Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-08 / 6. szám
Egy esztendő után Tereikén Baűrett a kömény mast ka eredménye iuuu jeoő 1 Nag> rail Fúria Kaiuiy Kicsi termelőszövetkezet •nagy gonddal. Ez • jellemző a tereskei közös gazdaságra. Mindennap meg kell küzdeniük a sikerért. Birkóznak a nógrádi mostoha természeti adottságokkal. Viselik a módosított gazdasági szabályozók terheit. B'ékezi munkájukat az egymás között időnként fellángoló viszály, a nagyüzemi gazdálkodás tudományában való járatlanság. Érthető, hogy 1970-re amikor mindezeket megtetézte még az időjárás is, csődbe jutott • tak. De hitüket nem veszítették el. összefogtak, az állam is segítséget nyújtott nekik és újból elkezdték. Az okosabb embereit tanácsai szerint gazdálkodtak. 1971. végére a kemény munka eredményeként megváltozott a helyzetük. A Termelőszövetkezetet 1970- ben ért veszteséget egy esztendő alatt pótolták. Sőt, megalapozták az idei gazdálkodást is. Mindez kezdeti lépés, de előre léptek. Beszéljenek erről ők, a termelőszövetkezet vezetői, akik a tagokkal az élen, első számú katonái voltak a létükért folytatott küzdelemnek és erről most készülnek beszámolni a zárszámadó közgyűlésen. Tűsnek Jenő, a termelőszövetkezet elnöke; — Két esztendővel ezelőtt nehéz helyzetbe kerültünk. Súlyos veszteséggel zártuk a gazdasági évet. Nem néhány ember gondja volt ez, hanem az egész községé. A családok a tsz-ben keresik meg a kenyerüket. Segítséget kaptunk az államtól. Bizottság érkezett a községbe és kidolgozta javaslatát, hogy 1971- ben hogyan dolgozzunk. — Az esztendőt azzal kezdtük, hogy a tagokkal őszintén megbeszéltünk minden gondot Falugyűlést tartottunk. Azokkal, akik ide nem tudtak eljönni, csoportos beszélgetést folytattunk. A gondok őszinte feltárásának kedvező viszhangja volt. A tagságtól bizalmat kaptunk a munka végzésére. A tagokkal való értekezést a szükségletnek megfelelően az esztendő során többször megismételtük. — A gazdálkodás színvonalának emelésére javítottuk •technikai felkészültségünket- A főbb növények gépsorait kiegészítettük. Egymillió-hat- Bzázhuszonháromezer forintot aíénkea-aknában az úgynevezett Alfa-ereszkei részen korábban a széntermelés közben igen nagymérvű volt a porképződés , Az országos Érc- és Ásványbánya Vállalat keretében működő porvédelmi csoportot kérték meg a szükséges vizsgálatok elvégzésére. A műszeres vizsgálat nyomán kiderült, hogy • forképződés ártalmas az — Gondoskodtunk arról, hogy a tagokat rendszeresen foglalkoztassuk. Az intézkedések beváltak. A termelési szerkezetünk leegyszerűsítésével, a gépsorok kialakításával, a talajerőpótlással a növénytermesztést eredményesen zártuk. — Magasabb szintű követelményeket állítottunk a vezetők elé. Ezt elsősorban magamra nézve tartottam köter lességemnek, de megköveteltem közvetlen munkatársaimtól is- Sajnos, több középszinten dolgozó vezetőt hiányt» szaktudása miatt le kellett cserélni. Ebből nézeteltéréseink voltak. Remélem, most, amikor az esztendőt kezdeti sikerrel zárjuk, megértik az érintettek, másképpen nem cselekedhettem. Nagy Pál, a termelőszövetkezet főagronómusa: — A munkánkat felülvizsgáló bizottság javaslata alapján leegyszerűsítettült. termelési szerkezetünket a természeti, munkaerő-gazdálkodási adottságainknak megfelelően. Gabonát, repcét, mustárt és takarmányt termesztettünk* Sikeres volt az évünk. A növénytermesztés a tervezetten felül, 1,5 millió forinttal több jövedelmet hozott a közösnek, — A betakarítást a tagok jó hozzáállásával időben, elvégeztük. Igaz, ami Tereskén még nem volt, a jó munka jutalmazására prémiumot tűztünk ki. A búzánk a tervezett 12 mázsával szemben 16,5 mázsa lett holdanként. A kétszáz hold repcéért 1 millió 300 ezer forintot kaptunk. — A jó termést gondos munkával alapoztuk meg. 1963-hoz viszonyítva 50 százalékkal több műtrágyát használtunk fel- Az elmúlt évi munkával előkészítettük az 1972. évi gazdasági időszakot is. Sokat vitatkozunk, eszmecseréket folytattunk, de mikor megegyeztünk, dolgoztunk. Ez a járható utunk. Külön örömet jelent számomra, hogy a megengedett bérkeretet nem léptük túl. A költségvetésünk 115 százalékról 92—94 százalékra csökkent. Az idén is a múlt esztendőben megkezdett úton kell haladnunk és altkor Tereskén a gazdasági helyzea port egészségre. Éppen ezért gondoskodni keli annak lekötéséről. Az aknavezetőség ‘ azóta már kidolgozta a vízpermetezés módszerét, amit alkalmaznak is. Az ott dolgozók örömére a port olyannyira sikerült lekötni, hogy azóta a szennyeződés minimálisra csökkent. tünk helyreállításáért Ismét teszünk egy lépéstFuria Károly, a termelőszövetkezet főkönyvelője: —- A leltározást befejeztük. A valóságra törekedtünk. Az ellenőrző bizottságunk megvizsgálta a leltározási munkát, ahol kifogást emelt, ott módosítottunk. A leltározás a tagság teljes részvételével történt. Betartottuk a pénzügyi fegyelmet. Gazdasági egyensúlyunk a megrázkódtatás után egy esztendőre helyreállt. Az elmúlt évben fizetési problémáink nem voltak- Az egyszámlánkon egymillió forint van. A tagok és a vezetők kemény munkája nyomán a veszteséget egy év alatt kigazdálkodtak. Ha kisebb ősz- szegben is, de tartalékolunk pénzt a jövőre, ez a biztonsági alapunkat képezi. — Amit a tervtárgyaló közgyűlésen a tagság elhatározott. betartottuk, a bért annak alapján kifizettük a tagoknak. Az egy főre jutó jövedelem emelkedett Bizakodásai tekintünk a jövőbe, amely, továbbra 6em nélkülözheti a tereskei emberekhez méltó munkafegyelmet; a termelési szerkezet szigorú betartását, a jó bérgazdálkodást, a pénzügyi fegyelmet és a vezetők magas szintű munkáját Ha öszefogunk a gazdaságunkért, a siker nem marad el ebben az esztendőben sem. B. Gy. H allották a legújabb viccet? Egészen aktuális, már 1972-ről szól. És nem is olyan vicces, mert nem túlságosan vidám. így hangsuk: „1972 átmeneti esztendő lesz.” ,,???’• "Átmenet 1971 és 1973 között. Rosszabb lesz mint 1971 volt, de jobb, mint 1973 lesz!” Nem túlságosan rossz emlékezetű lévén emlékszem, hogy ha nem is ugyanezt, de majdnem ugyanezt az élcet tavaly is hallottam. Sőt. tavalyelőtt, meg azelőtt is. Körülbelül már tíz esztendeje terjesztik némelyek mindegyik év elején. Az évszámolc természetesen váltakoznak, de a „poén" marad. Benne a vészterhes jóslással.: minek nézünk elébe, te jóságos ég, mi minden várhat ránk a következő esztendőben... Mondom, úgy a hatvanas évek elején tűnt fel ez a „panelvicc”. Körülbelül akkor, amikor az élet kezdett egyre jobbá válni. Azelőtt ugyanis senkinek eszébe sem jutott volna tréfálkozni az *új esztendővel. Mindenki csak arra szorítkozott, hogy boldog új évet kívánjon a másiknak és főleg saját magának, s sóhajtozva mondja, hogy a következő évnek jobbnak kell lennie mint az előző volt. És bár nemigen tették hozzá, miért veszik olyan biztosra a dolgok jobbra fordulását, úgy költöttünk uj gépek vásárlására. Lekötik KösKÖnlfiik IlllfElfciiSŐlH'iElkci; MUNKÁSÖR ELVTÁRSAK! PARANCSNOK ELViARSAK! A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából kösiöntjÜK Önöket, a testűiéi valamennyi tagját. Megkülönböztetett szeretettel köszöntjük azokat az ölvtársekíit, akik a párt hívó szavára 1957 elején, elsőként fogtak fegyvert szocialista társadalmi rendünk, szeretett hazánk, békénk, biztonságunk védelmében. Hazánk, népünk történelmének nehéz korszakaiban mindig a munkások és parasztok fogtak fegyvert és a történelmi idők nagy felelősségével vállalták a harcot a haladásért, a nép javáért, így történt ez 1956-ban, az ellenfouadalam tobzódásakor is. Tizenöt esztendővel ezelőtt, internacionalista szovjet testvéreink oldalán indultak harcba a feifegyverzett dolgozók, hogy megvédjék a munkás-paraszt hatalmat, a szocialista társadalmi rendet. E harcban született az áj fegyveres erő - « munkásőrség. Az acéisziirke egyenruhás, fegyveres dolgozók megjelenése az utcán egyértelműen demonstrálta a dolgozo emberek szilárd elhatározását, elszántságát, hogy készeit a munkásosztály hatalma, a szocialista vívmányok védelmére, MUNKÁSÖR ELVTÁRSAK! PARANCSNOK El '/TÁRSAK! önök, okik a 15 éves, öntudatos, önként vállalt munkásod szolgálat elismeréseképpen, napjainkban átveszik a megérdemelt kitüntetést, fogadják tisztelettel a társadalom elismerését, viseljék büszkén kitüntetésüket. E gondolatok jegyében Icösmntíük önöket, a testület valamennyi tagját, a 15 éves jubileumon, további éoítőmunká- jukhot, szolgálatuk ellátásából kívánunk jó erőt és egészséget, családjuk körében sok örömet és boldogságot. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT NnGRíO MSC'-'-i B!ZD7TSAGA MUNKÁSŐRSÉG NÖGRÁD MEGY ti PARÄNCSNOKSAGA Ijesztgetéssel, vagy...? a $zánnta§?ech üiLai program végrehajtása Az 1972-es év sok újdonságot hoz a kormány által a közelmúltban elfogadott számítástechnikái program megva- I lósításában, az elektronikus lerendezések gyártásában. A KGST-tagországok egységes számítástechnikai rendszert (ESZR) építenek ki, s ehhez a magyar ipar — hazai adottságainkat figyelembe véve — elsősorban kis számítógépeket, csatlakozó (adat- oevivő. kiíró és adatátviteli) lerendezéseket és alkatrészeket gyárt. A IV. ötéves tervben az állami költségvetésből 3.5 milliard forintot fordítanak a számítástechnikai eszközök gyártásának fejlesztésére. Ennek 1 az összegnek majdnem felét a Videoton kapja, ugyanis a számítógépek központi egységét. az aritmetikát, vagyis a gép „eszét” ez a vállalat ké- ziti. s itt szerelik össze a közDonti és perifériális egységeket. Jelenleg francia ii- ence alapján gyártanak olyar. nagy teljesítményű (másodpercenként 130-140 ezer műveletet végző) kis számítógépet, amely adatfeldolgozásra, a termelés irányítására egyaránt alkalmas és nagy gépekhez is hozzákapcsolható. A gyártás mellett már javában folynak a konstrukciós kísérletek, hogy a szocialista országokban készített adatszállító egységek is illeszthetők legyenek a francia licence alapján gyártott központi egységekhez. Nyolcszorosára növelik a számítástechnikai berendezések gyártását 1975-ig a Magyar Optikai Művekben, ahol már 3 éve gyártanak lyuk- szalag-perforáló es -olvasó készülékeket. Ezeket folyamatosan továbbfejlesztik. A tavalyi fejlesztés eredményeként például az idén kezdik meg a másodpercenként 40 és 300 jel sebességű integrált áramkörös íyukszalagolvaső sorozatgyártását, s ugyancsak ebben az évben készülnek el az első lemez-adattárolók. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában az idén kétféle integrált áramkörös berendezést készítenek. Az egyik a Reál-Time adatbeviteli egység, amelynek feladata többek között, hogy a termelésfolyamán már nyomás-, hőfok- stb. értékeket gépi fel. dolgozásra alkalmas elektromos jelekké alakítsa át. A gyár másik berendezése a mágneses szalagtár. Ennek mechanikáját eddig Francia- országból importálták, s itthon csak az Elektronikája készült, de az idén már NDK gyártmányú szalagtárolókat szerelnek fel elektronikus részekkel. (MTI) Az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Sza kszervezei megyei bizottságától kaptam ezt a levelet azzal a kéréssel, hogy 'megítélésem szerint az ilyen, vagy ehhez hasonló levél milyen mértékben ösztönzi jobb, tempó- sabb munkára a dolgozót? A levél így szól: „Felhívom a fent nevezett dolgozó figyelmét arra, hogy 1971. október havi teljesítménye 76 százalék. Ameny- nyiben december 15-ig teljesítménye nem éri el a száz százalékot, úgy a vállalat az Mt. 29. paragrafus 1. bekezdés c. pontja alapján — a dolgozó munka ellátására nem alkalmas — felmond Önnek. Kérem a fentiek tudomásul vételét. Gyimesi László telepvezető.” Hetvennégy dolgozó kapott ilyen, tartalmú levelet. Talán nincs joga, a telepvezetőnek ilyen levelet megfogalmazni? De igen! Hát I akkor mi a baj? Elsősorban a ridegsége nem tetszik. Az* tán kételyeink vannak afelől, hogy a 76 százalékos teljesítményért csak a dolgozó-e a hibás. A néhány sorból nem. derül ki, hogy mennyire fegyelmezetlen3 mennyit jár dohányozni, mennyi időt tölt el beszélgetéssel, mélázgutássaL, oí» kálmas-e arra a munkafolyamatra, amit végez, kong- nyű, vagy nehéz-e a keze„ végül, hogy nem a rossz munkaszervezés, vagy a rapszódikus anyagellátás miatt került-e ilyen helyzetbe a dolgozó? Voltak, akik nem vártáÜ meg a következményt, s nyomban kikérték a munkakönyvüket. Ekkor érte őket a második meglepetés. Nem kapták meg! Ezek után nem tudták, hogy mitévők legyenek'. menniük kell-e, vagy maradjanak? Ijesztgetésnek szánta-e levelét a telepvezető, vagy komolyan gondolta? ... V. K. 71_72_73 is tudta mindenki. Azért, mert az előző év után minden csak jobb lehet. S amikor aztán valóban jobb lett, jött a vicc. Kissé vagy inkább nagyon cinikus, de azért — szerzőinek szándéka ellenére — bizonyos fokig elismerést takar. Annak az elismerését, hogy bizony van félteni valónk. Nem is olyan nehéz az élet mostanában — vagy ne kiabáljuk el, nem volt olyan nehéz az elmúlt években — mint amilyen lehetett volna. Igaz persze, hogy könnyebb, gondtalanabb sorsot is elviselnénk. Sőt, ilyet képzeltünk el egyszer. Akkor, amikor még a gyakorlatban nem jöttünk rá, milyen nagyon nehéz új világot teremteni, s rendezni az élet minden dolgát. Egész átmeneti korszakra van szükség. bizony. Átmenet? Csak hát nem mindegy, hogy milyen . Az emberi életnek ugyanis az a kellemetlen sajátossága van, hogy csali egy van belőle: nem úgy mint a történelmi korszakokból. Következésképpen: az ember, aki egy átmenti korszakban él. átmenetileg sem szeretne rosszul élni. Pontosabban, szeretné, hogy az átmenet során fokozatosan jobban élhessen, s átmenetileg sem .romoljon a sorsa. Nos, azt hiszem, a legutóbbi tíz, tizenöt esztendőben nem panaszkodhatunk. Mert akadnak ugyan gon- dok-bajok bőségesen, s ha valamelyiket sikerül megszüntetni, jönnek a következők. Visszaesésről azonban nincs, és minden bizonnyal nem is lehet szó. Akárhogyan is viccelődnek. 1972. biztosan jobb lesz mint 1971. volt, s 1973. viszont sok tekintetben felülmúlja majd 1972-t. Erre mérget vehetünk, még akkor is, ha nem foglalkozunk jóslással. A szüntelen ígérgetés ugyanis az átmeneti társadalom átmeneti betegségeként már megszűnt. Nem jelentheti azonban ez azt, hogy hirtelen a semmit nem lehet tudni álláspontja kerekedjék felül. S valami olyasféle babonás pesszimizmus, amely mindig rosszat vár, mert akkor a bajok láttán öniga- zolóan triumfálhat, a sikereknél pedig a bajokat emlegetheti. Ráadásul ahhoz, hogy egy év ne csak úgy általában, hanem mindenkinek sikeres legyen, sok minden szükséges. Szükség van például egészségre, meg arra, hogy például senkit ne hagyjon ott a menyasszonya. Nem árt, ha nem januárban válik használhatatlanná a központi fűtés kazánja, rettenetes heteket okozva, amíg kijavítják. Az sem rossz, hogy nem akkor zuhog az eső, amikor júliusban kéthetes szabadságát a Balaton mellett tölti az ember. Az is előfordulhat, hogy valakinek kifejezetten balszerencséje van a közéletben is. Kifog egy olyan főnököt, akivel nem tud kijönni. És így tovább, sorolhatnám a kellemetlen eshetőségeket. Ezek azonban semmit nem bizonyítanak, legfeljebb any- nyit, hogy az élet bajjal jár. És, hogy minden esztendő legalább háromszázliatvanöt napból, bár ez az idei háromszázhatvanhatból áll, s mindennap érheti keltemet lenség is az embert. E '”’" s milyen érdekes; a sok rossz nap ellenén« egyre jobbak az esztendők . Olyannyira, hogy már némelyek viccelni is mernek a jövővel. Persze, néhány rossz viccet könnyen elviselünk. Csak rossz évek ne jöjjenek. Pintér István NÖGRÁD — 1972, január 8., szombat 3
