Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

A titokzatos Usztrusan Tadzßik régészek Sahrdsztan falu határában — Leninabad közelében — az ásatások so­rán félig-meddig elszenesedett famaradványokat találtak. Ezekből türelmes munkával emberi alakokat, félig madár félig szirén — fantasztikus — lényeket állítottak össze. Ami­kor a restauráció a vége felé közeledett a szemlélő elé cso­dálatos kép tárult, három vágtató lovas, aranykoronás istenasszony, háromfejű dé­mon, küzdő harcosok, csodalé­nyek, mintha a jó és a rossz , harcát akarták volna ábrázol- ' ni az ókori művésziek. Az ala­kok és a kivitelezés ,techniká­ja arra utalnak, hogy a szob­rok az i.e. VI—VIII. század­ban készültek, az Usztrusan birodalom virágzása idején. A történészek megállapítása alapján az Usztrusán biroda­lom magában foglalta a mai Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgizia jelentős részét Az ókori ország megismerése ér­dekében még a negyvenes években kezdték el az ásatá­sokat. Sikerült feltárni az uralkodó palotáját a hatalmas élelmi­szer- és fegyvernaktárakkal,, de a legfontosabb, hogy1 a kuta­tók birtokába rendkívül érté­kes muzeális tárgyak kerül­tek. A romok alapján feltételez­hető, hogy a palota egy ost­rom során leégett, a belső te­reket és falakat díszítő pan- nók és frízek java része meg­semmisült, de amit sikerült rekonstruálni az is rendkívül értékes. Megtalálták a biroda­lom trónját is, valamint az uralkodó arcképével díszített bronz pénzérméket^ A palota kisebbik terme az usztrusan! festészet fejlettségéről tanús­kodik. A freskók feltárják az usztrusának szellemvilágát, mitológiai és kulturális-teoló­giai szemléletét, esztétikai íz­lését, és ebből következtethet tünk e nép mindennapi életé­re is. Usztrusan kultúrájának megismerése Közép-Ázsia je­lenlegi népeinek őseiről ad híradást. Anait Jegorova Mágneses anomáliák a Holdon Az Apollo—15 Hold körü­li pályára bocsátott egy kí­sérleti mesterséges bolygót, amely rengeteg adatot su­gároz a földi megfigyelő ál- ' lomásra. A Hold mestersé­ges bolygója segítségével a Hold túlsó oldalán olyan területet találtak, ahol a mágneses mező erőssége kétszerese a normál érték­nek. A Holdon tapasztalha­tó tömegvonzásra vonatko­zóan is új adatok jutottak el a földi központhoz. A Hold túlsó felén, egy te­rületen, ötször olyan erős tömegvonzást jeleztek a műszerek, mint amilyent a Hold elülső felének északi féltekéjén tapasztaltak. A jelenség oka feltehetően a felszín, alatt elhelyezkedő viszonylag nagy sűrűségű anyag. Az Endavour anyahajon működő műszerek spektro­méterei a Hold múltjára vonatkozó érdekes adatokat szolgáltattak. A gammasu- gár-spektrométer a Hold Földünk felé eső oldalának északnyugati részén több mint 10 000 km-nyi terüle­ten — amelyen valaha vul­kánikus erőknek kellett uralkodniuk — „forró fol­tot” jelzett. Worden űrhajói Hold kö­rüli keringésekor a rönt­gensugár-spek trométerek adatai szerint a hegyes te­rületek felülete viszonylag sok alumíniumot tartalmaz. A nagy kiterjedésű síkságo­kon azonban, amelyeken a mérésekből viszonylag sok magnéziumra lehetett kö­vetkeztetni, az alumínium majdnem teljesen hiányzik. S/ívbillenlyű a beleg combjából Üj típusú mű­téti eljárást vezettek be az Országos Kar­diológiai ''Inté­zetben szívbil­lentyű-megbe­tegedések gyó­gyítására. Az Angliában már két év óta al­kalmazott el­járás lényege, hogy a hibás szívbillentyűt a beteg saját combjából származó szö­vettel helyet­tesítik. A mű­tét során elő­ször a beteg combját nyitják fel és az izmokat bo­rító un. bő­nkéből vágnak ki egy szala­got. Steril kö­rülmények kö­zött egy teflonnal borított ti­tanium vázra varrják és így alakítanak ki belőle gzív- billentyűt. Közben egy má­sik sebészcsoport felnyitja a szivet, eltávolítja a beteg szívbillentyűt, majd a he­lyére varr ja a combbőnyéből kialakított új ■ szívbillentyűt. Eddig több mint 15 bete­get operáltak meg ezzel a módszerrel. Áz eredmények kedvezőbb képet mutatnak a korábbi technikai megol­dással végrehajtott műtétek­kel szemben. Elektronika az egészségügy szolgálatában A Szovjetunió Egészségügyi Mi­nisztériumának számítóközpont­jában az intézet munkatársai Szo- ciálhigiéniai és Egészségügyi Szer- vezéstani Kutató Intézetben az egészségügyi in­tézmények auto­matikus irányítá­sának problémái­val foglalkoznak. A számítköz- pontban az úgy­nevezett egészség- ügyi mutatók rendszerét dol­gozták ki. Ezek lehetővé teszik, hogy automati­zálják az egész­ségügyi intézmé­nyek irányítását, növeljék hatásfo­kukat A számító- központ kidolgoz­ta azokat a prog- A képen: Nona Poliszkaja és Zinajda Ze- ramokat, melyek nyina az egészségügyi miniszl rium számi- segítségével or- tóközpontjának mérnökei a bc^rKezett in- szágos méretek- formációt dolgozzák fel a Minszk—32 elekt- ben automatizál- romos számítógépen ni lehet a gyógy­szerkészlettel va-’ ló gazdálkodást. A gyógysze- milyen különleges összetételű rek iránti keresletre vonatko- mentőcsoportot kell az adott zó minden információt elekt- helyre küldeni, majd a bete- romos számítógépekkel dől- get melyik klinikára kell szál- goznak feL Ezek segítenek lítani az elsősegélynyújtás meghatározni, hogy mely után. Elektronikus számítógé- gyógyszerefcben mutatkozik pék segítségével a beteghívás- hiány, és kizárják annak le- tói az orvos megjelenéséig él­hetőségét, hogy a szükséges telt időt 20—25 százalékkal gyógjrszer ne álljon rendelke- lehet csökkenteni, és a bete- zésre. , gek ellátását ugyanilyen szá­Matematikai algoritmust zalékban lehet javítani. A szá- dolgoztak ki az automatizált mítóközpontban már kidolgoz- rendszer számára, melyek se- ták azt a módszert is, mely- gítségével a legnagyobb gyógy- nek segítségével meg lehet ál­intézményeket és az elsőse- lapítani a 30 moszkvai elsőse­gély-szolgálatot irányíthatják, gálynyújtó állomás optimális A Szovjetunió minden na- hatókörét, gyobb városának elsősegély- Az egészségügyi miniszté- nyújtó állomását elektron!- rium számítóközpontja a ki- küs számítógépekkel szerelik alakított automatikus irányi- fel, melyek a diszpécsertől tási rendszer vezető szerve, pontos utasítást'kapnak, hogy mely munkájával átfogja a melyik alállomás munkájának gyógyító-megelőző és járvány- kell segítséget nyútjani, és ügyi szolgálat egészét. TBBOMÄMY NIKA üiiiiutiimmiiittiiuimmtmiiini'Hiiiiiimiimimi .....................................................................................liiiiiiiiiiiiiiiiMiiiimMiiiiimiiiiiiHiiimiiiiiHHH F elesleges habok Gombamódra szaporodnak a legkülönbözőbb célokra hasz­nálható mosó- és tisztítósze­rek. Eladó és vevő legyen a talpán, aki eligazodik közöt­tük. Egy tájékozódó utam so­rán a következő meglepő dol­got olvastam: ..Fékezett hab- zású gépi mosópor”. Mit 1e- lent ez. hiszen alig néhány éve jelentek meg a ragyogó fehér, kemény habot adó cso­damosószerek (amelyek ható­anyagait a vegyészek deter- genseknek. ill. tensideknek neveztek el), s most a csök­kentett habzás a divat? De miért? Mindeddig úgy tudtuk ~ a hagyományos szappan eseté­ben is —, hogy a mosáskor keletkező hab szerepe döntő fontosságú és egyik legfon­tosabb tényező a tisztítás fo­lyamatában. Mi történik mo­sáskor? A mosószer egyrészt „nedvesíti” a tisztítandó fe­lületet — azaz a vizet az ola­jos. zsíros, kormos, piszkos textília felületéhez „kénysze­ríti”, másrészt fellazítja az említett szennyanyagot, végül pedig eltávolítja a felületről és megakadályozza a visszata- padását. Nos, éppen a vissza* tapadás megakadályozását a sáennyanyag lebegtetése te­rén hoztak érdekes újdonsá­got a mosás folyamatát és a modem mosószerek hatás- mechanizmusát vizsgáló ku­tatók. A mosóaktív anyagok, a de- tergensek és tensidek moleku­lái nem szimmetrikus felépí­tésűek: vízkedvelő és víztaszí­tó részből állnak- Az előbbi rész biztosítja a mosószer vízben való oldhatóságát és a nedvesítést, a víztaszító, rész pedig a szennyező anyagot la- zítia fel. s mechanikus hatás­ra (kézi, ill. gépi mosás) eltá­volítja a szennyezett felület­ről- Eddig úgy gondolták, hogy a leoldott szilárd és fo­lyékony (olaj. zsír) szennye­ződést a hab nagy ' felülete tartja lebegésben- A beható vizsgálatok szerint azonban bebizonyosodott, hogy minden mosóaktív anyag eleve ren­delkezik szennylebegtető ké­pességgel. Nem a hab, hanem az aktív hatóanyag molekulái burkolják be a szennyező anyag részecskéit, s tartiák a mosóvízben „lebegésben”. Ez a hatás még növelhető a mosóporokhoz adagolt speciá­lis védőanyagokkal, mert ezek szintén „lebegtető” tulaidon- ságúak. (Ilyen pl. az ún. kar- boxilmetilcellulóz nevű anyag, amely ma már csak­nem valamennyi mosókrém és mosópor alkotórésze ) A hab tehát valóban felesleges­sé vált. sőt a kemény habot adó mosószerek hátrányosak! az automata mosógépek hasz­nálatát lehetetlenné teszik. S mivel a modern mosószeres - mosásnál — a kísérletek ta­núsága szerint — alárendelt a hab szennylebegtető szere­pe, nincs szükség rá! De hogyan csökenthető a habzás? Igen ‘sokfélék a mó- sóaktív anyagok, enAek meg­felelően nagyon különböző a habképzés is- Ezek vizsgála­ta még tart. az eddigi eredmé­nyek szerint viszont pl- ha növelik egy detergéns mole­kula víztaszító láncát, csökken a habzás és a habtartósság. Furcsa dolog ez: évszáza­dokig tartott' amíg a szap­pantól a nagy habzókéoessé- gű mosóaktív anyagokat tar­talmazó mosószerekig eljutot­tunk. s most éppen az ellen­kezőjét kell megvalósítani. Szerencsére azonban ez az utóbbi folyamat gyorsabban megy. Egyre tökéletesebb, gyengébb habzó és „mégis” jobb tisztító hatású mosósze­rek kerülnek az ámuló házi­asszonyok kezébe. Eleinte szokatlan lesz. de ismerve a detergens habok hátrányait (pl. a folyóvizek szennyezése), megbarátkozunk és megsze­retjük e „fékezett” habzású anyagokat is. N. É. f Léser irányít Üj típusú lézerkereső segítségé­vel meg lehet gyorsítani a metró- és a víz-, gázvezetékek, a telefon, és az elektromoskábel-csatomák építését. A kis műszer — amely leginkább egy filmfelvevőhöz ha­sonlít — bármely pillanatban pon­tosan meghatározza » mélyben dolgozó mechanikus fúrópajzsok helyzetét. Ideálisan pontos mun­kát biztosit, az eltérés mindössze plusz—mínusz egy centiméter. A műszer ezt a pontosságot biztosí­tani tudja —30 foktól +40 fokos hőmérsékletek között. A lézer­sugárral egyben ellenőrizhetik a föld alatti alagutak belső borítását is, A lézerműszer hatósugara 200 méter. Atomiény képek Japán tudós egyedülálló ered­ményről számolt be egy stockhol­mi nemzetközi konferencián. Nor­mál elektronmikroszkóppal urán- és tóriumatom-íelvételeket készí­tett. Sötétmező képtechnikát al­kalmazott: a felvételeken az ato­mok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfelelően világos foltként Jelentek meg. Bár ilyen felvételeket csak ne­héz atomokról lehe* készíteni, a kísérlet nagy jelentőségű, mivel vele új lehetőségek nyílnak komplex molekulák szerkezetének vizsgálatára^ Kutya helyett —- gázdetektor A föld alatti gázvezetékek, üzemanyag-vezetékek szivárgá­si helyeinek megkeresésénél hosszú ideig a külöy erre a célra idomított kutyák nyúj­tották a legjobb „hatásfokot”, Űjabban a képen látható gáz­detektor vette át a kifinomult szaglású kutyaörr szerepét. A készülék elektrokatalitikus el., ven működő érzékelője rea­gál a parafin-szénhidrogének. re, az olefinekre, az alkoho­lokra, az aldehidekre, az été. rekre, a halogén származékok­ra, az aminokra és sok más vegyületre, már jóval a rob. banásveszélyes koncentráció elérése előtt. FÉNYÉPÍTÉSZET A kivilágított párizsi Champs-Élysées A fény az élet elsőrendű feltétele. A barlanglakó ősem. bernek egyedül a napfény je­lentette az életet, mindaddig, amíg a tűz — az első mes­terséges fényforrás — segítsé­gére nem sietett. A tűz fényt, meleget adott számára és el­űzte a sötétség „gonosz szelle­meit”. A történelem folyamán a fáklyán, a gyertyán és a gázlámpán keresztül az elekt­romos izzóig és xenonlámpá­ig sokféle fényforrás világított az ember számára. Változtak a fényforrások és nőtt az em­ber fényigénye. Napjainkban a fény deko­ratív hatása is egyre jobban előtérbe kerül az építészet­ben, városok, műemlékek, ker­tek, vízesések stb. kivilágítá­sánál. A képzőművészek és az építészek mindig is szá­moltak a fényhatásokkal. De egy középkori székesegyház tervezője természetesen csak azt vehette számba, hogy az épület mit mutat a felkeiő és a lenyugvó nap, vagy esetleg fáklyák fényében. A mai fényépítészetnek az a célja, hogy reflektorok segít­ségével kihangsúlyozza az épület egyes részleteit, máso­kat pedig visszafogjon. Az építész ma fényekkel, árnyé­kokkal, színekkel játszik. így mutathat meg egy-egy szobor, műemlék," székesegyház, vár stb. architektúrájából olyan finom árnyalatokat, amelyek évszázadokon át ott voltak, de az ember nem látta a mű monumentális mérete, vagy talán túl gazdag díszítése mi­att. , Fényhatásokkal természete­sen nemcsak építészeti em­lékeknél, de a természet szép­ségeinél is élni lehet. Művé­szi megvilágítással emeli ki az ember a festői vízesést, egy-egy kert részleteit, szik­laképződményt, érdekes ala­kú fákat stb. A hatvanas évtizedben a fényépítészet Európában nagy fejlődéinek indult. Franciaor­szágban például egy bizottság foglalkozik az ország műem­lékeinek kivilágításával. A bizottság építészekből, képző­művészekből, elektromérnö­kökből és műemlékvédelmi szakemberekből áll. Hazánk­ban a budai vár, a fővárosi múzeumok jól sikerült kivilá­gítása bizonyítja, hogy a fény­építészet nálunk is jó úton haladd Napjaink építésze már az épület tervezésénél, figyelem­be veszi, hogy éjszakai fény­ben hogyan hat majd az épü­let. A korszerű fényépítészet azonban az elmúlt századok művészi épületeinek részlete­it is kiemelye tárja a ma em. bere elé. fi NOGRAD - 1972. januái 30,, vasárnap 11 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom