Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

Mit kell fenni a pár'szervezeteknek? A lakásviszonyok megjavításáért Társadalmunk jellegéből fa­kadóan a dolgozók szociális, kulturális ellátottsága első­rendű feladat. Ezen a téren nemcsak az illetékes tanácsok, hanem a vállalatok is igen hatékonyan tevékenykednek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, mint megyénk leg­nagyobb vállalata is igen je­lentős összegeket fordít a dolgozók lakásviszonyainak javítására, ezen belül új la­kásépítésekre, valamint a meglevő lakások felújítására, korszerűsítésére. Vállalatunk évek óta a mai- igényeknek megfelelően össz­komfortossá tette a régi vál­lalati lakásokat, külsőleg és belsőleg értékesebbek lettek lakóépületeink. A kormány- program alapján vállalatunk élt a földgázbevezetés lehe­tőségeivel, ennek eredménye­ként vállalaton belül 1971-ben befejeződik a földgáztüzelés­re való általános átállás és legkésőbb 1972. I. félévében a lakótelepeken is befejeződik a lakásokba való földgázbe­vezetés. Hogy mit jelent a földgáztüzelés a lakásokban, ennek gyakorlati értékét csak azok tudják igazolni, akiknél már megtörtént a bevezetés. A kohászati üzemek az el­múlt években 47 dolgozója részére biztosított kedvezmé­nyes lakásvásárlást, illetve a Van új a Nap alatt: Az ürge is fizet szemétdíjat! November 29-én felszólí­tást kaptam a balassagyar. matt költségvetési üzemtől, hogy az 1971. évi szemét­díj összegét, nyolcvan fo. rintot, három napon beliU fizessem be, mert ellenke­ző esetben bírósági eljá­rást indítanak ellenem. Másnap magamhoz vet. tem a már november 6-án befizetett csekk ellenőrző- szelvényét, hogy bebizo. nyltsan: eleget tettem az állampolgári kötelezettsé­gemnek. Felkerestem a költségvetési üzemet, ahol egy bájos, ifjú hölgy foga­dott. Elmondtam, mi já. ratban vagyok, s megmu­tattam a bizonylatot. Erre a hölgy felkelt karosszéké. bői és elindult a tőle jobb­ra levő telefonhoz, kérte és megkapta a hívott szá­mot, majd az alábbi sző. veggel folytatta a beszél­getést: „Te. itt van egy ür. ge, aki már befizette a sze­métdíjat." A telefonbeszélgetés után a hölgy udvariasan elnézést kért a fölösleges zaklatásért. A történtek után ezekkel a szavakkal köszöntem el: „Kezét csó­kolom, távozom, mint egy hörcsög". Megjegyezni csak annyit szeretnék, hogy hi. vatalos helyen és időben, túlzás ilyen kifejezéseket használni! Bergmann István Balassagyarmat Kérést továbbítunk r Mi, Rákóczi-bányatelepi- ek, a kisterenyei tanácshoz tartozunk. A kútunk már hetek óta nem jó, jelentet­tük, azt hiszem meg is néz­ték, de azóta sem történt semmi. Nagyon szépen meg­kérjük a NÓGRÁD Szer­kesztőségét, szíveskedjen közbenjárásával a kút meg­javításához hozzájárulni, hisz’ oly’ messze kell menni a vízért, hogy szinte már el vagyunk keseredve és csak szidjuk a tanácsot, de sem­mi értelme. Segítségükért hálás kö- szönetünket fejezzük ki. Rákóczi-bányatelep Felszabadulás utca lakói. A szerk. megjegyzése: A közbenjárásnak ezt a módját választottuk, mert minden reményünk megvan arra, hogy a kérés teljesít­hető! lakásépítéshez 34 dolgozója részére nyújtott anyagi segít­séget. Jelenleg folyamatban van egy 42 lakásos, házgyári elemekből készülő lakóépület építése, melybe dolgozóink előreláthatólag 1972. I. félévé­ben költözhetnek be. Az elmondottak bizonyítják, hogy vállalatunk nemcsak a munkahelyek korszerűsítésé­vel, a nehéz fizikai munka csökkentésével, a vállalaton belüli szociális, kulturális el­látottság fokozásával segíti dolgozóinak munkáját, hanem lehetőséget teremt a munka­időn kívüli élet megkönnyíté­sére, szebbé tételére is. Szabó Adél Tisztelt Szerkesztőség! Kérem, szíveskedjenek a NÖGRÁD-ban az alábbi soro­kat leközölni: A szokatlanul korai hideg idő, amely magával hozta a hongkongi náthát — ezt a kel­lemetlen betegséget —, igen sok embert kényszerít arra, hogy a körzeti orvoshoz for­duljon egészségének vissza­nyerése érdekében. Idős, fá­radhatatlan ember a mi kör­zeti orvosunk dr. Gáesfalvi Jenő. Vicces kedve és fiatalos lendülete mosolyra bírja na­ponta azt a 70—100 beteget, akik mind az orvos segítségét kérik. A rendelőben megje­lent betegeken kívül a kör­nyék községeiben naponta lá­togatja a fekvő betegeket, és tudásának legjavát adja az emberek gyógyításáért. A körzetéhez tartozó bete­gek és az egész lakosság ne­vében köszönetünket fejezzük ki fáradhatatlan munkájáért, és hosszan tartó, jó egészsé­get kívánunk neki, hogy még nagyon sokáig vigyázhasson a dolgozó emberek egészségére. Benkó István, a HNF elnöke, Magyamándor Tisztán A termelőszövetkezeti közös gazdaságok egy kemény mun­kával eltelt év eredményének összegezéséhez érkeztek. A rétsági iárás 12 termelőszö­vetkezetében megkezdték a zárszámadások előkészítését, a gondos számvetést. Ezek­nek választ kell adni a közös gazdaságok vagyoni helyzeté­re. a gazdálkodás iellemzőire. az eredményre, annak fel- használására és a kellő kö­vetkeztetések levonásával a következő év feladataira is. Mindezek megoldása nem csupán csak számviteli elem­zést követel, hanem fokozot­tabb politikai munkát a ter­melőszövetkezeti pártszerve­zeteinktől. a közös gazdasá­gok vezetésétől. Ezt az idő­szakot fel kell használni a tagsággal való véleménycse­rére, hogy helyesen értékel­jék az elmúlt időszak gaz­dálkodását, a közösség mun­káját. Fel kell készíteni őket arra. hogy a zárszámadó köz­gyűléseken a kollektíva ügvét előrevivő határozatok szüles­senek. Javult az alaptevékenység és mégis... Termelőszövetkezeteink gaz­dasági eredményei az 1970- es stagnálás után a korábbi évek dinamikus fejlődésére utalnak. Mindenekelőtt iavult az alaptevékenység eredmé­nyességének színvonala. Az elmúlt év során szanálásra került termelőszövetkezetek — a nőtincsi kivételével — a megerősödés útjára léptek. Előreláthatólag 1970*hez ké­pest, 1971-ben mintegy 20 szá­zalékkal növelték a halmozott termelési értéket és ezt csaknem egy 10 százalékos költségnövekedéssel érték el. Az árbevételeik is mind a tervezettet, mind az utóbbi évek tényszámait mintegy 20 százalékkal meghalad iák. Mindezek azt tükrözik, hogy az idei esztendő kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Mégis azt tapasztaltuk, hogy termelőszövetkezeteink túlnyo­mó többsége az év harmadik negyedévében pénzügyi za­varba került, sőt újra négy gazdaság zárja az évet vesz­teséggel. A munkaképtelenségi járadékról Megtenné egy kis salak is Tisztelt Szerkesztőség. Rendszeres olvasója vagyok a NÖGRÁD-rtak, de több más napilapnak is, melyeket minden nap megvásárolok. A salgótarjáni háztartási bolt mellett levő pavilon esik az utamba, ezért itt ve­szem meg azokat. E kis pa­vilon előtt azonban esős időben nem lehet a laphoz jutni. Mert egy nagy gödör van közvetlenül előtte, ami BOSSZ Soraimat azért szeretném az illetékesek figyelmébe ajánlani, hogy ez a megtör­tént eset a jövőben ne for­duljon elő. November 29-én, hétfőn délelőtt a salgótarjáni gáz­ellátó cseretelepen palack­cserét bonyolítottunk le, il­letve szerettünk volna, ösz- szesen mintegy 8—9 vásár­lóval együtt várakoztunk a hideg és kellemetlen időben közel két órát, amire ki­szolgáltak bennünket. A két­felé van vízzel, tehát meg­közelíthetetlen: Ügy gondo­lom megérné a Postának, hogy e gödröt feltöltesse, megfelelne erre a célra egy kis salak is. Azért is megérné, mert a forgalom nagyobb lenne, mert bizony így meg­gondolja az ember, hogy be­le állj on-e a fél lábszárig érő vízbe! Kovács János Salgótarján ANTÓ! órás várakoztatás oka: áru­átvétel volt. Kérésünk, — amely úgy gondolom sok más gázfogyasztó vélemé­nyével azonos — az lenne, hogy a jövőben amennyiben ilyen kis számmal jelennek meg csereügyben, az áru­átvétel alatt is szolgálják ki a fogyasztókat! Ne zárkóz­zanak el ilyen mereven a kiszolgálástól! Kluka László Salgótarján V. István tsz. rokkantsági nyugdíjas olvasónk arra kér választ levelében, hogy felesége, akt ugyancsak tsz-tag, de koránál és egészségi állapotánál fogva saját jogú nyugdíjá­hoz szükséges nyugdíjéveket megszerezni már nem tudja, jogszabály szerint megkaphatja-e a tsz-járadékot? Az 1966. évi 30. számú törvényerejű rendelet 17. §-a ér­telmében öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékra jo­gosult az a tsz-tag, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket nem szerezte meg, de legalább három év óta termelőszövetkezeti tag, a hetvenedik — nőtag a hatvanötö­dik — életévét betöltötte, vagy az I., Uletve a II. rokkant­sági csoportba tartozó rokkant, és sem neki, sem házastár­sának számottevő jövedelme nincs. Ha ezek a feltételek fennállnak, még rokkantsági rokkant nyugdíjas házastárs ese­tében sincs akadálya annak, hogy felesége részére öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékot állapítsanak meg. A jára­dékos, illetve házastársa számottevő jövedelem esetén azon­ban a járadék folyósítása korlátozás alá esik. E korlátozó rendelkezések értelmében a megállapított járadékot csak addig lehet folyósítani, amíg a járadékos vagy házastársa évi iövedelme a 3120 forint összeget el nem éri. A 3120 forint összegbe be kell számítani a járadékos vagy házastársa ál­tal munkaviszonyban keresett munkabérösszeget, és a házas­társ rokkantsági nyugdíjának összegét is. Nem kell viszont beszámítani a termelőszövetkezettől közös munka után ka­pott munkadíjat és a háztáji területből származó jövedelmet sem. Olvasónk felesége tehát járadékának megállapítása után amennyiben sem olvasónk, sem felesége nem létesít munkaviszonyt, és a tsz-ben végzett munkadíjon kívül más forrásból sem tesz szert jövedelemre, járadékát mindaddig korlátozás nélkül kaphatja, amíg olvasónk részére folyósí­tott rokkantsági nyugdíj összege a 3120 forint összeget nem éri el. * Sz. Barnabás olvasónk mezőgazdasági biztosított tsz-al- kalmazott. arra kér választ, hogy mi a különbség a tsz-tag és a mezőgazdasági biztosított táppénz- és nyugdíjsrahályai között? Olvasónk ugyanis havi kétezer forint körül keres, de amikor beteg volt, mégis 28 forint napi táppénzt ka­pott. Ezzel nem ért egyet, s meggyőződése, hogy tévesen fi­zették ki a táppénzt részére. lásson a tagság Az okok feltárásához alapos elemzésre van szükség. Nem elég csak az állami támoga­tás csökkentésére és a gaz­dasági szabályozók hatására hivatkozni. Feltétlen figye­lembe kell venni a következő­ket. Még a mai napig sem ala­kult ki sok helyen a vezetés belső mechanizmusa. Nincs kellő elemzés, ennek követ­keztében a belső arányok, a termelési struktúra nem iga­zodik megfelelően a területi, a közgazdasági adottságokhoz. Igen sokszor nem számolnak előre a költségtényezőkkel, nem eléggé céltudatos a ki­alakított anyagi ösztönzés rendszere. A termelési értékeket. az árbevételt figyelembe véve, jelentős differenciálódás megv végbe a termlőszövetkezetek között, ugyanakkor a személyi jövedelmek terén nem ta­pasztalni ilyen irányú diffe­renciálódást. A vezetők egy része helytelenül, a tekinté­lyét kívánja biztosítani azzal, hogy a gazdasági eredmé­nyekkel arányban nem álló jövedelmet fizet ki. Erre számtalan példa van a sza­nált és nem szanált termelő- szövetkezeteknél egyaránt. Szembenézni a tényekkel! Az alaptevékenységen belül a növénytermesztés jelentős többletbevételhez iuttatta a gazdaságokat, mégis több ter­melőszövetkezet vezetősége nem tud számot adni, hoev hová lett a többletbevétel. Szembe kell nézni a tények­kel. A négy várhatóan veszte­séges termelőszövetkezet kö­zül három az előző év elta­kart veszteségét kénytelen most tudomásul venni. Rajtuk kívül azonban 1ó néhányan csak nehezen tudták ugyanezt kigazdálkodni. E néhány gond. probléma felvetése is mutatja, hogy a zárszámadásokkal együtt párt- szervezeteinknek, a kommu­nistáknak ló néhány szövet­kezetpolitikai feladatot kell következetesen megoldani. Olyan légkört kell teremte­ni, hogy minden egyes gaz­daság vezetése és tagsága vál­lalja a gazdálkodás pozitív. vagy negatív következményeit, A mostani számvetés ez év eredményeinek reális összeg­zése, értékelése legyen. A közgyűlések beszámolói ne a számtengerek felsorolásából álljanak, hanem közöljék az okokat, a vezetés következte­tését. és a következő év leg­fontosabb feldaatait. Közvetlen feladatként min­den eszközzel a mezőgazdasá­gi alaptevékenység erősítésére kell törekedni. Ezen belül to­vább kell egyszerűsíteni a növénytermelés szerkezetét, alárendelve a fő ágazatnak, az állattenyésztésnek. Figye­lembe véve az anyagi eszkö­zök szűkösségét, a természeti adottságokat, az állattenyész­tés fejlesztését társulásos ala­pon kell biztosítani. E célok elérését eddig legfőképpen szemléletbeli felfogások aka­dályozták, többek között ké­nyelmi és presztízs kérdések. Előtte is A számvetés akkor 1ő. ha a következtetések levonása, a további feladatok kiielölése kollektív munka eredménye. Ügy kell felkészülni, hogy a tagság necsak a közgyűlésen találkozzon a beszámolók ta>~ vezeti előkészítéséhez nehéz talmávaL A közgyűlések szer- központilag sablont adni. A korábbi évek során már vala­mennyi pártszervezet helyileg kialakította a legalkalmasabb formákat: a brigád és üzem- egységi vitákat. E sajátos módszerek mellett egynek azonban általánosnak kell lenni: a kommunisták tag­gyűlésen tárgyalják meg a közgyűlés beszámolóját. Kötelességük biztosítani, hoev a beszámoló reális értékelés alapján a tényleges helyzetet és összefüggéseket tária fel. következetes harcot indítson a káros szemléletekkel szem­ben. , , Szigorúan ügyeljünk arra. hogy a vezetés premizálása a tervtárgyaló közgyűlések so­rán kialakított feltételeknek feleljenek meg. Vagyis párt- szervezeteink biztosítsák, hogy a zárszámadó közgyűlések a szó igazi értelmében munka- értekezletek legyenek. Nagy Zoltán. a rétsági járási pártbizottság titkára Társadalombiztosítási szempontból a termelőszövetke­zeti alkalmazottaknak két csoportját kell megkülönböztetni, így, az ipari biztosítás szabályai alá tartozó, és a bélyeg- lerovásos mezőgazdasági biztosítás szabályai alá tartozó dol­gozók csoportját. Ipari biztosítottként kell bejelenteni az ipari szakmát (kovács, lakatos stb.) folytató dolgozókat, és az 1/1965. (II. 21.) FM—Mü.M sz. rendelet mellékletében fel­sorolt mezőgazdasági szakmunkásokat, betanított munkáso­kat, vagyis akik a felsorolt munkakörök betöltéséhez szak­munkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. Ezek a dolgozok az ipari dolgozókhoz hasonlóan, keresetüknek megfelelően, progresszív társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet­nek, és ennek megfelelően, a táppénzfizetésre és a nyugdíj- megállapításra vonatkozó szabályok is azonosak az ipari biztosítottakéval. A 23/1968. (VI. 30.) Korm. sz, rendelet értelmében, azon mezőgazdasági alkalmazottak után, akik bár a mezőgazdaság valamely termelési ágában dolgoznak ugyan, de szakmunkás­bizonyítvánnyal nem rendelkeznek, keresetüktől függetlenül, egységesen, napi kilenc forint járulékot kell leróni, amely összeg magába foglalja a nyugdíjjárulékot is. A keresettől függetlenül, egységes járuléklevonásnak megfelelően egységes összegben van meghatározva a napi táppénz összege is. És­pedig a két évet meg nem haladó, egy helyben dolgozás esetén, napi 30 forint, a két évet megaladó egy helyben dol­gozás esetén pedig napi 35 forint. Az 5/1968. (VI. 30.) SZOT-szabályzat értelmében, a me­zőgazdasági biztosított (bélyeglerovásos) dolgozóra a nyug­díjkorhatár és a nyugdíjév számítása szempontjából az ipari biztosított dolgozókra érvényes szabályok vonatkoznak. A nyugdíjalapot meghatározó munkabérátlag kiszámításánál azonban havi 1200 forint — napi 40 forint — összeget kell számításba venni. Az 1967. évi III. tV., illetve végrehajtási rendelkezései értelmében a tsz-tagokat betegségi segély — táppénz — csak akkor illeti meg, ha az alapszabályban ré­szére előírt munkavégzési kötelezettségének a betegséget megelőző évben eleget tett. Ez esetben a betegségi segély napi összege az előző év egy napra eső átlagbérének 50—75 százaléka lehet. A tsz-tag betegségi segélyét nem a társa­dalombiztosítási szervek, hanem a termelőszövetkezet fizeti, éppen ezért ennek részletesebb szabálya is az alapszabály­zatban van meghatározva. A tsz-tagokra érvényes nyugdíj jogszabályok ugyancsak eltérnek az ipari és mezőgazdasági biztosított dolgozókra vo­natkozó nyugdíjszabályoktól. A tsz-tag férfi 65 éves korban válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Ez esetben azonban már 10 nyugdíjév elégséges ahhoz, hogy egy havi átlagmunka- díja 33 százalékát nyugdíjként megkapja. A 10. éven felül szerzett minden nyugdíjév után 25 évig, további kettő, 25 nyugdíjév fölött pedig egy százalékkal emelkedik a nyugdí­jának összege. NÓGRÁD — 1971. december 9., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom