Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-14 / 294. szám

Ä képernyő slőtt e4- Í4,ilh§tandzúévó Bizonyára sokaknak oko­zott problémát az a magya­rul beszélő, amerikai film,' amely. 1952-ben készült, s amely Ernst Hemingway: A Kilimandzsáró hava című, re­mek elbeszélésének filmvál­tozatát ígérte. Az amerikai író 1836-San megjelent ki­váló elbeszélése okkal ara­tott világsikert, amit a hiva- - talos kritika azzal indokolt, hogy ez az elbeszélés a nagy író egy .ílságos periódusát zárja Le. s e'.től kezdve, tar­talmi és názetbeli változások figyelhetők meg Hemingway regényein és elbeszélésein. Éppen azért, mert az el- bi izéiés sokak körében is­mert, némi csodálkozással vették észre a nézők, hogy tulajdonképpen, nem az elbe­szélés filmváltozatát látják. Jóformán csak a keret ma­radt meg. A visszaemlékezé­sek tárgyköre jelen tősen meg­változott. Az elbeszélésben is és a filmben is egyformán az afrikai táborban vagyunk, ahol az elbeszélés hőse egy bizonytalan eredetű sérülés következtében súlyosan be­teg, lába üszkösödik, érzé­ketlen, szinte béna, s, min­den jel arra mutat, ha nem érkezik idejében a mentő helikopter, akkor a hős ott végzi életét a dzsungelek mé­lyén. Ámde, amíg az elbeszé­lés hőse hivatalnok, addig a filmé már író. Az elbeszélés hőse seblá­zában a bulgáriai hegyeket látja a tráciai visszavonulás után, majd a favágó házá­ban eltöltött karácsony heti napokra emlékezik, amikor szóval tartották a csendőrö­ket, hogy a megsebzett szö­kevény egérutat nyerjen. Gondolatban a karácsonyt már egy nyugat-ausztriai hegyi községben tölti, ahol egy borozó ablakánál nézi a fénylő havat, és a miséről hazatérő falusialtat. Azután ott fogta őket csaknem egy hétig a hóvihar és lámpa­fénynél, füstben ütötték a kártyát, miközben a tétek egyre magasabbak lettek. Azután a háborúra emléke­zett, majd a békére, amikor ugyanazokkal az osztrákok­kal mentek sízni, akikkel ko­rábban öldöstek. Majd a ha­vas emlékeket felváltotta a Konstantinápolyban eltöltött idő. s itt is mint Párizsban, néhány mondái kaland fű­szerezte életét. Ennyi is elegendő ahhoz, hogy lássuk: a film jelentő­sen változtatott az eredeti történeteken, Hildegard Neb b. aki filmre írta a Kili­mandzsáró havát, teljesen önállósította magát, s az eredeti keretbe beledolgozta az író életrajzát és szinte 1952-ig terjedő életművének egy-egy részletét. A szenti­mentálisnak tűnő visszaem­lékezésekben olykor az író négy törvényes feleségét; oly­kor egy-egy irodalmi művé­nek hősnőjét véljük felfe­dezni. Benne van ebben a filmben Hadley Richardson, Pauline Pfeffer, Martha Gellhorn és Mary Wells, (a négy feleség), de benne ta­lálható a Búcsú a fegyve­rektől, Akiért a harang szól, A folyón át a fák közé egy- egy epizódja is. Az Öreg ha­lász és a tenger-re talán csak azért nem fedezünk fel utalást, mert az ugyanabban az évben jelent meg a könyvpiacon,' amikor a film elkészült. Mindent egybevetve, A Kilimandzsáró havából egy szentimentális játékfilm ké­szült, amelyet csak a kese­lyűk és a hiénák megjelené­se és a halálfélelem tesz olykor keserűvé, borzongató­vá, tehát hasonlatossá az eredeti Hemingway-művek- hez. A legkirívóbb különbséget mégis a befejezésnél fedez­tük fel, mert amíg az elbe­szélésben Harry, a főhős meghal és végső haláltusájá­ban meglátja a Kilimandzsá­ró havas csúcsát, addig a film amerikai módra happy enddel zárul. Legújabb sze­relme, hősi beavatkozással életben tartja őt mindaddig, amíg meg nem érkezik az orvosi segítség. Egyetlen kö­zös vonás, hogy mindkét mű­ben olvashatjuk, illetve hall­hatjuk, hogy „a Kiliman­dzsáró 19 710 láb magas hó­borította hegy, amelyen kö­zel a nyugati csúcshoz, egy leopárd kiszáradt, megfa­gyott tetemére találtak, sen­ki sem tudja megmagyarázni mit keresett a leopárd ab­ban a magasságban.” Tanul­ság: a leopárd is eltévedt, mint az elbeszélés hőse, akt tapasztalatai tudatában most már bizonyára másképpen kezdené (illetve a filmben kezdi) új életét. ★ A mai, keddi műsorból ol­vasóink figyelmébe ajánljuk a Tíz perc a láncgyárban cí­mű riportműsort (17.50), a fiatalok önismereti műsorát (18.00), a Családi otthont, amelyben három szakorvos ad felvilágosítást a nők, a családanyák kis és nagy gondjainak megoldásához (18.25), az Én uram csapó- dór ... című népdalműsort (20.40) és a Médeia című tévéfilmet (írta: Jean Anoulll) Dömölky János rendezésében (21.00). Lakos György Műsorpolitika — közönségnevelés A Művelődésügyi Miniszté- ium a múlt évben vizsgálatot dlyt^tott megyénkben, mely- íek során a megyei Moziüze­ni Vállalat tevékenységéről ájékozódott. A részletekbe nenő vizsgálódás hasznosnak hzonyuit a vállalat számára s, segített a továbblépésben. Szt követően ugyanis intéz­kedési terv készült, amely a konkrét helyzetnek megfele­lően szabta meg a feladato­kat. December 15-én a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának a vállalat Igazga­tója beszámol az intézkedési terv végrehajtása jelenlegi helyzetéről, a műsorpolitiká­ról, a közönségnevelésről, a műszaki és a személyi feltéte­lekről, a gazdaságosságról. 4 kollégium ülése A megyei közművelődési kollégium — amelynek tagjai a megyei művelődési intéz­ményigazgatók, járási, városi közművelődési felügyelők —, december 21-én ülést tart Sal­gótarjánban, a Megyei József Attila Művelődési Központ­ban. Az ülésen két napirendi pont szerepel. Kiss Aurél, a megyei pártbizottság munka­társa aktuális művelődéspoli­tikai tájékoztatót tart. Kele­men István, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának közművelődési cso­portvezetője a közművelődési munkatervkészítés jelenlegi helyzetéről számol be. Az ülésre meghívják a szakszer­vezetek, a KISZ és a Haza­fias Népfront képviselőit is. Diákok a pódiumon A Kohász Művelődési Köz­pont hagyományos — a múlt évtől Váci Mihály nevét t)i- selö — ifjúsági versmondó versenyét, az idén Salgótar­ján várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulója tisztele­tére — munka- és munkásáb- rázotés témakörben —. hirdet­te meg. A rendező szervekhez a városi tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ városi bi­zottsága és úttörőelnöksége is társult, hiszen e nemes ver­sengés az általános Iskolások esetében része lett az úttörő kulturális szemlének A város Jubileumot köszöntő első igazán jelentős esemény a múlt hét végén zajlott le: szombaton húsz középiskolás. vasárnap pedig harmincegy úttörő lépett a pódiumra. A középfokú tanintézetek versenyében első helyre a Madách Gimnázium, második­ra a Bolyai Gimnázium, a harmadikra pedig a Mil.M 211. Szakmunkásképző Intézet tanulót kerültek. Az egyéni versenvt Seres Márta (Ma­dách Gimnázium) nyerte, Lan­tos Júlia (Bolyai Gimnázium) és Sipos Ilona (szakmunkás­képző Intézet) előtt A szín­vonal ebben a kategóriában emelkedett az előző évekhez képest, általában érződött a produkciókon a tanári kéz nyoma. Kiváltképp jó benyo­mást tettek a zsűrire a szak­munkásképző intézet növendé­kei, akik fölényesen előzték meg az ugyancsak nem humán jellegű közgazdaságj valamint a q-jptpa t technikumot, illet­ve szak-kot . pisitől i A közép- iskolások kedvenc költőt — leiaiébbls e verseny tanúságai szerint József. Attila. Garni Gábor és Váu Mihály Az úttörőkorosztály szánjá­ra érthetőin több nehézséget okozott a tematika megszab­ta követelmény,. s talán ez is oka. hogy az életkori sajátos­ságok határain belül elvárha­tó Igényes, kiemelkedően szép versmondást nem hallottunk. Legtöbben Jobbágy Károly — ..Csillagfúvók" című verse salgótarjáni fogantatású —, Juhász Ferenc, Illetve Ju­hász Gyula verseit szavalták. Dicséret Illeti a lelkiismeretes munkát végző felkészítő ne­velőket, akik zömmel el Is kísérték tanítványaikat. A helyezettek között) minimális pontkülönbségek nagyon szo­ros versenyre vallanak. A nagy izgalommal kísért csa­patversenyt a Malinovszklj úti Általános Iskola nyerte. Má­sodik a Juri) Gagarin iskola, míg a harmadik helyre — a verseny történetében először, a Csizmadia Sándor úti Álta­lános Iskola került. Az egyéni első helyet Katona Ildikó (Gaqurln iskola) szerezte meg. második Hangonyi Melinda, a harmadik pedig Szabó Zsuzsa lett (Mindketten a Malinovsz- kij üli Iskola tanulót.) A vándorserleg — amelyet a Kohász Művelődési Központ fennállásának kilencvenedik évfordulójára. 1988-ban alapí­tott: — végleges elnyerése még várat magára. Az idei ver­seny után a Madách és a Bo­lyai Gimnázium, Illetve a Mártírok úti és a Malinovszklj úti Általános Iskola neve két­szer szerepel rajta. Csongrády Béla Posztimpresszionista világ Krúdy Gyula egyik legjel­legzetesebb alakja a magyar irodalomnak. Magános utat járt. Egytdőben élt a Nyugat nagy nemzedékével (Adyval egészen közeli barátságban volt), mégsem tartozott hoz­zájuk. Alakjáról a korabeli írók regényhősöket mintáztak (pl.: Márai Sándor: Szindbád hazamegy). Már életében le. gendák születtek tetteiről. „Az öles, szép férfiért a nők hajbakaptak a>f utcán... dé­lig dolgozott, akkor öltözni kezdett, sötét ruhába, hófehér ingbe — s lóversenyre ment Bródyval, aztán találkozott egy fekete szemű nővel a Rác­templom környékén, vagy má. sutt, később párbajt vívott valamelyik aktív huszárkapi­tánnyal, majd kártyázott nagy tételekben az Otthonban, va. csorázott a New Yorkban..." Czine Mihály jellemzése Krúdyról, akár Huszárik Zol­tán filmjének tartalma is le­hetne. Szindbád ugyanis maga Krúdy. Az a különös poszt, impresszionista világ, melyben Szindbád kószál, az a város — természetesen az író sajátos áttételeivel —, ahol Krúdy él­té nem mindennapi életét. Sokan várták: hogyan tudja majd megoldani a fiatal ren­dező, Huszárik Zoltán várha­tóan igen nehéz feladatát. Az időtényező (jelenben fo­lyó eseményekről és emléke­zésekről van szó) ugyanis rendkívüli szerepet kell, hogy kapjon. Meg kell mondanunk; Huszárik kivételeset produ­kált, A mozgalmas cselek­ményt benyomások, biztos kézzel felvetett vázlatrajzok pótolják. A történések (Proust idő. törvényeit betartva) az emlé­kezés logikája szerint eleve­nednek meg. Szindbád (Lati- novits Zoltán) köré Csupán jelzésekként rakódnak fel a hangulati, emlékkénpé redu. káH figurák. A film így al­kothat szemünk előtt egy szo­katlan, a realitástól oly távol álló világot. A női szereplők közül Day- ka Margit Majmunkája külön figyelmet érdemel O terem­ti meg az öregedő kedves alakját, akihez Szindbád min­dig visszatérhet, hogy megpi. henjen, s újra indulhasson a múlt labirintusa felé, Ruttkay Éva. Nagy Anna, Szegedi Eri. ka, Tanai Bella sikerrel való­sítják meg az eltérő karakte­rekből összeálló környezetet. Külön kell szólni Sára Sán. dór operatőri munkájáról. A film atmoszférája, különös hangulata a kamera közvetí­tésével jut el a nézőkhöz. Sára teljesítménye meglepő, szokatlan. Felvételei túlnőnek az egyszerű fotográfusi mun. kán. A vásznon festmények elevenednek meg (a fiatal Re. noir filmjeihez hasonlóan). A Szindbád nem közönség- film. Fogalmazásmódja külö. nős, sok ember nincs felké­szülve rá. De mindenképpen a legsikerültebb adaptációk egyike. Hann Ferenc 4z iskolai folklórról Teáimon rendezik meg decem­ber *u-án és 21-én az iskolai föl- klórcsooort-vemők tanáerkc zását, amelyen Nósirád megyét Kistere- n véről és Sr.lgiíKr.r iánból kén vise­lik a Dedagóerusok. A kétnapos tavá'^ko'éson szó les-* a folklór- egy e leseknek az oktatási rend­szerben betöltött helyéről, a frvermek.liUékok szerkőéről. az fllkahrínrás módozatairól. Termé­szetesen, a két nao nrosnr i nemcsak előadásokat, illetve vitá­kat tartalmaz. A résztvevők be­mutató fovlalko/^sokon is tapasz­talatokat cserélhetnek, a külön­böző műsorok <•.** ódnak a lehetőségek fokozott megismerés éhez. Mint már hívül adtuk, Salgótarján várossá nyílo&nitásónak 50. évfordulója alkalmából elsőként mutatják be Salgótar­jánban a Jelenidő című új magyar filmet, amely a de­mokratizmusról, a szocializmuson belüli érdekellentétről, emberi kapcsolatokról és egy, az igazságért mindent vállaló emberről szól. Forgatókönyvét Zimra Péter és Bacsó Péter írta, Zsombolyai János fényképezte és Bacsó Péter ren­dezte. A főszerepet Simon Ágoston, egy civil játssza, kitű­nően, partnerei vidéki és romániai színészek, valamint amatőrök. Képünkön jelenetet láthatunk a filmből. Tanulmányi felügyelők továbbképzése A megve általános iskolai ta­nulmányi és szakfel ügyelőinek tavábblcénzését rendezik mec ma Salgótarjánban, a Mesyei József Attila Művelődési Közoontban. A továbbképzésen mintegy hatvan felügyelő lesz leien. Ezúttal rész­letekbe menő tájékoztatót hall­gatnak mee a pályaválasztásról, a pályairányításról, az ezzel össze­függő gondokról, s a felkészítés további módozatairól. A megvo pályaválasztási tanácsadó munká- lával is megismerkedhetnek a jelenlevők. A továbbképzés prog­ramiéban üzemlátogatás is szere­pel. ahol mód nyílik több szakma részletesebb megismerésére. NÓGRÁD - 1971. december 14., kedd ANDRZEJ ZBYCH: 'Lengyelből fnrdítoua > írsflnyi István) 68. Nincs mit tenni — jelentet­te ki nyugodtan az őrmester — A törzskar már egészen bi­zonyosan elhagyta régi állo­máshelyét. Már nem érjük el őket. Bementek a legközelebbi ka­pu al£. Kloss úgy mérlegelte a hely­zetet, hogy az őrmesternek lé­nyegében igaza volt. Mihelyt az automata fegyverek abba­hagyták a köpködést, tisztán hallotta a motorok zúgását. Német páncélosegységek nyo­multak be a városkába. Cse­lekedni kellett. Kezét levette tarkójáról, és zsebre dugta. — Fiúk — szólalt meg len­gyelül —, mégis el kell kí­sérnetek a törzsre. Ha meg­változott az állomáshely, majd megtaláljuk később, a várostól északra. — Te beszélsz lengyelül? — rikkantotta az őrmester. — No, és mi van abban? Kevés fritz beszél lengyelül? — szólt vissza ugyanaz a ka­tona, alti a kis Waltert meg­találta Kloss csizmaszárában. — Menti az irháját, bújik a halál elől. Hova a fenébe hur­colnátok most őt rrtagatokkal? — Butaságot csinálnak — fordult Kloss ezúttal csak az őrmesterhez. — Ezért senki sem fogja megsimogatni a fe­jecskéjüket. Egészen közeli robbanás. Kloss azonnal felismerte: né­met páncélelhárító ágyú tü­zelt. Az őrmester figyelmesen szemlélte Klosst. — Parancsom van — jelen­tette ki végül. — Ez front, ba­rátom ... — Még kereket old útköz­ben ., — mondta ugyanaz a közlegény. Géppisztolya zárjá­val csettentett. — Állj a fal­hoz, fritz... Kloss kinézett az utcára. Csak a járda szélét láthatta; lengyel katonák szaladgáltak a ház előtt. — Fiúk — kiáltotta — én... Amaz torkára forrasztotta a szót; — Magad mondtad, hogy Hans Kloss kapitány vagy. Már csak néhány másodperc maradt; egy jól irányzót ütés az őrmesterre és kiugorni az utcára. Sikerül? Nincs sok esélye, valószínű, mindkét ka­tona lőni fog, egyikük biztos eltalálja. Abban a pillanatban, amikor már döntött és kész volt cselekedni, Nowakot lát­ta futni az úttesten. — Nowak!— rivallt. Megállt azonnal és beugrott a kapualjba. Alig kapott le­vegőt. — Ö, Istenem! — suttogta, mint valami civil. — Már minden reményem elveszett. — Szépen biztosítasz! Az automata fegyverek za­ja erősödött, majd hirtelen csend támadt; az utcán grá­nát robbant, arcukba fekete port vágott. Már semmire sera volt idő, még Nowakot sem tudta már lehordani. Az őrmester és a két kato­na semmit sem értett, de a tóhadnagy parancsára vissza­adták Kloss fegyvereit és ok­mányait. Nowak úgy rendel­kezett, hogy várjanak a kapu alatt. A tisztek beljebb men­tek; a motorzúgás azonban ott is erősen hallatszott. — Futás — mondta Kloss. — Én maradok. Jelented, hogy Ring okmányanyaga az ame­rikai hírszerzést is érdekli. Az archívum, egészen biztos, a várban van; igyekszem meg­állapítani a pontos helyet. — H^dd maradjak én is — suttogta Nowak. — Szamárság. Vedd pártfo­gásodba az őrmestert és két emberét. Küldd őket hátra. És ne dumáljanak. — Parancs. — Most pedig halljam gyor­san: hogy volt? ... Nowak legszívesebben bő lé­re eresztett beszámolót tar­tott volna, de most a másod­percek is számítottak. Csak reggel felé sikerült eljutnia az ezredparancsnokhoz, a város déli részét védő zászlóalj fu­tárával érkezett együtt. Á pe­riférián már megjelentek a német páncélos rohamlövegek. a ferdinándok, a híradósok már tekerték a vezetéket, a parancsnok és a törzsfőnök a térkép fölé hajolva tanakodott* észre sem vettek senkit. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom