Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

iMcfilPorcrciö ca nöuenytermes; calcapica (I.) Fogalma és ttxükné, essége >elc A meliorációs tevékenység­nek nem nagy a múltja ha­zánkban. Jelenlegi álláspont szerint a meliorációs tevé­kenységi körbe soroljuk mindazon eljárások végrehaj­tására kifejtett — agrotechni­kai, biológiai, kémiai és mű­szaki (talajvédelmi vízrende­zési, vízhasznosítási és egyéb) —• ténykedést amelyet a ta­laj termékenységének és a termőtalaj állagának megóvá­sa érdekében kifejtünk. Megyénkben az alábbi me­liorációs tevékenységek for­dulnak elő: üzemi, talajvédel­mi és vízrendezési munkák, műszaki létesítmények meg­teremtése. Ide tartozik a ta­lajvédelmi és vízrendezési munkák agronómiái előfelté­telének megteremtésére irá­nyuló beruházás (a vízszintes művelést akadályozó tereptár­gyak megszüntetése, a talaj­védő táblarendszer kialakítá­sa, az új útrendszer megte­remtése, az új táblarendszert biztosító cserjesávok telepíté­se, burkolt és gyepes vízleve­zetők kialakítása, vízmosás­fejek megkötését szolgáló építmények, forrásfoglalások), a sánc-, övgát-, támfal-, terasz­lés útstabilizáció, a terepren­dezés, a meder- és csatorna­építések, a völgyfenekek újra hasznosítása (alagcsövezéssel, vakonddrénezéssel), a nyári gátak építése és ezek rekonst­rukciója, helyi jelentőségű közcélú vízrendezések beruhá­zása, beleértve azok rekonst­rukcióját. (Ezek a vízgazdál­kodási, illetve vízrendezési és talajvédelmi társulatok fel­adatát képezik.) Az OMMI-szakvélemény alapján javasolt területeken: kémiai talajjavítás (mesze­lés), gyenge termőképességű homoktalajok biológiai talaj- javítása, altalajlazítás (mély- lazítás). A mezőgazdasági művelés alatt álló területünk nagy ré­sze dombos és hegyes. Talaj- védelemre szarul (5 százalé­kos lejtés feletti) a mezőgaz­dasági művelés alatt álló te­rület 69,1 százaléka. A 17 szá­MÉHÉSZET milMIMIIIHIIIIIIIIIIIIIimHIlllllHlillHIIMUMIIHIHIIIIIimimillllMMIIIIIIIIIIIIMIIHIIHiHHmHIM»« Mit fesxiink a hulladékkal? zalék feletti lejtésű területünk egyes tsz-ekben kialakult a is eléri a 27,4 százalékot. A magasan kvalifikált szakve. kémiai talajjavításra szoruló zetés. így ezekben a tsz-ek- területünk meghaladja az ősz. ben megteremtődött a melio- szes terület 67 százalékát. rációs tevékenység feltétele. A talaj savanyúsága köz- Ilyen adottságok mellett a tu. vetlenül is kedvezőtlen a gaz- datos, előre megtervezett bio- dasági növények fejlődésére, lógiai, kémiai, mechanikai, de sokszor még jelentősebbek agrotechnikai és műszaki be- a termelékenység szempont- avatkozások komplex alkal- jából a közvetett hatások, mazásával az erózió kártéte- (Hasznos biológiai folyamatok, lét jelentősen csökkentjük, nitrifikáció és nitrogénmeg- ezzel megteremtjük a talaj­kötés lassúbbodása, a táp- termékenység növelésének anyagok oldékonysági viszo- feltételét, megőrizhetjük a nyainak romlása stb.). Ezért termőtalaj állagát. A fenti- a meszezésre szoruló terüle- eken túl indokolttá teszi a teken a talaj savanyúsága meliorációs tevékenység foly- miatt a termések gyengék. De tatását az a tény, hogy a a mi lejtésviszonyaink kö- mezőgazdaságban felhasznált zött még egyéb káros ténye- anyagok és eszközök haté- zők is fellépnek. A csapadék- konysága alapvetően a talaj­ból származó víz jelentős ré- termelékenység függvénye, sze elfolyik, ezért a vízhiány Tehát ha a talajpusztulást károsan befolyásolja a tér- nem szüntetjük meg. akkor a melést. Az elfolyó víz rom- mezőgazdaságban végrehaj- bolja a talaj szerkezetét, sok tott tőkebefektetésünk gazda­helyen a termőréteg egy ré- ságossági mutatója gyengébb szét elhordja, majd a völgy- lesz, elmarad a várt ered- fenekekben lerakja, a pata- meny. kokat feltölti és ezzel a leg- a termőtalaj védelméről, a termékenyebb területeinken termőképesség növeléséről az is bizonytalanná teszi a tér- 1961. évi VI. törvény intéz- melést. kedik. A törvény többek kö­A talajpusztulás ütemét a zött kimondja, hogy a ter- helytelen művelés esetén mőtalaj megóvása minden technika haladása és nagy- földhasználó elsőrendű köte- ütemű fejlődése is fokozza. A lessége. A földhasználók kö- mezőgazdaság átszervezésével telesek a rendelkezésükre ál- Nógrád megyében 148 terme, iö és az általuk igénybe vehe- lőszövetkezet kezdte meg mű- tő minden eszközzel a talaj ködését. A működés kezdeti termőképességét fenntartani időszakára a területi elapró- és növelni — a talajpusztu- zottság, a tőke- és szakéin- lásnak kitett földeket a ter- berhiány volt a jellemző, meszeli erők pusztításától ezért ekkor még szó sem le- megvédeni. Viszont még a hetett az eléggé költséges me- gazdaságilag megerősödött liorációs tevékenységről. üzemek sem képesek saját Éghajlati és természetviszo- forrásból a törvényben előír- nyaink ,mellett a talajvédelem tak maradéktalan végrehajtá- élhanyagolása felmérhetetlen sára. Ezért a meliorációs bé­káitokat okozott és szórványt»- ruházások megvalósításához san jelenleg is okoz. Ezt bi- szocialista államunk jelentős zonyítja Stefanovits Pál tala- mértékű támogatást nyújt, jaink erodáltsági állapotáról Az állami támogatás igény­készített tudományos felméré- bevételének rendjét és a be- se, mely szerint az ország leg- ruházásokkal kapcsolatos elő- erodáltább megyéje Nógrád. írást a 27/1970. (XII. 13.) A termelőszövetkezetek MÉM. sz. rendelet, majd a egyesülésével megnövekedett 2/1971. (VII. 14.) OT—PM— az üzemek területe, megin- MÉM. sz. rendelet, a pénz- dult a gazdasági stabilizáció, ügyi lebonyolítást a 6/1968. . (I. 30.) PM. sz. rendelet, illet- Ive az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium 23/1968. számú tájékoztatója tartal­mazza. Varga József, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának csoportvezetője (Folytatjuk) * A Cement- és Mészművek váci gyára. azonnali belépésre felvesz — fiatal gépészmérnököt, vagy felsőfokú szak- technikust műszaki fej­lesztési: fiatal építésztechnikust beruházási; fiatal, gimnáziumot, vagy közgazdasági tech­nikumot végzett nőt számviteli munkaterü­letre. A Hegyaljai Ásványbánya Vállalat 1971 nyarán Szerencs mellett új, külfejtéses kaolin hánya feltárását kezdte meg (MTI fotó — Kunkovács László felv.) Jelentkezés: a gyár sze­mélyzeti osztályán szemé­lyesen, vagy telefonon. Telefon: Vác, 356 (167-es mellék). Januárban a méhesben és környékén azonosak a teendő­ink a decemberivel. A mé­hész gyakran látogasson kap­táraihoz. A kiiárónvílásokon hallgassa meg a méhek hang­iát. A méhcsalád zúgásának hangja — gyakorlott méhész fülének — elárulja nyugal­mukat. A kijárónvílásban le­vő hulladékot, viaszmorzsát, elhullott méheket. kaparóvas­sal óvatosan, zaj nélkül húz­zuk ki, és papírba csomagol­va égessük el. Ha a hulladék nagyobb mennyiségben tartal­mazna viaszmorzsát, p- anya­got rostáljuk át. hideg helyen, egértől hozzá nem férhetően helyezzük el. A hulladékot a kaptár előtt nem szabad hagyni, mert az elousztult méh a cinkék és egvéb mada­rak kedvelt csemegéje- Ha a hulladékot elfogyasztják, a kijárónyílásokon zaklatják a Dihenő méhcsaládot. A zörgés­re a téli méhcsomó megbom­lik, széiielvonul. kijönnek a szabadba, s a kiiárónál lesel­kedő madarak zsákmányaivá válnak. A hasznos madarakat a mé­hestől távol kell tartani a madáretető alkalmazásával. Az etetőbe helyezzünk olaios magvakat. A fák ágaira akasz- szunk szalonnát, húsdarabká­kat. A madarak ideszoknak, és nem zaklatják a telelő méhcsaládokat A gyümölcs­fákra szoktatott cinkék gvü- m öl csőikért ieink állandó la­kói maradnak, s az ott talált megfelelő odúkban költenek: gyümölcsfáink állandó áoolói lesznek télen-nyáron. Minél több a hasznos madár ker­tünkben. annál kevesebb fé­reg támadja meg gyümölcsö­sünket* A méz hasznáról • Mivel különösebb teendőnk a méhes körül nincsen, mű­helyteendőinket ismerjük, kí­vánatos, hogy amiért a mé­hész dolgozik, fáradozik egész életében — annak hasznossá­gáról; a mézről beszéljünk. Sokan mondják, hogy a méhekkel való bajlódás nem más mint hobby. Ebben van valami, mert valóban kedv, akarat és nagy hozzáértés kell a méhészkedéshez. A méhek terméke a méz nemcsak élel­miszer, hanem gyógyszer is az ember számára. Ezt az emberiség több ezer éve tudja. Jótékony hatását nagyon ré­gen ismerik, s a fejedelmek egyik legfőbb eledele a méz volt. Fáraók sírboltjaiban a méz még ma is megtalálható. A legújabbkor modern vizs­gálatai még világosabbá tet­ték a méz jó hatását, s ennek alapján rámutattak arra, hogv a mézet sz'.mos betegség el­lem. eredményesen használta az örökké kutató ember* Nincs még egy olyan anyag, ami annyi hasznosat rejtene magában mint a méz. Köztudomású, hogy a méz csaknem 80 százalékban sző­lő- és gyümölcscukorból áll. Az említett cukrok a szerve­zetben történt átváltozásuk után energiává válnak. Ezen cukrok megtalálhatók más élelmiszerekben is, de azt ke­vesen tudiák, hogy az egyéb élelmiszerekben levő gyü­mölcscukrok többségének át­változásakor szervezetünk közreműködésére van szükség. Ezzel szemben az elfogyasztott mézben levő gyümölcs- és sző­lőcukor kiválasztásával sem­miféle • munkára nincs szük­sége az emésztőszerveinknek. A mézzel szervezetünkbe jut" tatott cukrok nagyon rövid időn belül jutnak vérünkbe,^ így hamarább szolgáltatják testünk számára a nélkülöz­hetetlen energiát, amely iz­maink, végtagjaink, s főként szívünk számára nélkülzhe- tetlenek. A tudósok manapság is kí­sérleteznek a méz hatóerejé­vel. Megállapítottált, hogy a méz azonnal hat* A méz cuk­rai a betegeskedő vagy lába­dozó szervezet erejét gyorsab­ban, élénkebben adják vissza. A kísérletek alapján meg­állapították, hogy a mézben olyan anyagok is vannak, me­lyek megkönnyítik a szőlőcu­kor izmokba történő behato­lását. Az eddigi kutatások még nem világítják meg a titkokat, de annyi bizonyos, hogy a méz az egészséges és betegeskedő embernek egy­aránt jót tesz. Az ikrás méz Különösen télen gyorsab­ban ikrásodik a méz. Sokan úgy vélik, hogy a méhész a mézbe cukrot tett. Ellenkező a helyzet. A jó méz a hideg­ben és melegben egyaránt ik­rásodik. Sok ember szereti az ikrás mézet* Ki, hogyan szere­ti a mézet, úgy helyezze el meleg vagy hideg helyen. Ha valaki nem szereti az ilyen VÁLLALJUK S üzemek, gyárak, lakóépü­letek gőzkazánjainak, köz­ponti fűtőkazánok, ipari kemencék és gyárkémények építését. szerelését. karbantartását, csőszerelvények hősziget elését bádogozását KAZAN-, KEMENCEÉPi­tO. hőszigetelő ktsz. SALGÓTARJÁNI KIRENDELTSÉGE. Faiskola u. 24. Hidvégi. A FÓSPED 4. sz üzemegysége sürgősen felvesz tebergéokocsi* vezetőket. felentkezés B nest X., Gyomról út 105. JYIÄ-70+ |5<? ~A § készlete, a mézesedényt he­lyezze 30—40 C-fokos. vízbe. A lassú felmelegedés által folyé­konnyá Válik, és újra csetm- folvóssá lesz. Az átmele,,«dett mézet úira hűteni kell. mert a méz melegen nem olyan kellemes mint természetes hőmérsékleten. Sesi* a szívbetegeknek A méznek élelmiszerként való rendszeres ha^málata a szív működése érdekében nél­külözhetetlen. Ez főképnen azoknak szól. akiknek szívük­kel állandóan bai van A szív hozza keringésbe szerveze­tünkben a vért. A vér szer­vezetünkben mirtecv százezer kilométeren át kerine. s eh­hez a szívnek hihetetlenül nagy erőt kell kifejteni. Meg­állapították, hogy egv nerc leforgása alatt a szív 3—5 li­ter vért halt át a véredénve- ken, maid újra visszaszívia és újra nyomatja. Hihetetlennek tűnik . számokban kifejezve a szív által haitott vér mennyi­sége. Ezen nagy munkában a szív erőt igényel, s annak biz­tosítására kiváló anyagokra van szüksége, amit elsősorban a méz tartalmaz. Gyorsítja az emésztést A nyugtalanul alvó embef éjjel fogyasszon mézet. Esti lefekvésnél egy evőknállal, ha felébred, újra egy evőkanál­lal. Erre nagyon jó mind as akác-, mind a vegyes virágok­ból származó, sötét színű méz. Mézet a legzsírosabb étel után is magunkhoz vehetünk, nem okoz a gyomorban semmi za­vart. Sőt a megterhelt gyo­mor savait működésében élén­kíti, s az emésztés gyorsabb lesz. Ha tápláléklevezető- és emésztőszerveink operálásra kerülnek, és hosszabb időn át nem étkezhetünk, akkor a mézből nyert szőlőcukor se­gíthet. Ilyen esetben injekció­ban, vagy folyékony állapot­ban kaoiuk a szőlőcukrot. Az injekciótól sokan, félnek. A németek kidolgoztak olyan módszert, amivel a mézből készített nagy hatású tápanya­gok különleges módon jutnak be a szervezetbe. Ne sajnáljuk a pénzt Sokan szeretik a mézet, de sajnálják érte a pénzt. Na­gyon sok kocsmazó szülő gon­dolhatna beteg vagy rosszul táplált gyermekének egészsé­ge, erejének fellendítésére, ha ismerné a méz hasznát. Az elmondottak rámutatnak a méz kiváló értékére. Az egészséges ember azért fo­gyassza, hogy ereiét fenntart­sa, egészségét védelmezze, a beteg pedig azért, hogy visz- szanyerje egészségét és szer­vezete kisebb terheléssel ve­gye magába azokat a haszr.es jó táplálékokat, melyeket a méz tartalmaz* K. t Motorfaímz-kezelőket képeznek A termelőszövetkezetekben ege ­re szélesedik az erdőgazdasági munka. Sok tsz-üzemben szakkép­zetlen emberek kezelik a fater- meléskor használatos gépéket, amiből már nem egy esetben bal­esetek keletkeztek. A megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya úgy döntött, hogy a tsz-ekben dolgozó motorfűrész­kezelőknek tanfolyamot rendez. Eddig negyven személyt vettek számba a tanulásra A tanfolya­mot a mátrafüredi erdészeti szak­munkás-képző isirola bonyolítja le, D’ztosítva az oktatókat is. Több gyakorlati bemutatóra is sor ke­rül. ÍJFAJTA KEDVEZMÉNYES AKCIÓ: január 10-töt 15-ig színes napok a 'S'SSSSSSS/SSSSSSSSSSSS;SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSffSSfSSSSrSSSSSSS//SSJSSS/SJSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSS/S//S/SSSSSSSSJ'/SSSSSSSS/SSSSS7J//SSSSSSrSS'SJr^ KEDD* KÉK! líxsxáxalékos árengedmény minden kék ruházati cikk után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom