Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Színházi esték Sirály — szárnyak nélkül Nem tudom, más hogy van vele, de talán nem szentség- törés kimondani; bizony Csehov Sirálya fölött ts eljárt kissé az idő. A modern polgári társadalmi dráma, melynek létét Ibsen jelentkezésétől vehetjük, s amely — többek között — Csehov munkásságában érlelődött, teljesedett ki, ma már meglehetősen avíttnak tűnik, alig-alig köti le a figyelmet. Es Csehov egyébként is azon szerzők egyike, kinek színpadán igen kevés történik, s ez a kevés is nagyobbá- ra a kulisszák mögött, vagy pedig két felvonás közötti időben. Csehov jelentősége nem is a színpadi fizikai cselekményességben rejlik, hanem abban a szinte tudományos hitelességű pszichoanalizáló írói sajátosságban, gondolatiságban, amellyel alakjait teremti, legbensőbb bensőkükig elemzi. A fizikai cselekményességet Csehov pszichikai, lelki történések folyamataival váltja fel, épp ezáltal válhatott a realista drámaírás egyik legszámottevőbb mesterévé. A Sirály Csehov első nagy színpadi bukása Pétervárott — és két évvel később első emlékezetes sikere két nagyszerű színházművész, Szta- nylszlavszkij és Dancsenko is- tápolásával Moszkvában. A dráma különleges, sajátos többletét talán az adja számunkra, hogy a történet nem csupán egy sivár vidéki életformába zárt embercsoport reménytelen vergődése, kitörni a kisszerűségből, hanem egyben az író hitvallása is a színház, az irodalom, a művészet társadalmi szerepéről. E nézetek ma is érvényesen hangzanak és Csehovot igazolják. A dráma rendezési koncepcióját a szolnoki Szigligeti Színház bemutatója alapján elhibázottnak érzem. Nézetem szerint Székely Gábor külsődleges eszközei célt tévesztettek abban az igyekezetben, hogy a figyelmet a mű gondolatiságára koncentrálja. A nyitott színpad, a nyüt átrendezések inkább fordított eredményre vezettek, a sivár dísz- lettelenség pedig éppen sajátos atmoszférájától fosztotta meg a történést. Attól a XIX. századi atmoszférától, amely épp a legdöntőbb pillanatok- nélkül a Sirály légüres tér- ban fülsértőén hamis hangbe kerül, s a játszó együttes ütésű, Magatartásában nem legteljesebb igyekezete ellené- egységesen meggyőző Koós Ölre sem képes hatásos produk- ga Polinája sem. dóvá válni. Talán még az együttes férfiEgyébként ami az előadási jai nyújtják a legtöbbet és a együttest illeti, több poszton legegyenletesebbet. Kránltz La - szintén elvétett szereposztást jós Trapljov személyében, ha érzek. Mindenekelőtt az Ár- nem is hibátlan, egészében el- kágyina Irina Nyikolajevnát fogadhatóan kielégítő. Légin- játszó Hegedűs Ágnes eseté- kább Máriáss József aprólékos ben. Ez a kitűnő művész szá- gonddal mintázott Szorinja, mos feladatban bizonyította Huszár László Trigorinja, Papp már sokoldalúságát, itt azon- Zoltán ügyefogyott Medve- ban sem külső, sem belső al- gyenkója tetszett, őket követő- katban nem találkozott sze- en a sorban Peezkay Endre repével. Sápadt és jelentékte- Dornja és Kürtös István Samten Bodnár Erika Nyinája, rájova. Bürös Gyöngyi Másája pedig (barna) lamäiüiKi Családi problémát tárgyalt a kedden bemutatott Két mamám és két papám van című magyarul beszélő jogo- szláv film, amelyet Kreso G ölik rendezett és ő is írt fijmre, Mirjam Tusokkal közösen. A kitűnő aláfestő ziene Tomica Si- movic munkája, a remek fényképek pedig Ivica Rajkovicé. Bizonyára valamennyi tévénéző kellemesen szórakozott a filmen, amit elsősorban annak köszönhetett, hogy ez a jugoszláv film nem támasztott nagy igényeket. Egyszerű emberek, egyszerű történet, egyszerű környezetben — önmagában is megszabta a sikert. A papa és a mama elvált, Zoránt a papa, Gyürkét a mama vitte magával új házasságába. A papa fiatal lányt vett feleségül, ami családon belül várható konfliktust okozott, hiszen a serdülőkorban levő Zorán új mamájában elsősorban a nőt látta. Az édesanya egy elvetélt fuvolaművésszel házasodott össze, ami anyagi konfliktusokat is előidézett, hiszen új házasságában jóval többet kellett nélkülöznie, mint első férje mellett. Mindkét családban az új házasságból is született gyermek, ami viszont a gyermekek hierarhiájában okozott változásokat és ellentmondásokat. Minden lehetőség megvolt tehát arra, hogy korunk járványos betegségét, a tömeges válást a gyermekék szemszögéből figyelhessük, s közben bepillantást nyerjünk abba Is, hogy milyen veszélyeket rejteget házasságon belül és házasságon kívül is a szociális helyzet, vagyis a család anyagi körülménye. A jól bonyolított cselekményben, amelyben néhány kitűnő színészi alakítást is láttunk, végül is a család összetartozása, és a gyermeikek hovatartozása győz. A papa és a mama, valmint Zorán és Gyur- kó minden vasárnap együtt ebédel, együtt tölti az egész napot, ami már önmagában is előrevetíti a happy end lehetőségét. í*] A mai, csütörtöki műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a Miről ír a világsajtó? című összeállítást (18.10), a Számítógép Magyarországon sorozat V. fejezetét (18.25), valamint A Thibault csalód színpadi feldolgozását, a Thália Színház előadásában (20.00). L. Gy. ANDRZEJ ZBYCH S (Lengyelből fordította: Varsányi István) 76. Inge a párnába temette arcát. Kloss megsimogatta a haját és arra gondolt, hogy nagyon sok időbe és erőfeszítésbe kerül, amíg az olyan lányokat, amilyen Inge is, csakugyan meg lehet menteni. — Marta túl sokat tudott — kezdte lassan. — Látta, hogy Ring agyonlőtte a munkásokat, majd később — s ez még fontosabb — látta, ahogyan a kápolna alatta parkban elásták a papírkö- tegeket. — Nem igaz! — rikkantotta Inge. — A kötegeket a pincébe dobálták. Az udvar felől van a bejárat, a kaputól jobbra... kiáltotta, de azonnal az ajkába harapott, s közben rémülten nézett Klossra. Tehát Ring mégis hazudott neki; ez csakis azt jelentette, hogy az ezredes végezni akar Kiássál, még az archívum kiemelése előtt. Ez egyúttal Inge életét is követelte. — Menekülj innen amilyen gyorsan csak tudsz — mondta újra — és igyekezzél észrevétlenül elhagyni a házat. — Maga megőrült — suttogta Inge. — Nem, nem őrültem meg. Mindenre elszánt emberekkel van dolgod. Az, aki megölte Martát, téged sem fog kímélni. — Ki ölte meg Martát? Kloss felállt. — Így is túl sokat tudsz, Inge. Menekülj. — Nem. — Ezek gyilkosok. — Kiről beszél, kapitány úr? — kérdezte hirtelen, de egészen nyugodtan. — A németekre gondol? — Igen — mondta — a németekre. A lány az ajtóhoz ugrott. A küszöbön még megállt, és perzselő tekintetével szinte átfúrta. / — Én is német vagyok. Maga is. -Olyan németek is vannak, akik nem gyilkolnak, nem adják el magukat az amerikaiaknak, akik nem árulnak el titkokat, akik harcolnak.., — Inge — kiáltotta. A lány már nem volt a házban. Az ablakon át még látta; az utcán, az úttest közepén rohant a főtér felé. biztosan a német parancsnokságra. A csapatszállító gépkocsiról katonák néztek utána. Kloss elgondolkodott, újabb kudarcán: Ezt a lányt nem sikerült megmentenie. Kiment a folyosóra. Érezte, hogy sokáig már nem várathat magára az az ember, akit Ring jól ismert és mindenképpen el akart feledni. Tudta, hogy az utolsó felvonást nagyon nehéz lesz végigjátszania. Terve még nem volt semmiféle, csupán ötletek jutottak az eszébe, amelyeket viszont csak bizonyos körülmények közepette lehetne megvalósítani... Kloss Anna Maria szobájának ajtajához lépett. Ring és Elken kisasszony meglehetősen hangosan beszélgettek, eléggé hangosan ahhoz, hogy csaknem mindent megértsen. Róla beszéltek. — Inge mikor említette az edelsbergi várat? — hallotta Ring hangját. — Tegnap este. — Schenk is jelen volt? — Igen. — És Kloss? — Ö is. — Anna Maria hangjában gúny csengett — Bizalmatlan, igaz? — mondta az amerikai lány. — És nem jóhiszemű. Ez különben jellemzi az önök hadseregét. Ring felnevetett. — Kloss már nem látja meg Edelsberget, kedvesem. Anna Maria nevetése hallatszott. Kloss csodálkozással állapította meg, hogy a leány reagálása fájdalmat okozott neki. De hát mit remélt? Hogy védelmébe fogadja? Hogy figyelmezteti Ring szándékára? Az amerikai kémnek semmi oka sem volt rokon szén vet vagy hálát érezni Hans Kloss Ab- wehr-tiszt iránt. 4 NÓGRÁD - 1971. december 23., csütörtök A NÓGRÁDI ÜTTÖROK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA Bemutatjuk szorgalmas tudósítóinkat A mohorai Vígh Tibor hatodikos pajtás, régi barátja már Szerkesztőségünknek. Űttö- rőoldalunk szerkesztésénél már előre fenntartjuk neki a helyet, hisz’ érdekes tudósításaival rendszeresen felkeres bennünket. Nemrég pajtásai között látogattuk meg szorgalmas tudósítónkat. Kiderült, hogy otthon is igen népszerű pajtásai körében; segítőkész, szorgalmas, és nem élhet feladatok nélkül. Barátjával, Csadó Györggyel most egy madáretetőt készítettek, amelyet örömmel mutatnak osztálytársaiknak; Pelei Lacinak, Szűcs Ilonkának és Kovács Marikának. (Kulcsár József felvétele) Ki tud többet lakóhelyünkről? Salgótarján 50 éves jubileuma alkalmából a város csapatainál nagy versengés folyik Ki tud többet lakóhelyünkről címmel. Ez a vetélr kedősorozat zárult le a múlt héten nálunk is, a 3016. sz. Lovász József úttörőcsapatnál. A nagy csapatversenyt rajonként! válogatás előzte meg, mert egy osztályból csak négy pajtás juthatott tovább a csapatvetélkedőre. Az előkészületek folyamán a 0. sz. napközis csoport Bozó Gyuláné tanárnő vezetésével kérdéseket dolgozott ki, amelyeket aztán totó formájában a csapatrádióban olvasták fel. Mindennap két-három kérdést kaptunk, melyeket megvitattunk az osztályban, majd válaszoltunk rá. Megismerkedtünk városunk történetével a múlt századtól kezdve, anyagot gyűjtöttünk Salgótarján mai életéről. Az iskolai totó nagy segítséget jelentett a rajok közötti vetélkedőre való felkészüléshez, melyet december 17-én, pénteken az úttörőtanács rendezett meg. Ez a játék több fordulóból állt, és Buttyán Sándor igazgató, Visszament Inge szobájába és félig nyitva hagyta az ajtót. Elővette szolgálati pisztolyát, kibiztosította és várt. Biztos volt benne, hogy Ring keresni fogja. Nem is tévedett. Néhány perc elmúltával lépteket hallott a folyosó felől. A kihalt ház meglephette az ezredest. — Berta! — kiáltotta. — Inge! Hol vagytok? — majd rögtön utána; — Kloss kapitány! Kloss hallgatott. Lövésre tartott revolverrel várt. Anna Maria hangját hallotta; a lány túl későn eszmélt. — Alighanem hibát követtünk el, ezredes úr. Senkinek sem lett volna szabad elr hagynia a házat — Szamárság! — kiáltotta az ezredes és sorra kinyito- gatta az ajtókat, benézett minden szobába; Kloss pisztollyal a kezében látta meg őt az ajtóból. Hozzávágott egy széket az ezredeshez. A fegyver kiesett Ring kezéből, de azért még sikerült lőnie. Nem talált. — El számította magát — mondta Kloss. — Engem nem lehet olyan könnyen likvidálni. — Még néhány perc és itt van a teherautó. — Ring igyekezett visszanyerni egyensú- lyát. — Elmegyünk együtt. Teljes biztonságban lesz, fogadom Kloss. — Maga már sehova sem megy. Ring ezredes. — Hol van Inge? Kloss. vállat vont. — Aggódom , Ingéért — mondta őszintén, — Ha nem viselkedik okosan... — nem folytatta. Anna Mariát látta meg az ajtóban. Az amerikai lány azonnal átlátta a helyzetet. — Ezek szerint hát az urak mégsem értettek szót egymással — jelentette ki. a csapattanács vezetője bonyolította le. A zsűriben az úttörőház munkatársa, a csapatvezetőnk és Iskolánk tanárai vettek részt. A vetélkedő első fordulójában villámkérdéseket kaptunk. Minden helyes válasz három pontot ielentett. A második fordulóban képekről kellett felismerni városunk nevezetesebb utcáit, tereit, házait. Majd érdekes betűjátékok következtek. A versenyt csatakiáltás-szerkesztéssel zártuk le, mellyel 50 éves városunkat kellett köszönteni. Rajunk négyfős csapata nagy sikert ért el a csatakiáltásával, mely így hangzott; 50 éve születtél. Új várossá fejlődtél. Ha mi, ifjak összefogunk, Még szebb lesz a mi városunk! Rá, rá, hajrá! A végső győzelmet; is mi, a hetedik b. Lenin rajának csapata szereztük meg. A díjak kiosztása után a zsűri elnöke felhívta a figyelmünket a városi vetélkedőre, amely januárban lesz. Már alig várjuk, hogy találkozzunk a város többi iskolájának legjobbjaival. Szabó Péter őrsvezető, Salgótarján, Mártírok úti iskola. „Fájdalmas" vállalkozás A fogászati hónapra az Iskolánkban felragasztott plakátok hívták fel a figyelmünket. A legközelebbi rajgyűlésen már fő téma a fogászati hónap volt és kiderült. hogy rajunk tagjai megszámlálhatatlan rossz foggal rendelkeznek. A beszélgetést elhatározás követte; megfogadtuk rajvezetőnknek, hogy — Kloss kapitány megőrült — mormogta Ring. — Ring ezredes elhatározta, hogy eltesz láb alól — mosolygott Kloss — különben erről maga is tudott. De nem volt ideje. Az amerikai ügynök közönnyel szemlélte a két férfit. Figyelte Kloss pisztolyát, ahogyan az ezredesre tartotta. — Nekem, uraim teljesen mindegy, hogy ki emeli ki az archívumot. Ha tudod, hol van — fordult oda Klosshoz — lődd le és máris megyünk ketten. — örültek! — ordította Ring. — A gépkocsin az én embereim vannak. És, hogy hol van az archívum, azt csak én tudom egyedül. — Ring ezredes megfeledkezett néhány apróságról, megfeledkezett Bertáról és Sehenkről. — Besúgtál? — Ügy tetszett, hogy Ring mit sem törődve a veszéllyel, ráveti magát Klossra. — Ez az átkozott idióta feljelentett. — Megtette ezt már biztosan Berta. Anna Maria elhatározta, hogy ő is belép a játékba. Észrevétlenül odalopakodott, ahol Ring pisztolya hevert. Lehajolt. — Meg ne próbáld —szólt rá Kloss — nem ajánlom. — A Gestapónak akarsz átadni bennünket? — kérdezte a lány és gyűlölettel mérte végig a kapitányt Válaszra már nem volt szükség. Motorzúgást hallottak. A gépkocsi a ház előtt állt meg, majd rögtön utána nehéz léptek döngtek. Csapódott a bejárati ajtó. Az ajtóban a segédgyógyszerész állt, Sturmbanführer Wilhelm Schenk. (Folytatjuk) a fogászati hónap végére a raj rossz fogai eltűnnek. Ettől a naptól kezdve dr. Kertész Kálmán csodálkozott a legjobban. Mit keres a soksok fiatal a fogorvosi rendelőben? Két pajtásunk még asszisztensi feladatokat is vállalt Ugyanis a fogorvosi asszisztens megbetegedett, így Dóra László és Koncz Júlia elfoglalták egy időre a helyét A sok rossz fog napról napra kevesebb lett. Bizony sírás-rívás, jajgatás közepette. De úgy kell nekik! Hányszor ropogtatták a cukrot szünetekben! Hányszor törték a diót fogaikkal! Nemcsak fogainkat javították meg, de hasznos tanácsokat is kaptunk, fogaink épségének megőrzése érdekében. Megfogadtuk az egyik kedves plakát javaslatát is; „Rágjál sokat, mossál fogat!” Megtanultuk, hogy a gyümölcsfogyasztás felér egy fogmosással. Kicsit megszenvedtünk, de megérte! Megyénk úttörői! Kövessétek ti is a példánkat! ' Vigh Borbála őrsvezető, Kálló • • Üzenetek „Közeledik az év vége, közelednek aiz ünnepek. Iskolánk valamennyi nevelője és tanulója nevében kívánok a Szerkesztőség összes dolgozójának kellemes ünnepeket és boluog új évet! A megye iskolásainak kívánom nogy hasznosan töltsék el a ké hét szünetet! Jó lenne, ha esni már a hó, lehetne szánkózni, si- eLni, korcsolyázni. Mi. iskolások kíváncsiak vagyunk arra, milyen jegyekkel vár szünet végén a félévi bizonyítvány. Tanárainkra nagy feladat hárul a jegyek lezárásánál és a bizonyítványok kitöltésénél. E munka végeztével nekik is jó pihenést kívánok tanulótársaim nevében.** Eddig Csányi János balassagyarmati pajtás levele, de hasonló jókívánságokat kaptunk a megye több iskolájából is. Vígh Tibor mohorai pajtás még egy saját kezűleg készített kedves kis meghívót is küldött nekünk. Megpróbálom leírni nektek, hogy milyen; az egyik oldalán díszes karácsonyfa, alatta apró ajándékok: baba. kisvonat, a másik oldalán; kéményseprő és ajz elmaradhatatlan újévi malac, a mégyltevelű lóherével. A Szerkesztőség nevében nagyon köszönjük a jókívánságokat és mi is minden pajtásnak kellemes ünnepeket kívánunk, sok-sok ajándékot a karácsonyfa alá, és hasznos időtöltést a szünetben!
