereplői közül hárman — tíolyós László, Molnár Ernő és Szmolicza Oábor — salgótarjániak. Harmadszor pedig (és ez a legfontosabb I) ez a film munkásmiliőben játszódik és egy közérdekű témát, mondhatnánk témakört dolgoz föl. A film erényeinek és értékeinek legfőbb bizonyítéka, hogy éppen e harmadik indoknak köszönheti salgótarjáni sikerét. Hányszor elhangzik munkahelyen, s még inkább otthon vagy máshol fehér asztalnál, hogy „nem érdemes hajtani, nem érdemes ideget, erőt, energiát, éjt nappallá téve feláldozni, vállalati és össznépi célokért elégni, mert ha valakinek az önfeláldozó munka nyomán odavész az egészsége, a kutya sem törő. dik vele többé.” Hányszor adnak annak igazat, aki a nagy feladatok elől mondvacsinált vagy talán éppen igaz, de kispolgári indokkal tér ki: beJelenet a Jelenidö című filmből teg a gyermekem, a feleségem, tanulok, vizsgáznom kell, lakásomat építem, a telkemen van dolgom, vendéget várok, s egyáltalán benne van-e ez a normában és meg- fi/.eti-e valaki a pluszmunkát. 8 még többször előfordul, hogy az, aki kezdettől fogva komolyan vette a szocializmust, tehát nem fusizásnak, frázis-pjjfogta tásnak és kéz kezet mos haverságnak fogta föl, — általában rosszabbul jár, mint aki alkalmazkodik a korrupt, egyenlősdis, felelőtlen közhangulathoz. Hányszor érik az átszervezések, leépítések, mellőzések éppen azokat, akik akarnak és tudnak dolgozni, s akik éppen ezért nem fogják be a szájukat és felveszik a harcot az akarnokokkal, percemberkékkel és selejtgyáriókkaX szemben. Bacsó Péter és Zimre Imre (Operatőr: Zsombolyai János, zeneszerző: Vukán György) új filmjének éppen az a fő erénye, hogy nem kendőzi a társadalom fekete vagy lila pety- lyes lelkét, s ahogy azt meg meri mutatni, hogy a vért köpő, beteg brigádtag üveg bort kap ajándékba kórházi ágyán, ugyanígy föltárja társadalmi életünk fekélyeit is. A közömbösséget az érdemes emberek hétköznap! hőstettei iránt, a felületességet és a hátborzongató felszínességet, felelőtlenséget, amelyben még a pártiroda és a szakszervezeti titkár sem kap lakkot és meg nem szolgált vörös drapériát. hanem csak bírálatot, ha bürokratikus, látszatra törő mindig a gazdasági veze. téssel szolidáris, olykor elvtelen magatartásával mást nem érdemel. A Jelenidő bátor film, mert meg meri mutatni, hogyan megy tönkre egy alkotóképes, vezetésre alkalmas munkás a hjszékenysége, szorgalma és szerénysége miatt. De minden térén pozitív film. Elsősorban igazmondása miatt, másodsorban azért, mert megmutatja, hogy a munkások összefogása, a szocialista demokrácia jogaival élő, meg nem alkuvó „kiállása” úrrá lehet az általános felszínességen, közömbösségen és presztízsvédö hatalmaskodáson. A munkások mondták ki a film egyik legnagyobb igazságát: ha nem protestélunk a visszaélések, csalárdságok, felületességek, s egyéb visszásságok, torzulások ellen, elő bb-utóbb ben, nünket is érhet a főhőséhez hasonló igazságtalanság. A film hangulatában, felfogásában, monoton következetességében, ha más témakörben is, bizonyos hasonlóságot mutat a Homok asszonyával, a Kopár szigettel és több más olyan filmmel, amelyben egyszerű emberek szállnak harcba elemekkel vagy éppen társadalmi igazságtalanságokkal, s amelyben a kitartó és végtelen küzdelem hőse mindig a dolgozó ember. Itt is az ember győz, még akkor is, ha szíve tönkremegy és egy időre kórházba kerül. S egy ki- csit éppen ez a hasonlóság szolgáltatja a bírálat tárgyát is: a hangvétel, a hangulat, a tempó helyenként túlontúl visszafogott, mintha valóban megfékezhetetlen futóhomok ellen küzdenénk és nem emberi gyarlóságok ellen. Mindent egybevetve: a film szép, sikert ígérő, s végre munkáskörnyezetben általános problémát tárgyal. A kérdést élesen veti föl, s erre már nekünk kell hangos, érthető választ adnunk. Mikszáth-regények filmvásznon A Nógrád megyei Moztüze- 21—22-én a Noszty fiú esete filmre, és Geriet Viktor renmi Vállalat ugyancsak felké- Tóth Marival című filmet mu- dezte, a főszerepekben pedig szült a Mikszáth-évfordulóra, tátják be, délután fél kettes Uraj Tivadart, Krencsey Ma- s ebből az alkalomból há- kezdéssel. rlannt, Mécs Károlyt, Páger rom Mikszáth-regény bői ké- Több ,órági székhe1yen és Antalt, Fónal Mártát és Pété- szült filmet is felújítanak a ^^gben készülnek Mik- nyi Ilonát láthatjuk. Keleti ^Ó!száth-filmbemutatóra. S ezeken a helyeken is az előbb első Mikszáth-hetet a balassa- ^ ^ ^ _________ g yarmati Madach Filmszínház eml(tett három' film szerepei mű tartja, amely január 15—16-án műsoron a Különös házasságot, 17—1 fián a Beszélő köntöst, 19-20- A Beszélő köntöst Fejér Tasn pedig a Noszty fiú esete más irta filmre és rendezte, a Tóth Marival című filmeket főszerepeket pedig Páger An- mutatja be. Az előadások dél- tál, Iglódi István, Délre Anna- száth filmek felújításakor el- után fél háromkor kezdődnek, mária, Zentai Ferenc Kállai sősorban a középiskolai did- Salgótarjánban, a Novemberi Ferenc és Görbe János kok, de az általános iskola- Filmszínházban január 17—113- alakítja. A Noszty fiú esete sok. valamint a felnőttek szé- án, a Különös házasságot, Tóth Marival című Mikszáth- les körű érdeklődésére is szá- I9_2ü-án a Beszélő köntöst, regényt Thurzó Gábor írta mítanak. Márton készített filmet Mikszáth: Különös házasság cl- regénvéből amelynek Somlay Artúr, Benkő Gyula, Gábor Miklós és Örkényi Éi'a a főszereplői, filmszínházak a MikIfa/.udj igazat Január 24—28—20-án Salgótarjánban vendégszerepel a szolnoki Szigligeti. Színház együttese, amely gz alkalommal Oscar Wilde: Hazudj Igazat című komédiáját adja elő, kitűnő szereposztásban. Oscar Wilde hetvencsztendős komédiája, amelyet korábban főleg Bunburv címmel játszottak, szinte állandó műsordarabja a színháznak, s a siker sosem marad el. Sikerre számíthat a szolnoki együttes is. A szereplőgárdából szinte minden név vonzza az érdeklődőket: ifi- Űjlaky László, Szombathy Gyula, Sebestyén Éva, Agárdi Ilona, Csomós Mari, Mucsi Sándor, Hubai Anikó. Czibu- lás Péter és Hollósj Frigyes. A komédiát Bor József rendezte. t4z ifjúság a filmművészeiben A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ filmklubjának 1972-es programjában az ifjúság ábrázolása szerepel. Szeretnék sokoldalúan bemutatni, hogy egv új nemzedék milyen lehetőségeket, milyen célokat lét maga előtt, hogyan illeszkedik be a felnőttek sorába, hogyan válnak maguk is felnőtté. Az első negyedévi műsoron a Test ördöge című francia, a Fiúk a rács mögött című olasz, a Magatartásból elégtelen című francia, A mi nemzedékünk című lengyel és Az Édentől Keletre című amerikai film szerepel. Lakos György Mikszáth Kálmán: KÍSÉRTET lublón Kaszperekné gúnyosan húzta szét parányi piros száját. — Hacsak a másvilágon nincs valami pénzverdéje. De úgy tudom a katekizmusból, hogy az ott nincs. Pawlovszky Kristóf nem állhatta tovább. Nini, még ő pajzánkodik, nézze meg az ember az incifinci fehérzé, sem arca pirulását élvez- — Nem tud arról, hogy éle- ni, hanem arról akarunk meg- tében valamely varázslatokat cselédjét!., győződni, hogy fantom, egy- űzött valna, vagy boszorká- —Nem a szép fehér foga- Mária sértődve rázta meg szerű látomány-e azon alak, nyokkal állt volna összeköt- idra vagyunk kíváncsiak, Éva a fejét, s a szép hullámos akiről szó van, vagy pedig tetésben? Vagy volt-e amu- leánya — szólt pátosszal —, hajból egyszerre üde ibolya- olyan, mint egy igaz férfi és lettje? Nem hordozott csoda- hanem mondd meg neillat kezdett szétáradni a te- férje-e ő kegyelmednek, még szereket az inge alatt, aszalt künk, hol van azon arannyal reben. Valóban egy pár ibo- így a síron túl is: valóságo- gyíkot, bűvös füveket vagy telt hordócska, melyet férjed lyaszál volt a hajfürtjei közé san-e és mindenben-e? gyűrűt? egy bizonyos Csernyiczky Mitűzve. A menyecske elfordította a Mária mosolyogva rázta a hály nevű varsói borkereske— Engem sohasem csókolt fejét a bíróktól és az egyhá- feíét- dőtől lopott el? Mert, hogy meg más férfi. ziaktól, mert ott ült a tanács- — Nem, nem; semmit se ludas volt benne, azt mártaKozanovich Felioiánnak (vég- ban a plébános is és a zak- vettem észre. gadni sem lehet, re is csak harmincöt éves Ucsyni kolostor két meghívott A kormányzó kételkedve De az asszony a hordórul volt még) nagyon megcsiklan- tagja, majd alig hallhatóan nez?tt fa... O föltétlenül a sem tudott semmi tájékozást dozta az orrát az az ibolya- mondá: varazsszeretcben velte rejlem acJni, vagy konok volt egéa lublói rémeset nyitját — szen vagy igazán semmit se amin eppen nem lehet csodál- tudott. Aztárj jöttek a különkozni aban a korban, mikor féle tanúk vagy negyvenen, — Mindenben. — (Ö, a kujon! — düny' JWrf Hertely uram 'SZSTZVffrSVSS, fejcsóválva.) szany sem atallotta komolyan rekkel a halála óta Az egyik — Hit alatt vallja ezeket? utánaszaladni a seprőnyélnek i^tta a temető kapujába el— Hit alatt — felelte fel- ~ —,,~~I—’ szag, mely a női test és haj ingerlő, buja illatával összevegyülve terjengett, rongott a bírói asztal körül, szinte kedve lett volna fölugrani és megcsókolni a szépasszonyt — persze a közszolgálat érdé- — Hit alatt — felelte fel- a pallosával. tűnni, a másik birokra kelt kében: hogy ilyen hát az a bátorodva. (Mit tudhatta azt még ak- vele a Kováts János szíjgyárcsók? Hanem mégse tette, — Vegye jegyzőkönyvbe — kor Kozanovich Felicián, hogy ^ mester kocsoszínjében. Ka- mégis türtőztette magát. szólt a kormányzó Vilsinsz- a boszorkányok és kísértetek zimirszky István őrt álló ka- — Jablonszka Mária — kyhez fordulva, majd újra nem egy kategóriába esnek a tonának olyan pofont adott, szólt folytott hangon, aka- Kaszpereknét fogta vallatóra: gonosztevőkkel, hogy ezek el- hogy az utca túlsó végére dozva —■. az Isten és a ki- — És mit mond a férje, len pandúrokat kell küldeni, hempergett tőle. Nagy Már- rály nevében ülünk itt, hogy meddig^ fog tartani e sírontúli amazok ellen pedig néptaní- tonné valami hideget érzett a tokát.) testén, múlt vasárnap egy heMaria vissza akart vonulni a gonoszságnak eleje vétes- vándorlása? sék. Nem a kegyelmed okta- — Rám parancsolta, hogy lan faggatása okoz nekünk soha semmit se kérdezzek örömet hanem az igazság, s ezekről. a valódi tényállás. Nem aka- — Hát miről beszélnek úgy runk mi bekukkantani szem- kettecskén? — . télén szemekkel a kegyelmed — Közönséges napi dolgok- tartozásait, ágyasházának függönyei kö- róL — Egyéb forrása nem vol , , , ,, . te éjjel, aztán erős gyomorMeg csak egy kérdést, görcsei voltak. A sötétben Kaszperekné. Miből pénzéi a ugyan nem látott semmit, de férje? az bizonyos, hogy a Kaszperek ~ Ügy gondolom, beszedi a kísértette. Ezeket mind jegyzőkönyvbe vették, bár nagy része merő bolondság, vagy NÓGRÁD - 1972. január 12.. szerda na? Igen sok hamis arany és képzelődésen alapult, taller jutott forgalomba őáltala, most a holta után. (Folytatjuk! Pályaválavxiátii iájého»tatá A Nógrád megyei Tanács döntést n továbbtanuláshoz, a munkaügyi és művelődésüBvi pályaválasztáshoz. A tálékoz- osztálva összeállításában, és tatában olvashatiuk. hogv a megyei pályaválasztási ta- azoknak, akik önmaauk nem náos kiadásában meaielent az tudnak dönteni, pszichológiai. 1972. évi Nógrád megvei pa- orvosi, egészségügyi' valamint ivaválasztási tájékoztató. A műszeres pályaalkalmassági 90 oldalas füzet mind az ál- vizsgálattal segít a Nógrád talánng, mind a középiskolát megvei Pályaválasztási Ta- végző fiataloknak hasznos ta- nácsadó. (Salgótarján, Mun- nácsokat ad. s megkönnyíti a ká« u. 5.) Sándor György előadóestje Ismét Sándor Györgyöt lát- zajlott le, s egy-egy mondája vendégül január 19-én, 18 sát, versikéjét szinte szállóórakor a József Attila Me- igeként emlegetik. Hadd idéz- gyei Művelődési Központ, zürtk mi iá egy Sándor Szinte valamennyi vendégsze- György-verset, vagy úgy is replése nagy közönségsikerrel mondhatnánk, aforizmát: „Az úthenger se volt mindig nagy Csak azzá tettük. Egyrészt, mert nagynak csináltuk, Másrészt, mert nagynak fogalmaztuk. Sajnos, sok mindenen ment keresztül. Hogy mit tettem erre én: Ma keresztül mentem egy úthengeren,” Reméljük, hogy a várt sl- előadóestje ke-r. új bemutatkozása, illetve marad el. alkalmából sem VÉLEMÉNYÜNK A három Bronte lány életének története önmagában is kész regény. Charlotte a legidősebb (1816—1855), őt követte Emily (1819—1848) és a legfiatalabb Anne (1820—1849). Édesapjuk, Patrick Bronté, ír parasztcsaládból származó szegény, vidéki lelkész volt, aki Hawortben, a yorkshirei mocsarak vidékén töltötte életét. Sivár és egészségtelen világ volt ez, ahol unalomnak, szenvedéseknek, megpróbáltatásoknak volt kitéve mind a test, mind a lélek A három lány nagyobbára olvasással töltötte eseménytelen életét. Néhány évig Gowan Bridge-ben, egy szörnyű intézetben nevelkedtek. Charlotte és Emily kitanult nevelőnőnek, majd Brüszelbe mentek tanulmányútra, mert az volt a tervük, hogy saját iskolát, illetve nevelőintézetet nyitnak. Már gyermekkorukban megpróbálkoztak az írással: Anne inkább verseket, Charlotte és Emily a vers mellett prózát is írt. Charlotte volt hármójuk közül a legenergikusabb és iegtapasztaltabb, igaz ő rövid ideig Thackeray mellett nevelősködött és megismerkedett Mrs. Gaskedl-lel, az akkor már ismert angol írónővel, akinek regényei a kor éles osztályharcát, a chartista munkások küzdelmét tükrözték. (Később, a Bronté nővérek korai halála után ő írta meg Charlotte életrajzát is!) A három nővér akkor indult el a siker útján, amikor kiadta közös verseskötetét és elhatározta, hogy mindhárman írnak egy regényt, Charlotte és Emily (az előbbi Jane Eyre-rel, az utóbbi az Üvöltő szelekkel) akkora sikert aratott, hogy világhírre tett szert. Azóta is folyik a kötélhúzás a kritikusok között, hogy vajon melyik az ériéaesebb és érdemesebb mű. Űjabban Charlotte felé húzódik a kötél, különösen rideg realizmusát becsülik napjainkban. (Egyébként a Bronté nővérek sikeréhez nagyban hozzájárult az a pletyka, hogy állítólag Thackeray őt rajzolta meg a Hiúság vásárában, Becky Sharp alakjában, viszont Charlotte regényének Rochesteréhez Thackeray szolgáltatta a mintát, akinek a felesége csakugyan őrült volt.) A lényeg az, hogy a Jane Eyre, ez a Rét részből álló regény korunkban a bestsellerek sorába került és folytatásos tévéfilmváltozaitának joggal akad sok nézője. ★ A mai, szerdád műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a Mindenki közlekedik... című műsort (17.55), a „Stabat mater, . ,”-t (18.40), a külpolitikai lapszemlét (18.55) és a Solo- hov elbeszélése nyomán készült, magyarul beszélő, szovjet filmet (20.00). L. Gy. Tar jártban a Déryné Szívesen látott vendég megyénkben a Déryné Színház, amelynek műsorai az utóbbi időben sokat javultak művészi színvonalban. Egvnéme- lyik helységünk. így például második városunk, Balassagek, de darabválasztásuk szinte majdnem valamennyi előadásukra vonzza a közönséget- Nagy érdeklődés nyilvánul meg a január 14-én előadásra kerülő, Illyés: Fák- lyalángja iránt Is. amelyet gyarmat is szinte házi színhá- kétszer, délután háromkor és zának tartja társulataikat. Salgótarjánban — a szolnoki, debreceni és miskolci színházakkal kötött szerződések miatt ■— már ritkább vendéeste hétkor is eljátszanak. Az érdeklődés azért is nagy, mert a jegyek többségét ifjúsági bérlet keretében hozták forgalomba.
