Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

Tömegpusztító fegyverek szennyező hatása az ivóvízre A túlélés egyik legfonto­sabb követelménye, hogy meg­felelő minőségű, szennyező­désektől mentes ivóvizünk le­gyen. Mielőtt vízkincsünk ká­rosodásáról beszélnénk, néz­zük meg. mit ielent életünk­ben a víz. Élelem nélkül az élő szer­vezet hosszabb időn át fenn tudja magát tartani úgy, hogy felhasználja a szervezet tar­talékait. Víztartaléka azonban szervezetünknek nincs. Mi­lyen igényekkel kell számol­nunk? Az embernek általában na­pi 2—2,5 liter vízre van szük­sége. Ez a mennyiség csupán a szervezet vízveszteségének pótlására elég. További igényt ielent a háztartás, a tisztál­kodás, valamint a háziálla­tok itatása is. A fenti célok­ra felhasznált „vízféleségek’' tisztaság szempontjából az ivóvízminőséget kell kielégít­sék. Az atomfegyver közvetlen hatásai elsősorban a víznyerő helyek építményeit károsít­ják. A lökőhullám, a fény- és hősugárzás lerombolhatja, fel­gyújthatja a kutakat, törpe vízműveket, hidroglobusaokat. A radioaktív sugárzás a víz­re különösebb károsító ha­tást nem fejt ki. A legnagyobb veszélyt a radioaktív szennyező anya­gok kiszóródása jelenti- A kihulló radioaktív porok a víznyerő- és továbbító rend­szert és magát a vizet is ká­rosíthatja. Szennyező anyagok a kö­vetkezőképpen juthatnak az ivóvízbe: közvetlenül: a leve­gőben levő szennyező anya­gok a vízbe hullanak, közr vetve: a talajra jutott szeny- nyező anyagok a talajvíz köz­vetítésével belemosódhatnak kutainkba, a közműberende- íések szennyeződése útján. A vízbe jutó radioaktív szeny- nyező anyagok vagv feloldód­nak. vagy pedig lebegő szenv- nyeződésként szerepelnek. Az oldódó radioaktív szennyező anyagok mennyisége szeren­csére kevés. A szennyeződés nagy része — körülbelül 90 százaléka — lebegő szennye­ződés, amely a vízből arány­lag könnyen eltávolítható. A biológiai harcanyagok ál­tal okozott szennyeződés ko­moly veszélyeként jelentke­zik. A kolera kórokozója né­hány hónapig is életképes a vízben. A biológiai fegyverek szennyező, fertőző hatásukat kifejthetik a tavakban, fo- lyóknál. vízgyűjtőknél, víz­tartályokban, vízvezeték-rend­szerekben, kutakban stb. A fertőzés módszere lehet: a víztovábbító rendszerbe adagolt, és a vízzel a fogyasz­tóhoz továbbított fertőzött víz; a levegőből a vízbe ju­tott fertőző anyag: dlverziós cselekmény eredményeként létrehozott fertőzés. Egy sor fertőzést kiváltó kórokozó igen gyorsan osz­tódik. például a kolera, has­tífusz kórokozója. Emiatt az ilyen kórokozók kisebb fcr Ivókban, tavakban, védelem nélküli kútjainkban tartós, igen veszélyes fertőzést okoz­hatnak. Vegyi harcanyagok hason­lóképpen komoly veszély for­rásai. A vizet hasonlóképpen szennyezhetik, mint azt a bi­ológiai harcanyagoknál el­mondottuk. A víz szennye- zettségi fokát a mérgező anyag milyensége, a hőmér­séklet és még egy sor más tényező szabja meg. Minél nagyobb a víz hőmérséklete, és minél gyorsabb a kútban történő keveredes. a szennye- zettségi fok annál nagyobb lesz. A vízbe kerülő harc­anyagcseppek vagy oldódnak a vízben (ezek száma keve­sebb), vagy a víz felületén olajos rétegként állanak ösz- sze. A nagyobb cseppek le­süllyednek a víz alsóbb ré­tegeibe, ahol hosszabb ideig megmaradnak. A gőz-, köd*, vagy füstsze­rű szennyező anyagok, vala­mint a vízben elbomló mér­gek kisebb veszélyt jelente­nek. mivel így a szennyezés kisebb mérvű lesz, illetve idővel a szennyező anyagok önmaguktól elbomlanak. Foglaljuk össze, mit kell tudnunk a tömegpusztító fegy­verek várható károsító és szennyező hatásairól! Az atomfegyver közvetlen hatá­sa a lökőhullám-okozta rom- bolódás. a hő- és fényhatás, valamint a radioaktív sugár­hatás. Ezek a hatások az élelmiszer- és ivóvízkészlete­ket elpusztíthatják, elégethe­tik, illetve az állományt meg­ölhetik. A radioaktív sugár­hatás csak a robbanás szűk környezetében számottevő, te­hát károsító hatásával kevés­bé kell számolnunk. Az élel­miszer- és ivóvízkészletekre, valamint az állatállományra legnagyobb veszélyt a robba­nás következtében kialakuló gombafelhőből kihulló szeny- nyeződés okozza. Fokozza a hatást, hogy előre nem lehet megmondani merre viszi a szél és milyen messzire a szennyező anyagokat, tehát minden családnak fel kell készülnie a kiszóródás ellen való védelemre. A vegyi és a biológiai fegy­verek különböző előmegbete- gedést kiváltó kórokozókból, illetve mérgező vegyianyagok­ból állanak- Hatásukra járvá­nyos fertőző megbetegedések, súlyos, vagy halálos mérgezé­sek alakulnak ki. A vé Egy országban az ipar, a központok, a városok törté­nelmileg alakultak ki. Évti­zedek (olykor évszázadok) alatt vált egy-egy város centrummá, kevésbé vagy nagyon is lényeges objek­tummá. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a növekedés­sel együtt nélkülözhetetlen kísérőként kifejlődtek a kommunális szervek is, tech­nikával és technikát kezelni tudó személyekkel. Ez a pol­gári védelem szempontjából különös jelentőségű. Ott van­nak ugyanis a védekezéshez szükséges szakemberek és gépek, ahol a lakosság vé­delme miatt éppen szükség van rájuk. Ez azonban a kér­déseknek csak egyik oldala. Mert ugyanott él „legsűrűb­ben” is a lakosság, a védel­mükről való gondoskodás is azonnal jelentkezik tehát. s mindenkorra fel kell tehát hagyni a lokális légoltalmi in. tézkedések elképzeléseivel, mert az új fegyverek lehető­ségei nem helyi jelentőségű­ek, hanem éppen, hogy az egész országot egyesítik. To­vábbá: mert a jövő esetle­ges világháborúja a két rend­szer végső, nukleáris össze­csapása lesz, tehát minden intézkedésünknek a nukleáris fegyverek elleni védekezés­nek kell lennie. (Természe­tesen ez nem jelenti azt, hogy nem kerülhet sor ve­gyi, biológiai, vagy akár ha­gyományos fegyver bevetésé­re.) Alapelv tehát: a dolgozók megvédése érdekében a vé­delmet az egész országra ki­terjedően kell megszervezni, és minden intézkedésünknek nukleáris fegyver hatásai el­leni intézkedésnek kell len­sekkel elkésni annyi, mint be­hozhatatlan hátrányba kerül­ni. Az ellenség arra fog tö­rekedni, hogy a háborút vi­szonylag rövid előkészületi idő után robbantsa ki. Nem nehéz elképzelni, mit jelente­ne megszervezni bizonyos erőket; altkor kezdeni mega kiképzést, a lakosság tájékoz­tatását; akkor kigondolni és nem előre elkészíteni az in­tézkedési terveket, akkor gondoskodni felszerelések­ről, akkor kiépíteni a hír­adást és fgy tovább, amikor már késő. Csakis az állandó végrehajtás képes minden­kor olyan felkészültségben tartani a polgári védelmet, amely alkalmazkodni tud a legfrissebb helyzethez, a fel­vetődő és a fejlődéssel ter­mészetesen velejáró új és új problémákhoz. Időben kell tehát elvégez­Olvasóink kérdezik Bánfalvi Agnes egy egészség, ügyi szakasz beosztottja azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy milyen lehetőségei van­nak a polgári védelmi kikép­zés, illetőleg gyakorlaton va­ló részvétel alóli halasztásnak. Az ide vonatkozó rendelke­zések szerint a polgári védel­mi kötelezettségről szóló jog" szabály írja: A gyakorlati életben akár a kötelezett sze­mélyével, akár munkaköri stb. tevékenységével kapcsolatban előfordulhatnak olyan esetek, amelyek miatt a kötelezett a kiképzésben (továbbképzés­ben), illetőleg a gyakorlaton nem tud részt venni. Ilyen eset lehet például a kötelezett tartós betegsége, hosszabb ideig tartó kiküldetése, tartós külföldi távolléte. Ezekben az esetekben, valamint a példá­lódzó felsorolásban nem em­lített egyéb indokolt esetek, ben a polgári védelmi kikép­zés (továbbképzés), gyakor­laton való részvétel alól ha­lasztás (felmentés) engedé­lyezhető. A halasztást — meg. határozott időre (például egy évre, fél évre) — a polgári védelem államigazgatási, ille­tőleg üzemi vezetője adja meg. A mindennapi életben gyak­ran előfordul az is, hogy a kötelezett önhibáján kívül (betegség, rövid kiküldetés) marad távol valamely kikép­zésről (továbbképzésről) vagy gyakorlatról, és a körűimé, nyék nem teszik számára le­hetővé, hogy halasztást kér­jen, de nem is akar halasztást kérni, mert egyébként a fel­készítésen mindig részt tud venni. Ilyen esetben, amikor a kötelezett egy-egy polgári védelmi kiképzésről (tovább­képzésről), vagy gyakorlatról előzetes bejelentés nélkül tá­vol marad, lényegében ha­lasztásról nem is lehet szó, legfeljebb — ha a kötelezett a távoliét okát utólag meg­felelően igazolja — az igazolt távoliét esete forog fenn. A polgári védelmi szerv ve­zetőjének mérlegelésétől függ adott esetben, hogy mi te­kinthető igazolt távollétnek, és annak alapjául milyen iga­zolás fogadható el. Így példá­ul igazoltnak tekinthető a tá­voliét orvosi igazolás esetén, vagy üdülői beutalás igazolá­sával. Életünkből Á Nógrád megyei Polgári Védelmi Parancsnokság össze­vont értekezletet tartott a já­rási polgári védelmi törzsek részére. Az értekezleten az el­múlt év feladatainak végre­hajtását értékelték és meg­szabták az 1972. kiképzési év fontosabb feladatait. A me­gye polgári védelmének törzsparancsnoka értékelte a megye területén végrehajtott polgári védelmi átszervezési feladatokat és megállapította, hogy járásaink megértették az országos irányelveket és meg­felelően végrehajtották a szakszolgálati alakulatok felülvizsgálatát. Sok szó esett a lakosság új, kötelező rendszerű felkészíté­séről, amelyet a Politikai Bi­zottság 1969. augusztusi hatá­rozata rögzített. Szó esett ugyanakkor az átszervezett polgári védelmi erők parancs­nokainak felkészítéséről is — a megtervezett alkalmazás feladatai naiv figyelembevéte­lével. A tájékoztatás feladatairól is megemlékeztek, kiemelve, hogy a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani erre a fel­adatra, éppen a lakosság fel­készítése érdekében. A résztvevők saját területük tapasztalatait összefoglalva számoltak be a felkészítés munkájáról és a végrehajtott feladatokról. Az értekezlet végén az 1971. kiképzési évben élenjárók di­cséretére és jutalmazására ke­rült sor. Mindezek együttesen megha­tározzák a legfőbb felada­tot: meg kell tudnunk véde­ni az ország lakosságát, a termelőerőket, új alkotások létrehozóit a nukleáris fegy­verek és más tömegpusztító eszközök hatásaival szem­ben. De hogyan? Elsősorban szervezéssel és szervezési elvek végrehajtá­sával. Mit is értünk e meg­fogalmazás alatt? Azt, hogy a mai korszerű fegyverek miatt az intézkedéseket az egész országban ki kell ter­jeszteni, mert az új fegyve­rek nem ismernek „lehetet­lent”; minden célt el tudnak érni; hatásaik az egész or­szágra kiterjednék. Egyszer nie. Ugyanakkor differen­ciáltan figyelembe kell ven­ni a városok, lakott helysé­gek, üzemek gazdasági jelen­tőségét. A differenciálásnak lénye­gében két oka van: először a termelőerők és -eszközök sem fontosságuk, sem meny- nyiségük szerint nem egyfor­mán helyezkednek el az or­szág területén; másodszor, mivel elképzelhetetlen, hogy mindenütt egyformán erősek legyünk, nem lehet az erőket sem egyenletesen elosztani. A védelmet differenciáltan kell megszervezni, a terület vagy objektum jelentőségét figyelembe véve a védőintéz­kedések időben történő vég­rehajtásával. Polgári védelmi intézkedő­Szükség védőeszközök házi elkészítése A szükség bőrvédő eszközökkel az a célunk, hogy a levegőből a testfelület felé kiszűrjük a radioaktív porokat és a bőrfelületből — mint válaszfallal — meghatározott ideig távol tartsuk a fo­lyékony vegyi harcanyagokat, illetve mérgező gőzöket, gázokat. A megelőzés egyik fokozata, hogy megakadályozzuk a bőrfelületnek a mérgező anyagok cseppjeivel, a radioaktív porokkal va« ló közvetlen érintkezését. Elvileg a poliviklorid és a polietilén fóliából, továbbá terűén és tersil mű­szálas anyagból készült műanyag ru­házati cikkek — esőkabátok, felső ka­bátok ruhák stb., szükség bőrvédő: eszközök céljára alkalmasak. Ezek nemcsak a radioaktív por, hanem bi­ológiai és vegyi harcanyag-szennyező- dés eűen js védhetik bizonyos mérték­ben a bőr felületét, ha biztosítjuk a ruha jól záródását és rövid ideig tar­tózkodunk a szennyezett területen. A lakosság egyéni védelme szem­pontjából, mint szükség bőrvédő eszkö­zök a következő típusú anyagok jöhet­nek számításba; nylon esőkabát, házi­lag erős vászonból készült köpeny, esőköpenyek — gumírozott, vagy más módon impregnált szövött anyagok­ból, impregnált munkaruhák, például saválló öltözetele, impregnált papírból készített védőlepel, fóliaanyagok stb. A szükség bőrvédő eszközök elkészí­tésekor a lehetőséghez képest a követ­kező alapkövetelményeket vesszük fi­gyelembe: alkalmas legyen arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig megvédje vi­selője bőrfelületét a radiológiai, bio­lógiai és vegyi harcanyagok bármilyen formában történő alkalmazása esetén a védési idő mintegy 30 pere legyen többszöri mentesíthetőség nem feltét­lenül követelmény, jól záró, gyorsan felvehető és cserélhető megoldású le­gyen. Az RBV harcanyagokkal történő szennyeződés veszélyének elmúltával a védőeszközt a következőképpen kel1 levetni: arccal a szél irányába for­dulva a védőköpeny csuklyáját a fe­jünkről hátradobjuk, két kézzel hátra­felé felemeljük a védőeszközt és szé­les karlendítéssel oldalra ledobjuk úgy, hogy a külső oldalával essen a földre. NÓGRÁD — 1972, január ni mindazt, ami a béke nyu­godt hónapjaiban elvégezhe­tő, mégpedig, a polgári vé­delmi szempontok érvényesí­tésével és gazdaságossággal. Ez utóbbi alapelv rendkívül sok lehetőséget sejtet és na­gyon sokoldalú. Ha csak egyetlen területet: a város­rendezést vesszük figyelem­be, máris szembetűnik a nép- gazdasági és a polgári védel­mi érdek összehangoltsága. Mert ahogy a helyes intéz­kedések békében a modern városfejlesztést segítik, úgy könnyítik ugyanezek az in­tézkedések majd háborúban a polgári védelem tevékeny­ségét. A teljesség igénye nélkül érdemes felsorolni néhány műszaki-technikai intézke­dést, amelyek már napjaink­ban figyelembe veendő köve­telmények és amelyek ugyan­akkor csökkentik a rombo­lást nukleáris fegyver alkal­mazása esetén. A hézagnél­küli, zártsoros beépítettség­gel szemben most is, adott esetben pedig különösen jobb a „hézagos”, vagy a „vona­las”, különösen pedig a „sza­bad” beépítettség; parkok, kertek, terek, tűzvédelmi „akadályok”, zöldövezetek 6tb. létrehozása; megkerülő útvonalak létesítései útke­reszteződések különböző 6zintű megoldása; benzináűo- mások, gépkocsitelephelyek városon kívüli elhelyezése; víztárolók építése és - így to­vább. A lakosság védelmét bizto­sító, az előbbiekben felsorolt alapelvek feltétlenül segítik, de még nem biztosítják a polgári védelmi munkát A teljes hatékonysághoz — mintegy kiegészítésül — he­lyes módszerek is szüksége­sek, melyek mint fogaskere­kek illeszkednek az elvekhez. Elvek és módszerek együtt teszik ki a felkészültség megfelelő fokát. 22 szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom