Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

Kik miben tudósok? A legnépszerűbb Ifjúsági televíziós vetélkedők közé tartozott min­dig a középiskolások „Ki miben tudós?” versenye. A KISZ köz­ponti bizottsága és a Magyar Televízió -ebben az évben újra nemes versenyre szólítja a fiatalokat, A Nógrád megyeiek az iskolai se­lejtezők után most vasárnap mérik majd össze tudásukat Salgó­tarjánban. A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumot Novái- Kata­lin történelemből, Molnár Jenő fizikából képviseli Szécsényben, a Nógrádi Sándor Gimnáziumban Is készülnek a ver­senyzők a megyei vetélkedőre. A tét: ki fog majd a Televízió kamerái elé kerülni? Pintér Gizella és Bajnóczi Gábor — mind­ketten az idén érettségiznek a IVjB-ben, és felvételiznek majd a budapesti Műszaki Egyetemre — felvételi tárgyukból: fizikából képviselik iskolájukat Salgótarjánban A salgótarjáni bolyaisok már „nagymenők”, Nagyon készülnek, hiszen bizonyítani kell: szakos Iskolában tanulják a tudományokat. Kolláth Bálint, az iskolai KISZ csúcstitkára különösen presztízs­kérdést csinál, hogy jól szerepeljenek, ö különben fizikából ver­senyez majd a „gimi” színeiben. Képünkön: Jónás József nevelési igazgatóhelyettessel Kulcsár József képriportja Bujra doktor könyve Dr. Buga László rádióelő­adásai, ismeretterjesztő kőrút­jai másfél évtizede szolgálják a magyar nép egészségügyét. Hallgatóságának tábora való­Panaszofsra válaszaink Miért késett a távirat? színűleg nagy érdeklődéssel fogadja tehát „Buga doktor könyvé”-t. Miről szól a könyv? Első­sorban az egészséges életmód­ra oktatja az olvasót: bemu­tatja az egészség ellenségeit és jó barátait; általános tud­nivalókat közöl a betegség fo­galmáról és megelőzéséről, a kórokozókról és fertőzésekről, az iszákosság, dohányzás, a mértéktelenség ártalmairól stb. A szerző élettani és bonc- tani alapismeretekkel, továb­bá egy orvostörténeti fejezet­tel egészíti ki színes, olvas­mányos, egyéni stílusban meg­írt könyvét. Levelezőnktől így nem kényelmes Az ember a szabad idejét igyekszik jól és tartalmasán kihasználni- Legnagyszerűbb pihenés és szórakozás a könyv és a film. E kettőben min­Kamis András karancssági olvasónk január 8-án egy távirattal kezében azért kere­sett fel bennünket, hogy tud­juk meg, miért nem kaphat­ta meg azt a feladás napján — hisz’ mint nyugdíjas pos­tás, ő is ismeri a távirat­kézbesítés, -továbbítás szabá­lyait. Mivel a táviratot Balas­sagyarmaton adták fel (mel­lesleg halálhírről értesítették benne) így a kivizsgálást a balassagyarmati postahivatal vezetőjétől kértük. Vesztergom Hedvig, a ba­lassagyarmati postahivatal ve­zetője levelünkre postafordul­tával, tehát nagyon gyorsan válaszolt. Sorait ezúton hoz­zuk olvasónk szives tudomá­sára: „Megállapítottam, hogy a reklamált táviratot 1971. de­cember 27-én adta fel a kór­ház Karnis András karancs­sági lakosnak. A hivatal a táviratot 17.10 órakor (tehát késedelem nélkül) Salgótarján postahivatalnak továbbította. A vonal túlterheltsége, Salgó­tarján postahivatal nagy for­galma miatt csak a továbbí­tás időpontjában jelentkezett be. A fennálló szabályzat ér­telmében Karancsságra szóló táviratot Salgótarján postahi­vatalnak kell továbbítani. A hivatal azonban megpróbálta a távirat továbbítását, tartal­mára tekintettel — szabályel­lenesen — közvetlenül Ka- rancs6ag postahivatalnak le­adni, azonban a távbeszélő­áramkör is túlterhelt volt. Karancsság postahivatal szol­gálati ideje reggel 8—16 óráig tart. Itt tehát a táviratot már nem volt ki fogadja. Ezért ke­rülhetett a kérdéses távirat to­vábbításra. illetve kézbesítés­re másnap, december 28-án ” A szerk. megjegyzése: A felsorolt akadályokat megért­jük, hisz’ a posta megpróbálta valóban még szabályellenesen is a továbbítást. .Egy dolog mégis különös, s nem ártana ha a posta, valamennyi hiva­talára gondolva a táviratot — mint a nevében is benne fog­laltatik —. távirati stílusban juttatná el a címzettekhez. S ha továbbításuk közben az említetthez hasonló akadályok merülnek fel, talán nem árta­na Igénybe venni a községi ta­nácson ilyen esetekre rendel­kezésre álló, úgynevezett „be- repülőzött” telefonügyéletet. A nyeremény felére volt jogosult özv. Kovács Andrásné zagy- vapálfalvi olvasónk levelében arra vonatkozóan kérte véle­ményünket, hogy a TI. Béke­kölcsön húzása során százfo­rintos kötvényével nyert 30Ü forint helyett, miért csak 140 forintot fizettek ki részére. Véleménye szerint ennek a duoláját kellett volna kapnia. A II. Békekölcsön kötvé­nyek közül a 200 forintos névértákűek a nyeremény egé­szére jogosítják fel tulajdono­sát. Éppen ezért — mivel ol­vasónknak százforintos köt­vénye nyerte a háromszázfo­rintos nyereményt — az ösz- szeg felére, vagyis a nyere­ményilleték levonása után 140 forintra volt jogosult. A kifi­zetéskor tehát nem történt szabálytalanság. denki talál magának roman­tikát és kellemes időtöltést. Községünkben, is kezd meg­oldódni e két szórakozás le­hetősége. Néhány hónapja ad­ták át a korszerűsített műve­lődési házat. Helyet kapott benne a klubkönyvtár, amely elegánsan rendezett könyves­polcokkal, és jobbnál jobb könyvekkel, sőt olvasószobá­val Is rendelkezik. Teljesen kielégíti az olvasni vágyók igényeit. Ilyen sok szép és jó azonban nem mondható el a moziteremről. Itt. ha az em­ber látni is akarja a filmet, állnia kell. Persze, nincs álló­hely, ülőhelyek vannak. Csak az a baj, hogy, ha leül az ember, nem a filmet látja, hanem az előtte ülők fejebúb- íát. vagy a plafont. Ezt a hi­bát ki kellene javítani, kéri a szurdokpüspöki mozilátoga­tók nevében: Juhász Ferenc Szurdokpüspöki Válaszol az illetékes AMOKÉP közli Lapunk december 23-i számá­ban, az Olvasók fóruma rovatá­ban ,,Ez nem szórakozás” cím­mel közöttük levelezőnk, L. J. írását, amely a karancslapultői filmszínház december 18-i előadá­sa alkalmával történtekkel fog- lailkozortt. Levelezőnk néhány so­ros írásában azt ecsetelte, hogy a vetítésre váróknak bosszúságot okozott. hogy a mozigépész ké­sése miatt 37 percet vártak a kezdésre, valamint, hogy a film az előadás közben háromszor is elszakadt, A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat közölte szerkesztőségünk­kel, hogy a film szakadása saj­nos, technikai ok következménye volt — vizsgálatuk során ezt ál­lapították meg —, a késedelmes kezdésért pedig a szükséges in­tézkedést megtették; figyelmez­tették a mozi gépészét a ponto­sabb munkavégzésre. A történte­kért a Mozátizemi Vállalat az elő­adás valamennyi résztvevőjétől ezúton kér szíves elnézést. Miért nincs? Napjainkban hiánycik­ként emlegetik az emberek a különböző fajta gyógy­vizeket. Hozzánk is eljutott a híre olvasóink jóvoltá­ból, s velük együtt mi is választ keresünk kérdése­ikre. Jól ismert, hogy a me. gyében ezeket a vizeket a Fűszer- és Édesség-kereske­delmi Vállalat Pest—Ko­márom—Nógrád megyei fiókja hozza forgalomba, s a megrendelések alap. ján juttatja a boltokba, gyógyszertárakba. Először tehát tőlük szerettünk vol­na a kérdésre választ kap­ni. Akadálya, hogy még lapzártakor is a FÜSZÉRT telefonvonalán javítási munkálatok folytak. Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, amelynek boltjai­ban ugyancsak forgalomba kerülnek ezek a gyógyvi­zek. közölte szerkesztősé­günkkel, hogy a hiány oka elsősorban a fagyveszély­ben keresendő Ilyenkor az ellátás évről évre gondot okoz a szállítónak, a meg­rendelőnek, s nem utolsó sorban a fogyasztóknak. Ha az időjárás kicsit is jobbra fordul, megindul a szállítás a gyógyforrások, ból, ezen fáradoznak most is a kereskedelem dolgozói. Ar. öl öt, befő« adásról M. Gyula, (Pásztó), de más olvasóink Is (Salgótarján) kér tájékoztatást az örökbefogadás szabályairól, az örök- befogadott gyermek családjogi helyzetéről, az örökbefoga­dás megszüntetésének lehetőségeiről. Az 1957. évi VI. törvénnyel, illetve az I960, évi 12. sz. törvényerejű rendelettel módosított 1952. évi IV. törvény ezeket a kérdéseket eléggé részletesen szabályozza. Terje­delmére tekintettel csak vázlatosan tudjuk a fő szabályo­kat ismertetni. Az örökbefogadás a szülők nélkül maradt, vagy a megfelelő nevelést biztosítani nem tudó szülők kis­korú gyermekei családi nevelésének biztosítását elősegítő jogintézmény, amely (éppen e cél érdekében) egymással vérségi kapcsolatban nem levő személyek között rokoni kapcsolatnak megfelelő jogviszony létesítését teszi lehetővé. Fő cél tehát a kiskorú családi nevelésének biztosítása. Ezért köti ki a jogszabály, hogy az örökbefogadáshoz az örökbefogadó, és az örökbefogadott. illetve képviselője egyetértő kérelmén és az örökbefogadó házastársának hoz­zájáruló nyilatkozatán túl a gyámhatóság engedélye is szükséges. A gyámhatóság az előírt feltételek megléte ese­tén is csak akkor engedélyezi az örökbefogadást, ha az a kiskorú érdekében áll, az örökbefogadó és az örökbefo­gadott között családi kapcsolat létesítését célozza, nem ta­kar semmiféle vagyoni érdeket és a -kiskorú szocialista szellemben való nevelése az örökbefogadással biztosítva van. Az örökbefogadás a gyámhatóság engedélyező határoza­tának jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ez azt jelenti; hogy éltől az időtől fogva az örökbefogadott kiskorú gyer­meket jogunk teljesen behelyezi az örökbefogadó család­jába. Az örökbefogadott gyermek tehat nemcsak az örök­befogadónak válik gyermekévé, hanem szüleinek unokájá­vá, gyermekeinek pedig testvéreivé válik, sőt még az örök- befogadott gyermekeire is kihat olyképpen, hogy azok az örökbefogadó unokájának a jogállását nyerik el. Az örökbefogadás mindkét fél részére egymással szem­ben vérszerinti rokoni kapcsolatnak megfelelő jogokat és kötelezettségeket hoz létre. Ebből az következik, hogy az. örökbefogadó gyermek, az örökbefogadott pedig szülőtar­tásra kötelezhető. Következik továbbá az is, hogy az örök- befogadott után az örökbefogadó és annak rokonai (kivéve az örökbefogadott vérszerinti ági hagyatékát) az örökbefo­gadó után pedig az örökbefogadott, a törvényes öröklés rendje szerint örökölnek. A gyermek felőli messzemenő gondoskodás jut kifeje­zésre jogunkban az örökbefogadás hatálytalanná válását és megszüntetését szabályozó részében Is. Jogunk szerint a törvény rendelkezéseinél fogva hatálytalanná válik az örökbefogadás, ha utólag derül ki, hogy az örökbefogadott az örökbefogadó vérszerinti leszármazója. Más esetekben pl., ha megállapítják, hogy az örökbefogadás törvénytelen volt, vagy a felek egyező tartalmú kérelemben kérik a megszüntetést stb., a gyámhatóság hatálytalaníthatja hatá­rozatát. A gyámhatóság az egyező tartalmú kérelemre is csak akkor hatálytalaníthatja határozatát, ha meggyőződik róla, hogy az a kiskorú érdekében áll, a gyermek vérszerinti szülő­je hozzájárult. Vagy nem sérti a közérdeket. A sértett fél keresete alapján (amely egyaránt lehet az örökbefogadó és az örökbefogadott is) a bíróság hatáskörébe tartozik az örökbefogadás felbontása akkor, ha a felek között nincs megegyezés, de akár az örökbefogadott, akár az örökbefo­gadó magatartása miatt az örökbefogadás fenntartása elvi­selhetetlenné vált. Ez esetben a bíróság előtt való bizonyít tás mindig a sértett felet terheli. Fentiekből világosan érthető, hogy az örökbefogadás nagyon komoly dolog, amely a kiskorú egész életére kihat. Akiknek ez a döntése nem eléggé átgondolt, nem kapcso­lódik a kiskorúval szemben érzett személyi szeretettel, azok elhamarkodottan ne vállalkozzanak örökbefogadásra! még akkor sem, ha esetleg erre más személyek rá is akar­nák bírni. | NÓGRÁD - 1972. január 20., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom