Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Modern otthon és pásztorbot i miiiiii ...........................................................................................................................................................................................iiiiiiiiiiiiimituimiiiiiiuf A Magyar Posta a téli jlimpia al- salmából — előrelátható­lag decem- oer 30-án — nyolc érték­ből álló so­rozatot ad ki. Az új ki­adást Földi­ák György grafikusmű­rész tervez­te. A bélye­gek egysé­ges alapraj­zának jobb oldalán jel­képes hópe­hely a sap- porói játé­kok jelvé­nye látható. Bal oldalt a különböző (ÖÖ 1 I í j MAGYAR POSTA 8© MAGYAR POSTA- *-■ „ piimmmta MAGYAR POSTA 3t t MAGYAR POSTA 1??' 6 HOGY ELÖZONLÜTTE otmonomat a technika! Kéz- iratpapíromra villanyfény ve­tül: a meleget távfűtés szol­gáltatja; a vendég elektromos csengővel jelzi jöttét; kávéját villany házipresszóval főzöm; a fürdőszobában mosógép áll; most. hogy írok, itt dóngicsél kö: ülötlero egy zsebrádió mu- zsticaszava. Es megvallom, egyik csodaszerkezet működé­sei sein értem teljességgel. Azt olvastam ugyan valahol, hogy a tévé vevőkészülék el­ső fokozata szelektálja, majd fölerősíti az antenna által vett jeleket; hogy egy oszcillátor jelelt bekeverik a kapott jel­hez; hogy működik e masiná­ban demodulator, eltérítő ge­nerátor. meg a jóég tudja mi minden. Most, hogy számot szeretnék adni róluk, törede- lemmel leállóm, azt sem va­gyok képeo megmagyarázni, miként működik a legegysze- i úbb elektromos kenyérpirító szerkezet, pedig naponta hasz­nálom. Viszont, ha rápillantok a fa­lamra függesztett faragott pásztorbotra, annak nincs tit­ka előttem. Tudom, somfából faragta a Veszprém megyei juhászember, akitől vettem. Szinte személyes ismerőseim a reá ja faragott tölgylevelek, madarak, mókusok, őzek, szarvasok. Ismerem a pásztor­nak azt a mozdulatát, aho­gyan. fölemeli az ilyen alkal­matosságot, ahogy reá támasz­kodik, még azt is, ahogyan az engedetlen puli után hajítja. ILYEN OKOK magyaráz­nák, hogy a modern ember mindinkább vágyik arra, hogy népművészeti tárgyak is le­gyenek a környezetében? Ta­lán ilyenek is. Manapság csak­nem nyolcvan népművészeti és háziipari szövetkezet össze­sen évi több mint félmilliard forintot érő portékát hoz for­galomba. .. Ezek között van­nak ötvösmunkák. cserepek, kovácsoltvas tárgyak, kisbúto­rok, kefetartók, mángorlófák, szőttesek, hímzések, szűcsre­mekek, szőnyegek — jófor­mán minden, ami az embert otthonában körülveszi. A ha­sonló tárgyaknak valaha a pa­raszti életben az volt a ren­deltetésük — Ortutay Gyula megfogalmazása szerint —, hogy a mindennapi élet szol­gálatában álljanak, felmaga­sítsák, szebbé tegyék a pa­raszti életet. A múlt században a parasz­ti háztartások legfontosabb eszközei még a falusi meste­rek keze alól kerültek ki. Em­lékeznek az öregek, hogy te­szem azt Nádudvar, Tiszafü­red, Mezőtúr, Hódmezővásár­hely, Mohács, Mézőcsát, Pá­pa, vagy Csákvár fazekasai milyen fontos szereplői voltak a 'hetipiacoknak és vásárok­nak. Hogy a díszítésnek mi­lyen változatossága volt meg­figyelhető e darabokon: csíko­zott, sakktáblaszerű kockázás- sal ékített, körökkel, körívek­kel, szögekkel, rozettákkal, vi­rágelemekkel ellátott csere­pek kínálták önmagukat a vá­sári közönségnek. Hogy a fa­ragó emberek az ivócsanaktól a temetői fejfáig, a díszes ke­rítéskaputól a bölcsőig min­Van-e élet? A TASZSZ közli két szovjet tu­dós — G. Petrov akadémikus és dr. B Moroz cikkét a Mars—2 es a Mars—3 szovjet orbitális űr­állomások kutatási programjáról. Az űrállomások tudományos be­rendezései előtt álló legfontosabb feladat — kideríteni, van-e élet a Marson? Ez a probléma. termé­szetesen összefonódik több rész­feladat megoldásával — írják a tudósok. A tudományos berende­zések és műszerek egészében vé­ve a bolygón uralkodó fizikai kö­rülményeket vizsgálják: énérik a Mars felszíni és talajhőmérsékle­tet, a talaj összetételét, kutatják a felszín és a légkör fotometri- itus tulajdonságait, mérik a lég­kör paratartalmút s egyéb hasonló feladatokat végeznek A Mars—2 és a Mars—3 már eddig is igen sok különböző ada­tot továbbított a Földre, s előre­láthatóan a tudományos informá­ció feldolgozásához hosszú hóna­pokra lesz szükség — Írják a szerzők, (TASZSZ) dent elkészítettek.,. És mi­lyen messzi vidékről fölkeres­ték a múlt század elején te­szem azt Blázsik Pál csongrá­di szűcsöt, akinek rajzkönyvé­ben oly’ szép stilizált rózsáit várták, hogy ködmönre hí­mezzék őket... NAPJAINKBAN A FALU alig ismeri a népi iparművé­szetiét. Legföljebb a saját köz­ségében élő mesterről tud a parasztember, jobbára róla is csak a rokonság okán, vagy mert sokszor keresik a híres fazekast, vagy pingáló asz- szonyt a városiak. Van e má- sodrangú táncdalénekes, aki ne volna országszerte ismer­tebb, mint a karcagi Kántor Sándor fazekas, a somogyjádi Varga László fafaragó, vagy Vén Lajosné, a jeles szakmán pingáló asszony!? A falu még nem telt be an­nak örömével, hogy a vidék embere számára is beszerez­hető mindaz az iparcikk, ami sokak szemében nemrég még a városiasság jelképe volt. Ezért találunk a falusi hajlé­kokban oly rengeteg világító rekamiét, damaszttal bevont díszpámát, bazári nippet, a fa­lakon pedig unalomig ismert giccsfestményt (kék tavon ré­vedező hattyút, cigány Lányt hegedűvel, erdei tisztáson téb- láboló szarvasokat stb.). vala­mint a „mód és modernség” megannyi hamis jelét! Olyan emberek, akik gyermekkoru­kat még népi iparosok (mind­egy, hogy művészi vagy nem művészi) tárgyai között élték le, most az új lehetőségekkel élve, új környezetet alakítot­tak ki maguk körül. Ezért váltak a népraja gyűjtők szá­mára kincsesbányává a falusi padlások. Ugyanis oda szám­űzték a modernizált háztartá­sokból a múlt kellékeit: a fes­tett ládákat, oda kerültek föl a rokíkák, guasalyok, olajmé­csek, beretvatartók, faragott jármok, kaszafenőkő-tartók os­tornyelek és juhászkampók. VAROSON PEDIG? Talán a technika szüntelen jelenlé- te'' váltja ki az emberekből a szom j at; talán mert sokan fa­lun élt gyermekéveik emlékei­be fogódznak; talán, mert a formák naiv szépsége ragadja meg őket — mind többen gyűjtenek népművészeti tár­gyakat. Van, aki csak egy mű­anyag bevonatú fotel merev­ségét oldja föl egy-egy népi hímzésű párna lágy színeivel. Más a kalocsai kötények tűz­Mit várnáik az 1972-es esz­tendőtől? Erről nyilatkoz­nak a fáklya című képeslap gazdag és bőséges anyaggal megjelenő számában a különböző föld­részek neves személyiséged. Az új, 1972-es esztendő ju­bileumi év a szovjet nép életében: megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli a Szovjetunió. E történelmi esemény körülményeiről Anasztász Mikoján emléke­zik meg. A 9. ötéves nép­gazdaság-fejlesztési terv és a nemzeti jövedelem elosz­tása — az ezzel a témával foglalkozó cikk méltán tart igényt az olvasók érdeklődé­sére. A lap New York-i tu­dósítója kitűnő írásábar) ér­zékelteti az amerikai faj­gyűlölet légkörét. Érdekes adatokat találunk a Fáklya új számában Zalka Máté életéről, beszámolót Az em­ber tragédiájának észt nyel­vű előadásáról, továbbá népszerű tudományos közlé­seket az amazonokról, a ten­gervíz sótalanításáról, föld­varázsát használja föl arra, hogy egész falfelületet bera- gyogtasson egy ízléssel: a fal­ra rögzített népi ruhadarab­bal. Olcsó, mégis megejtő hajú népi cseréptányérok díszítik sok barátom konyháját Meg­lepő az a természetesség, mellyel a legmodernebb vona­lú ipari készítmények és a népművészet formahagyomá- nyát őrző darabok alkalmaz­kodnak egymáshoz. Persze ennek a „titoknak” a megfejtéséhez sem kell, hogy tudós legyen az emberfia. A modern ipari formatervezés csakúgy, mint a mai iparmű­vészet, szüntelenül visszanyúl a népi hagyományokhoz. Ré­szint, mert évezredek alkotói logikája alakított ki bizonyos formákat — ezt jómagam a cserepesek munkáin tapasztal­tam legszembeötlőbben — ré­szint, mert a világ minden tá­ján növekszik mindannak a becse, ami népi. Ez bizonyára nem független azoktól a poli­tikai változásoktól sem, ame­lyek a nép helyzetére, a nép óhajaira, a nép szellemi kin­cseire irányítják a közfigyel­met. Nálunk már túlvagyunk a kezdeti lépéseken. Ki hinné! — hatónkban, a bedolgozók­kal együtt kereken negyven­ezren foglalkoznak népművé­szeti tárgyalt előállításával. Van-e mammutüzemünk, amelyikben ennyien dolgozná­nak? Nem tudok róla. CSAK AZT TUDOM, a nép művészete mind jobban átszí­nezi mindennapjainkat. Még olyan helyekre is utat tör ma­gának, ahol — városon leg­alábbis — azért nem volt helye. A gellérthegyi Búsuló juhász vendéglő bárját Van- kóné Dudás Júlia galgamácsai népművész falfestményei dí­szítik, sok híres étteremben népi cserépedényekben tálal­nak a vendégnek, a ruhater­vezők mind több női ruhán alkalmaznak már népi fogan- tatású 1 hímzést... A város — és ezen nemcsak Budapestet értem, mert a Népművészeti és Háziipari Vállalatnak 18 pesti boltja mellett 58 vidéki üzlete is működik — már ke­resi a népművészet alkotása­it Vajon mikor tárja ki ott­honait előttük a falu, ahol ez a művészet*annak Idején kivi­rágzott? zéséről, az új moszkvai cir­kuszról, a lézer alkalmazá­sáról a bűnüldözésben. A tetés, keresztrejtvény teszi még színesebbé. A vadászok, főleg kezdő vadászok, nem mind ismerik azt a régóta fennálló sza­bályt, hogy kinek a tulajdo­nát képezi a vad, amelyre többen lőttek. Már elődeink is szükségét érezték annak, hogy a társas vadászatokon gyakran előforduló közös lö­vések feletti végnélküli . vi­táknak és ezek nyomán ke­letkezett nehezteléseknek, ha­ragnak elejét vegyék. Megal­kották teliét azt az általáno­san elfogadott regulát hogy a kisvad azé, aki legutoljára, á nagyvad pedig azé, aki legelőször találta el. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ez a kitűnő szabály a maga rövid szöve­gével nem képes megakadá­lyozni a vitákat, sőt, még a visszaéléseket, jogtalan kö- vetelődzéseket sem. Nem egyszer előfordult körvadá­szatokon és foglyászáskor, hogy egyik-másik szomszéd téli sportok egy-egy jelenetében gyönyör­ködhetünk. A rajzok általá­ban sötét háttérből emelked­nek ki, a hó és a jég biro­dalmát mesterien érzékeltetik a viliódzó fények. A Magyar Posta 1960 óta minden téli olimpiáról meg­emlékezett bélyeggel. Az eddi­gi kiadások kevés mozgással csak a figura felrajzolásával próbálták a nagy verseny hangulatát kifejezni. Az új bélyegek tervét a lendület jellemzi, a néző az erő és gyor­saság küzdelmet érzi. Remél­jük, hogy a Pénzjegy Nyomda jól kiválasztott színekkel, gon­dos munkával még fokozza a fény és árnyék különleges ha­tását, s így füatel istáink be­fejezésül kapják meg az év legszebb sorozatát. tíj elnök A gyűjtők világszövetsége (FIP) budapesti ülésén dr. Lóon Pütz-öt választotta meg elnökévé. A filatelisták vilá­gának legfőbb vezetője 63 éves, Luxemburgban született, A városi ember számára sokat jelent a zöldövezet­ben való felfrissülés. Sok olyan természetszerető em­ber él. aki otthonába viszi a természetet. Ebből muta­tom be azt a növényt, ami szebbé teszi otthonunkat. Ez a növény a kaktusz- A jól ápolt kaktuszok egzotikus alakjukkal,bizarr formáikkal, pompás virágukkal hálálják meg a rájuk szánt időt. A kaktuszok hazája az ame­rikai kontinens. Európa klímáia mostoha számukra- Ennek ellenére alkalmaz­kodtak a hőmérsékleti vi­szonyukhoz és megszerettet­ték magukat. A kaktuszo­kat sokan egy kalap alá belelőtt az előtte leülő és el­dőlni készülő, vagy fejlövés­sel magát magasra dobáló nyúlba, és rálőtt az előtte más lövésétől már zuhanó fogolyra, hogy az utolsó lö­vés jogán magának követel­hesse. De az is előfordult, misze­rint nagyvadhajtásban az el­ső lövés jogán magának kö­vetelte valaki azt a vaddisz­nót, amelyiknek a hátulsó comb vastag húsán szaladt át a golyója. Az előbb említett regula eredeti szöveget fi­gyelembe véve, a következő­ket kell megjegyezni; kis­vadnál az utolsó lövés csak akkor számít, -ha a még vág­tató szőrmés, vagy még rö­pülő szárnyas bukott fel, vagy esett le. A sebzett vad­kan. vagy irányába leadott lövés: csak kegyelemlövés, ami nem teszi a vad birtoko­sává as iiieuit Nagyvadnál állandóan ott is lakik. Az egyetemen gazdaságpolitikával foglalkozott,, fiatal korában Németország és Ausztria több nagy bankházában szerzett ta­pasztalatokat. Jelenleg saját vállalatát vezeti, ezenkívül a luxemburgi kereskedelmi ka­mara alelnöke. Iskolás kora óta gyűjtő, közel 20 éve veze­tő szerepet játszik a hazai fi- latelista szövetségben. A FIP- ben hosszabb ideje mint al- elnök tevékenykedett, sok mindent szeretne . megformál­ni, ami különösen a motí­vumgyűjtők részére lenne elő­nyös. £$y kéménnyel főbb, 100 ezen forint A Falklarxi-szigetek az At­lanti-óceán déli részén feksze­nek, Argentínától mintegy 400 kilométerre. Az angol gyar­mati uralom alatt élő terület 1964. december 8-án négyérté­kű sorozattal emlékezett meg sorolják. Pedig ahány, any- nyi fajta- Hiba azt gondol­ni. hogy a kaktuszok igény­telen, szárazságtűrő növé­nyek. A ió talajba ültetett, és tavasztól ősziéi napfé­nyen tartott és jól locsolt növények szépen díszlenek minden kaktuszgvűitőnél. Nyáron bőséges öntözést igényelnek. Az ősz beálltával egvre óvatosabban kell bánni a locsolással, mert a túlöntö- zés egyúttal a kaktusz pusztulását is jelentheti. Az igazi kaktuszgyűjtők tisztá­ban vannak ezzel. Akik kezdők, a jó és hasznos ta­nácsokat feltétlenül fogad­ják el. Egyet mindenesetre ajánlatos minden kaktu­az első lövés csak akkor és abban az esetben ad tulaj­donjogot, ha az első lövés halálos volt. olyan nemes ré­szeket ért, hogy attól a lö­véstől is okvetlenül kimúlt volna az állat. A horzs- és comblövések, lábszár-, gerincnyúlvány- és agancslövések nem számíta­nak. és a vad azé a vadászé, aki ezután a sebzés után az első halálos lövést adta. Sem az előtte, sem az utána kö­vetkező lövések nem jönnek tekintetbe, még akkor sem, hogyha a halálos lövéssel el­talált vad vágtában ér is az illető állása elé, és az ő lö­vésére rogyik össze; mert ar­ra már nem volt szükség, és a legszebb találat is csak ke- gyelemlövésszámba megy. A közös vadászatoknál ezeket a szabályokat tartsuk be, mert így sok fölösleges vitának véget vethetünk. zaddal korábban lezajlott tea« geri csatáról. Az első bélyeg a Glasgow elnevezésű csatahajót ábrázolja, a hat penny névér­tékű címlet azonos keretben a Kent nevű cirkálót mutatta ha, Véletlenül száz darab 6 pei> nysré a másik hajó képéi nyomtatták. A hiba szinte ész- revértlen maradt, eddig össze« sen ltot példánynál figyelted fel arra, hogy a kémények szá­ma eggyel több, és más a ha­jó apróbetűs, alig olvasható neve. Az egyik tévnyomato-S most Angliában közel 100 000 forintnak megfelelő összegért adták el. A vételárat . Fred Graham USA-ban élő gyűjtő kapta, aki a bélyeget fia gyűj­teménye részére vette. Grahan» elmondta, hogy 1970-ben be« törtek lakásába és minden, al­bumát elvitték, de gyermeke gyűjteményét nem tartottás elég értékesnek. Szerencsére nem ismerték a csatahajó tit­kát, és otthagyták ezt az al­bumot. A tévnyomat eladásá­ból befolyt összeg fedezte a betörés alkalmával keletkezett összes kárt. szosnak tudni. Télen 3—10 foknál melegebb hőmérsék­leten ne tartsuk növényein­ket- Főleg ne locsoljuk. Ugyanis a téli pihenés idő­szakában készítik elő a kaktuszok az elkövetkezen­dő év virágképződését. Ter- mészetsen tavasszal, vagy a nyár folyamán magról csí­ráztatott kis kaktuszokra ez nem von at kotok- Akik addig eljutottak a kaktusz- gyűjtéssel, hogy magvetés­sel tesznek szert úiabb kak­tuszokra — azok már nem­csak a kaktuszok telelteté- sével. hanem a kaktuszok oltásával és sok egyéb hasz­nos tudnivalóval is tisztá­ban vannak. A hűvös helyen és locso­lásmentesen teleitett nö­vények az elkövetkezendő évben is megtartják alak- iukat. formájukat — míg azok a kaktuszok, amelyek meleg, központi fűtéses szo­bákban telelnek át, rend­szeres locsolást igényelnek és megnyúlnak a téli fény­hiány következtében. Külö­nösen csúnya látvány ez a cereusoknál (oszlopkaktu­szok). ahol a növény csú­csa elvékonyodik és az töb­bé nem nyeri vissza erede­ti alakját. Ha mégsem lehet megoldani a hűvös helyen való teleltetést, akkor ta­vasszal ajánlatos a meg" nyúlt növények elvékonyo­dott hajtásait levágni, mert helyettük a ió idő és nap­fény beköszöntével, életerős hajtások fejlődnek- A gon­dosan átteleltetett kalrtu“ szokat fokozatosan szoktas­suk a napfényhez is. mert a hirtelen és erős napfény hatására égési foltokat szen­vednek, amit többé nem hevernek ki. Holecz Ferenc rengések mesterséges előidé- 6 NÖGRÁD - 1971. decewfe« 28« kedd ) Bajor Nagy Ernő Megjelent a Fáklya legújabb száma kép- lap újévi számát sok kultu- újévi ralis érdekesség, filmismer­Kié a vad, amelyre többen lőttek? a környező vizeken, félévszá­A kaktuszok teleltetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom