Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖGRÁD AZ MSZMP N OGR AD MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉVÁ M EGYE I TAN ÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 287. SZÁM ARA: 1 FORINT 1971. DECEMBER 5„ VASÁRNAP / A Feliér Lajos vezette kormányküldöttség elutazott Tanzániába, Egyiptomba, Irakba és Szíriába' Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szom­baton reggel elutazott a Tan­zániai Egyesült Köztársaság- ■ ba. ahol kormányunk képvi- 1 seletében részt 'vesz Tanzánia nemzeti ünnepén, a függet­lenség kivívásának tizedik évfordulóján rendezendő ün­nepségeken. A kormány el­nökhelyettese ezt követően hivatalos, baráti látogatást, tesz az Egyiptomi Arab Köz­társaságban, az Iraki Köztár­saságban és a Szíriái Arab Köztársaságban. A Minisztertanács elnök- helyettesét útjára elkísérte dr. Soós Gábor, a mezőgaz­dasági- és élelmezésügyi mi­niszter első helyettese, dr. Jávor Ervin. az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Kelenhegyi Emil, a Kis­ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökhelyet­tese. t Fehér Lajos miniszterel­nök-helyettes és kíséretének búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, dr. Uimény Imre meZőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszter- tanács titkárságának vezető­je, Hollai Imre külügymi­niszter-helyettes és Rév La­jos, az OKISZ elnöke. Ott volt Madhat Ibrahim Jumma, az Iraki Köztársaság, Abdul- Halim Khaddour, a Szíriái Arab Köztársaság budapesti nagykövete és Mahmoud Fawzi Kamel, az Egyiptomi Arab Köztársaság meghatal­mazott minisztere. (MTI) Parafá’ás elölt a berlini tárgyalások eredménye r Pinczési Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Szombaton reggel — az éj­szákéba nyúló tárgyalások után — még mindig bizonyta­lan volt a helyzet Berlinben, hogy az egyezményeket a szombati napon parafálják-e, vagy sem. Annyi bizonyos, hogy a Kohl —Bahr tárgyalásokat sikere­sen befejezték, azaz a két kormánynak a szeptember 3-i négyoldalú egyezményből fa­kadó közlekedési egyezménye, továbbá általános kormánykö­zi közlekedési megállapodása — a Telegraf című nyugat­berlini lap kifejezésével élve — „tökéletes”. Müller szenátusi Igazgató pénteki bonni látogatása után azonban a Kohrt—Müller tár­gyalások szombaton tovább folynak, azaz az NDK kor­mánya és a nyugat-berlini szenátus egyezményén a nyu­gati fél még módosításokat szeretne végrehajtani. Mivel a két egyezmény parafálását a nyugati felek egymással összefüggőnek tekintik, addig, amíg a Kohrt—Müller tárgya­lások be nem fejeződnek, a Kohl—Bahr féle egyezménye­ket sem parafálják. Bahr államtitkár szombat reggeli nyilatkozata szerint ma már nem kerül sor a parafá- lásra, de könnyen lehetséges, hogy ez a nyilatkozat csak taktikai húzás, s Bahr ezzel bizonyos nyomást akar gya­korolni az NDK-beli -tárgyaló partnerekre. Mindenesetre1 a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottsága és az NDK Minisz­tertanácsa az égyezmények szövegét jóváhagyta, s megbí­zottjainak megadta a jogot a parafálás elvégzésére. Az NDK fővárosában, a Miniszterta­nács székházában minden előkészület megtörtént a pa­rafálás lebonyolítására. Magyar—csehszlovák áruforgaimi megállapodás 1 Prágában szombaton dél­előtt aláírták az 1972. évre szóló magyar—csehszlovák arucsere-forgalmi és fizetési megállapodás jegyzőkönyvét Az okmányt dr. Emil Misovsky csehszlovák és Tordai Jenő magyar külkereskedelmi mi­niszterhelyettes látta el kézje­gy éveL , Az aláírásnál jelen .volt Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe és Alois Hloch cseh­szlovák külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Az idén ja­nuárban megkötött hosszú le­járatú árucsere-forgalmi egyez­ményen alapuló szállítási, elő­irányzatok a kölcsönös árucse­re mintegy 14 százalékos nö­velését teszik lehetővé 1972- ben. Az összforgalomnak kö­rülbelül 18 százaléka a koope­ráció, szakosítás és együttmű­ködés keretében . bonyolódik le. A jegyzőkönyv tanúsága szerint különösképpen dina­mikus fejlődés várható a gép­ipari termékek területén: Ma­gyarország mindenekelőtt szerszámgépeket, mezőgépeket, műszereket, távközlési beren­dezéseket, Csehszlovákia pe­dig textilgépeket, kazánokat, szerszámgépeket, finom­mechanikai termékeket szál­lít a korábbinál nagyobb mennyiségben. Jelentős mér­tékben fejlődik a kooperáció a járműiparban és a félveze­tők gyártásában. A magyar kiviteli cikkek között bauxit, alimínium-fél- kószáruk, hús és hústermékek, gabona és vetőmagvak, friss és tartósított gyümölcsök, zöldségfélék, a csehszlovák exT portcikkek között kőszén, koksz, hengereit áru, villany­áram, tűzálló termékek, fa- és papíráruk, valamint vegyi­anyagok találhatók. A tárgyalások során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy különféle , fogyasztási cikkekben kielégítsék a két ország lakosságának igényeit. Ennek megfelelően a magyar­export bővült konfekció- és kötöttáruban, fém- és kem­pingbútorokban, fémtömeg­cikkekben és_ borban. Cseh­szlovákia növeli szállításait fabútorban, magnetofonokban, téxtíliákban, sörben, üveg- és porceláncikkekben és hétvégi faházakban. (MTI) i Mai számunkban: Hol reked meg? (3. oldal) Éjszakai rajtaütés (4. oldal) ’ Frontátvonulás (5. oldal) Az utolsó akadály (6, oldal) Fölcsaptam jósnak (7. oldal) Csinálni kellene valamit (9. oldal) Divatos kézimunkák (11. oldal) Itt van... Itt van... Megjött! ! ;• ‘r-T’ - -TI-47PW--7—Tr (Kulcsár József felvétele) UrcxsnyeT Varsóban A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának vezetésével szombaton Varsó­ba utazott, hogy részt vegyen a Lengyel Egyesült Munkás­párt december 6-án megnyíló VI. kongresszusali. Az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és más párt- és állami vezetők búcsúztatták a küldöttséget a moszkvai Belorusz pályaudva­ron. (MTI) Koszigin, Krasgal — vidéken Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és kísérete szombaton reggel repülőgépen Alborgba, Észak-Jütland egyik ipari központjába utazott. Kosziginnal együtt Alborg­ba utazott Jens Otto Krag dán miniszterelnök. (MTI) A sajtó munkásainak köszöntése A magyar sajtó napja al­kalmából, tegnap Salgótarján­ban, a megyei pártbizottság székházában Jedlicska Gyula, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadást adott a NÖGRÁD Szerkesztő­sége vezető munka társai: szerkesztők és rovatvezetők, a megyében megjelenő más saj­tóorgánum vezetői számára. Az elvtársi, baráti beszélgeté­sen részt vett Havas Péter, a megyei pártbizottság titká­ra, Géczi János, a megyei ta­nács elnöke, országgyűlési képviselő. A tegnap délutáni fogadáson szó volt a sajtó munkásainak nagy felelősségéről és helytál­lásáról. Megemlékezés volt tegnap a NÖGRÁD Szerkesztőségének klubhelyiségében is. Az ün­nepségen a vállalat' vezetése hét dolgozónak adta át a 15, illetve 20 éves szolgálatért já­ró aranygyűrűt. A magyar sajtó napja al­kalmából társadalmi és tö­megszervezetek, megyénk üze­meinek kollektívái is köszön­tötték a sajtó munkásait. A szerkesztőség és kiadóhivatal dolgozóinak küldött táviratá­ban Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára így ír; „Kedves Elvtársak! A magyar sajtó napja alkalmából kérjük, fogadják párt- bizottságunk elvtársi üdvözletét. Alkotó sikereket, boldogsá­got kívánunk a szerkesztőség és a kiadóhivatal valameny- nyi dolgozójának.”- ................................................................................................................................... B arátság — kölcsönösség A Finn Centrum Pártmost közzétett programnyilatkoza­ta szerint Finnország és a 'Szovjetunió jó viszonya — amely az 1948-ban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben testesül meg. elsőrendű jelentőségű Finn­országra nézve ma és az lesz a jövőben is. A Centrum Párt úgy véli, hogy az ország legfőbb kül­politikai feladata: az aktív békepolitika folytatása. (MTI) Micu, avagy Vilmányi Kiss Miklós osztálytársam volt az általános iskolában, idestova húsz éve. A két évtized alatt soha nem ta-, lálkoztam vele, meglehet soha eszembe sem jutott, csak épp néhány napja, egy estén a gyorsvonaton Salgótarján felé haladva. Ült a fülkében eg$ ember, a sarokban, könyvet olva­sott egész úton. Salgótar­jánhoz közeledve letette a könyvét, készülődni kezdett a leszálláshoz. A vele szem­ben ülő asszony megszólí­totta. — Bocsásson meg, de már megkérdezem; ennyi­re szórakozott, hogy egész úton visszafelé tartva ol­vasta a könyvét, vagy csak tartotta a kezében, és ... és? — Olvastam, asszonyom, végig olvastam az úton. — De hiszen, fordítva volt a kezében a könyv! Ügy nem lehet olvasni. i— Általában nem lehet, velem azonban más a hely­zet, — folytatta mosolyog­va a férfi; — Kilencen vol­tunk testvérek, én voltam a legkisebb a családban. Az anyám _minden este olva- , sott nekünk. Leült egy kisszékre, mi meg körbe­álltuk. A nagyqbbak mögé- mellé furakodtak, nekem mindig csak szemben ju­tott vele hely. Ahogy meg­tanultam olvasni visszafe­le nézvést, együtt olvastam vele. Megszoktam, majd­nem természetes lett, és talán így igazan elmélyült nekem az olvasás, ha szemben tartom a köny­is alig tudott emiatt, meg mindenki csúfolta ostobán: töviskes sarkú. Es csúfol­ták szegénysége miatt is: szabó az apád, mégis ki­bejárnak az egerek a za­kód könyökén. Néha az utolsó pádból is mellé má­szott egy-egy fiú, 1 hogy uj­ját a szakadásokon bedug­va, megcsiklandozza Micut, itt bújik a kisegér! Irigyel meg a -hét testvé­re miatt voltunk. Bárcsak MICU, BUCI, IBI... vet. Az érdekes sztorin jót mulattunk, hittük js, nem is, a fülkében ülők. Aztán hazafelé ballagva, eszembe jutott Vilmányi Kiss Mik­lós, és eszembe jutott hét testvére. Micu az osztály egyik légszerencsétlenebb, legszegényebb tanulója volt, mégis neki volt a leg­több irigye. Kisgyerek ko­rában, gyermekparalízis után járáshibás lett, a jobb sarkát nem tudta le­tenni a földre, futballozni emlékeznék még mindegyik névre, mert tudom, csuda­szép névsor volt. De már csal; az elejét tudom: Mi­cu, Buci, Ibi. Az öreg szabó szegény volt, az összes kincse nyolc gyereké. Lakásuk szegény, majdnem nyomorúságos volt, mégis a legvonzóbb hely nekünk, ahová olyan nagyon nehéz volt bejutni. De micsoda levegője volt annak a szabóműhelynek! S micsoda íze a vendégnek járó, kilencedik karéj zsí­ros kenyérnek, A legkisebb gyerek Misiké volt, akkori­ban, mikor mi tizennégy évesek voltunk, ő három. Csodálatos dallamú selypí­téssel sorolta nekünk nagy­büszkén testvérei -pevét: Mitu, Buti, Ibife, és így tovább. S micsoda játéko­kat lehetett nyolcán vagy kilencen játszani abban a szabóműhelyben, ha kinn ' tombolt a téli szél. Soha nem volt ott veszekedés, harag, a vendéggyerekeket is megfogta az <* közösségi szellem, az a szeretet, ami Micu családjában volt. Nyolc gyerek. Tíztagú család! Végiggondolom ösz- szes ismerőseimet; olyan se jut eszembe, akinek négy gyereke volna. Micu, Buci, meg a többiek, valahol im­már felnőtten, nektek bol­dog embereknek kell lenne­tek! Hiszen aki gyerekko­rából annyi forró érzést, az összetartozás olyan szük­ségszerűségét hozza magá­val az életbe mint ti kap­tatok útravalóul, az csak . boldog ember lehet,' min­den körülmény ellenére is. E. L- mmiimiimtHiiiiiiitHnmmiiinHiMiHniimmnmiiimHiinimMiiiifmifMmmiimuHinHmffimiHmmmiiiiiiHuiMtmHmiimiimnMMMMWiiMHHmmnmMiHimKHRHimMiiHiniHiimimmiHii

Next

/
Oldalképek
Tartalom