Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
Aliért káros, mit takar? Túlórák — fehéren Néhány összesített vizsgálati adat szerint, az állami iparban, a múlt évi, nem éppen dicső rekordhoz képest az idén, számottevően — 10—15 százalékkal — csökkent a túlórák száma. Más vizsgálatok részben cáfolják ezt, és arra hivatkoznak, hogy a felhasznált túlórák tetemes részenem a valóságos névvel szerepel a vállalati kimutatásokban, hanem „célfeladatként végzett munka”, vagy más hasonló elnevezéssel. Jelszavak mögött... Egyes helyeken még attól sem riadnak vissza, hogy ezeket a — mondjuk ki kereken — feketetúlóráikat, a ^aló* ban nemes célokat szolgáló és adott alkalmakkor valóban lelkesítő, mozgalmi jelszavak mögé bújtassák, amilyen például az „ifjúságmozgalmi tevékenység”, vagy a „társadalmi munka a vállalati terv teljesítéséért”. (Tévedés ne essék, nem a KISZ VIII. kongresz- szusa tiszteletére vállalt ifjúsági munkamozgalmak, s nem is a Szocialista brigádok önkéntes társadalmi felajánlásai ellen szólunk. Ezek a vállalatok életében amúgy is elhatárolódnak az egyes gazdasági vezetők „ráhatásai” révén szervezett, de hasonló címet viselő túlóráztatásoktól.) Legális, vagy feketetúlóra — lényegét és társadalmi Hatását illetően, a kettő közt nincs sok különbség. Abban például teljesen megegyezne it, hogy az összdolgozókra nezve mindkettő egyformán káros. A munkaerkölcs vonatkozásában káros, mert ellentétes a munkaidő-rövidítési törekvéssel, s mert indokolatlan ellentéteket szül dolgozórétegek között, és káros anyagi vonatkozásban, mert bár egyeseknek több jut, a munkások egésze részére kifizethető év végi részesedés összege azonban nagyobb mértékben csökken. Káros emellett azért is, — és erről igen kevesen beszélnek —, mert a feketetúlórák. mível nem szerepelnek a hivatalos vállalati munkaidő-felhasználásokban, meghamisítják a tényleges teljesítményeket, aani később — a normák esetleges rendezésekor, vagy más üzemszervezési* munkaügyi intézkedések alkalmával — súlyosan visszaüthet a dolgozókra. Mi a magyarázata a fekete, túlórák elszaporodásának? Előfordul, hogy csupán vezetői hiúság. A felettes szervek mindig elismerőbben vélekednek az olyan gazdasági vezetőkről, akiknek jelentéseiben pozitív adatok szerepelnek a munkaidő-felhasználásról és ezen belül a túlórák csökkenéséről. Ez az ok azonban a legritkább. Sokkal gyakoribb, hogy így akarják takarni a munkahelyi szervezetlenséget, a vezetés gyengeségeit. Nehezebb ezek kiderítése, ha a valós túlóráztatást jelzik felügyeleti szerveiknek. A jelenség elszaporodásáért gyakran hibáztathatók azok a felettes gazdasági szervek is, amelyek csupán azt nézik, hogy a felügyeletük alatt működő vállalatok mennyire teljesítik termelési terveiket, de annak vizsgálatáról már elfeledkeznek, hogy ez a tervteljesítés hogyan, milyen körülmények között valósult meg. Nem ártana néha ezeknek a körülményeknek a vizsgálatát megszervezni, különösen ott, ahol rövid időszak távlatában, s nem eléggé megalapozva, nagyobb változásokról adtak számot. Károő mindenképpen A feketetúlóráztatás a gya” korlatban nem más, mint törvénytelenség, a kollektív szerződések durva kijátszása. Ezért is megengedhetetlen és elítélendő. Népgazdasági érdeket sem szolgáló, hiszen nyilvánvaló, hogy az lenne a társadalmi, a népgazdasági érdek, ha gondos munkaszervezéssel, a gépek és technikai felszerelések jó kihasználásával, az előre tervezett munkaidőben teljesítenék a vállalatok terveiket Ez lenne a dolgozók érdeke is, és ez biztosítaná a folyamatos termelést, a nyugodt munkahelyi légkört. Arról már szó esett, hogy Érdeklődés a múlt emlékei iránt A Corvina téli újdonságai Gyarapodik a művészeti .kiadványok kedvelőinek tábora. növekszik az érdeklődés a múlt érdekes emlékei iránt. A Corvina Kiadó, az ilyesfajta olvasói igények legfőbb kielégítője az év utolsó negyedében is bő választékot kínál. Nagy sikert aratott a XIX. század magyar festészetét bemutató' album, most ennek folytatásaként, Magyar festészet a XX. században címmel D. Fehér Zsuzsa és Pogány ö. Gábor közös munkája kerül az olvasókhoz. A bevezető tanulmány áttekintést ad ötven esztendő alkotói törekvéseiről, stílusok, irányzatok küzdelméről, míg a fekete-fehér és színes nyomatok. művek seregét vonultatják fel.- A festészet barátainak érdeklődésére tarthat számot egy másik úidonság is: Szőnyi István életpályáját. iskolát teremtő zebegényi műtermének remekeit írásban és képben Patakv Dénes mutatja be. Ebben az időszakban két olyan művészeti album is napvilágot lát. amely méltán sorolható a csemegék közé. A világ nasv múzeumait megismertető sorozat a National Gallervt bemutató kötettel bővül, míg Heinz Mode A nő az Indiai festészetben címmel az ókortól napjainkig követi nyomon az örök téma feldolgozását. mondandóiát illusztrációk sokaságával bizonyítva. Az Iparművészeti Múzeumban. s a7 ország más helyein a hazai . ónművesség gazdag kincstárát őrzik. E kincstár legszebb darabiait mutatja t>e Weiner Mihályné Magyarországi ónművesség című munkája. amely a Kis Iparművészet sorozatban jelenik meg. A magyaron kívül több idegen nyelven is kiadásra kerülő könyv érdekessége, boev mesterjegygyűjteményt foglal magálja. elősegítve a régvolt alkotpk műveinek fölismerését. Két sajátos „útikalauz” lelhető fel a kiadó utolsó negyedévi termésében. Bajomi Lázár Endre Párizs híres diáknegyedének • történetét mondja el. s • fölvillantja a Quartier Latin legnevesebb lakóinak portréját. Reismann János és Csurka István — Budapesti változatok címmel — a főváros ezer arcából ad gazdag ízelítőt szövegben és jféoben. A második kiadás a siker fokmérőié, s több mű második kiadása tanúskodik a növekvő olvasói érdeklődésről, így a többi között ismét napvilágot lát Nékám Lívia kőinyve. A régi magyar patikák. valamint Hainóczv Gvu- la munka ia. az Egyiptom építészete. Újdonság viszont a Hereditas nevet viselő régészeti sorozatban megielenő kötet, amelynek szerzője Szabó Miklós. A kelták nyomában Magvorországon című. gazdag kép- és raizanvaggal illusztrált munka a múzeumokban őrzött leletek alapién ismerteti meg az olvasóval e gazdag kultúrájú nép művészetét. (m) feketén Szolgálni a hazát... a túlóráztatás anyagilag és erkölcsileg általában káros a munkásokra nézve. Úgy tűnik, e tekintetben ellentmondás van a munkások és a vezetők érdekeltsége között. A gazdasági vezetők egy része — és elsősorban azok, akik felelősek a munka szervezéséért és irányításáért — a termelt éi'ték elismeréseként, a túlórák növekedése esetén is megkapják a nyereségprémiumot, vagy a nyereségjutalmat. Nagyrészt ez a magyarázata, hogy viszonylag nehéz a vállalatok párt- és szakszervezeti, szervernek a törekvése — nem egyszer küzdelme — a túlóráztatás csökkentéséért. Ez a magyarázata annak is, hogy az öt évre kötött kollektív szerződések előkészítő vitáiban, s még inkább azóta, éppen a túlórakérdésben volt a legélesebb az ellentét. Ezért is tartjuk indokoltnak és jogosnak szóvá tenni a túlórák, s ezen belül, különösen a féketetúlórák kérdését. Figyelemre méltó vizsgálati észrevétel az is, hogy általában a túlóráztatás különösen ott nagyarányú, ahol. csorbát szenved az üzemi demokratizmus, a munkásellenőrzés, s nincs mód, vagy lehetőség, hogy a dolgozók ezzel a kérdéssel kapcsolatban is szavukat, véleményüket nyilvánítsák. A vállalati demokratizmus kibontakoztatása érdekében is elsőrendű feladata az -üzemi párt- és szakszervezeti szerveknek, hogy következetesen lépjenek fel az indokolatlan és megalapozatlan túlóráztatások, kivált pedig a feke- tetúlórázibatások ellen, (t Követeljék meg a kollektív szerződések túlóraszabályainak szigorúbb megtartását, sőt, ha indokolt, kezdeményezzenek felelősségre vonást a törvénytelenséget elkövetőkkel, a túlóraszabályokat kijátszókkal szemben, ' Máshol is Hasznos módszer amit az elmúlt hónapokban néhány vállalat szakszervezeti testületé bevezetett: elemezték a túlóráztatások okait, megvizsgálták a feketetúlórázások különböző formáit és nyilvánosság előtt sürgettek intézkedéseket megszüntetésükre. Sajnos, ezek a kezdeményezések még csak esetlegesek, s csupán néhány vállalatra korlátozódnak. Célravezető lenne a vállalatok többségeben ilyen vizsgálatokat végezfii. Ezek az elemzések együttesen szolgálnák a népgazdasági, a vállalati és a munkásérdekeket. Az üzemek társadalmi szervezeteinek azért is időszerű a kérdéssel foglalkozni, mert közeleg az év vége — és ezzel együtt a sajnos, elmaradhatatlan év végi hajrá, s most készülnek az 1972. évi vállalati tervek... Kovács András Katonai eskü a Hunyadi János Laktanyában Molnár László és családja az eskütétel után Szinte a megye minden részéből .érkeztek a ' hozzátartozók: anyák, apák, testvérek, de akadt feleség is. Katonai eskütételre készültek tegnap délelőtt a Hunyadi János Laktanyában. Pontosan 10 óra volt, ami" kor elhangzott a kürtszó. Az elöljáró érkezését jelezte. Vezényszó hangzott, majd a Rákóczi induló ütemére megérkezett az elöljáró is. Jelentéstétel és köszöntés, — Üdvözlöm Önöket a katonai eskü alkalmából — hangzott a köszöntés. Ezután Póth József alezredes köszöntötte a katonai esküt tevő fi. atalokat. — A katonai eskü napja a fegyveres szolgálatot teljesítők egyik legnagyobb ünnepe. Szívós, verejtékes egyhónapos katonai szolgálatuk után pályafutásuk egyik legszebb és legjelentősebb állomása: a mai napon leteszik a katonai esküt, ezzel örök hűséget fogadnak néphadseregünk, dől- gozó népünk, a szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság iránt. Az edkü mindenhol és mindenütt fogadalom, amely egész életükre szól és nem kisebbet jelent mint azt, hogy hűségesen, fáradhatatlanul, önfeláldozóan szolgálják azt a hazát. azt a népet, amelynek hűséges fiaiként kerültek a hadseregbe — mondotta a többi között üdvözlő — Én ... a dolgozó magyar nép fia esküszöm ... — hangzik az ifjú katonák ajkáról. Esküt, fogadalmat tettek, hogy hűen szolgálják a Mai gának tagja. Az eskü után így fogalmazott: — Igaz, hogy már több mint egy hónapja, hogy átléptük a laktanya küszöbét* de valódi katonákká most, a katonai eskü után lettünk. Az eskü új szakaszt nyit a fiatal katona életében, ami eddig kötelezően előírt tennivaló volt, most tudatosan vállalt kötelezettséggé lett. — Népünk a legmodernebb fegyvereket adta kezünkbe, hogy megtanuljuk, elsajátítsuk kezelését, ha kell, bármikor alkalmazni tudjuk. — Valamennyiünk nevében mondhatom, hogy mi, az újo- nan bevonult katonák az esr küvel mondtunk igent társadalmi kötelességeinkre, változtatjuk azokat a magunk egyéni kötelességévé. Nagyszerű szavak ezek. Hallotta az édesanya, az édesapa és a fiatal feleség, aki Bercelen az ÁFÉSZ pénztárosa. Az apa így kapcsolódott a >eszélgetésbe: — Katonának szántuk a fiunkat. A középiskola elvégzése után a tiszti pályát választotta. Ez valamiért nem sikerült. De azért nem keseredünk, a fiúnak jkedve van a katonai élethez. És. mit mond a feleség? — Nincsenek problémáink, hiszen- magam is dolgozom. Igaz, hosszú lesz a két év, beszédében Póth József alez- Balogh Gyula: Most már ka- meg kellemetlen is, de várok redes. tónak lettünk Újabb vezényszavak, s" tisztelgés a csapatzászlónak. Szendi András honvéd enge- £yar Népköztársaságot, készek i délvt kér a katonai esküre. fegyverrel is megvédeni szocialista hazánkat, a békét. Kovács István alezredes köszöntötte az esküt tett kalóriákat. \ második bolgár atomerőmű A KGST komplex prog- A tervezés első fázisa — a ramjának értelmében, az műszaki-gazdasági szakvéle- Energoprojekt megkezdte mé nyezés kidolgozása _ e2 az uj atomerőmüvek épt- , , „ . „... , lésével kapcsolatos progno- ev vegere fejeződik be. zisok és távlati tervek / ki- Most az erőmű vázlatán, dolgozását a 2000-ig tejedő az elvi elektromos kapcso- időszakra. A század végére lási rajzon, az ellenőrző Bulgária nukleáris kapacita- mérőműszerek rendszerén sálnak a termelt villamos dolgoznak, természetesen energia 50 százalékát kell elektromos számítógépek és biztosítaniuk. berendezések segítségével. A bolgár energetika belép ítészül az egyes részlegek a „nukleáris korszakba”. A általános terve is. Rövide- Kozloduj melletti első atom- sen az egyes szektorok mun- erőmű még épül. de az kája teljes egészében befe- Energoprojekt szakemberei jeződik, és akkor hozzá lemér a második, körülbelül hét fogni az erőmű műszaki- 2000 megawatt teljesítmé- gazdasági mutatóinak kidol- nyű atomerőmű építkezésé- gozásához. Gyakorlatilag vei és tervezésével kapcso- ezzel azután be is fejeződik latos általános elvi kérdése- a műszaki-gazdasági szak- ket vizsgálják. Az építkezés véleményezés elkészítése. 1975 utáh kezdődik, és a Ennek alapján kezdődik tervek szerint az erőmű a meg 1972-ben a második hetedik ötéves terv végére atomerőmű eszmei tervének készül el. kidolgozása, • , Lacira. Ha én hűséges, feleség teszek, mert az leszek, akkor ezzel a férjem katonai szol. gálatát is segítem Ha a férfi feladata a haza szolgálata, akkor a feleségnek kötelessé, ge azt segítenie. Végigjártuk a körleteket, némelyik édesanya szeme könnyes volt. Ez a könny Himnusz, majd díszmenet azonban az öröm könnye, hi- következett. Szinte, móst mu. szén fiát látta fegyelmezett sorban az eskütételnél. A fiát látta először díszmenetben. A búcsú után még egy esküt tett fiatal honvédőt kérdez, tünk meg: Balogh Gyula, 'aki a Rom. hány melletti Világospusztáról vonult be és korábban a 2. számú VOLÁN Vállalat aü. egész •gyűrűje vette, körül tószerelője volt, így nyilatko. őket. Megindult a szóáradat, zott: tatkoztak be az alig egy hónappal ezelőtt bevon u}t fiatal katonák parancsnokaik, a szülők, a hozzátartozók előtt. Most először egyenruhában. Az esküt tett katonák elfoglalták helyüket a körletekben. A szülők, hozzátartozók Ezer és egy kérdést tettek a szülők: — milyen az egyhónapos katonai élet? ... hogyan fogadtak be a közösségbe? — És így tovább. Egy kis csoporthoz mi — Amit Molnár Laci mondott, az úgy igaz. Most már katonák lettünk, s az eskü szövegének megfelelően katonákká akarunk válni, hiszen is a haza védelme mindenki csatlakoztunk. Molnár László Bércéiről érkezett a Hunyadi János Laktanyába. Itt van édesanyja, édesapja és ifjú felesége is. Szeptemberben kötöttek házasságot. Molnár László a polgári életben a Nógrádkövesdi Kőbányánál mint termelési előadó dolgozott Itt, a laktanyában a század KISZ-titkára és az egység KISZ végrehajtó bizottsászép kötelessége. Kötelesség szolgálni a hazát. Hosszú ideig tartott az eszmecsere az esküt tett katonák és a hozzátartozók kozott. De elkövetkezett a búcsú pillanata is. Valamennyien megnyugodva váltak el egymástól. ■ Somogyvári László Koppány György felvételei NÖGRAD — 1971, december 1., szerda
