Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Losonci látogatás Ismerkedés a műteremben Losonc szinte a tizenhetedik század óta fontos irodalmi, művészeti központ, alig akad felvidéki író, akinek valami­lyen kapcsolata ne lett volna a várossal. De Nógrád megyé­ben is nagyobb művészeti köz­pontnak számított még Ba­lassagyarmatnál is, amely ? ugyan néhány nagy költőt, prózaírót útra bocsátott, de lét­számban feltétlenül Losonc vezet. Csak úgy találomra is, a teljesség igénye nélkül, írók, költők egész sora kínálkozik írógépre: Csúzi Cseh János (a XVII. század végén), Czövek István, Fábián Gyula, Fabó András, Gály Olga. Jeszenszky Danó, Kármán József, Nil (Rozsnyai Kálmánná, született Dapsy Gizella), Ráday Pál, Seress Géza, Szabó Lajos, Sze- berényi Lehel, Tolvaj Ferenc, Váradi Zsuzsa szinte kivétel nélkül a város szülöttei, s Módunk nyílott betekinteni a művész alkotóműhelyébe. Lakása földszintjén, a nagy szobák falain csak életművé­nek „néhány” (20—30) darab­jával találkozhatunk, művei­nek egy jelentős többsége, vagy európai és kubai mú­zeumokban látható, vagy eme­leti raktárában lapul, egymás mögött sorakozva. Néhány új festmény és számtalan met­szet a műteremben árulkodik a művész alkotói frisseségéről, amelyet csak átmenetileg sza­kíthat meg a mester gyengél­kedése. Betegen is többet al­kot, mint sok más fiatal mű­vész alkotóereje teljességében. De elégedetlen önmagával, hi­szen lázasabb, produktívabb munkatempóhoz van hozzá- Szabó Gyula festőművész és szokva. Pedig új alkotásai az költő örök fiatalság jegyeit hordoz­zák magukon: bátran kísérle­_____ tezik és kiforrott művekkel a melyikőjük nem losonci szü- díjat nyer Pozsonyban. Ké- igazolja nagyszerű képességeit letésű netalán, az is Losoncon sőbb, 1963-ban állami jubileu- a modern formai megoldások töltötte alkotó élete javát. mi díjat kap Prágában és el- alkalmazásában is. Szinte azt ^Mikszáth fCálftián: Gömöri fain Losonc mai napjaiban a vá- nyeri a Cyprian Majernik dl- á szenvedélyt és szeszélyt fe- ros művészeti életének jelen- jat Pozsonyban. Még ebben az dezzük föl újabb, fiatal és új tős alakja Szabó Gyula, aki évben egy országos pályázaton benyomásokkal ihletett mű­költő is valamint szobrász- és az Ecce vita című, 21 lapos fa- veiben, mint a formavilágban festőművész. A legmagasabb metszetsorozata első díjban biztonságosan kalandozó Pi- eldsmerést festészetével és részesül. Salgótarjánban, a casso életművében, grafikájával szerezte, ezért mi Szlovák Nemzeti Galéria és a _ - , őt, mint festőművészt keres- kerületi galériák anyagából Szívesen, ős a művészet tűk föl losonci otthonában, összeválogatott kiállításon iránti alázattal kísérjük figye- Élénk tekintetű, fiatalos, sima „Munkáért-művészetért" em- lemmel munkásságát; « szom- arcú, friss gondolkodású, Ko- lékérmet kap. 1967-ben a varosban, s tudjuk, leg­dályra emlékeztető, nyugtalan Csehszlovák Szocialista Köz- közelebbi (reméljük, nem is szellem. Külsejében is van né- társaság Érdemes Művészeiéit, olyan soká lesz ilyen.) bema­rni Kodályos, amit szakállának s többek között bemutatták ki- tatkozása alkalmával sokan ft- szabása és arcberendezése állítását Budapesten, a Nemze- gyűlnek tmajd föl erdekes, 01 ok idéz elő, s még abban is ha- ti Galériában is. megújhodására. sonlítanak egymásra hogy Az ötvenes évek óta szinte Szabó Gyula is fiatalabb le- bejárta a világot: 1955-ben a anyt (mint mondjak, csaknem szovjetunióban, Tuniszban és negyven évvel fiatalabbat) Algériában> 1957.ben az NDK- vett feleségül; Ezt az intetni- ban ^ BengyeiorSzágban, 1959- tast amely alapjaban véve ben Buigáriában> 1960-ban ki-ki magánügye, a szenzáció- és Kis-Ázsiábán, vala­kereses szándéka nélkül is ok- mint Pekingben, 1961-ben, vetlen közlendőnek találtuk, „ Szovjetunióban és Észak­it a művész munkásságává k, Afrikában> i963-ban Ale- stűusvaltozasanak magyaráza- xandriában> Kairában> Liba­hls7szuk - . U1- nonban, Törökországban, Gö- bol elő kellett volna venni. rögországban és Irakban, 1965­Izgalmas életút áll mögötte, ben az NDK-ban, Hollandiá- ami ugyancsak magyarázatául ban, Franciaországban, a Rá­szolgálhat érzékeny reagálásé- nárí-szigeteken. Marokkóban, nak. ez pedig mind a költé- Algériában, Olaszországban, szetében, mind képzőművésze- Törökországban és Romániá- ti alkotásaiban megmutatko- ban, 1968-ban pedig Jugoszlá- zik. Édesapja szoba-, templom- viában, Szicíliában, Máltán, és címfestő műhelyében sajá- Tuniszban, Spanyolországban, tította el a készséget a festé- Mallorcán, Szardínián, Korzi- szet és szobrászat iránt. Hu- kán és Olaszországban járt ta- szonhét éves korában súlyo- nulmányúton. san megbetegedett, munkái, Szívesen emlékszik vissza írásai jelentős részét elégette, rengeteg kiállításai közül a Pozsonyi kiállítása ^ után a magyarországiakra, közülük is kritika ^ fölfigyel rá, az ősz- a salgótarjánira. Jó kritikákat töndíjból és képei jövedelmé- kapott, számtalan elismerés­ből, Párizsban tanul. A hábo- ben volt része. A Magyar rú hányattatásai alatt abból Nemzeti Galériában tavaly ta- tartja fenn magát, hogy az vasszal megrendezett kiállítá- ipolysági mesejátékgyárnak M alkalmával Pogány 0. Gá- f a játékterveket készít. 1944 bor elismerő katalógusi beve- júniusában tiszti tanfolyamra zetőjében jóformán két kriti- vezénylik Debrecenbe, ahol kai mondatot enged meg ma­légitámadás következtében gának, de fele annak is dicsé- tiz órát tölt eltemetve egy ret: „A kontaktus még nem négyemeletes ház alatt. Élete zavartalan a művész és kora tehát megpróbáltatások hosszú között, de hát a harmóniate- sora, amelybe csak a felsza- remtés nem tűri a sematikus badulás hoz változást. eljárást. A mind monumen­A felszabad.ulást követő tálisabbá épülő életmű új­években, de különösen a hat- szont imponáló arányaival, vanas években sikert sikerre gondolati igényességével már halmoz. A Föld népe című 24 kiteljesedése közben is lenyű- lapos fametszetsorozata első gozi a művészet barátait.” Képernyő előtt Öt ven év f$íl§c$ivel Beszélgetésekből tapasztal­juk, hogy rendkívül népsze­rűek, nézettek a televízió ama portréfilm-válalkozásai, me­lyeket időről időre legjelesebb, vagy legnépszerűbb színmű­vészeinkről készít. Ha nem is a legjelesebbek, mindenesetre a legnépsze­rűbbek egyike Bilicsi Tiva­dar, gki az elmúlt esztendő­ben töltötte be 70. évét, s fél évszázada van a pályán. Róla kaptuk szombaton este a tévé legújabb portréfilmjét, ponto­sabban ötvenesztendős szín­művészi tevékenységének ke­resztmetszetét. Az alkalom nemcsak arra volt kitűnő, hogy egy pompás nevettető, sokoldalú karakterkomikus emberi és művészeti főbb ál­lomásait vonultassa el előt­tünk, higgadt szavak derűs­bölcs emlékezésiben, régi fo­tográfiák, filmek dokumentá­cióiban, de arra is, hogy ré­gebbi színészetünk néhány le­gendásan nagy egyéniségének arcélét felvillantsa; azokét, akik ilyen, vagy olyan módon inspirátorai voltak Bilicsi sa­játosan vonzó emberi-művé­szi értékei kiteljesedésének. Bilicsi azon nevettetők so­rából való, aki még a harmin­cas évek kommersz színpadi és filmtermékeinek feladatai­ban sem a könnyebb ellenál­lás felé haladt. A figurák, melyeket életre hívott, azért váltok máig emlékezetessé, még a legfelszínesebb, rég fe­ledésbe ment tákolmányokból nvessége tóílépett^'az2' író- fáradt, mit sem kopott, in- szivárványívét a múltból a dambgyárLök szintjén, a se- kabb érlelődött és nemese- jelenig képezik Köszönet a kélyes szóviccek, a helyzetko- dett, mint az a bor, meiy- bensőséges hangulata riport- mikum kívánta olcsó sikerva- nek neve alatt Tokaji aszú í mei . H-íszaton Ebben olyanokat ~ egykor nagy sikerrel jat- * vall* példaképének mint Ró- &zott operettben az idősebb Ma, kedden ízelítőt kapunk LaL?vi Kálmán Rátkai Már- generációk előtt emlékezetes (18.00) a világszerte ismert ton ' Tör« « Ahurnor alakítást nyújtott. Mazowsze együttes műsorá­klasszikus iskolájának műve- S, ha most a portréfilm nyo- ból. Az ízlés dolgairól hallunk Jelenet az ugyancsak szombat este látott, Nászéjszaka című, különleges témájú, kitűnő angol tévéfilmből e»vik 'legkevesebb*"1^ra meg Pályáját sommázni kell, úgy műsorban. Az esti főműsor- úfmÄS szerig ép- vélem, perbe kell szállnom ban Möllere: A képzelt beteg oen A néma levente Bepoóia. önmagámmal, az e recenzió című színmüvének magyar te- ^nés színpadon a Három a elején tett könnyelmű kijelen- véfilmváltozatán szórakozha- kislány Tschöll papája. S arra Mert Bihcsi nemcsak a tunk, majd (21.30) Sanzonról büszke, hogy játszotta a Ró- legnepszerubbek de a legjele- sanzonra címmel látunk-hal- meó ék Júlia Lőrinc barátját, sebbek egyike is azok sora- lünk összeállítást. S, ha szerepábrándokról vall, ban^ aklk szinmuvészetunk (barna) ma is azt mondja, szeretné, még újra játszani — ha jól értettem, az első megformá­lás negyvenedik évfordulóján, 1976-ban — Beppót Hogy mennyire a jellemhu­mor vonzásában él, arra rá- vall, hogy immár hosszú évek óta a Vígszínház törzsgárdájá­nak szeretett, becsült tagja. Az út kis daítársulatoktól, fa­lujáró truppoktól vezetett idáig. Alkotókedve, tehetsége az eltelt 50 év alatt mit sem mán Bilicsi eddigi művész- (18.40) a Rólad van szó! című NÓGRÁD — 1972. január 11., kedd Kiállítás az ifjúsági bűnözésről Nagyon érdekes, a felnőttek kiállítás témája: az Ifjúság! és fiatalok érdeklődésére egy-' bűnözés. Az ünnepélyes meg- arant szamot tartó kiállítást ^ ^ s tórgy4ntt fogva az rendez a Belügyminisztérium ejsö látogatók között különö- január 12-i kezdettel a salgó- sen a gyermek- és ifjúságvé- tarjáni megyei művelődési delemmel foglalkozók részvé- Lakos György az eltelt 50 év alatt mit sem központ üvegcsarnokában. A telére számítanak. KÍSÉRTET LUBLÓN 11. Pawlovszky Kristóf uram kevés szavú ember volt, hosz- szan elgondolkozott előbb ezen a témán, csak azután mondta: — Minden asszony csak asszony. Semmi más. Én visz- sza nem jövök az enyémhez. Kozanovich Felicián meg- kezdte 21 Vcillciiást* kaszája levág, higgyétek el a nyomozáshoz szinte elé- _ Mondja meg "nekem ke- gvermekeim nem ébred az idézve Kaszpereknét. gyelmed, mért van gyászban? fel, csak a Jozafát völgyében” A szépasszony nem volt _ Mert az uram meghalt — Azt a két titkosrendőrt — de azért mégis elküldte a niég künn az utcán a teme- felelte csendesen. nagy kedvem volna a másvi- pecsétes engedélyt (a mellé- tés óta. Pedig nagy érdeklő- _ r . . . . lágra küldeni a rendőrfőnök- nye belső zsebébe bevarrva dés mutatkozott iránta a vá- ... ... . , * kei együtt, hogy ott nyomoz- hozta Jozeffi uram), hogy a rosban. Egynémelyik kíváncsi ?!. „tf -a™ ,,, zák ki a tényállást, ahová ők Kaszperek Mihály sírját föl niég tán a kisujját is meg ' , ® ’ J ,e ,e,,_ e^" maguk teszik a helyszínt. Ez lehet bontani, s tetemeit, ha engedte volna vágatni, csak- szaKat Kegyeimeanei tolt. volna a legegyszerűbb. az a lakosság megnvugtatá- hogy lássa: miképpen néz ki? — O, az uram. De legott elmosolyodott a sara szolgálna, elégetni.* Szép-e még? Ott vannak-e — Kaszperek Mihály? saját ötletétől - mert nem Lön erre izgalmas sürgés- kísértet téodtü’~” ~ Ha a másvilágon más volt kegyetlen, csak induia- forgás Lublón — amint ki- ., . ekV. kJsCrtet_ tepdeli. nevet nem kapott, akkor az. tos. szivárogtak a hírek. Kozano­Ah! ______,l?bben. el aíkak' - Kísértető. szellem-e, ár­— Hogy azonban komolyan vich Felicián rögtön kihirdet- ro,1 a csodálkozás,_ mikor meg- nyék_ej ördög-e, vagy igazi vegyük a dolgot — folytatá tette dobszóval a jus gladiit. a bir,ak elott a kúrián, testből-vérből való ember? kisvártatva —. írjon nevünk- Élet-halálnak ura mától fog- ^u?ar dereka gyengén meg- _ tudom felelte b en egy parancsot Kozano- va a kormányzó. hajolva, tejszín arcan üde ^em ^aom vich Felicián kormrányzónk- , .. mosoly. Fekete selyemszok- nalkan> rejtelmesen, nak, hogy miután kísértetek . varra felhúzták az ünne- nyája ingerlőn suhogott. Hát — Hogyne tudná, hiszen tudomásom szerint nincse- pi selyemlobogót. ^ Mintha még hogy illett rá a kis zsi- férj és feleség. Ne mondjon nek, de tőlük eredő hamis maSa a tcirsly lenne jelen, A nóros lengyelke (az is fekete, olyat, Kaszperekné hogy nem pénzeim vannak, gondolkoz- másik hajdú kihirdette szin- mert gyászban volt), mely tudja. Hiszen beszélnek együtt, zék ezen csoda fölött, és har- ,<?.n dobszóval, hogy a hamis annyira a testhez tapadt, hogy a hiszen meg is csókolja. Igaz­minc nap alatt tegyen újabb Pf nz®ket két nap alatt hord- lélegzetet meg lehetett róla ol- e vagy nem? jelentést. Futár vigye neki Jak be, a , rlára ~ s akllaél vasni a keble táján. Hanem Kaszperekné egész a ha­a parancsot. S erre az időre eßV hamis de- már az etféie fejszédítö ol- Iántékáig pirult, s csipkés, se­teljhatalmat. pallosjogot. mmojart Vasást senkinek sem ajánla- lyemkötényét fölemelve, elta­Egyidejűleg érkezett meg ke£yetlenul suitía a torvény. nám A kormányzó maga is karta vele a fél arcát Lublóra Kozanovichnak a pa- ő kormányzó nem késett: ott felejtette a szemeit. Her- gyenlősen. rancs, a jus gladii decretum mindjárt másnap hozzálátott tely uram pedig meg nem _ j n és a krakkói püspöknél járt _________________ állhatta hogy oda ne súgjon k övetség, Jozeffi János és Pawlovszkynak: Maczkó Jakab. * = Szembech Mihály — Canis mater. Ezért már szé­A püspök ugyanezt mond- krakkói oüspök eredeti leve- csakugyan érdemes feljárni a ta élőszóval őkegyelmeik- le is ott őriztetik a Liber sírból. Mit szól hozzá, kő­nek: „Akit egyszer a halál Actorumba bekötve. mám uram? — Nos — kérdé Kozano­vich —, olyan meleg-e az a csók, mint más férfié, annyi gyönyör van-e benne? iFolylatjuk) '

Next

/
Oldalképek
Tartalom