Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
K ét hétig tartózkodtunk a szomszédos baráti Csehszlovákia területén. Bratislaván és Prágán kívül — ahol együttesen több mint egy hetet töltöttünk — ismereteket szereztünk Trinava, Devin, Trencin, Kutna-Hora, Brno, Tábor-városok és Konopis. tye emlékhely nevezetes épületeiről, történelmi múltjáról. Örömmel figyeltük meg, hogy Csehszlovákia vezetői a napi gazdasági és politikai feladatukat Igen jól össze tudják egyeztetni a kulturális tennivalókkal. Nagy figyelmet fordítanak a demokratikus, szocialista és nemzeti hagyományok erősítésére, ápolására, a nemzeti tudat ébren tartására, erősítésére Mind a cseh, mind pedig a szlovák országrészben féltő gonddal őrzik népi, nemzeti és szó. cialista múltjuk emlékeit, és igen nagy összegeket fordítanak megóvásukra. A trencini, devini vár helyre- állítása, az új nemzeti színház építése Prágában, a híres Károly-híd helyreállítása és még nagyon sok minden tanúsítja ezt. Ügy láttuk. hogy műkincseiket, természeti nevezetességeiket az idegenforgalom számára is jól hasznosítják. Szombati és vasárnapi napokon a pozsonyi, de főleg a prágai vár összes termeit ellepik a külföldi — főleg NDK-beli és NSZK-be- U turisták. Emellett szép számmal keresik fel belföldi turisták Is az ország nevezetességeit. A két hét kevés volt arra, hogy lemérhessük a művelődési viszonyok alakulását. A napilapok, folyóiratok. de főleg a magyar újságok. az igen szemléletes utcai plakátok, hirdetések, a könyvesboltok kirakatai, színházi előadások, hangversenyek és mozielőadások — amelyeknek csak kis hányadán vehettünk részt — azt mutatták, hogy a kultúrpolitikai és műsorpolitikai elvek csaknem azonosak a miénkkel. Talán a filmszínházak műsorán valamivel több a fantasztikus témájú előadás. Ügy láttuk, hogy a technikai megoldások terén, múltú városközpont és a vár restaurálása mellett a látogató előtt bontakozik ki a város hétágú csillaghoz hasonló peremkerülete. Az új repülőtér, a Duna-híd félig elkészült pillére, a Du- na-parti épületek korszerűsítése és az új építkezések méltóan fejezik ki, hogy Bratislava fokozatosan felzárkózik a Duna-menti fővárosokhoz. Prága, a köztársaság fővárosa sok tekintetben hasonlít Budapesthez. Történelmi épületeit a most folyó építkezések jól egészítik ki. A vá. ros elsősorban a külterüle* Kot hét iscirőtciinlciiol valamivel előbb állnak, mint mi. Különösen érdekes és naponta zsúfolt nézőtér előtt folyik a prágai Kino Automat műsora, ahol a film cselekménye időnként megszakad, és a nézők gombnyomás útján leadott szavazatai szerint a cselekmény variációs megoldások, kai folyik tovább. A La- terna-Magica a színház és a film lehetőségeit kapcsolja össze, igen szellemesen. Meglepett bennünket a gazdasági építőmunka gyors tempója. Bratislava eddig soha nem tapasztalt fejlesztés előtt álL A törétnelml ten fejlődik. Itt helyezik el az új üzemeket, kutatóintézeteket és a korszerű lakótömböket a szolgáltató intézményekkel együtt. Brno az ország talán harmadik legnagyobb városa. Egyetemén képezik ki az ország múzeumi szakembereit. Belvárosa — amely ugyancsak gazdag műkincsekben, középületekben — külsejében és hangulatában egyaránt Bécsre emlékeztet. Nagyon tetszett az általunk megnézett városok külső rendje, tisztasága, természeti szépsége, történelmi múltat is felidéző atmoszférája. A csehszlovák vendég látóipar és kereskedelem tapasztalataink szerin; fejlett fokon áll. Az éttermekben gazdag — csak a magyarok számára Igen egyoldalú — választék várja a vendéget. Csehországban az étkezés, különösen az ebéd és a vacsora el sem képzelhető knédli köret és sör nélkül. Makaróni, galuska és egyéb tésztafélék nem szerepelnek az étlapokon. Rizsköret is igen kevés vendéglőben kapható. Akadt hely Prágában — az Ufleku vendég- lő — ahol saját készítmé- nyű barna sört mértek ki, s ahol a pohár vagy netalán pikoló sör fogyasztása nem csak udvariatlanságnak. de egyúttal a Kö- zép-Európa-szerte híres készítmény lebecsülésének is tekintendő Járutnkban-kel- tünkben azt tapasztaltuk, hogv igen sok a talponálló, ahol a leglzesebb falatokat — sült kolbász, plseni virsli. palacsinta, krumplilán- gos — kapja a vendég. Az üzletek áruellátása jó, és a választék is egyre bővül. Az árak stabilizálódtak, sok tekintetben a mienkhez hasonló szintre kerültek, A pozitív jelenségek — a gazdaságpolitika és az életszínvonalpolitika egyensúlyba hozása — a CSKP helyes és következetes kétfrontos harca, különösen a szélső- jobboldali erők háttérbe szorítása. a föderáció megvalósítása, nagyban hozzájárultak a politikai konszolidá. dóhoz. Domonkos Alajos —Molnár Pál 1ENENYUNK AJÁNLATUNK Van a Televíziónak egy nagyon népszerű műsorszáma, amely a hetek, hónapok teltével a társadalom élő lelkiismeretévé fejlődött: a „Kék fény”. Az első adások idején még csak úgy néztük és figyeltük, mint egy krimit, sztorikat, fordulatokat, ötleteket kerestünk, mintha mindaz, ami előttünk, a képernyőn zajlik, nemcsak a családunktól, hanem a társadalomtól is Idegen lenne. Jót mulattunk a változatos ötletekkel operáló szélhámosokon, megmosolyogtuk az emberi hiszékenységet is, s olykor még azt is bevallottak, hogy mi sem vagyunk teljesen i immunisak a bizalom vámszedőivel szemben. Igazán izgalmassá, közös üggyé akkor vált ez az adás, amikor bennünket, nézőket is bevontak a műsorba, vagyis amikor segítségünket kérték különféle búj- ltáló bűnözők leleplezésére, vagy titokzatos bűnügyek felderítéséhez. Emlékezzünk csak: az első ilyen adás óta hány bűnöst sikerült leleplezni a tévénézők segítségével, s hány esetben igyekeztünk ötleteinkkel hozzájárulni a titkok fátylának föllebbentéséhez. Szinte lelkiismeretünket bántja, hogy ez ideig nem sikerült nyomára bukkanni a miskolci ápolónő brutális gyilkosának, s a nyomozások sikerét kicsit a magunk sikerélményének fogjuk föl. S rendkívül hasznos ez az együttműködés, nemcsak a bűnüldözés praktikus szempontjából, hanem a nevelőhatása miatt is. Megtanuljuk ugyanis a törvényeket, megutáljuk még jobban a visszaéléseket, a bűnözést (amely mindig társadalomellenes!), megtanuljuk, hogyan lehet leleplezni a bűnösöket, s megelőzni a bűnözést. A mai, szombati műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a Hans Beimler bajtárs negyedik részét (9.30), a Kék fény ismétlését (11.00), a DNFF tízéves évfordulójára készült műsort (17.35), Anatol Dub román zongoraművész bemutatkozását a fertődi seregszemlén (18.10) és Móricz Zsigmond Űri muri-jának színpadi változatát,- a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadásában (20.05). L. Gy. \ _____________________________________ M OZI Él,ET «4 „héllovas" helyár ' Holnaptól új filmet tűz műsorára a salgótarjáni November 7. Filmszínház. A Betyárkapitány című színes román kalandfilmet december 12—15-én tekinthetik meg a mozilátogatók. A film a népszerű Betyárok. A betyárok bosszúja stb. történetek folytatása. A XX. századi Romániában a hercegi udvar fényűző pompája árulásokra és féktelen tettekre ösztönöz. A „hétlovas” Anghel betyár megtudja, hogy ö Mamuloszr nak, a vajda gárdája kegyetlen kapitányának a törvénytelen fia. Mamulosznak útjában van a fiú, keresztezi a bojári cím elérését. Anghel azonban lépten-nyomon támadja a néptipró, nagyság- almokban megvakult embert. Céljaiban a vajda udvarában levő szép szeretője Anica segíti Ugyanaz a romantikus, izgalmas feldolgozás ez a film, mint a kedvelt sorozat többi története volt. Véres harcok, ravasz ármányok, nagy szerelmek és kisebb-nagyobb árulások képezik a film cselekményét. A női főszereplő, Marga Barbu a sorozat előző darabjaiból már régi ismerősünk. A betyárkapitányt ez alkalommal a hazánkban más filmjeiből ismert Florin Piem sic alakítja. Nálunk eddig a Mese a Fehér Mórról, a Veszélyben az alagút, a Bét katona meg egy lány, a Bolondos vakáció, a Traianus oszlopa és a Harc Rómáért című filmjeit mutatták be. Hann Ferenc költői estje Egerben Szerzői estet tartott Egerben, az UNESCO FIAK- klubban december 9-én, Hann Ferenc, Salgótarjánban élő fiatal költő. Elkísérték a patinás városba ifjú képzőművészek és barátai. A megyei művelődési központban Kiss Sándor novellista, lapunk munkatársa nyitotta meg az estet a főiskolásokból, fiatal alkotókból álló népes közönség előtt. A verseket a klub irodalmi színpadának két tagja szólaltatta meg, majd levetítették azt a filmet, mely a költőnek Hibó Tamás grafikussal ez év januárjában rendezett kiállításán készült. Nagy sikert arattak Hann Ferenc képversei és dimen- zionista alkotásainak fotókópiái. A bemutatkozást kötetlen beszélgetés követte. A szerzői esten kapott meghívást Hann Ferenc a karcagi Déryné Művelődési Ház ifjúsági klubjába. A költő előreláthatóan január végén, mutatkozik be az alföldi városban. Emléktábla a Palóc Muzeum falán A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ művészeti csoportjai évek óta baráti, rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a szomszédos Szlovákia városainak, falvainak öntevékeny együtteseivel, lakosságával. A két országrész között ma összekötő kapocs az Ipoly. A Füleken Carmen 71. címmel rendezett nemzetközi táncversenyen a balassagyarmati társastáncklub két párral képviseltette magát. A Balassagyarmaton, december 12-én rendezendő táncversenyre Fülekről, Érsekújvárról érkeznek táncospárok. A balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad szlovákiai vendégszereplései ugyancsak hagyományosak. Az irodalmi színpad legközelebb december 11-én Szlovákgyarmatiba látogat, ahol az új kultúrotthon avatásán Sánta Ferenc: Az áruló című művét mutatják be, amellyel itthon már számos sikert arattak. Az új művelődési intézményt Szlovákgyarmatiban a nagy cseh írónőről, a realista elbeszélőről, Bozena Nemcovárói nevezik el. Felkerestük a balassagyarmati Palóc Múzeumot, amelynek falán emléktábla őrzi az 1820-tól 62-ig élt írónő nevét, aki életének néhány évét Balassagyarmaton töltötte, és sokat utazott a korabeli észak-magyarországi területeken. Az 1850-es évek viszonyait éles szemmel, kritikai érzékkel figyelte és írta meg. Bozena Nemcova Miskolci leveleit (1851) a miskolci Hermann Ottó Múzeum 1963-ban adta ki magyar nyelven, Múzeumi füzeteinek 15. számában. Julius Fucik sorait választotta mottóul a levelek elé. Így szól: „Olyan asszony volt, akiben elszánt lélek él, a forradalmár gyönyörű emberi szive dobog..Valóban, illenek rá Fucik sorai. Az újkort cseh széppróza klasszikusa Bécsben látta meg a napvilágot. Nagyanyja volt az a régi cseh hagyományokon felnőtt parasztasszony, akinek az Írónő oly feledhetetlen emléket állított a világszerte ismert „Nagyanyó” (Babicka) című műben. A legsúlyosabb császári reakció idején, 1850-ben helyezik férjét Magyarországra, ő ekkor egy időre Prágába költözik. A későbbiekben követi férjét, így tölt egy Időt Magyarországon utazgatással, s így él egy ideig Balassagyarmaton is. Szociológiai, néprajzi tanulmányok egész sora jelzi Itteni tartózkodását. Rendkívül melegen ír az itteni szlovák lakosságról, ecseteli viszonyaikat, felméri, s leírja életüket, munkájukat, a korabeli gazdasági, kulturális életben betöltött szerepüket. Az írások így egyúttal kor- történeti dokumentumok is, stílusuk igen élvezetes. A balassagyarmati Palóc Múzeumban őriznek egy 1852- ben született leírást, amely szinte összefoglaló igénnyel szól a városról, s benne a szlovákság életéről. Nemcova — többi között — megjegyzi: „Magyarországon úgy ismerik Balassagyarmatot, hogy Debrecen után, az ország legsáro- sabb városa, s ez valóban igy is van.” Majd részletesen szól a hajdani sáros város magyar és szlovák lakosainak életéről is. Feljegyzi a szlovák szokások, dalok egy részét is. „A szlovákok nemzeti zenésze a pásztor és dudás" — írja. Itteni tartózkodását ma emléktábla örökíti meg a múzeum falán. Szlovákgyarmatiban kultúrotthon veszi fel a nevét. A hajdani sáros Balassagyarmat már a múlté, egyik gimnáziumában szlovák nyelvet Is tanulnak a fiatalok. A két nép barátsága jegyében, a kulturális kapcsolatok is jól szolgálják a megértést, egymás kölcsönös megbecsülését az Ipoly mindkét partján. Tóth Elemér ANDRZEJ ZBYCH (Lengyelből fordította: Varsányi István) NÓGRÁD - 1971. december 11., szombat 66, A front egyre közeledett Mire Kloss eljutott Ringék házáig, már egészen tisztán hallotta a géppisztolysorozatokat. Valahol a közelben a réten, mozsárból lőtt akna robbant sárga lángoszlop csapott a magasba. A helyzet csakugyan súlyos, gondolta, mégsem hitte, hogy a németeknek sikerülne kitörniük észak felé. Szobája ablakát nyitva hagyta, a házban csend uralkodott, Kloss azonban nem hitt ebben a csendben. Nem alusznak. Várnak. Remélik, hogy még egyszer meglátják a hitleri Wehrmachtot. Eszébe jutott az asszony, akiről Inge beszélt. Az ecels- bergi várban sebesítették meg, de úgy látszik elván- szorgott idáig, be a városkába találkozott Ingével és itt valahol elrejtőzött. De hol? Ezt minden bizonnyal Ring embere is szeretné tudni. Lehet, hogy hibát követett el, amikor meghagyta Nowak- nak, hogy kutassák át a szomszédos házakat? Előbb meg kellett volna találnia azt az asszonyt. Ez azonban ön- ieieplezéssel volna egyenlő, és ha a németek csakugyan visszajönnek? Még ha pár órára is... Körbejárta a házat és a kertben találta magát. Itt még nem volt. Keskeny ösvény vezetett a lugashoz. Benézett, zseblámpáját is felvillantotta. A földön, a száraz levelek közt véres rongydarabot látott. Itt volt az az asszony? A lugastól ösvény vezetett tovább, egészen a kert végébe.... a sűrű orgo- násig, amely mögött kerítést és kis házat látott, biztosan a kertészlak. Az ablak sötét volt. Az ajtó nyitva állt. Kloss belépett. Az ablakon át beszűrődő fény az ágyra esett, amelyen egy asszony feküdt. Látta tágra nyílt szemét, az arcára fagyott rémületet. Az asszony nem élt; német szuronyt döftek bele. egészen a markolatáig. Kloss hirtelen bűnösnek érezte magát; ezzel számolnia kellett volna. Nem gondolt rá, hogy az az ember, akit Ring hátrahagyott, gyorsabb és ügyesebb lesz nála. Nem kellett volna elmennie a várba, a gyógyszerész házában kellett volna bevárnia az eüenféi következő lépését. A várbeli asszony kitalálhatta, hogy mi fenyegeti. Eljött Ingéhez és titoktartásra kérte. Ha ő, Kloss, még időben érkezett volna... Most ugyanaz a hűvös nyugalom kerítette hatalmába, amely mindig úrrá lett rajta valahányszor sokoldalúan képzett és mindenre elszánt ellenféllel kellett harcba szállnia. Most már nem követ el hibát. Elhagyta a kertet és az ablakon át ugrott be a szobájába. Leült a heverőre és rágyújtott. Nem kívánta a cigarettát, de fáradt volt és érezte, hogy elnyomja az álom. Nem volt szabad elaludnia. A 76-osok verettek, a házban csend volt, de most biztosabb volt benne mint bármikor, hogy ez a csend csak érzéki csalódás. Vajon mit csinál Fräulein Elken? Miért kérdezősködött az asszony után? Melyikük az? Berta? Schenk? Vagy talán valaki egészen más? Lassan múltak a percek; már hajnalodott, szürkeség ömlött végig az utcákon Becsukta a szemét, egy pillanatra az esze is kihagyott, de nyomban felpattant, amikor halk ajtócsukódást halott.. Újra csend... A réteken köd- foszfányok úszkáltak, a csatazaj is mintha alábbhagyott volna, ami azt jelenthette. hogy a németeket visszavetették, de azt is jelenthette, hogy a lengyel egységek fokozatosan feladják a várost. Hirtelen N ajtócsapódás. de oly erős, hogy az egész ház belerengett, mindenkit felvert volna, ha egyáltalán aludt volna valaki ebben a házban. Kloss Inge sikolyát hallotta... Azonnal az ajtóhoz ugrott, de félúton megállt, kényelmesen levetette zakóját, ingét kigombolta. Pisztolyát zsebre vágta; a másik, a kis Walter a csizmaszárban volt. A folyosón lépteket hallott, s a következő pillanatban már nyitott ajtóban állt. Mindnyájukat látta: Ingét sápadt arccal és tébolyult tekintettel. Schenket teljesen felöltözve, Anna Mariát, Bertát szintén ruhában, kötényben. Inge kiabált. Amikor Berta közelebb lépett hozzá, hirtelen a falhoz ugrott. — Mindnyájan itt vagytok — mondta most már valamelyest lecsillapodva — egyi- kőtök sem aludt. — Váratlanul Anna Mariához fordult. — Te voltál az! Te hagytad el a házat. Hallottam! — Inge, az isten szerelmére mi történt? — Még kérdezitek? Talán maga volt? Még le sem tudott vetkőzni? Schenk hűvös tekintettel figyelt. Csak a vállát vono- gatta. — Ennivalót akartam neki vinni — mondta Inge. — De o... Kicsoda? — kiáltotta Berta. (Folytatjuk)
