Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

Fogászati hónnp Néhány jó tanács fogsorviselőknek Az orvostudomány pillanat­nyi állása szerint, egyes hi­ányzó testrészek pótlása — kéz, láb. szem, fog stb. — úgynevezett műtestrészekkel megoldható. A műkéz, vagy műláb túlnyomórészt funkcio­nálisan megfelelő, esztétikai­lag azonban erősen kifogásol­ható. A műszem viszont koz- metikailag nyújt megfelelő ha­tást, de viselője ezzel látni nem tud. Elváltozások, kórképek Talán a kivehető fogpótlá­sok, más szóval protézisek azok a műtestrészek, amelyek mind esztétikailag, mind funkció (rágás) szempontjából kitűnő­en megfelelnek. A fogak teljes hiánya, va­lamint nagyfokú vagy rossz eloszlású foghiányok esetében protézist, vagyis műfogsort kell készíteni. Joggal vetődik fel a laikus hallgatóban: miért kell proté­zist viselni, miért nem ma­radhat fogatlanul, vagy fog­híjasán a száj? A választ er­re több szempontból lehet megfogalmazni. Ha a szájban nincs, vagy nem megfelelő számú fog van csak jelen, rá­gás úgyszólván nincs, vagy nagyon hiányos. A gyatrán megrágott falat az emésztő­csatorna további részein (gyomor, bélrendszer) nehezen és csak részben emésztődik, így olyan lassan kialakuló el­változásokat okoz, amelyek sú­lyos kórképekhez vezetnek. A rosszul megrágott ételt az em­beri szervezet nem kellően hasznosítja, így az egyén el­esetté válik legyengül és fogókonyabp, védtelenebb lesz az egyéb fertőzésekkel szem­ben. Az erősen árkolt, beesett arcvonások már messziről árulkodnak az illető fogatlan­ságáról. A beesett arc azon­ban csak külső, mintegy fi­gyelmeztető jele az állkapocs- ízületben végbemenő elválto­zásoknak, melyet a régtől fo­gatlan egyén ízületi fájdalom­ként regisztrál, és sokszor áll­kapocsízületi panaszai miatt keresi fel a fogorvost. . A protézis szájba vételekor a mély ráncok is kisimulnak, az arc kitelítődik, csaknem visz- szanyeri eredeti harmóniáját. Nem zavar az ízerzésbeu Mint láttuk, a fogatlanság megszüntetésre elkészített műfogsor rendkívüli fontossá­ga a szervezet általános egész­ségi állapotának érdekében. Ne idegenkedjünk tehát a protézis, általában a kivehe­tő fogpótlások viselésétől, mert a szakszerűen, gondosan ké­szített fogpótlás teljes egészé­ben helyreállítja a rágást és esztétikai hatása a fogtechni­ka mai fejlett színvonala se­gítségével csaknem teljesen vissza tudja állítani a fogak korábbi, eredeti képét. Téves az a közhiedelem, mi­szerint a protézist viselő nem érez ízeket. Ma már bizonyí­tott tényként tudjuk, hogy n fogsor nem zavar az ízérzés­ben. Ahhoz azonban, hogy a fogsor e kitűzött céloknak ele­get tegyen, a protézis viselőjé­nek is hozzá kell járulnia a célok eléréséhez. Elsősorban a megszokást emelném ki. Hosz- szú-hosszú évtizedes fogorvosi tapasztalat, hogy a fogsortól kezdetben legjobban idegen­kedő páciensek egy-két hét el­teltével létezni sem bírnak nélküle. Türelemmel, lassú rá­gás- és beszédtanulással az első nap megszokhatatlannak tűnő protézis csaknem élet­szükségletté válik. A fogsorviselők alapszabá­lyához tartozik, hogy a száj­ba tett és nem harapott fala­tot lehetőleg egyszerre mind­két oldalon kell megrágni. Az állandó féloldali rágás a fog­sor stabilitását jelentős mér­tékben ronthatja. Az emberek gondolataikat a beszéd segítségével mondják el egymásnak. A fogsor je­lentős szerepet játszik a fo­gatlan ember beszédének ja­vításában. Különösen fontos a protézis az úgynevezett szisze­gő hangok (s, sz. z, zs) kiejté­séhez, ugyanis ezeket a han­gokat az ember a fogai se­gítségével képzi. A csaknem „elfelejtett” hangok kiejtését a fogsor segítségével újra el kell sajátítani, melyet a pá­ciens újság vagy könyv han­gos felolvasásával gyorsíthat meg. Legutoljára hagytuk, de a jelentősége az elején említet­tekével vetekszik: a műfogsor tisztán tartása. Ezek az úgy­nevezett higiénés rendszabá­lyok. A fogsor lemezét is A fogsor falára és ritkán al­jára ételmaradók rakódik. Ez ott bomlásnak indul és a kór­okozók számára kitűnő tápta­lajnak bizonyul, nem beszél­ve a bomló étel pép kellemet­len szagáról, mely a leheletet bűzössé teszi. A fogsorviselő köteles naponta legalább két­szer, reggel és este a fogsorát megmosni, de ha valaki tehe­ti pl. háztartásbeli, akkor ebéd után is meg kell tisztí­tania a protézist. Végül néhány jó tanács a tisztításról: A tisztogatás vízzel, fog­krémmel és fogkefével történ­jék úgy, mintha a rendes fo­gakat tisztítanák a szájban. Itt azonban még pluszként a fogsor lemezét is alaposan meg kell tisztogatni. Ez a mű­velet lehetőleg vízzel teli edény fölött történjen, mert a fogsor — mivel törékeny műanyagból készül —, ha a földre esik, eltörhet, ha vi­szont vízre pottyanna kezünk­ből, nem sérülhet meg. Mindent egybevetve, a szak­szerűen elkészített, és a he­lyesen viselt fogsor tulajdono­sának hosszú évekig segítő­társa, mely a nagyszámú testrészhiányt, a fogakat mind funkcionálisan, mind esztétikailag kitűnően pótolja. Dr. Gótal László fogszakorvos Ók kereskednek, mi bosszankodunk Az áru és a pénztárca fura két test­vér. Egymás nélkül nem léteznek, viszont nagyobb ellenségeket sem ismerek. Az egyikből mindig több kellene, a másik vi­szont, bárhogy forgatja az ember, min­dig üresebben tátong. Naponta van konf­liktus, mert élelmiszert vásárolni kell. Az élet viszont eltűnődésre késztető példák­kal szolgál. Olyanokkal, hogyl az ember­nek egyre többször jut eszébe: vajon min­denütt egyforma-e a forint? Alakjára, formájára tekintve igen. A fővárosi pia­con mégis többet kapok érte, mint a salgötarjanin. Igaz, néha hallom a piaci szakemberektől és jelentéseikből is ol­vasom, hogy esetenként fordított a helyzet. En már hinném is, de a pénztárcám se. hogy se akarja elhinni. A minap olvastam, hogy sertésállomá­nyunk országosan örvendetesen megszapo. rodott. Gyorsabban, mint ahogy a- vágo- feldolgozó kapacitás fejlődött. Nekem még­is úgy tűnik, hogy a feldolgozásban és az áru továbbításában, a kereskedelemben nagyot léptünk előre. Az alapanyag ma­radt, vagy szaporodott, de minőségileg sokat változott. Arányaiban több lett a karaj és az egyéb, drágábban eladható hús- és hentesáru. És jóval kevesebb az olcsóbb, a vékonyabb pénztárcával ren­delkezők által nagyon is keresett áru. A 28 forintos kolbász állandó hiánycikk és valahogy az olcsó kenyérszalonna is. He­lyettük más, értékesebb töltelékáru ke­rül az asztalra, és több csemegeszalon­na. Ha így megy, maholnap az olcsóbb áru. hói hírmondó sem lesz. Lesz viszont más. Alakulnak a manufaktúrák. Fellendült a házikolbászgyártás jól fűszerezve, borso­sán. Most tnár gyárt a Kis, gyárt a Nagy es csak azt gyárt. Nyílnak a büfék, a pecsenyesütők, az első héten olcsó és drá­gább áruk nagy választékával. Napok múlva azonban a választék gyorsan le­csökken. Marad a házikolbász és a hur­ka. Borsosán. Ez az üzlet, ez a haszon. „Ezt szereti a vevő” — mondja a keres­kedelem. A pénztárca viszont egyre en­gedetlenebbé válik, A napokban Nagybátonyban jártam. A régi cukrászda követte az új irányzatot. Átalakult A régi kis asztalok, székek el­tűntek. helyükre álló zsámolyokat rak­tak. Az osztály, a besorolás maradt. Áll­hatsz a házikolbászért sorba, ehetsz hur­kát, sőt csécsi szalonnát is árulnak. Csak a szememnek nem hittem. A csécsi sza­lonnát itt 4.70 forintért mérik tízdekán­ként. A szomszéd hentesnél meggyőződ­tem arról, hogy a húsipar főzve szállítja és a fogyasztói ára tízdekánként 2.80 fo­rint. Igen, ök kereskednek, mi hosszan, kódunk. Nem vagyok ellensége az újnak, a há­zikolbászt is szeretem és i csécsit is. Csak a pénztárcámmal van egyre több baj. Nem érti ezt az új irányzatot. Pedig tu. dom, hogy az is szeretné, hogy minden korszerűbb legyen. A kereskedeiem is. Az olcsó áruk eltűnése azonban nem okvetlen velejárója a modern kereskede­lemnek. Bodó János Űj műanyag üveg házak hoz A Szovjetunió Össz-szövet- ségi Üvegműanyag és Üveg­gyapot Kutató Intézetének munkatársai új, fényáteresztő tetőfedőanyagot fejlesztettek ki üvegházak fedésére. Az ilyen anyagból készült tetők könnyűek, és nem kell meleg nyári napokon sötétítés céljá­ból letakarni. A hogvománvos polietilén-fóliás fedéssel szem­ben az üvegműanvas sokkal szilárdabb, s kiváló hőszigete­lő. TERMÉSZETVÉDELEM iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiii Miért fontos a széncinege téli etetése? RáTOX Fogadőnzoh ánkhált Intézkedni kellene! —■ Abban a reményben rak­tam be téli tüzelőmet a pin­cébe körülbelül három héttel ezelőtt, hogy most már akár fagy, akár fúj, nem fázunk idebent! Ez a reményem azonban már az el­ső napokban gyanút fogott, amikor a parázsra tett szén nem égett úgy, ahogy az más­kor szokott. Gondoltam azért, mert ezek az első vödrök a szénkupac széléről valók, s majd ha beljebb érek a ra­kásba biztosan jobb lesz. Ez a reményem sem maradhatott meg, mert pár nap múlva, amikor már szerintem a .da­lához” értem akkor láttam, hogy ez nem lehet azonos az­zal. amiért fizettem. Történt ugyanis, hogy ká- nyási kockáért fizettem, — mert eddig minden évben ezt vettem — hisz a legjobb mi­nőségű szenek között foglalt eddig helyet. Könnyen vádol­hatnak azzal, (rogy miért rá­galmazom a „Kányási kockát”, d", hogy minden kételyt el­oszlassak elmondom: ez olyan szén, hogy csak a benne levő követ melegíti fel, a kályhát, a lakást egyáltalán nem! Ka­lóriáról így szó sem lehet — mondta el fogadóóránkon Urnán Gábor, Salgótarján Micsurin út 22 -ben lakó ol­vasónk. Azért szólunk olvasónk ese­téről, mert biztosan többen is jártak így, s hogy még többen így ne járjanak meg keli akadályozni. Mert ez a szén nemcsak a nyugdíjas kályhá­jában, máséban sem ég. Ol- vasónk, így más is becsapva érzi magát, mert pénzéért kö­vet kapott. S, hogy ha valaki­nek kőre van szüksége, akkor a kőbányába megy. s nem a tüzelőértékesítő telepre. Noha a Tüzép csak azt adhatja el, emit a bányától kap! S, hogy a bánya milyen névjegyet ál­lít ki erről a szénről az már rajtuk múlik! De mindennemű következtetés levonása nélkül, egy ajánlatom lenne csupán: a kányási kocka becsülete érdekében intézkedni kellene! E. J. Jubileumra hó*zíihioh Jövőre kétév tizedes jubi­leumot ünnepel a salgótarjáni rádiósklub. A klub HA 6 KNB hívóielű. kollektív állomása 1952-ben kezdte meg működé­sét. A húsz év alatt felsorolni is nehéz lenne hány verse­nyen indultak a tariáni rádió­amatőrök. Jövőre ünnepségre készülnek.. A klub fennállásá­nak és Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évforduló­ja tiszteletére diplomát kíván szerezni a tarjáni rádiósklub. Versennyel fognak ünnepelni. A széncinege torkos, sok mozgása következtében gyors- emésztésű madár. Tápláléká­ban nem igen válogatós, ha­marosan megelégszik valami, vei. ezért eledele igen válto­zatos. s évszak szerint is kü­lönböző. Elsősorban azonban mégis rovarevő, álcák, rovarpeték, hernyók, pondrók. kukacok, férgek, pókok, legyek, dara­zsak. szitakötők, különféle bábok, levéltetvek teszik ki fő eleségét, főleg nyáron, kizáró­lag ezekkel él. Hűvösebb év­szakokban. kivált télen elő­szeretettel falatozza — a ro­varétek mellett — az olajos magvakat. gyümöilcsmagva- kat, amelyek zsirképződését jobban elősegítik. Ezek közül különösen csemegéi a tök, napraforgó, páréi, bodza bo­gyó. galagonya, dió, moevorő stb. Húsdarabkákat. szalon­nát szintén szereti, szárnya, saink között a széncinege és fajtársai azok, melyek leghat- hatósabban pusztítják a gyü­mölcsöseinknek. erdőinknek kertültetvényeinknek annyira káros, következő lepkefajok petéit: gyűrűs pillepohók, gyapjas pillepohők. lepkék, levélsodrók, apácapille, fenyő­pille. de még mennyit lehetne felsorolni. Kiszámították, hogv egy-egy széncinege évenként néhány millió káros rovart emészt föl. vagy öl meg. Mondhatjuk tehát, hogy a széncinege az erdő és gyü­mölcsösünk, kertészetünk leg­hasznosabb madarai közé tar­tozik. Ezért kell télen etet­nünk. mert tavasszal és nyá­ron többszörösen meghálálja gondoskodásunkat. Elkezdték az úttörők A Nógrád megyei úttörőel­nökség az ősz folyamán 1971/ 72 évi programiéban tizen­nyolc akciót hirdetett meg az úttörők és kisdobosok ré- ; szére. Az akciók között többek között szerepel a ..Fiavelő szemmel a természetben” és az „Erdő-mező titkai” akció. A módszertani segédanyagban tavaszi, nyári, őszi és téli feladatokat határoztak meg. mégpedig növények, állatok, időiárás megfigyelése, makk és gesztenye gyűjtése, a va­dak. madarak etetése, gondo­zása. apróvad mentése, termé­szeti jelenségek fotózása, só­zok, etetők építése, és karban­tartása, cserkelő és túrautak tisztítása stb. E nemes feladatokat a me­gyei úttörőelnökség az úttö­rők és kisdobosok segítségé­vel. a vadászok, vadőrök és túravezetők, nem utolsó sor­ban pedig a Magyar Vadá­szok Országos Szövetsége megyei választmányának út­mutatásával. irányításával kí­vánja megvalósítani. Baglyaskővái Amikor dr. Dornyai Béla-féle Karancs-Medves vidék kalauza cí­mű könyvet fellapozzuk, a neves szerző többek között ezeket ír­ja: ,,A Baglyaskő ezen érdekes vár­hegye, mint. kővémereőt — va­gyis régen kialudt — vulkánemb­rió. geológiai szempontból ritkít­ja párját Magyarországon kívül is A geológiai harmadkor végén — a pliocén korban" — itt is mélyreható repedések keletkeztek a föld szilárd kérgén, amelyek egyikén — a tizennegyedik szá­zadból a máia Baglyaskőnek ne­vezett és agyagos homok és ho­mokkődomboktól amfiteátrum sze­rűen körülvett helyen — arány­lag kismenyiségv — salakos ba- zaltlava buggyant ki, de úgy. hogy csak az egykoH kráternek a kürtőjében maradt meg annak salakos, breccsiás bazanitoloja, vulkáni tufája, törmeléke és csak az északi részein tömör ba­zaltba, inig a kürtön kívülálló la­zább kőzeteket régen elpusztítot­ta és lehordta n denuddcló így az egykori kürtő vulkaru (bazanitoid) kőzete keménység nél, vagyis nagyobb ellenálló k pességénél fogva már a laikusnt is szembetűnő, birar alakú, í ronyszerű sziklafalakban maró meg napjainkig, mint rendkív érdekes tanulmányozásra és me\ bersülesre mindenképpen méí természeti emlék. ” Talán csak ennyit a természi értékéro7 Ha jól tudjuk, a te mészetvédelmi bizottság javaslat ra jegyzékbe vették Baglyaskő < környékét azzal, hogy védelem a kerül. Helyes lenne, ha szakén berek a váron konzerválást mw kát végeznének, a Salqótarjá, városi Tanács vedig meghatóm ná, és elkerítené azt a terüli tét. amelyet széppé, parkosított lehetne tenni. Érdemes lenne város szívéhez közel fekvő k geológiai és műemléki gyöngi szemet az utókor számára mec óvni. j NÓGRÁD — 1971. december 10., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom