Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

11) I' j !|! ji |i[:i|jij : i|l|SiS «lílll! 'w 1; iilWiM ■„ ■ ■ Több mint egymilliárd forint befektetéssel folyamatos acélöntödét építenek Dunaújvá­rosban. A mammutüzem évente 850 ezer tonna acélt ad majd a népgazdaságnak, 30 százalékkal növeli a hengermű kapacitását p®rf„ ca Rnép S S «9 Í £]| 8 f <Ü É) SB B3 Ünnepélyes in un Ints ő r egy ség -gr sí (és Pásztóit Mai kommentárunk Forintjaink letéteményesei hatás­hogy A nemrég létrehozott Állami Fejlesztési Bank körének sokoldalú meghatározásából az derül ki, letéteményese azoknak a forintoknak, amelyeket népünk, ebben megyénk dolgozói is fáradságos, verejtékes munkával hoztak létre fejlődésünk, gyarapodásunk, jobblétünk érde­kében. A kormány olyan kezekbe adta a felhasználás ellen­őrzését, ahol a takarékos, ésszerűen gazdálkodó, szerény, mértéktartó családokat jellemző beosztással élnek. A bankosokat sokan mondják szőrösszívűeknek, nehéz embereknek, mondanak rájuk különböző dolgokat, de az­zal senki sem vácjolh^ja őket, hogy könnyelműen bánnak népünk pénzével. 9 Hogy államunk pénze valóban oda kerüljön, ahol a leghatékonyabban gyümölcsözik, ahol legjobban szolgálja közös ügyünket, fejlődésünket szükség volt az Állami Fej­lesztési Bank feladatainak, jog- és hatáskörének a mai kö­vetelményekhez való igazodásához. A jelenlegi formula szerint ellátja a tanácsok fejlesz­tési alapjából megvalósuló állami beruházások kivételével az egyedi nagy, a célcsoportos és egyéb állami, valamint a fejlesztési kölcsönnel támogatott vállalati beruházások elő­készítésének és megvalósításának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos banktevékenységet, ideértve a beruházásokkal összefüggő forgóalapeszköz folyósítását is. Ebben a körben folyósítja a bank a fejlesztési költségeket akkor is, ha azok fedezete csak részben költségvetési forrás. Igen helyesen nemcsak pénzt ad, hanem ellenőriz is. Megvizsgálja oda kerültek-e a forintok, ahol a legnagyobb Szükség van a befektetésekre, igazak-e azok a tételek, ame­lyek a különböző okmányokban, elszámolásokban szere­pelnek, indokoltak, helyesek-e az árak, a beruházás garan­tálja-e a kitűzött gazdasági cél megvalósítását, annak haté­konyságát. Bizonyára sokaknak nem tetszik majd, de a bank vé­leményező és pénzügyi döntést előkészítő tevékenysége so­rán az eddiginél jobban beleszól a beruházások előkészíté­sébe. Joga lesz a költségvetési eszközöket igénylő szervek­től, továbbá ezek ágazatirányító és felügyeleti szervétől köz­vetlen adatokat, felvilágosításokat kérni, az előterjesztés­ben foglalt adatok helyességét megvizsgálni, azok részlete­zését megfelelő számításokkal alátámasztani. Ugyanezt te­hetik az utólagos gazdasági értékelés során. Tevékenyen bekapcsolódnak az ágazati minisztériumok által készített pályázati felhívások és követelmények ki­alakításába, a támogatás idaítélésével összefüggő döntések • előkészítésébe és meghozatalába. Ellenőrzik az állami tá­mogatással megvalósuló vállalati beruházásoknál az elvárt feltételek teljesítését, majd ennek birtokában javaslatot tesznek a kedvezmény megadására, vagy a támogatás csök­kentésére, illetve megvonására. Kezdeményezheti a bank új vállalatok alapítását, szer­vezheti gazdasági társulások létrehozását — az ágazati és felügyeleti szervekkel együttműködve. Emellett részt vesz a beruházások rendjének továbbfejlesztésére vonatkozó jog­szabálytervezetek kidolgozásában, véleményezi más szer­vek javaslatait. A rendelkezések egy része nem vonatkozik a mezőgaz­dasági üzemek részére nyújtott ártámogatással, valamint a területfejlesztési és szolgáltatási alapokból juttatott támo­gatással megvalósított beruházásokra. A pénzügyminiszter új rendelkezése tükrözi azokat a kívánalmakat, amelyeket a kormány a beruházási egyen­súly megvalósítása érdekében elhatározott. Gátat szab a meggondolatlan, megfontolatlan elképzeléseknek, a légvá­rakat építő vágyaknak, a realitásoktól elrugaszkodott óha­joknak. Nem lett volna erre szükség, ha az elmúlt években nem nyújtózkodtunk volna tovább, mint ameddig a taka- rórtk ért. A központi akaratot megtestesítő bank ezután szi­gorúan ellenőrizni fogja, hogy a kért forintokat a beígért célnak megfelelően használták-e fel. V. K. CsöMíenfetíék a munkaidőt Az erdő- és fafeldolgozó gazdaság megvalósította a dolgozók nagyobb részének a munkahelyre szállítását, beve­zette a csökkentett munka­időt. A munkaidő-csökkentést jó politikai munka előzte meg. A negyedik ötéves tervben előkészítik a jelenleg még 44 óránál hosszabb munkahéttel dolgozók negyvennégy órás munkahetének bevezetését, valamint a többi munkaterü­leten dolgozók évi 2300 órás munkaidejének megvalósítá­sát. Zászlódíszbe öltöztették va­sárnapra Pásztó főutcáját és a Lovász József Művelődési Ház környékét. A hideg téli szél vörös és nemzeti színű lo­bogókat lengetett. A járási pártbizottság előtt munkás­őrök gyülekeztek, akik ezen a napon rendezték meg ünne­pélyes egységgyűlésüket. A felsorakozott munkásőrök előtt a hazánkban ideiglene­sen tartózkodó szovjet kato­nai alakulatok központi fú­vószenekara haladt, a hideg időben is pattogós indulót játsszva. A munkásőrök fe­gyelmezett sorokban, a csa­patzászló mögött vonultak a művelődési házhoz, amelynek nagytermében már helyet fog­laltak a feleségek, gyermekek és hozzátartozók. Az ünnepélyes egységgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvézetőle. Kiss József, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka. Erdős Lajos, az országos pa­rancsnokság képviseletében, Juhász Sándor, a pásztói já­rási pártbizottság első titkára, az üzemek, termelőszövetke­zetek küldöttei, a társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői. A pásztói munkásőrökkel együtt ünnepelték a munkás­őrség megalakulásának 15. évfordulóját a P. E. Nyiki- tyenko ezredes vezette ideigle­nesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok képviselői, Pásztó csehszlová­kiai testvérjárásának, a prie- vidzei járás párt- és népi mi- licista küldöttei dr. Altoff Ferdinándnak, a járási párt- bizottság első titkárának ve­zetésével. Zeke Sándornak, a járási pártbizottság titkárának kö­szöntője után Robotka János, a járási munkásőregység pa­rancsnoka tett jelentést, majd énekszóval úttörők vonultak a terembe, s köszöntötték a munkásőröket. Vastaps fogad­ta az úttörők elvonulását, akik köszöntötték az egység névadója, Gubis Ferenc édes­anyját, Gubis Jánosnét is. Az elmúlt másfél évtizedre Juhász Sándor, a járási párt- bizottság első titkára emléke­zett. Mint mondotta: 15 esz­tendő alatt a munkásőrség jól felkészült, fegyelmezett fegyveres testületté vált, s el­ismert fegyvertársa népköz- ‘ársaságunk hivatásos fegyve­res erőinek. Majd rámutatott: ... A palotási Tóth Barnáné Is most tett esküi: ... eskü­szöm, hogy a munkásőrségnek hű, fegyelmezett tagja leszek tMómk# és fáéíuska • lllIflIllllllttillltlIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIMIIMIIIIIIIIIIIIIItlillllllllllllIlll Naponta sok ez­ren fordulnak meg Salgótarján, ban a Pécskő-cse- megében. A vá­sárlók sietnek, le­emelik a polcok­ról amire szüksé­gük van, amíg a kosaruk meg nem telik. Közben terme.. szétesnek veszik, hogy amit keres­nek, abból mindig legyen kint az üzletben elegen­dő, az eladók se. gítsenek megke­resni, ami éppen nincs szem előtt. Gyorsan szeletel­jék és mérjék a szalámit, keveset kelljen várakozni a pült előtt. Így igaz. Elvégre a bolt azért van, hogy kiszolgálja a kedves vevőket. Talán senkinek sem jut eszébe, hogy a Csemegé­ben is szocialista brigádok dolgoz­nak. Méghozzá kettő egy név alatt. József Atti­la Szocialista Bri­gádnak hívják őket. Egyik a dél- utános. másik a délelőttös műszak. A dolgozók között pedig a legtöbb: nő. Asszonyok, édesanyák, akik­nek otthon is ugyanolyan máso. dik műszakjuk van, mint bárme­lyik nagyon si­etős vevőnek... összetartásban nincs is hiány a boltban. Kommu. nista vasárnapot szerveztek, ami­kor arról volt szó, hogy Mikulás-cso­magokat kell ösz- szeállítani. Még­hozzá nem is ke. veset. Szívesen vállalnak máskor is pluszmunkát. Mert ahhoz, hogy a kedves vevők mindig és min­dent kint találja­nak a polcokon, az üzlet eladói­nak ugyancsak sokat kell dolgoz­niuk ... Karácsony előtt a brigádok kép. viselői összeültek. A közös tanácsko­zás • eredménye­ként pedig elhatá­rozták, hogy a brigád patronál két felsőpetényi állami gondozott gyermeket. Türei Mihály boltvezető es Szabó László­né szakszervezeti titkár vezetésével utaztak Felsőpe- ténybe. természe­tesen ajándékcso­magok kíséreté­ben. Ott ismerkedtek meg Oláh Bélus- kával és Meny. hárt Mónikával, akik immár a bri­gád „gyermekei’’ lettek. Karácsony­ra Mónika és Bé- luska már aján­dékot kapott Sál. gótarjánból. Mó­nika természete­sen hajasbabát, Béluska pedig já­ték mellé egy pi­ros papucsot. Az volt a kívánsága, hogy egyszer neki is saját piros pa. pucsa legyen... A gyerekeket ezentúl gyakran látogatják, elvi­szik kirándulásra is őket. sőt a ter­vek szerint Móni­ka és Béluska hosszabb időre is ellátogat Salgó. tarjánba, s egy- egy család vendé­gei lesznek. Mert az emberséghez ez ugyanúgy hoz­zátartozik, mint a jó munka. , Cs. E. — Másfél évtized történel­mileg nem nagy idő, de mun­kában. erőfeszítésekben, ered­ményekben gazdag 15 eszten­dő van a hátunk mögött. Az elmúlt 15 esztendő alatt nem szűkölködtünk az útkeresés feladataiban, mindig verseny­ben voltunk a tennivalókkal, a szükséges változásokkal, eredményeinkért minden te­rületen és alkalommal meg­küzdöttünk. Akadtak nehézsé­geink is, de miénk volt a megoldás öröme is. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy munkásőrségünk fejlődött, lé­pést tartott a mindenkori fel­adatokkal. * A másfél évtized eredmé­nyeit értékelve a járási párt- bizottság első titkára ünnepi beszédét így fejezte be: — Egységünk életében a 16. esztendőt kezdjük. Nagyon kemény munka vár ránk 1972-ben mind a civiléletben, mind a kiképzések terén. Megnyugtató azonban szá­munkra, hogy gazdasági épí­tőmunkánkat, a munkásőrsé­gen belül jelentkező felada­tunkat nyugodt, békés körül­mények között folytatjuk. Ép- peri. ezért az új esztendő első napjaiban gondolatunk ós jó­kívánságunk szóljon és száll­jon a szovjet nép felé, amely a legtöbbet áldozta az embe­riség szabadságáért, békéjé­ért. Jókívánságainkat fejez­zük ki a testvéri szocialista országok népeinek és a világ minden becsületes dolgozójá­nak. mindazoknak, akik a nő­nek szabadságáért, békéjéért küzdenek Az ünnepi köszöntés után kitüntetésekre került sor, me­lyeket dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztály­vezetője. Kiss József megyei parancsnok és Juhász Sándor, a járási pártbizottság első tit­kára adott át. Tizenöt, illetve tízéves szolgálata elismerésé­ül a Szolgálati Érdemérem ki­tüntetést 27 munkásőr kapta. A Haza Szolgálatáért érdem­érem bronz fokozatával tün­tették ki Kiss András mun­kásőrt. Munkásőr emlékjel­vény és elismerő oklevelet ÍR. Munkásőr emlékérmet és em- ■ 'éklapot 10 munkásőr kapott. Kiosztották a Kiváló Munkás- őr és Kiváló Parancsnoki jel­vényeket is. A szocialista ver­senymozgalomban elért ered­mények alapján a Legjobb -aj címet és a velejáró ván­dor zászlót és oklevelet is át­nyújtották az alegységnek. Fenyő Sándor, a leszerelő munkásőrök nevében búcsú- -ott a munkásőröktől, hang­súlyozva: dolgozó népünk ez­után is bizton számíthat ránk. amikor a munkáshatalom megvédésére, erősítésére kell tömörülnünk. Köszöntötte az finnenélyes egységgvűlést P. R Nvikityen- ko ezredes és dr. Altoff Fer- dinánd. a prievidzai járási nárthizottság első titkára is. Kedves jelenetre is sor került. Dr. Altoff Ferdinánd. a két testvérpárt egvüttműködésé- ben kifejtett tevékenységéért a Csehszlovák Kommunista Párt megalanftősának 50. év­fordulóiára alapított magas kitüntetést nyújtott át Juhász Sándornak, a pásztói járási pártbizottság első titkárának a CSKP Köz,ponti Bizottsága meffbfzásából. Sor került vasárnap az új munkásőrök eskütételére is. A csapatzászló előtt fogadták 15-en: ..Én ... esküszöm, hogv a murkásőnsévnek hű. fegyel­mezett taeia leszek.” Megható pillanat volt. ami­kor Kajzer József idős mun­kásőr átadta a fegwert a most esküt tett Veres Laios mun- kásőrnek, aki hangsúivozta: ..őrizzük szeretett hazánk szo­cializmust építő, alkotó mun­káiét”. Az ünnenséw hofeieztével a sz.oviet katonai zenekar és a pásztói gimnázium gazdag műsorral kedveskedett a munk5«őröknek. azok hozzá­tartozóinak és a vendézsVnek. S. L. Számítástechnika, állategészségügy, húsipar Fejlesztési kölcsönök 1972-ben Az állam 1972-ben is tá­mogat úgynevezett fejlesz­tési kölcsönnel néhány, a népgazdaság számára külö­nösen jelentős vállalati be­ruházást. Mint ismeretes, a fejlesztési kölcsönt kedve­zőbb feltételekkel — hosz- szabb időtartamra, kisebb kamatra nyújtja az állam, mint általában a beruházá­si hiteleket. Az idén induló beruházá­sok közül fejlesztési köl­csöntnyújtanak a számítás- technikai eszközök gyártá­sát szolgáló beruházások­hoz. 1972 és 1976 között e kölcsön segítségével olyan beruházásokat hoznak létre, amelyek évente 3 és fél milliárd forint értékű szá­mítástechnikai eszközök gyártását teszik lehetővé. Hasonló kölcsönnel, a részben vissza nem térfter dő összegekkel is támoga ja az állam a Phylaxia O tóanyag Termelő Vállalat fe lesztését, amelynek mur kálatai az idén indulna! s 1978-ban fejeződnek b A beruházások nyomé évente egymilliárd forir értékű vakcinát, állati tár szert és takarmánykiegész: tő anyagokat állíthat elő fontos üzeimük. Fejlesztési kölcsönnel jé rul hozzá az állam a Szí gedi Szalámigyár és Vágc híd, továbbá a Gyulai Hús ipari Vállalat beruházásé hoz is. Szegeden ötéve: Gyulán 3 éves fejlesztés programot hajtanak végre s a program befejezése utál évente 545 vagon télisza lámit és 280 vagon gyula és csabai kolbászt állíthat nak elő. (MTI) | NÓGRÁD - 1972. janiiéi 18., kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom