Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-12 / 293. szám
Fejlődött a megye testnevelési és sportélete Beszámoló a végzett munkáról A megyében 23 sportágban folyik sporttevékenység. Az elmúlt időszakban bővülték a bajnoki rendszerék, növekedtek az egyéb versenyzési lehetőségek. Csapatbajnokságban alsó, közép és felső szinten 521 együttes küzdött á bajnoki pontokért az elmúlt években. Emelkedett az I. osztályú és ifjúsági aranyjelvényes sportoló^ száma. A megye sportkörei zömmel alsó és közép szinten foglalkoztatják versenyzőiket. A rendszeres munka eredményéként sportolóink jól szerepeltek az országos versenyeken. Sport- lövészetben, ökölvívásban, labdarúgásban, sífutásban több válogatott kerettag sportolót adott a megye. A mexikói nyári olimpián Nógrádból négy sportoló vett részt. Közülük Szalai Miklós és Básti István labdarúgók tagjai voltak az olimpiai bajnokságot nyert együttesnek. A megyék közötti rangsorban az 1969. évi 19. helyről egy év alatt Nógrád a 14. helyre lépett előre. Nagyobb mértékű fejlődés tapasztalható atlétikában, ökölvívásban, sífutásban, és sportlövészetben. Katkó Pál sportlövészetben idén például két országos bajnoki címet szerzett, megelőzve Marosvári Kornél világbajnokot is. Tőrvívásban legjobb versenyzőink az országos élvonalba tartoznak. Az SKSE és a Bgy. SE a vívás fellegvára Nógrádban. Szerényebb eredményekéit értek el kézilabdában, kosárlabdában, labdarúgásban, modellezésben, a motorsportban, rádióamatőr sportban, röplabdában, sakkban. Tekében a megyei nagygolyós csapatbajnokságban biztosítják a rendszeres foglalkoztatást, a kis- golyós megyei és járási csapatbajnokságok azonban nem folyamatosak. A minőségi fejlődést az NB II-be jutott SÜMSE igazolja. Emelkedett a minősített versenyzők száma is. A tenisz nem terjedt el széles körben a megyében. Balassagyarmaton és Szécsény- ben inkább a tömegtestnevelés céljaira veszik igénybe a pályákat. Nem fejlődött eléggé az asztalitenisz, a birkózás és a torna sportág Nógrádban. A felkészítés hiánya miatt a bajnokságok alacsony színvonalúak. Minőségi visszafejlődés tapasztalható. Több nagymúltú szakosztály (St. ZIM, Somoskőújfalu, Mátramindszent) visszalépett a megyei csapat- bajnokságból. Kevés a szakember. Felkészültségük sem kifogástalan. A megkülönböztetett támogatás ellenére nem fejlődött a birkózás sem. Az SKSE-nél és Pásztón működik birkózó szakosztály. A fenti 19 sportágban rendszeres versenyzés folyik a megyében. Lovas sportban, kerékpárban, tollaslabdában és természetjárásban főleg tömegsport jelleggel, alkalomszerűen versenyeznek. A mélypontról kellett indulni Az' utánpótlás nevelésében a mélypontról indultak. Külön foglalkoztatási lehetőségek épültek ki a megyében. A rendszerességben és színvonalban javulás tapasztalható. Az ifjúsági és serdülőbajnokságok hasznos formái az utánpótlás nevelésének. Az országos ifjúsági kupában is letette névjegyét a megye ifjúsága. A 14—15 éves fiatalok seregszemléinek célja a tehetségek kiválasztása, és nyári táborokba való irányítása. Az általános iskolai tanulók foglalkoztatását főleg az úttörő-olimpia biztosítja. Síben, négytusában, és sakkban országos helyezéseket értek el a vörösnyakkendős pajtások. A középiskolai versenysport- , ban javulás tapasztalható. Bő| J®| II |i' t “ vült a versenyrendszer, n 1 A megye természeti adottsá- sportágban megyei bajnoksá- gait figyelembe véve, a tö- gokat bonyolítanak le. Városi megtestnevelés egyik leghaté- sportiskola működik Salgótarjánban. Szervezetileg erősödött, feltételei javultak, de a megfelelő eredmények nem jelentkeztek. A tömegsport jelentősége A tömegsport fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. ■ A felszabadulás után jelentős szerepet kapott a. dolgozók egészségének megóvásában. Az eredmények' mellett az egyes területeken objektív és szemléleti okok miatt, visz- szaesés tapasztalható. A sportolás alkalomszerűvé vált, nem növekedett a tömegsportban résztvevők száma sem. Az okoik elsősorban az iskolai testneveléshez és sporthoz vezethetők vissza. Előtérbe került á minőségi fejlesztés, közben kevesebb figyelmet fordította^ a tömegsportra.' A munkahelyi spartakiádok rendszeressége és színvonala javult, de a résztvevők száma csökkent. Míg 1967-ben 5415- en, addig 1970-ben csak 4100- en vettek részt ilyen jellegű versenyeken. Tavaly Salgótarjánban rendezték meg a munkahelyi spartakiád I. országos döntőjét. Röplabdában első lett az St. ZIM csapata, a nógrádi szénbányák labdarúgó-együttese pedig helyezettként végzett. A munkahelyi kupaversenyek (Palóc, Bányász, Kohász, Mátra) népszerűekké váltak. A munkahelyi testnevelést nem sikerült kiterjeszteni. Csak Szé- csényben vannak kedvező jelek. A megnövekedett szabad idő célszerű kihasználása érdekében, az MTS támogatja a lakótelepi, kötetlen, öntevékeny testedzést. Sajnálatos, hogy nem rendelkezünk elegendő területtel, létesítménynyel a fiatalok és felnőttek foglalkoztatására. Csökkenés a falvakban A falusi testnevelésben és sportban megerősödtek a járási bajnokságok. A falusi dolgozók spartakiádján résztvevők száma viszont 1967 óta 13 ezerről 6' ezerre csökkent. Ennek fő oka, hogy a községi sportkörök zöme a bajnokságokra koncentrál, és másodrangúnak tartja a spartakiá; dákon való részvételt. A jelentősebb tömegsportakciók közé tartozott az 1961- ben bevezetett Kilián-mozga- lom. Tíz év alatt Nógrádban csaknem 23 ezer jelvényt ád- tak ki. A kezdeti népszerűség után hatása leszűkült a tanulóifjúságra. Rendeltetését már nem tudja betölteni, így a mozgalmat idén lezárják. A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére jubileumi versenyeket hirdettek. E vetélkedőkön a megyében 5 ezren szereztek jelvényt. Sikeres volt, jelentős tömegeket mozgósított. A fejlődésben levő fiatal szervezet mozgásigényét minden körülmények között ki kell elégíteni. Az iskplai testnevelés és sport alapvető fontosságú. Ebben a korban kell a testi képességeket kifejleszteni, a sportolást megszerettetni. Az általános iskolásokat megmozgató úttörő-olimpiai versenyek színvonalban tömegességben javultak. A megye 30 ezer általános iskolás tanulója közül mintegy 80 százalék vett részt különböző tömegsportakciókban. Iskolai tömegsport és természetjárás A kívánt ütemű fejlődést akadályozza az á szemlélet, hogy az iskolák vezetői csak a minőségi eredményeket ismerik el. Középfokú iskoláinkban, a kiírt pontverseny hatására több jelentős akciót bonyolítottak le az elmúlt négy évben. Az OSN-rendezvények mellett a járási székhelyeken 1970-ben tomaünnepélyeket tartottak 3 ezer résztvevővel. Szúnyog Tibor, az MTS Nógrád megyei Tanácsának elnöke szóbeli kiegészítőjét tartja * konyább eszköze a természet- járás. Az öntevékeny és autós túrázók száma emelkedett, de nem növekedett ezzel párhuzamosan a sportköri természetjáró szakosztályokba igazolt turisták száma. Sőt, némileg csökkent: 1967- ben 1560/ tavaly csak 1322 tagot tartottak nyilván. Nevelés a sportmozgalomban A testnevelési és sportmozgalomnak sajátos eszközeivel, hozzá kell járulni az egészséges ifjúság szocialista szellemű neveléséhez. E téren a IL kongresszus által kitűzött célokat lényegében sikerült elérni. Emelkedett a sportolók, sportvezetők, szakemberek szakmai és pedagógiai képzettsége. Kedvezően alakult erkölcsi magatartásuk, a munkában és tanulásban való részvételük. Például az, SBTC labdarúgóinak zöme közép- és felsőfokú oktatási intézmények hallgatója. Aktívan részt vesznek sportolóink a társadalmi megmozdulásokban^ A politikai rendezvényeket, sportműsorokkal színesítették. Az árvízkárosultak segítésére közel százezer forintot gyűjtöttek össze a sportolók körében. Sajnálatos, hogy még mindig akadnak vezetők, akik jóindulatúkig ugyan, de elvtelen kedvezményeket igyekeznek a sportolóknak biztosítani. Néhány szakembernél elbizakodottság, önteltség, l mások eredményeinek lebecsülése tapasztalható. A sportot támogató szurkolók nevelése is a tennivalók közé tartozott. A szurkológyűlések, szurkolók és sportolók találkozója hasznosnak bizonyult, főleg a nagyobb egyesületekben éltek ezzel a lehetőséggel. A kisebb sportköröknél főleg a szabályismertetésre törekedtek. Az elmúlt négy évben » javult a szakember-ellátottság. A választott irányító testületekben politikailag szilárd vezetési készséggel rendelkező, szakmailag képzett sportemberek dolgoznak. Szakemberek es létesítmények A megyei szakszövetségek és szakbizottságok 252 társadalmi aktívát foglalkoztatnak. A járásokban 270 társadalmi munkás fejt ki hasznos tevékenységet. A megyében • dolgozó edzők zöme ‘társadalmi munkában, kisebb része másodállásban látja el a sportolók felkészítésének, nevelésének felelősségteljes munkáját. Mostanáig 16 sportágban 132-en szereztek segédedzői képesítést. » Meg kell gyorsítani az edzőképzést, mert még mindig sok a képesítés nélküli szakember. A megyében 62,2 sportoló jut egy edzőre, e szám még igen magasnak mondható. Az alapfokú versenybírák, játékvezetők járási-városi szintű képzése következtében mennyiségileg javult a helyzet. A kiképzett szakemberek közül azonban más irányú elfoglaltság miatt többen visz- szavonultak. Létesítmények területén fejlődés tapasztalható, de mélyről indultunk. A négy év alatt felhasznált 20 millió forintból 85 új objektumot építettek és 30 létesítményt korszerűsítettek, felújítottak. A művelődésügyi szervek pénzéből hét iskolai tornaterem épült. •A helyi állami - és gazdasági szervek 13 millió forinttal járultak hozzá az építési munkákhoz. A sportolók és sportemberek 2 millió forint társadalmi munkát végeztek. Főleg szabadtéri létesítményeket építettek. Mindössze 9' új öltözőt sikerült tető alá hozni, 8-at pedig felújítottak. A két városban végzett fejlesztés mellett főleg a járási székhelyeken javultak a létesítményfeltételek. A kispályák száma 48-cal emelkedett. Nyofc sporttelepet bekerítettek, négy atlétikai pályát korszerűsítettek, és két új tekepálya épült. Mennyiségileg elegendő labdarúgópálya van, de ezek közül csak 8 mondható korszerűen felszereltnek. A szabadtéri létesítménygondoknál súlyosabbak a iedettlétesítmény-problémák. Az egész éves foglalkoztatáshoz ezekre nagy szükség lenne. A tornatermek zöme kis méretű, néhány pedig közepes nagyságú. A helyzet csak akkor javul, ha Salgótarjánban felépül a sportcsarnok, Balassagyarmaton a munkacsarnok, és néhány nagyméretű tornaterem is átadásra kerül. Balassagyarmaton 1973-ra várható az átadás, Salgótarjánban a sportcsarnok építése még mindig nem kezdődött eL Irányítás és kapcsolatok Az MTS a sportegyesületek szövetsége. Négy év alatt növekedett a sportkörök önállósága, vezető szerveik hatásköre szélesedett. Javult a sportmozgalom tömegszervezeti jellege. Viszonyuk a társszervekhez fokozatosán jobb lett. A pártirányítás valamennyi szinten kedvezően alakult, és folyamatosan érvényesült a sportéletben. Az MTS Nógrád megyei Tanácsa és elnöksége rendszeresen ülésezett, minden alapvető kérdésben elemezték a megye sportmozgalmának helyzetét, és fontos határozatokat hoztak. A határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése, a végrehajtás számon kérése már több kívánnivalót hagyott maga után. Szoros és hasznos munka- kapcsolatra törekedtek az állami és társadalmi, valamint gazdasági szervekkel. Együttműködési szerződést nyolc társszervvel kötöttek. Nemcsak megyei, hanem járási Szinten is. Az egyesületek kapcsolata javult gazdasági bázisukkal. Míg 1967-ben 2,5 millió forintot, addig tavaly 4 millió 67 ezer forint támogatást adtak a „mecénások” sportkörüknek. A megyében 85 Tsz SK működik. Javult 'a természetben nyújtott támogatás,‘a pénzügyi segítség mértéke azonban nem. Az ígért összeget a közös gazdaságok 50—60 százaléka nem adta meg a sportkör röknek. Végezetül az írásbeli beszámolóban megállapították, hogy a megye sportélete a ma még meglevő nem kevés probléma ellenére tovább fejlődött. Kedvező hatást gyakorolt a megye sportéletére a gazdaság- irányítás rendszerének reformja. Ha a fejlődés üteme nem is mondható gyorsnak, az elért eredmények megalape- zottak. A következő négy évben mod nyílik a fejlődés gyorsítására. Hozzászólások A vitában 13-an kértek szót, 8-an pedig írásban juttatták el véleményüket az elnökséghez. Palkovics Gyula, a salgótarjáni JTS elnöke a fiatalok mozgáshiányának kedvezőtlen hatásait elemezte: Ifjúságunk szabad idejében szívesebben nézi a sportot, mint csinálja — mondotta többek között. Kevésnek tartja a járás 26 általános iskolájában működő 14 testnevelőt. Csákvári Éva testnevelő (rétsági gimnázium). A középfokú iskolai sportversenyeken tapasztalható fonákságokról ejtett szót. Körültekintőbben r iX-':'- !>Y. «tag 6 NÓGRÁD = 1971. december 12., vasárnap j A megyei sportkiildött-értekezlet résztvevőinek egy csoportja. A balassagyarmati küldöttek: Erdélyi Ferenc. Zoliéi János, Csernyik István, Teleki Istvánná, Vidám) Józsefné keli rendezni, pártatlan versenybírókat és versenybíróságot szükséges foglalkoztatni — vélekedett/ XŐth András, a KISB elnökhelyettese a szemléletformálás jelentőségét ecsetelte. A megye 182 általános iskolájában összesen 37 testnevelő dolgozik, és ez nagyon kevés — mondotta többek között. Galcsik Gyula (Szécsény). A járási székhely sportéletéről, a bázisszervek vezetőivel kiépített kapcsolatokról beszélt. A szécsényi járásban főleg a tömegsportban értek el számottevő eredményeket. Végvári József, az SBTC elnöke a megye egyik kiemelt sportkörének helyzetét elemezte. Elismerően szólott a labdarúgókról és az ökölvívókról. Véleménye szerint nem fejlődött megfelelően a szakmai munka az atlétikai, asztalitenisz és torna szakosztályban. A 11 szakosztályban több mint 500 sportoló versenyez, felkészítésükkel 20 edző foglalkozik. ' Matúz József, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a párt mindig nagy figyelmet fordított a sportmunkára. A megyei párt- bizottság segíti a sportmozgalmat, a párt sportpolitikájának elveit következetesen . igyekszik 'végrehajtatni. A tennivalókról szólva elsősorban a tömegsportról, a természetjárásról, valamint az iskolai testnevelésről és sport-, ról beszélt. Egyéni és társadalmi érdek a testedzés. Nógrádban nem kapott megfelelő figyelmet és támogatást e szempont. Vannak kezdeményezések, de ezek szűk körben mozognák. Sokkal nagyobb erőfeszítést kellene kifejteni azért, hogy az emberek kimenjenek a természetbe. Az iskolai sportmunka elmarad az igényektől és követelményektől A diáksportban mélyről indultunk, így könnyű 100 százalékos fejlődést produkálni. A bátrabb kezdeményezésre felhívta a figyelmet. Batkó András (MHSZ) sportvezető a rádióamatőr- sportról, megyei elterejdtségé- ről beszélt. Szerinte a sportágban fejlődés tapasztalható. Somoskői Emese (St. Kötő Spartacus) kézilabdázó, a Zagyva Kupa ifjúsági női kézilabdatornán tapasztalt fogyatékosságokat tette szóvá. Vojtech Kortich, a Közép- szlovákiai Kerületi Sportszövetség titkára a szlovák sportvezetők és sportolók üdvözletét tolmácsolta. A két terület között eredményesen fejlődik a kapcsolat és meggyőződése, hogy a jövőben az együttműködés még inkább elmélyül. Soós János, a Salgótarjáni Kohász SE elnöke elemezte a szakosztályok munkáját és bejelentette, hogy súlyemelő, valamint tájékozódási futó szakosztályt terveznek létrehozni. A salgói sífelvonó' megépítését szubjektív akadályok nehezítik. Tari József, a Pásztói KSE elnöke a sportkör fejlődésé-' ről és az előrelépés akadályairól beszélt. Bálint Tamás, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a jövőben kedvezőbb szerepet kell betölteni a KISZ-szervezeteknek az ifjúság sportoltatá% ,érdekében. Elbert György, az MTS OT osztályvezetője óvott at tó', hogy egyes sportág eredményeiből, vagy kudarcaiból felelőtlenül általánosítsanak. A/ iskolai testnevelés és sport alapvető fontosságát hangsúlyozta. A felvetett kérdésekre Szúnyog Tibor válaszolt. Ezután, az MTS Nógrád megyei Tanácsa megtartotta első üléséi és személyi kérdésekben döntött. Juhász Imrét megválasztották függetlenített elnökhelyettesnek. Elnökségi tagok: Szúnyog Tibor elnök. Juhás,. Imre elnökhelyettes, Kmetyi Ferenc elnökhelyettes,' Molnár Bébi, Somoskői Emese, Szálkái József, Szász Jánosné, Szederjes! Barnabás. dr. Szittnei András, Tőzsér István, Vég- 'vári József. Tudósított: Rozgonyi István j
