Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! A 1 MSZMP* NO'GR AD M EGY El BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ACS LAP/A XXVII!. ÉVF., 17. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. JANUÁR 21., PÉNTEK Mai számunkban: Szocialista gazdasági integráció (3 oldal) Miért jöttem ide dolgozni? (5 oldali A rádió és- a ív jövő heti műsora (6 oldal) Napirenden: A dolgosók javaslatainak sorsa as építőiparban Tegnapi ülésén a többi kö­zött az SZMT elnöksége meg­tárgyalta a dolgozók javasla­tainak. észrevételeinek sorsát az építőiparban. Olyan kér­désekre keresett választ, hogy eddig hány százalékát valósí­tották meg az elfogadott ja­vaslatoknak, az intézkedések­ről mi a dolgozók véleménye, mit tettek azokban a kérdé­sekben, amelyek a megyei küldöttértekezleten vetődtek fel, hol ellenőrizte, és ho­gyan segítette a megoldást az építők megyebizottsága, hangzott-e el vétó, van-e együttműködési szerződés a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti bizottságok között? A szakszervezeti szerveket újjáválasztó gyűléseken, vala­mint a kollektív szerződése­ket tárgyaló tanácskozásokon elhangzott javaslatokat, ész­revételeket osztályozták. Ezek között volt olyan,, amelyre helyben, azonnal válaszoltak, egyikre-másikra később tértek vissza, végül voltak olyanok, amelyek 'megvalósítása hosz- czabb időt igényel. Az előb­biekre csokorba kötve, szak- szervezeti 1-ggy üléseken vá­laszoltak a dolgozóknak. A kívánságoknak, elképze­léseknek megfelelően, nagyobb megbecsülést ka­pott a törzsgárdatagság, imitt-amott valamelyest ja­vult a munkavédelem, módo­sították az anyagi ösztönzési módszert kedvezményeket biz­tosítottak az egyedülálló, csa­ládos anyáknak, anyagi és erkölcsi megbecsülésben ré­szesítették őket. Az alapszervezetek vezető­ségei külön-ikülön is vi-ssza- tc. lek egy-egy kérdéscsoport megtárgyalására. így került sor a munkahelyi szociális helyzet, a bérügyi és az egész­ségügyi problémák tárgyalá­sára. Külön foglalkoztak a nők és fiatalok helyzetével, az azonnali es távolabbi tenni­valókkal. Azokban az ; üze­mekben, ahol függetlenített szakszervezeti tisztségviselők is dolgoznak, ott több idő ju­tott erre a munkára. Rend­szeresen visszatértek a dolgo­zók által felvetett javaslatok­ra. Kisebb üzemeknél ez a munka elsikkadt. Okát az alá- és fölérendeltségi viszo­nyon kívül az alacsonyabb szakmai hozzáértésben jelöl­te meg az építők megyebi­zottsága. Ezeknél az alapszer­vezeteknél a szakszervezeti bizottsá­gok nem elég következe­tesek a gazdaság vezetők­kel szemben az intézkedések megtételénél. Gondot okoz, hogy a szak- szervezeti tanácsok állásfog- lalásábán jórészt időhiány miatt, nem mindig tükröződik a dolgozók többségének véle­ménye, kívánsága. Ugyanak­kor kevés helyen értesülnek a munkások, alkalmazottak, mű­szakiak a szakszervezeti ta­nács állásfoglalásáról. Lassú az eredményesebb munkát szolgáló alsóbb szin­tű szakszervezeti szervek, aky tivisták és a gazdasági veze­tők együttműködése. E te­kintetben az öblösüveggyár­ban, a síküveggyárban és a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál' van előrelé­pés, de csak a műhelybizott­ságig bezárólag. Tovább men­ni csak akkor lehet, ha az al­sóbb szinten dolgozó gazda­sági vezetők is megkapják az őket megillető hatásköröket. A termelést gátló javasla­tok sokszor az ígérgetés, a magyarázkodás, a külső okokra való hivatkozás út­vesztőjében sikkadnak el. A szakszervezeti bizottságok je­lentős része fontos kérdések­ben a kollektíva érdekét nem elég határozottan érvényesíti nem gyakorolja az ellenőrzési és számonkérési jogát. Engedékenység mutatko­zik a szociális és munka­védelmi igényeket tükrö­ző kívánságok megvalósí­tásánál is. Sokszor a megyei bizottság­nak kell közbelépnie vagy az érintett szakszervezeti bizott­ságot rábírni, hogy ne várják a felsőbb szerv intézkedéseit, hanem saját maguk cseleked­jenek. A vitában elhangzottakkal kiegészítve Lipták József, az SZMT vezető titkára hangsú­lyozta: — Az eddigi erőfeszí­tések eredményesek voltait. Addig nem szabad abbahagy­ni ezt a munkát, amíg az el­fogadott reális javaslatok meg nem valósulnak. A be­számolásoknál egyértelműen ki kell mondani, ki mit tett, kinek mi volt a feladata. Kö­zölni kell azt is, hogy milyen új kérdések merültek feL Nyílt társadalmi fórum A népfrontmoz^aiom céljai tiszták és világosak A népfront V. kongresszusára való készülődés jegyében ülésezett tegnap délután a Hazafias Népfront salgótarjáni vá­rosi bizottsága. Négy esztendő munkájáról adott számot Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront bizottság városi titkára. Az ülés elsősorban arra keresett és várt választ, hogy a népfrontmozgalom miképpen segítette elő a párt- és a nép­frontkongresszus határozatainak, állásfoglalásainak végrehajtá­sát, megfelelt-e a választók bizalmának. következő feladatok meghatá­rozásának fontosságáról szó­lott. Sokat fejlődött a városi népfrontbizottság munkája. Annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a következő években a város fejlesztésé­nek kérdésében még fokozot­tabban kell kikérni a mun­Nem kétséges, hogy az el­múlt években a Hazafias Népfront munkája Salgótar­ján városban tovább gazda­godott. Nyílt társadalmi fó­rummá vált, amely elsőren­dű feladatának tartotta és tartja a szocialista nemzeti egység erősítését, a párttagok és párton .kívüliek, a különbö­ző világnézetű állampolgárok alkotó együttműködését, a városépítés segítését, társadal­mi munka szervezését. A népfront feladatai na­gyok, célunk a szocializmus felépítése, amely csak az egész magyar nép fokozott erőfeszítésével és együttmű­ködésével oldható meg. Salgó- tarjában a területi bizottsá­gok jó része folyamatosan te­vékenykedett, betöltve hiva­tását. Igen sok gondot jelen­tett viszont a bányagépgyári, a ZIM területi és a belváros I-es bizottság, amelyek csak rövid ideig működtek. A te­rületi népfrontbizottságok munkájában talán a legfon­tosabb helyet a várospolitikai kérdések jelentik. A tervek ismertetése, a területfejlesz­tési elképzelések megvitatása, a közrend, közbiztonság, köz­világítás, közműfejlesztés, tisztaság, piaci ellátás, élel­miszer-ellátás mindenkit érint. Ugyanilyen fontos a tanács­tagi munka segítése, beszámo­lók szervezése, közvetlen be­szélgetések lehetőségének kialakítása. A területi népfrontelr.öksé- gea mellet a ivei ó- és munka- bizottságok is tevékenyked­nek, amelyek nagy segítsé­get adnak a mozgalomnak. A továbbiakban a népfront városi titkára részletesen ele­mezte az alkotmányjogi, a gazadságpolitikai, a művelő­déspolitikai tevékenységet, szólott a nemzetközi agitáci- ós, béke- és barátsági mun­káról, a szocialista demokrá­cia fejlesztéséről, a szocialis­ta hazaíiság erősítéséről, a nemzetközi mozgalmi felada­tokról, amelyek egyúttal a továbblépés útját is jelentik. A következő négy évben még inkább bővül a népfront köz­életi szerepe, mozgalmi tevé­kenysége, hatásköre. Az igen alapos és széles körű beszámolót hozzászólá­sok követték. Marczinek Ist­ván, a megyei népfrontbizott­ság titkára a számvetés és a kásság véleményét, majd te- vékenyeDben bevonni a mun­kásokat, fiatalokat, nőket a feladatok megoldásába. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a nyugdíjas munkásokról sem, akik ugyan­csak szép számmal élnek Sal­gótarjánban. Bariba Róbert, a népfrontbizotíságok követlen munkájáról, a tervek és el­gondolások megvalósításáról, a lakosság aktivizálásáról, Hangonyi János, a társadalmi összefogás szükségességéről beszélt, amely nélkül váro­sán Icát nem lehet széppé és rendezetté tenni. Hasonló el­gondolásaiét fejtegetett fel­szólalásában Bokodi Kálmán. Szabó Aladár, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára, a pártbizottság nevében mon­dott köszönetét a népfrontbi- zoíUág áldozatos és tevékeny munkásságáért. Majd a nép­front sajátos lehetőségeiről, munkaterületéről szólt, ame­lyet még élőbbé és közvetle­nebbé tehetik a lakossággal való kapcsolatot. Megvalósít­va a népfrontbizottságnak azt a célkitűzését, hogy Salgótar­jánban — forradalmi hagyo­mányainkhoz híven — a mun­kás jelleg érvényesüljön. a KGST végrehajtó bizottságának üléséről Január 18, és 20. között Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának 56.( ülését. Az ülésen részt vett Tano Colov, a Bol­gár Népköztársaság Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tese, Vályi Péter, a Magyar Forradalmi Munkás—paraszt Kormány elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, Damdingijn Gombo- zisav, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Mieczyslaw Jagielski, a Lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Gheorghe Ra- dulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge Minisztertanácsának el­nökhelyettese és Frantisefc Hamouz, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese. Az ülésen Mihail Leszecsko, a Szovjetunió képviselője el­nökölt. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kormánya közti megál­lapodás értelmében a végre­hajtó bizottság ülésén az egyes kérdések megvitatásá­ban részt vett Marko Orlan- dics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szö­vetségi Végrehajtó Tanácsá­nak (kormány) tagja. A KGST 25. ülésszakának utasítása értelmében a vég­rehajtó bizottság megvizsgálta a tagállamok együttműködé­sének további elmélyítésére és tökéletesítésére, szocialista gazdasági integrációjuk fej­lesztésére vonatkozó komplex program egyes intézkedései­nek megvalósítását. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a végrehajtó bizott­ság elnöke, az állandó bizott­ságok és a KGST más szer­veinek elnökei közt lefolyt megbeszélésekkel foglalkozó jelentést. A megbeszélések té­mája a KGST szerveinek a komplex program megvalósí­tása terén kifejtett tevékeny­ség volt. A végrehajtó bi­zottság a kérdésben megfele­lő határozatot hozott. A végrehajtó bizottság el­fogadta a KGST gépipari, rá­dió- és elektronikai ipari ál­landó bizottságainak iavasla- tait az új nagy termelékeny­ségű felszerelések. rádió­elektronikai berendezések és alkatrészek termelésének bő­vítését célzó együttműködés fejlesztéséről, a gépipari és rádióelektronikai termelés műszaki színvonalának eme­léséről. valamint a kölcsönö­sen szállított gépek,, berende­zések és felszerelések kar­bantartásának tökéletesítését célzó intézkedésekről. A végrehajtó bizottság ülé­sén a KGST-tagországok együttműködési megállapodást írtak alá bizonyos típusú fémforgácsoló gépek közös tervezésére. A .megállapodás, az 1972— 1975-ös időszakra együttmű­ködést irányoz elő a KGST- tagországok között a progra­mozott számjegyvezérlésű fémforgácsoló gépek kialakí­tásával kapcsolatos tudomá­nyos kutató- és tervezőmun­ka, a forgácsoló gépek gyártá­sa, a forgácsoló gépek, gép­csoportok, -rendszerek és au_ to'nata esztergagépek kölcsö­nös szállításának területén. A KGST tagországai szá­mos, az állandó bizottságok által kidolgozott megállapo­dást írtak alá a tudományos és műszaki együttműködésről, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar területén. A végrehajtó bizottság az elkövetkezendő időszakra meghatározta a mezőgazdasá­gi és az élelmiszeripari ál­landó bizottság tevékenysé­gének irányvonalát, és konk­rét intézkedéseket hozott az e népgazdasági ágazatok anyagi és műszaki bázisának erősítésében való együttmű­ködés problémáinak komplex megoldásáról. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a KGST 25. ülésszakán hozott határozatokat a KGST új szerveinek létrehozásáról; a KGST tervezési tevékeny­ségét összehangoló bizottság­ról. amelynek tagjai a köz-" ponti tervezési szervek elnö­kei; a tudományos-műszaki, együttműködési bizottságról, amelynek tagjai a bizottsá­gok elnökei, a tudományos, és műszaki hatóságok miniszte­rei és vezetői: az elektromos és postai összeköttetés állan­dó bizottságáról, valamint a KGST-tagországok találmányi hivatalai vezetőinek tanácsko­zásáról. A KGST-tagországok közöt. iá belkereskedelmi együttmű­ködés fejlesztése, az együtt­működés szervezeti formáinak tökéletesítése céljából a vég­rehajtó bizottság célszerűnek ítélte meg, hogy a tagorszá­gok belkereskedelmi miniszte­reinek tanácskozásait a jövő­ben a Kölcsönös Gazdasági Se- Tanacsanait icereiein be­lül tartsák. A végrehajtó bizottság meg. tárgyalta Lagadinovának, a bolgár nőbizottság elnökének levelét az ágazati bizottságok­kal való együttműködésről azon feladatok megoldásában, amelyek a tagországok nődol­gozói számára megteremtett még kedvezőbb munkafeltéte­lek biztosításával kapcsolato­sak, és e kérdésben utasítást adott a KGST megfelelő szer­veinek. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta az 1972-es évre szó­ló munkatervét. A terv első­sorban a komplex program megvalósításával kapcsolatos kérdéseket foglalja magában. A végrehajtó bizottság egyetértett a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság ama javaslatával, hogy a JSZSZK-val való együttmű­ködést a KGST keretein be­lül terjesszék ki a közlekedés és a szállítás területére, a KGST és a JSZSZK között megkötött, a JSZSZK-nak a KGST szervei munkájában való részvételéről szóló meg­állapodás értelmében. A végrehajtó bizottság a ba. rátság és az egyetértés légkö­rében végezte munkáját. (TASZSZ) Elkészült a Ganz-MÄVAG Hídgyáregységének mátranováki nagy szerelőcsarnoka. A ke.hajos csarnok 144 méter hosszú, egyik hajója 18, a másik 24 méter széles. I ítési költségé közel 170 millió forint. Bár az ünnepélyes átadása csak a közeljövőben lesz, a termelés már megindult, itt készül a Sió elzárózsilipje és torkolati berendezése. Ké­szülnek már a kiskörei Tisza II. vízlépcső különböző berendezései is Koppány György felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom