Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-10 / 291. szám
Fogászati hónnp Néhány jó tanács fogsorviselőknek Az orvostudomány pillanatnyi állása szerint, egyes hiányzó testrészek pótlása — kéz, láb. szem, fog stb. — úgynevezett műtestrészekkel megoldható. A műkéz, vagy műláb túlnyomórészt funkcionálisan megfelelő, esztétikailag azonban erősen kifogásolható. A műszem viszont koz- metikailag nyújt megfelelő hatást, de viselője ezzel látni nem tud. Elváltozások, kórképek Talán a kivehető fogpótlások, más szóval protézisek azok a műtestrészek, amelyek mind esztétikailag, mind funkció (rágás) szempontjából kitűnően megfelelnek. A fogak teljes hiánya, valamint nagyfokú vagy rossz eloszlású foghiányok esetében protézist, vagyis műfogsort kell készíteni. Joggal vetődik fel a laikus hallgatóban: miért kell protézist viselni, miért nem maradhat fogatlanul, vagy foghíjasán a száj? A választ erre több szempontból lehet megfogalmazni. Ha a szájban nincs, vagy nem megfelelő számú fog van csak jelen, rágás úgyszólván nincs, vagy nagyon hiányos. A gyatrán megrágott falat az emésztőcsatorna további részein (gyomor, bélrendszer) nehezen és csak részben emésztődik, így olyan lassan kialakuló elváltozásokat okoz, amelyek súlyos kórképekhez vezetnek. A rosszul megrágott ételt az emberi szervezet nem kellően hasznosítja, így az egyén elesetté válik legyengül és fogókonyabp, védtelenebb lesz az egyéb fertőzésekkel szemben. Az erősen árkolt, beesett arcvonások már messziről árulkodnak az illető fogatlanságáról. A beesett arc azonban csak külső, mintegy figyelmeztető jele az állkapocs- ízületben végbemenő elváltozásoknak, melyet a régtől fogatlan egyén ízületi fájdalomként regisztrál, és sokszor állkapocsízületi panaszai miatt keresi fel a fogorvost. . A protézis szájba vételekor a mély ráncok is kisimulnak, az arc kitelítődik, csaknem visz- szanyeri eredeti harmóniáját. Nem zavar az ízerzésbeu Mint láttuk, a fogatlanság megszüntetésre elkészített műfogsor rendkívüli fontossága a szervezet általános egészségi állapotának érdekében. Ne idegenkedjünk tehát a protézis, általában a kivehető fogpótlások viselésétől, mert a szakszerűen, gondosan készített fogpótlás teljes egészében helyreállítja a rágást és esztétikai hatása a fogtechnika mai fejlett színvonala segítségével csaknem teljesen vissza tudja állítani a fogak korábbi, eredeti képét. Téves az a közhiedelem, miszerint a protézist viselő nem érez ízeket. Ma már bizonyított tényként tudjuk, hogy n fogsor nem zavar az ízérzésben. Ahhoz azonban, hogy a fogsor e kitűzött céloknak eleget tegyen, a protézis viselőjének is hozzá kell járulnia a célok eléréséhez. Elsősorban a megszokást emelném ki. Hosz- szú-hosszú évtizedes fogorvosi tapasztalat, hogy a fogsortól kezdetben legjobban idegenkedő páciensek egy-két hét elteltével létezni sem bírnak nélküle. Türelemmel, lassú rágás- és beszédtanulással az első nap megszokhatatlannak tűnő protézis csaknem életszükségletté válik. A fogsorviselők alapszabályához tartozik, hogy a szájba tett és nem harapott falatot lehetőleg egyszerre mindkét oldalon kell megrágni. Az állandó féloldali rágás a fogsor stabilitását jelentős mértékben ronthatja. Az emberek gondolataikat a beszéd segítségével mondják el egymásnak. A fogsor jelentős szerepet játszik a fogatlan ember beszédének javításában. Különösen fontos a protézis az úgynevezett sziszegő hangok (s, sz. z, zs) kiejtéséhez, ugyanis ezeket a hangokat az ember a fogai segítségével képzi. A csaknem „elfelejtett” hangok kiejtését a fogsor segítségével újra el kell sajátítani, melyet a páciens újság vagy könyv hangos felolvasásával gyorsíthat meg. Legutoljára hagytuk, de a jelentősége az elején említettekével vetekszik: a műfogsor tisztán tartása. Ezek az úgynevezett higiénés rendszabályok. A fogsor lemezét is A fogsor falára és ritkán aljára ételmaradók rakódik. Ez ott bomlásnak indul és a kórokozók számára kitűnő táptalajnak bizonyul, nem beszélve a bomló étel pép kellemetlen szagáról, mely a leheletet bűzössé teszi. A fogsorviselő köteles naponta legalább kétszer, reggel és este a fogsorát megmosni, de ha valaki teheti pl. háztartásbeli, akkor ebéd után is meg kell tisztítania a protézist. Végül néhány jó tanács a tisztításról: A tisztogatás vízzel, fogkrémmel és fogkefével történjék úgy, mintha a rendes fogakat tisztítanák a szájban. Itt azonban még pluszként a fogsor lemezét is alaposan meg kell tisztogatni. Ez a művelet lehetőleg vízzel teli edény fölött történjen, mert a fogsor — mivel törékeny műanyagból készül —, ha a földre esik, eltörhet, ha viszont vízre pottyanna kezünkből, nem sérülhet meg. Mindent egybevetve, a szakszerűen elkészített, és a helyesen viselt fogsor tulajdonosának hosszú évekig segítőtársa, mely a nagyszámú testrészhiányt, a fogakat mind funkcionálisan, mind esztétikailag kitűnően pótolja. Dr. Gótal László fogszakorvos Ók kereskednek, mi bosszankodunk Az áru és a pénztárca fura két testvér. Egymás nélkül nem léteznek, viszont nagyobb ellenségeket sem ismerek. Az egyikből mindig több kellene, a másik viszont, bárhogy forgatja az ember, mindig üresebben tátong. Naponta van konfliktus, mert élelmiszert vásárolni kell. Az élet viszont eltűnődésre késztető példákkal szolgál. Olyanokkal, hogyl az embernek egyre többször jut eszébe: vajon mindenütt egyforma-e a forint? Alakjára, formájára tekintve igen. A fővárosi piacon mégis többet kapok érte, mint a salgötarjanin. Igaz, néha hallom a piaci szakemberektől és jelentéseikből is olvasom, hogy esetenként fordított a helyzet. En már hinném is, de a pénztárcám se. hogy se akarja elhinni. A minap olvastam, hogy sertésállományunk országosan örvendetesen megszapo. rodott. Gyorsabban, mint ahogy a- vágo- feldolgozó kapacitás fejlődött. Nekem mégis úgy tűnik, hogy a feldolgozásban és az áru továbbításában, a kereskedelemben nagyot léptünk előre. Az alapanyag maradt, vagy szaporodott, de minőségileg sokat változott. Arányaiban több lett a karaj és az egyéb, drágábban eladható hús- és hentesáru. És jóval kevesebb az olcsóbb, a vékonyabb pénztárcával rendelkezők által nagyon is keresett áru. A 28 forintos kolbász állandó hiánycikk és valahogy az olcsó kenyérszalonna is. Helyettük más, értékesebb töltelékáru kerül az asztalra, és több csemegeszalonna. Ha így megy, maholnap az olcsóbb áru. hói hírmondó sem lesz. Lesz viszont más. Alakulnak a manufaktúrák. Fellendült a házikolbászgyártás jól fűszerezve, borsosán. Most tnár gyárt a Kis, gyárt a Nagy es csak azt gyárt. Nyílnak a büfék, a pecsenyesütők, az első héten olcsó és drágább áruk nagy választékával. Napok múlva azonban a választék gyorsan lecsökken. Marad a házikolbász és a hurka. Borsosán. Ez az üzlet, ez a haszon. „Ezt szereti a vevő” — mondja a kereskedelem. A pénztárca viszont egyre engedetlenebbé válik, A napokban Nagybátonyban jártam. A régi cukrászda követte az új irányzatot. Átalakult A régi kis asztalok, székek eltűntek. helyükre álló zsámolyokat raktak. Az osztály, a besorolás maradt. Állhatsz a házikolbászért sorba, ehetsz hurkát, sőt csécsi szalonnát is árulnak. Csak a szememnek nem hittem. A csécsi szalonnát itt 4.70 forintért mérik tízdekánként. A szomszéd hentesnél meggyőződtem arról, hogy a húsipar főzve szállítja és a fogyasztói ára tízdekánként 2.80 forint. Igen, ök kereskednek, mi hosszan, kódunk. Nem vagyok ellensége az újnak, a házikolbászt is szeretem és i csécsit is. Csak a pénztárcámmal van egyre több baj. Nem érti ezt az új irányzatot. Pedig tu. dom, hogy az is szeretné, hogy minden korszerűbb legyen. A kereskedeiem is. Az olcsó áruk eltűnése azonban nem okvetlen velejárója a modern kereskedelemnek. Bodó János Űj műanyag üveg házak hoz A Szovjetunió Össz-szövet- ségi Üvegműanyag és Üveggyapot Kutató Intézetének munkatársai új, fényáteresztő tetőfedőanyagot fejlesztettek ki üvegházak fedésére. Az ilyen anyagból készült tetők könnyűek, és nem kell meleg nyári napokon sötétítés céljából letakarni. A hogvománvos polietilén-fóliás fedéssel szemben az üvegműanvas sokkal szilárdabb, s kiváló hőszigetelő. TERMÉSZETVÉDELEM iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiii Miért fontos a széncinege téli etetése? RáTOX Fogadőnzoh ánkhált Intézkedni kellene! —■ Abban a reményben raktam be téli tüzelőmet a pincébe körülbelül három héttel ezelőtt, hogy most már akár fagy, akár fúj, nem fázunk idebent! Ez a reményem azonban már az első napokban gyanút fogott, amikor a parázsra tett szén nem égett úgy, ahogy az máskor szokott. Gondoltam azért, mert ezek az első vödrök a szénkupac széléről valók, s majd ha beljebb érek a rakásba biztosan jobb lesz. Ez a reményem sem maradhatott meg, mert pár nap múlva, amikor már szerintem a .dalához” értem akkor láttam, hogy ez nem lehet azonos azzal. amiért fizettem. Történt ugyanis, hogy ká- nyási kockáért fizettem, — mert eddig minden évben ezt vettem — hisz a legjobb minőségű szenek között foglalt eddig helyet. Könnyen vádolhatnak azzal, (rogy miért rágalmazom a „Kányási kockát”, d", hogy minden kételyt eloszlassak elmondom: ez olyan szén, hogy csak a benne levő követ melegíti fel, a kályhát, a lakást egyáltalán nem! Kalóriáról így szó sem lehet — mondta el fogadóóránkon Urnán Gábor, Salgótarján Micsurin út 22 -ben lakó olvasónk. Azért szólunk olvasónk esetéről, mert biztosan többen is jártak így, s hogy még többen így ne járjanak meg keli akadályozni. Mert ez a szén nemcsak a nyugdíjas kályhájában, máséban sem ég. Ol- vasónk, így más is becsapva érzi magát, mert pénzéért követ kapott. S, hogy ha valakinek kőre van szüksége, akkor a kőbányába megy. s nem a tüzelőértékesítő telepre. Noha a Tüzép csak azt adhatja el, emit a bányától kap! S, hogy a bánya milyen névjegyet állít ki erről a szénről az már rajtuk múlik! De mindennemű következtetés levonása nélkül, egy ajánlatom lenne csupán: a kányási kocka becsülete érdekében intézkedni kellene! E. J. Jubileumra hó*zíihioh Jövőre kétév tizedes jubileumot ünnepel a salgótarjáni rádiósklub. A klub HA 6 KNB hívóielű. kollektív állomása 1952-ben kezdte meg működését. A húsz év alatt felsorolni is nehéz lenne hány versenyen indultak a tariáni rádióamatőrök. Jövőre ünnepségre készülnek.. A klub fennállásának és Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulója tiszteletére diplomát kíván szerezni a tarjáni rádiósklub. Versennyel fognak ünnepelni. A széncinege torkos, sok mozgása következtében gyors- emésztésű madár. Táplálékában nem igen válogatós, hamarosan megelégszik valami, vei. ezért eledele igen változatos. s évszak szerint is különböző. Elsősorban azonban mégis rovarevő, álcák, rovarpeték, hernyók, pondrók. kukacok, férgek, pókok, legyek, darazsak. szitakötők, különféle bábok, levéltetvek teszik ki fő eleségét, főleg nyáron, kizárólag ezekkel él. Hűvösebb évszakokban. kivált télen előszeretettel falatozza — a rovarétek mellett — az olajos magvakat. gyümöilcsmagva- kat, amelyek zsirképződését jobban elősegítik. Ezek közül különösen csemegéi a tök, napraforgó, páréi, bodza bogyó. galagonya, dió, moevorő stb. Húsdarabkákat. szalonnát szintén szereti, szárnya, saink között a széncinege és fajtársai azok, melyek leghat- hatósabban pusztítják a gyümölcsöseinknek. erdőinknek kertültetvényeinknek annyira káros, következő lepkefajok petéit: gyűrűs pillepohók, gyapjas pillepohők. lepkék, levélsodrók, apácapille, fenyőpille. de még mennyit lehetne felsorolni. Kiszámították, hogv egy-egy széncinege évenként néhány millió káros rovart emészt föl. vagy öl meg. Mondhatjuk tehát, hogy a széncinege az erdő és gyümölcsösünk, kertészetünk leghasznosabb madarai közé tartozik. Ezért kell télen etetnünk. mert tavasszal és nyáron többszörösen meghálálja gondoskodásunkat. Elkezdték az úttörők A Nógrád megyei úttörőelnökség az ősz folyamán 1971/ 72 évi programiéban tizennyolc akciót hirdetett meg az úttörők és kisdobosok ré- ; szére. Az akciók között többek között szerepel a ..Fiavelő szemmel a természetben” és az „Erdő-mező titkai” akció. A módszertani segédanyagban tavaszi, nyári, őszi és téli feladatokat határoztak meg. mégpedig növények, állatok, időiárás megfigyelése, makk és gesztenye gyűjtése, a vadak. madarak etetése, gondozása. apróvad mentése, természeti jelenségek fotózása, sózok, etetők építése, és karbantartása, cserkelő és túrautak tisztítása stb. E nemes feladatokat a megyei úttörőelnökség az úttörők és kisdobosok segítségével. a vadászok, vadőrök és túravezetők, nem utolsó sorban pedig a Magyar Vadászok Országos Szövetsége megyei választmányának útmutatásával. irányításával kívánja megvalósítani. Baglyaskővái Amikor dr. Dornyai Béla-féle Karancs-Medves vidék kalauza című könyvet fellapozzuk, a neves szerző többek között ezeket írja: ,,A Baglyaskő ezen érdekes várhegye, mint. kővémereőt — vagyis régen kialudt — vulkánembrió. geológiai szempontból ritkítja párját Magyarországon kívül is A geológiai harmadkor végén — a pliocén korban" — itt is mélyreható repedések keletkeztek a föld szilárd kérgén, amelyek egyikén — a tizennegyedik századból a máia Baglyaskőnek nevezett és agyagos homok és homokkődomboktól amfiteátrum szerűen körülvett helyen — aránylag kismenyiségv — salakos ba- zaltlava buggyant ki, de úgy. hogy csak az egykoH kráternek a kürtőjében maradt meg annak salakos, breccsiás bazanitoloja, vulkáni tufája, törmeléke és csak az északi részein tömör bazaltba, inig a kürtön kívülálló lazább kőzeteket régen elpusztította és lehordta n denuddcló így az egykori kürtő vulkaru (bazanitoid) kőzete keménység nél, vagyis nagyobb ellenálló k pességénél fogva már a laikusnt is szembetűnő, birar alakú, í ronyszerű sziklafalakban maró meg napjainkig, mint rendkív érdekes tanulmányozásra és me\ bersülesre mindenképpen méí természeti emlék. ” Talán csak ennyit a természi értékéro7 Ha jól tudjuk, a te mészetvédelmi bizottság javaslat ra jegyzékbe vették Baglyaskő < környékét azzal, hogy védelem a kerül. Helyes lenne, ha szakén berek a váron konzerválást mw kát végeznének, a Salqótarjá, városi Tanács vedig meghatóm ná, és elkerítené azt a terüli tét. amelyet széppé, parkosított lehetne tenni. Érdemes lenne város szívéhez közel fekvő k geológiai és műemléki gyöngi szemet az utókor számára mec óvni. j NÓGRÁD — 1971. december 10., péntek