Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
I Kevesebb tanácskozást? JOGÁSZKONFERENCIA, műszaki napok, gázkonferencia, szocialista brigádvezetők értekezlete, konferencia a közúti áruszállításról, az alagútzsaluzásról.. Csupán az utóbbi hetek eueménynaptáráb^l. inkább csak ízelítőként, mint a teljességre törekedve. Némelyik vezető napokon keresztül egyik tanácskozásról a másikra rohant, belehallgatott, fölszólalt. megmutatta magát, közben a tényleges munkájára vajmi kevés ideje maradt. Ráadásul nem egyszer a feleslegesen elpocsékolt idő tudatában kielégületlenül és rosszkedvűen hagyta el a tanácskozótermet. Mi sem látszik egyszerűbbnek, mint kiadni a jelszót: „Kevesebb értekezletet!” Csakhogy az említettek közül melyek azok, amelyek fe- , leslegesnek tekinthetők? Ki tudná csupán a cím ismeretében megítélni, vajon hasznos eszmecserében, vagy semmitmondó szócséplés- ben lesz része? Hiszen a napirendre tűzött kérdések általában közérdekűek, s valóban egem problémákat, gondokat, fontos feladatokat igyekeznek közelebb segíteni a megoldáshoz. Mi okozza akkor a tanácskozást követő kedvetlenséget és elégedetlenséget? Ügy vélem, mellékvágányra visz az az okfejtés, ha sok a tanácskozás, s köztük ritka, ami igazán tartalmas lenne, akkor nem kell mást tenni, mint kevesebb értekezletet tartani. Ezek szerint minden ötödik, vagy tizedik tanácskozást gépiesen ki kell húzni a programból, hogy ezzel a többi jobbá váljon? Holott a keveset is lehet rosszul megszervezni es érdektelenné szűrkiteni. ugyanakkor a sok is lehet ktilön-külön tartalmas és értékes. Az előbb feltett kérdés megválaszolásával sokkal inkább hasznosítható következtetésekhez juthatunk, mint egymagában a „Kevesebb értékezeletetü” jelszó meghirdetésével. Lehet-e csodálni, ha az érzékeny fülű ember bosszankodva kifordul a tanácsteremből, ha • efféle mondatot hall: „Ä vállalat szolgáltató tevékenységét úgy kell bonyolítani. . .” Hát, várható .valami jó attól, amit még tovább bonyolítanak ? Unalomba fullad az a tanácskozás, ahol a felszólalók közismert tényeket és unt szólamokat szajkóznak. Egyesek a mondanivaló hiányát körmönfont mondatok mögé igyekeznek elrejteni. Néha az előadók meglepő tájékozatlanságról és * felkészületlenségről tesznek tanúbizonyságot, amivel — jobbik eset ben élénk derültséget keltenek a résztvevők között. Feljegyeztem néhány szónoki csodabogarat az utóbbi hónapok terméséből. „Megvalósítjuk azokat a hiányosságokat, amiket szóvá tettek.” Nyilván nap, mint' nap újra megvalósítják, ahelyett, hogy kiküszöbölnék, megszüntetnék őket — ezért kell újra és újra szóvá tenni. Illusztris vendég egy országos tanácskozáson: „Ez az iparág nem bányászat, nem kubikosmunka” Mintha az egyik iparág rangját a másiki lebecsülésével emelni lehetne. Egy másik felszólalja: „A habárainkon való pihenés káros lenne..Ezen már csak mosolyogni lehet. S még egy példa a. fontoskodásra, a körmönfontságra: „A szállítás olyan infrastrukturális tevékenysége a népgazdaságnak. . A legkevesebb, amit egy előadótól, vagy felszólalótól, elvárhatunk, hogy felkészülten érkezzen a tanácskozásra, világosan és magyarul fejezze ki magát. Ha még valami újat, gondolatébresztőt is mondani tud, akkor nyert ügye van, okkal delegálták munkahelyéről. S röviden szóljon. A rendezők alaposan fontolják meg, milyen témakörben hívnak össze tanácskozást, kiknek küldenek meghívót. Ha valamit .megvitatni szükséges, nem szerencsés dolog egyetlen nagyteremben száz és száz embert összezsúfolni,, mert ilyen összetételben szinte lehetetlen érdemleges munkát végezni. TEHÁT: alaposan előkészített, jól megszervezett értekezleteket! Hogy mennyit, sokat, vagy keveset? Annyit, amennyi feltétlenül indokoltnak látszik. Átgondolt és a lényeggel foglalkozó felszólalásokat! Akinek nincsen mondanivalója, még illendőségből , se szóljon! És a vezető, . zsebében a meghívóval, mielőtt elindul, tegye fel magának a kérdést feltételenül ott kell nekem .lenni ezen a tanácskozáson? Kiss Sándor ____________l ________________________. T udomány a polcokon... Csak szívvel lehet csinálni Központi helyen áll Szé- csényben egy betonüveg épület. délre néző loggiákkal, a mai építészet jellegzetes vonásait hordozva külső meajelenésében. Merényi János, a könyvtár igazgatója betessékel irodájába— Sokan látogatnak bennünket. Van. aki csak felugrik a napilapokat átnézni, de a többség „törzsvendég”, szakértelemmel osztályoz, válogat állományunkban, megkülönböztetve ió és kevésbé jó könyvet — mondja. A szécsényl járás területén összesen huszonhárom könyvtár található. Ebből 19 községi, 3 fiók-, és természetesen a járási könyvtár. A látogatók száma közel jár a hétezerhez. A terület lélekszámút figyelembe véve kitűnik, hogy a járásban élő minden ötödik ember könyvtári olvasó. azaz elvileg minden családból eljut valaki a kölcsönzés lehetőségéig. Az olvasók összetétele felől érdeklődöm Merényi Jánostól: — A nem szerinti megoszlás közel azonos arányú a férfiak és nők között. Talán — és ez érdekes — mintha a „gyengébb” nem kevesebb időt szentelne az olvasásra- Kor szerint már nagyobb differenciálódásról beszélhetünk. Többségben 14 éven aluliak. Ez az általános iskolások könyvek szeretetére nevelését jelzi, őket követik a 25 éven felüliek., szintén jelentős hányadát adják az olvasóknak. A két korosztály között már kevesebben jutnak el hozzánk. ami részben érthető, hiszen ezek. az „igazi” fiatalok akiknek egyébként Is rengeteg elfoglaltságuk van, s járáson kívül is sokan dolgoznak. ök inkább munkahelyükhöz közelebb keresik meg a művelődés forrását jelentő könyvtárakat. A könyvtárak közül kettőben — Ludányha- lásziban és Uitkén — függetlenített, főállású, könyvtáros tevékenykedik. — A közművelődés javítása érdekében a kölcsönzésen túl milyen tevékenységet végeznek a könyvtárosok? — Maga az adminisztrációs munka is nagv feladatot ró dolgozóinkra. könyvrendelések, az avult könyvek törlése. melyben mi is segítséget adunk, kiállítások szervezése alkalmi jelleggel, bizonyos könyvek kiemelten való kezelése- Ezen túlmenően együttműködünk az iskolákkal, tö- , megszervezetekkel. Alkalmi jelleggel író-olvasó találkozókat. ismeretterjesztő előadásokat szervezünk. A szervezésben ielentős feladat hárul a könyvtárosokra. A könyvtárak általában a járás művelődési otthonaiban, klubkönyvtáraiban kaptak helyet. de van. ahol teljesen különálló épületben. Most épült Magyargécen. Rimócon klubkönyvtár. Varsánv saját erőből alakított .ki könyvtárat olvasóval. Nógrádsipeken is lavultak a körülmények. A megyei tanács művelődésüevi osztálya komoly segítséget nyújtott anyagiakban, hogv a berendezés és a könyvállomány megfelelő legyen. — Litke 60 ezer forintot kapott berendezésre. Magyar- géc több mint százezer forintot. Az új könyvek megjelenésével a könyvállományok egyre bővülnek, ami a raktárak túlzsúfoltságához vezet- Persze van más probléma is, például Karan cs sáson. ahol a könyvtár épületében lakó családot mind ez ideig nem sikerült kiköltöztetni, s így kényszerhelyzetként az 1 ifjúsági klubban kell megoldania kölcsönzést. . — Kiemelkedő munkáról adhat számot Benczúrfalváról Paulusz Laiosné. aki úi olvasókat toboroz, harcol a könyvekért. ideiét nem kímélve. Nógrádmegverben Kovács József . júniustól 280 olvasót „szerzett”. De ugyanez vonatkozik a nagylóci. egvházas- gergei. varsányi, karancssági könyvtárosra is. Ahhoz, hogy egy könyvtár vonzó legyen, a helyiségen, modern berendezéseken. lelkiismeretes könyvtárosokon túl rengeteg könyvre van szükség. Olyan könyvekre. melyek ezerféle igényt elégítenek ki. A járás könyvtárainak anyaga közel hetvenezer kötet, az újonnan megjelenő könyveket rövid időn belül megrendelikA könyvtárosokról keveset beszélnek, de nem is igen szeretik. Egyikük mohdta. s leírom: „Ezt a munkát csak szívvel lehet csinálni”. S a szécsényi járásban ígv csinálják. Szabó Gyula Omszkié! Balassagyarmatig Beszélgetés két veteránnal Van-e valaki, aki ha a Néva partján állva először pillantja meg az Aurora acélszürke testét, nerh • támad ilyen gondolata: vajon milyen utat tett meg, hány vihart látott? Kikötőben ringva, vagy , harcok tüzében, miféle embereket ismert meg, amíg eljutott a Néva édesvizének? Milyen büszkén futhatott ki első útjára a cár szolgálatában, hogy eljusson a cári rend megdöntésének első. történelmi ágyúlövéséig! • Ma már elvultnak tűnő fegyverzete a Nagy Honvédő Háború idején még gyakran eldördült Leningrad védelmében. Hajdani dús füstű kéményei most már csak fátyolosán pipálva jelzik, hogy él, készen áll öreg teste, hogy részt kérjen a harcban, ha a szükség úgy hozná ... Hasonló gondolatok ébrednek az emberben, ha a két szürke egyenruhás veteránt látja. Az ő életük is egész történelem. Vonásaik kemény harcok pörölycsapásai alatt mélyültek, kovácsolódtak. Csak a lelkűk, töretlen életkedvük acélos már. Izmaik nehezebben engedelmeskednek az idegek parancsának. Fejük nem emelkedik büszkén az égnek mint üres kalász, hanem érettként: szerényen, földrehajlik... ök is a császárért, a királyért kényszerültek tizennégyben a harcba, hogy az omszki fogolytáborból elindulva, elsőként fordítsák a fegyvert a cár,' a kizsákmányoló rend ellen. Amikor Omszkból elindultak, más-más úton — egymást nem ismerték. Két különböző testi-lelki alkat, de a céljuk ugyanaz. Földrajzilag távol sodródva egymástól, ki Kanadába, ki Dél-Amerikába szakadt, de életük tartalma, értelme tipikus proletársors — mintha kopírezták volna. Balassagyarmaton, a munkásőrségben ismerték meg egymást. Bojtos Sándor és Farkas Pál. Böjtös Sándor még nem bácsi; ö még’ csak 75 esztendős. Majd egy év múlva, ha megérte „Pali bácsi” 80 éves jubileumát. De 'menjünk csak sorjába. Farkas Pál, a mi Pali báMennyit fizeiünk? Műszerek a lakásokban kevesebb Salgótarján sok lakójának okozott kellemetlenséget a távfűtés noveníberi üzemzavara. Mint már köztudott, a kiesést az okozta, hogy a hőerőmű 7-es kazánja, , melyet most állítottak át olajtüzelésűre. az alvállalkozó késedelme miatt nem lett határidőre üzemképes. Hozzájárult a helyzet súlyosságához az is, hogy ez évben a vártnál előbb beállott a hideg,, téli idő. A fennmaradó három — szén- tüzelésű — kazán képtelen volt ellátni a város hőigényét, mivel a kohászati üzemek termelése szempontjából is fontos követelést is ki kellett elégíteni. Ez meghaladta az erőmű pillanatnyi kapacitását. Áthidaló megoldásként a kohászati üzemek ideiglenesen átadta az általa kért hőmeny- nyiség egy részét, ez azonban csak könnyítette, de nem oldotta meg a problémát. Az Ingatlankezelő Vállalat is igen nehéz helyzetbe került, hiszen a kiesés miatt a lakások fűtése mellett, a kórház és az öblösüveggyár hőellátásának kötelezettségét sem tudta teljesíteni. Szerencsére a kérdés gyakorlatilag megoldódott. Az elmúlt, péntek este működni kezdett a 7-es. kazán. Egyelőre próbaüzem jelleggel, de már a hálózatra dolgozik. Az IKV természetesen nem tartja méltányosnak, hogy az érintett, lakók teljps fűtési díjat fizessenek. Lengyel József, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a „hideg naÖt fokkal pok” idején hőmérséklet-regisztráló műszereket helyeztek el egyes lakásokban, mivel a fűtési díj kiszámítása a hőmérsékleten alapul. A mérések eredménye átlagban az előírt szobahőmérséklet alatt 4—4,5 C-fokot mutatott, így kereken 5 C-fokot engednek el november hónapra, ami körülbelül 40—50 forintot jelent lakásonként. A meleg víz díjának is csak 9.0 százalékát kell befizetni. A következő évek folyamán a hőerőmű többi kazánja is olajtüzelésre tér át. Reméljük, hogy az Erőmű Vállalat 'az esetből levonta a következtetéseket, es korábban kezdve, jobban szervezve a munkát, elkerüli a probléma ismétlődését. — g — csink, a harcos, „örökifjú” veterán, brbnzöntésű arcában csillogó barna szemeivel, szép termetével, és mellén csillogó érdemrendjeivel. Derűs, in- káb huncutkás „tyorkini” típus. Verekedő kedve kiapadhatatlan. De nem ám akármiért. Mindig tudja, hol kell kockáztatni életét. Könnyű őt elképzelni a „Vörös Gárdában”, Csitán és Irkutszkban, Vlagyivosztoknál és a Bajkál regényes partján. Mert járt ő itt mindenütt. Egy kicsiny ma- gyár egységben szolgált, és mint mondja: — Mindig oda mentünk, ahol baj volt — csak ilyen egyszerűen és magától értetődőn. De szóljon erről ő maga tovább: „... Akkor este gyűlést tartottunk. Kijelentették, hogy 21 ezer hadifogoly van Csitán, lepjenek be mind a Vörös Hadseregbe. Mind többen és többen jelentkeztünk. Amikor megalakult az egységünk, vártuk a parancsot, hogy mikor és hová kell menni? Lányi Ferenc volt a parancsnokunk. Ir- kutszkon túl, a Fehér-folyónál volt az első ütközetünk. Ott csak egy embert veszítettünk. — Akkor visszaszorultak a fehérek, de másnap olyan erővel jöttek, hogy visszavetettek minket egészen Irkutszkig. Amikor megérkeztünk, egy rongyosnak álcázott civil sereg kért tőlünk fegyvereket azzal, hogy be akarnak állni a Vörös Hadseregbe. Adtunk fegyvert, utána megtámadtak minket. Át akartunk menni a hídon a szerelvénnyel, a fehérek bekerítése elől. Sikerült — Parancsot kaptunk, hogy a Bajkál-tóig menjünk, ott meg kell állítani a fehéreket. Még el sem helyezkedtünk; amikor láttuk, hogy jönnek a kozákok. Ahogy közelebb jöttek, előhúzták a vörös szalagot —. akkor ismertük meg a lovasainkat. Csellel tudtak csak ' megmenekülni. Rengeteg foglyot megcsonkítottak a, fehérek, ott pusztultak el rakásra a vasúti kocsiban. Parancsot kaptunk, hogy Csitá- ra kell mennünk kiegészítésre. Csitától Vlagyivosztokig harcoltunk. — 1921-ben 44 napig jöttem Vlagyivosztokból Magyarországra, Szihalomra. Itt a csendőrök gyakran meglátogattak. és tudtam, hogy a gyakori csendőrlátogatásból baj lesz. Titokban megszereztem az útlevelet, és 1925. augusztus 21-én kimentem Kanadába. 1936-ban megtudtuk, hogy Spanyolországba lehet jelentkezni — jelentkeztem. Akkor még csak párttagokat vittek a spanyol frontra. Madrid alá kerültem. 1936- tól 38-ig voltam a spanyol fronton. Ekkor elrendelték, a nemzetközi brigádok visszavonását. Visszaindultam Kanadába. Már a hajón letartóztattak, mert nem tudtam igazolni magam. Quebec-be kerültem, börtönbe. — 1951-ben végleg hazajöttem, szülőfalumban, Szihalom- ban dolgoztam.” Ehhez a tömör, tőmondatokban vázolt életpályához nincs mit hozzátenni. Ha csak azt nem, hogy Pali bácsi 1938 óta párttag, és megalakulás óta munkásőr. Böjtös Sándor komoly fej- bólogatásokkai hallgatja és erősíti Pali bácsi szavait: „bizony, így volt az akkor”. Látszik, hogy gondolataiban ő is végigjárta az Omszk—Csehszlovákia—Uruguay—Montevideo utat. ö elméletibb karakter. Intelligenciáját gazdag élettapasztalatok, földrajzi és történelmi ismeretek gazdagították. Munkás volt. Fogolytábori környezete, az, hogy Ligeti Károly közelében élt, no meg egy szervezett építőmunkás irányítása befolyásolta. Kint szervező és propagandista volt, itthon 1919-ben a „Vasas ezredben” szolgált. Böjtös elvtársat 1928-ban kényszerítette a nyomor és az üldöztetés, hogy elhagyja hazáját. Uruguayban tagja lett a „Magyar ajkú Munkások Szervezetének’’. Az összefüggések világos fejtegetésével, egy kongresszusról beszél. — ... Készülőben volt a fasiszta háború kitörése. A délamerikai népek egységének megbontására kiélezték a Paraguay—Bolívia közötti viszályt, mely a Chaco—Boreal- hegység hovatartozásáért dúlt. Ekkor hívták össze 1932-ben a kongresszust a kommunisták, melyen több mint húsz latin-, amerikai ország vett részt. A kongresszuson küldött vol-\ tam. Nemqsak az ellentéteket sikerült elsimítani, hanem sikerült egy antifasiszta koalíciót is létrehozni, visszafordítva a kapitalisták szándékát. Mert ott is ravaszul dolgoztak ám a tőkések! — mondja. Öt és fél év titán tért haza először Csehszlovákiába. Ismerős volt számára Érsekújvár és Léva környéke, ahol mint vöröskatona harcolt. Mi más lehetett volna a sorsa később Horthy Magyarországán egy huszonnégyes párttagnak, mint üldöztetés. A felszabadulás mindenért kárpótolta, és mint őrnagy szereit le, illetve ment nyugdíjba az egykori . cipész. Az eddig leírtak nem érdekfeszítő „storik”. Csupán két forradalmár harcos életének, küzdelmes .hétköznapjainak vázlata. De ilyen „hétköznapi” történetekből szövődik a történelem. Koplányi István NOGRÁD — 1971. december 3,, péntek
