Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

A belső tartalékokra alap ózva Már. csak napok választanak el bennünket az esztendő vé­gétől. Ilyenkor a családban, a gazdasági életben, a termelő­üzemekben számvetést készí­tenek. Ennek a célja elemezni, hogy mit valósítottunk meg a magunit elé tűzött célokból, gazdaságos gyártmányszerke­zet kialakítására. Ebben a munkában nagy szerepük van a műszakiaknak, közgazdá­szoknak és az újítóknak. A veszteséges termék rontja a hatékonyságot, nehezen érté­kesíthető és kárt okoz a nép­gazdaságinak. milyen tényezők gátolták az 4 dolnozók előrehaladást és a tapasztala­mondiák... tok birtokában időben meg­kezdeni a felkészülést az 1972-es év feladataira. bem poluikauag, sem gazdusaguug Az előzetes felmérések sze­rint — a politikai, gazdasági incezkedesek, valamint a kol- ieKttvak áltál tett erőfeszíté­se« hatasára — a gazdasági egy&t-ge« többségében nem keii szégyenkezniük. A tervekben megfogalmazott legfontosabb feladatokat teljesítették. A megye szocialista ipara várha­tóan het-nyolc százalékkal nö­veli termelését (saenöányá- szat nélkül). Az egy munka­órára jutó termelés is előre­láthatólag 4—4,5 százalékkal fog növekedni. Különösen di­namikus a fejlődés — az eiő- zö esztendőhöz viszonyítva — a szövetkezeti iparban és az újonnan, létesült ipartelepe­ken. A mezőgazdasági üzemek többsége a nagyüzem lehető­ségeit jobban kihasználva ga­bonából eddig soha nem látott terméseredmenyeket ért el és gyarapították a közös vagyont. Az üzemek belső tartalékai­nak feltárásában és kihaszná­lásában még nem sikerült kel­lő előrehaladást elérni. Általá­nos tapasztalat, hogy a mun­kából kieső idő nagyobb há­nyada adódik az akadozó anyagellátásból, a gépek meg­hibásodásából, a hiányos mun­kaszervezésből. A veszteség­idők kedvezőtlen alakulása sem politikailag, sem gazdasá­gilag nem viselhető eL Példá­ul a Nógrád megyei Textil­ipari Vállalatnál több mint 8000 munkanapot tett ki az állásidő. Ez hatással van a munkások hangulatára ás ke­resetére. Amennyiben eredményeseb­ben akarunk felkészülni az 1972-es évre, akor megalapo­zottabb munka- és üzemszer­vezési intézkedéseket kell ten­ni. A legégetőbb kérdések megoldása és a terv realitása nagymértékben függ attól, mi­ként sikerül a sokat emlege­tett belső lehetőségeket kiak­názni, a tartalékokat hasznosí­tani. Nem lehet kétséges, hogy a reform csak akkor válik igazán teljessé, ha a vállalati belső mechanizmust jobban igazítjuk az intenzív gazdál­kodás követelményeihez. A felkészülés nagyobb követke­zetességet, felelősséget követel meg valamennyi vezetőtől, munkástól, műszakitól. Csak egységes cselekvés révén válik lehetővé az évek óta felhal­mozódott problémák megoldá­sa. Alapvető célnak helyes te­kinteni a középtávú tervek időarányos megvalósítását. Többségük jól tükrözi a párt gazdaságpolitikai elveit, az üzemi adottságokat, a változó körülmények azonban időn­ként szükségessé teszi az el­képzelések felülvizsgálatát. Ennek során törekedni kell a Á dohányzás kihatása az apaságra Bad Hombureban nemrégiben kongresszust tartottak ,.A do­hányzás és az egészség” témáié­ról. Dr. Schirren hamburgi pro­fesszor előadásában kifejtette, ma már alig tagadható, hogy az erő­sen dohányos férfiakból nehezeb­ben lesznek apák mint a nem­dohányosokból. Állítását a ham­burgi egyetemi klinikán végzett mintegy 4500 vizsgálat eredmé- nveivel támasztotta alá. A pro­fesszor azt tanácsolja, hogv amennyiben a feleség egészséges és a férlnél sem állnak fenn egyéb kizáró okok. az erősen dohányos férj azonnal szüntesse be a dohányzást. A kongresszus azt is megállapította, hogv a ni­kotin hatására erősen romlik a látás. Fzenkívül gépkocsivezetők­nek azt tanácsolják, hogy az autóban sohase gyújtsanak rá csukott ablaknál. A jobb üzem- és munka­szervezést az élet írja elő pa- rancsolóan. A rendelkezésre álló munkaerő és gépek gaz­daságosabb hasznosítása nem lehetséges a munka jobb meg­szervezése nélkül. A termelési tanácskozások jegyzőkönyvei is arról tanúskodnak, hogy a dolgozók igen gyakran sürge­tik a szervező munka megjaví. tását. A munkások azt mond­ják: termelnénk mi többet és jobban, ha biztosítanak szá­munkra feltételeket. Ezek az észrevételek azért is figye­lemre méltóak, mert a terme­lékenység emelésének is fon­tos eszköze a korszerű szer­vezés. Az ilyen feladatok megol­dása a gazdasági, műszaki ve­zetéstől nagyobb erőfeszítést kíván, mert a munka- és üzem- szervezés lényegében felöleli az üzem egész munkájának tervszerű irányítását. Feltéte­lezi az osztályvezetők, üzem- és részlegvezetőik, művezetők jogainak és hatáskörének konkretizálását. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni, hogy az alsóbb egységek vezetői, miként tudnak a területük gazdái lenni, milyen nehézsé­gekkel küzdenek. Nem új dolog, de a vezetés nélkülözhetetlen eleme — melyről az elmúlt időszakban helyenként megfeledkeztek — a korszerű termelési eljárások átvétele, a jó tapasztalatok ki­cserélése, a másutt már ered­ményesen alkalmazott talál­mányok, újítások hasznosítá­sa. A legtöbbet természetesen az adott egység kollektívája tehet, amikor kutatják a mun­kaszervezést javító körülmé­nyeket és ezeket közük a vezetőkkel. Az üzemi szervezettség fo­kozásának lényeges követel­ménye, hogy a fegyelem min­den területen megszilárduljon. Az öblösüveggyárban 1790 volt az igazolatlanul mulasz­tott napok száma 1971-ben. A tanácsi építőiparnál a 100 dolgozóra eső igazolatlan na­pok száma 72,9-ről 107,1-re nö­vekedett. A kedvezőtlen hely­zet kialakulásában közreját­szott a vezetők elnéző maga­tartása. Ezzel viszont a törzs­gárda tagjai és a becsületes dolgozók nem értenek egyet. Elítélik, ha csak általában és nem konkrétan lépnek fel a fegyelemlazítókkal szemben. Nem lehet egyetérteni azzal sem, ha úgy akarnak rendet csinálni, ha más-más mércét alkalmaznak a különböző ál­lománycsoportban levőknél. A formális elemektől A gazdasági egységek előtt álló nagy feladatokat csak úgy lehet elvégezni, ha a munka verseny-mozgalmat az intenzív gazdálkodás követel­ményeihez igazítjuk, ha meg­szabadítjuk a formális ele­mektől, ha nem a látszatered­ményekre törekszünk. Az új kezdeményezések felkarolása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományos mozgalmakat; az önmeózást, a garancialevél-mozgalmat, a beruházások határidőre való megvalósítását sitb. Ezek a megyéből indultak el és jól segítették a célok megvalósí­tását. Fontos dolog, hogy a veze­tés helyesen alkalmazza az er­kölcsi és anyagi ösztönzést. Jobban ismerje el a kiemel­kedő munkát végző szocialista brigádokat és dolgozókat, A versenymozgalomban a terme­lés segítése mellett formáló­dik a résztvevők öntudata, ki­alakul és elmélyül bennük a közösség' iránt érzett felelős­ségérzet, felismerik egymás segítésének szükségességét is. Elbizakodottság nélkül Az elért eredmények nem tehetnek senkit sem elbizakcr dottá, mert nagyon sok még a megoldásra váró feladat. Ezért az 1972-es terv kialakításakor gondos előkészítő munkával a saját lehetőségek, belső tarta­lékok jobb feltárásával kell megalapozottá tenni az elkép­zeléseket. Solymosi Imre \ panasznapló margójára 4z emberi bizalom Jóllehet, lapunk olvasói talán el sem képzelik, hogy soraikból az év folyamán hányán fordultak meg Szer­kesztőségünkben. Jöttek el, hogy tanácsot, véL’iményt kér­jenek, vagy, ha úgy tetszik, kasztott örömkönnyet szemük- Csuka Irén nógrádmegyerl ben. olvasónktól hónapokig nem Ezek az aprónyi örömök ad,- vették át tébécés szarvasmar­nak újabb erőt, lendületet, héját. Munkatársunk a felvá- vagy ami még ennél is több, sárlókat maga vitte el Olva­kedvet ahhoz, hogy a követ­kező nap feladataiban meg' panaszaikból a legbensőbbet, a találjuk az értelmet; segíteni legféltettebbet is tudomásunk- az embereknek. Mi adja az apropót ezekre a megállapításokra? Ügy érzem. ra hozzák, elbeszéljék. Sok­szor ha másért nem is, a né­zetazonosság kedvéért voltak ezekről is szólni érdemes, kíváncsiak véleményünkre. Az Azok az olvasóink, akik nem év vége közeledtével, amikor sajnálják az időt és fáradsá- mindenütt számadásra készül­nek, szerte a megyében, az or­szágban, mi is számot vetünk, de nem a szó legszorosabb értelmében, hanem az olvasói bizalom tükrében. sónk lakására, s a vétel létre­jött. Dudás Miklós jobbágyi ol­vasónk salakblokkjának szál­lítási idejét a RIOLEX távira­tilag módosította hónapokon át. Glosszánk után. egy héten bleül a szállítás megtörtént. Pócs Mária zabari munka­got. hogy köszönő levelet ír­janak a Szerkesztőségnek. Sok. ^Tens^l "járadékos fejlesz- szor fogalmaznak így: koszo- tési hozzájárulását a tanács nőm, amit ertem tettek, vagy: mérsékelte. A termelőszövet- ujra értelmet adtak munkám- kezet pedig segélyben részesi- nak stb. De nemcsak levél- tette „ _ ,. , , , , . . , . ben, személyesen is vissza­JSSSrSSSSrTSSSi S“,"'!uk"koa”k *16 MK57f w- _____7_-_i -1 szóval. banyatelepi olvasónk levelünk N éhány példát bizonyítása- után rögtön megkapta pótsza- ként annak, hogy a Szerkesz- badságát. tőség közbenjárására pozitív Fodor Balázs homokterenyei eredménnyel zárult, most köz- bányanyugdíjas többszöri él­be, szorongással telt szívvel. Távozásukkor, főként az idő­sebb korosztály képviselői fo­galmaztak így: nem Is gondol­ná az ember, hogy Ilyen kel­lemesen is lehet csalódni. Tudni kell, hogy panaszosa­ink — szabadjon most így readunk: Balázs József Somoskőújfa­lui olvasónknak a MÄV visz. nevezni őket sze akkor jön el a Szerkesz­tőség segítségét kérni, amikor már többszörösen elutasították, vagy meg sem hallgatták, vagy hosszabb ideje várnak intéz­jelentős ré- szatérftette a jogtalanul fel­számított pótdíjat és bírságot. utasítás után kérésünkre szo­ciális segélyben részesült, Fiileki József kisecset! ol­vasónk is tovább építheti la­kóházát, megkapta az annyi­ra várt téglát. Folytathatnánk a példák so­rát hosszasan. De nem ez a Tözsér Imre kazári bánya- nyugdíjas megkapta Illetmény­szenét, amit azelőtt egy évig vezérelt bennünket, hanem azt szerettük volna bizonyíta­ni. hogy a mindennapok üte­kor már reményüket teljesen S2e!es /»«»ánné szécsényi, há- mes munkájában aprónak tű­.,.f reményüket teljesen romgyermekes édesanya ké- nő kis gondok is mennyire már csak résünkre kivételes elbírálás jelentősek, fontosak az égvén F-fLi^í “Äi folytán gázkiutalásban része- életében. Fontosnak tartjuk a sült. jövőben is különösen akkor, ha lapunk tizenhatezer olva­kedést attól, akire hivatalból h^ba sürgetett, tartozik ügyük. Akkor, ami­Ezzel a morzsányi kis remény­nyel kell aztán nekünk úgy bánnunk, hogy törést ne szen­özv. Majoros Józsefné sal­vedjen a bizalom. S, ha nincs gótarjáni nyugdíjas magas víz- is kilátás az ügy tevőleges se- díiszámláiát a vízművek fe­sójának érdekében és megelé­kilátás az ügy tevőleges se- gítésére, megoldására, azt úgy tálalni, hogy tanácsként, és egyben megnyugtatóként is hasson. Sokukban ez aztán olyan érzékeny talajra talál, hogy maguk mondják: — bár csak ott is ilyen türelmesen meghallgatnák az embert, ahová a dolog tartozik. Mert az is megnyugvást jelent, hogy szépen beszélnek az emberrel, meg is értik azt amit mond, hisz’ a kapott jó szó min­dennél többet ér, így latolgat­nak. Szerkesztőségünknek már az is eredményt jelent, ha meg tudunk nyugtatni valakit, s ez szinte napról napra ad ilyen alkalmat. Sírva, vagy feldúltan már nagyon sokan lépték át fogadószobánk kü­szöbét, vagy toppantak be, de úgy érezzük szinte kivétel nélkül mindannyiuk megnyu­godva búcsúzott. Hacsak nem a szerzett öröm, az ügy előbb­re vitele vagy elintézése fa­díjszámláját a vízművek lére mérsékelte. Tóth Jolán Vidáman játszanak a gyerekek a balassagyarmati Dózsa György úti iskola udvarán. Nincs gond egyelőre a tanulásra, itt a vakáció, nyugodt szívvel lehet fogócskázni a napközi otthonban Kulcsár József felvétele a Kinél csökken január 1-től lakbér-ho&sá járul ás ? Mint ismeretes, keresetnö. kát, a túlóradíjat, az ügyeleti és készenléti díját, a jubile­umi jutalmat, a bányászatban fizetett hűségjutalmat és a biztonsági őrszolgálatért ka­pott díjat. Ha tehát a második félévi havi átlagkereset az említett számítások szerint magasabb az első félévinél, akkor a kü­lönbözet egynegyed részével csökken január 1-től a lak* bér-hozzájárulás. Ha a hozzá­járulás összege ily módon már nem érné el a 20 forintot, illetve a családtagod között megosztott hozzájárulás ese­tén a havi 10 forintot, akkor a lakbér-hozzájárulás megszű­nik. vekedés esetén a lakbér-hozzá­járulás összegét minden év január 1-től csökkenteni kell, mégpedig az előző évben el­ért havi átlagos keresetnöve­kedés 25 százalékával. Első íz­ben 1972. január 1-vel kerül sor erre a csökkentésre, oly módon, hogy most kivételesen nem a teljes évi kereseti át­lagát hasonlítják össze az elő­ző évivel, hanem a második félévit az első félévivel (a lakbér-hozzájárulást ugyanis 1971. július 1-től és nem az év elejétől folyósítják.) A kereseti átlagok kiszámí­tásának és összehasonlításá­nak módszeréről a következő­ket mondták a Pénzügymi­nisztériumban : — Az időbéres és havidíjas dolgozóknál az 1971. decem­beri és júniusi besorolás sze­rinti bért veszik alapul, hoz­zászámítva az egyéb kerese­tek második, illetve első fél­évi havi átlagát. A teljesít­ménybéreseknél külön kiszá­mítják az első és a második fél év egy napi kereseti átla­gát, mindkettőt beszorozzák a havi munkanapok számával, s ezt az összeget hasonlítják össze. — Mind a második, mind az első félévi átlag kiszámí­tásánál a bérhez hozzászámít­ják a prémium, a célprémium, a célj utalom, a nyereség juta­lom, a munkáltató által vál­lalt külső megbízási munká­ért kapott díjak, jutalmak, prémiumok, a másodállásból, mellékfoglalkozásból szárma­zó keresetek havi átlagát. Nem veszik viszont figyelem­be — az előbb említettek ki­vételével — a nyereségrésze­sedést, az egyszeri jutalma­A nyugdíjasok számára jú­lius 1-én, illetve nyugdíjba, vonulásukkor véglegesen szabták meg a lakbér-hozzá­járulást, így annak az ősz- szege nem változik. Akik jö­vőre vonulnak nyugdíjba, azoknál természetesen ugyan­úgyszámítják ki a lakbér-hoz­zájárulást, mint más, 1972. január 1-én munkaviszonyban levő dolgozóknál. Aki viszont éppen 1972. január 1-én megy nyugdíjba és nem később, an­nak a nyugdíj-hozzájárulása akkor sem csökken, ha 1971. második félévében magasabb volt a havi átlagkeresete az első félévinél, mivel a jog­szabályok szerint a mérséklés csak a január 1-én még mun­kaviszonyban levőkre vonat­kozik. 1972. január 1-e után legkö­zelebb 1973. január 1-vel csökken ismét a lakbér-hozzá­járulás, mégpedig azoknál akik 1972-ben havi átlagban többet keresnek, mint 1971- ben. (MTI) NÓGRAD — 1971. december 30., csütörtök 5 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom