Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
Évfordulóra készülünk írta: dr. Tóth István, a Saleótarjáni városi Tanács elnöke Salgótarján 1972-ben ünnepli várossá nyilvánításának 50. évfordulóját. Érthető, hogy az érdeklődés a jubileumi év közeledtével arányosan növekszik Kíváncsiak, hogy milyen rendezvényeink lesznek: ezeken a város jelenét és múltját hogyan akarják bemutatni, milyen előkészületeket tettünk, és így tovább. A város politikai és állami vezető testületéi — a megyei javaslatokat figyelembe véve — még az év első felében úgy határoztak, hogy a város e nagy jelentőségű várostörténeti eseményt nem hivalkodó, de méltó jubileumi rendezvénysorozattal Un. nepli meg. Ezek keretében megismertetjük a helyi lakossággal, a megye és az ország más területeiről ide látogató vendégeinkkel a város múltját, jelenlegi helyzetét és fejlődését. A mi Tarjánunk nem rendelkezik több évszázados múlttal, mégis annyi keserű és boldog, szomorú vagy dicső napja van 50 éves — és azt megelőző — történetünknek, hogy azt a ma emberének érdemes felidézni. A forradalmi, munkásmozgalmi hagyományok, a fasiszta diktatúra elleni harc, az újjáépítésért, a munkás- osztály hatalmáért vívott küzdelmek felelevenítése a ma emberének is lelkesítő példa. Ami pedig az utóbbi két évtizedet és a város jövőjét illeti, ugyancsak lesz mit közölnünk és bemutatnunk, Salgótarjánt 1922. január 27'én az acélgyári olvasó- egyletben megtartott képviselőtestületi ülésen nyilvánították várossá. Ennek emlékére 1972-ben emléktáblát helyezünk el az acélgyári művelődési ház falán. Január 27^én délelőtt a város vezető testületéinek együttes ünnepi ülése vezeti be a rendezvénysorozatot. Ekkor mutatjuk be először — régi filmfelvételek fel- használásával — a város 50 éves történetéről készített dokumentumfilmet. Ugyanakkor lesz alkalmunk először látni a Nógrádi Sándor elvtársról most készült filmalkotást, amelyet a Jubileum tiszteletére a Honvédelmi Minisztérium filmstúdiója bocsátott rendelkezésünkre. Este ünnepi hangversenyre hívjuk meg a város dolgozóit. Több, kimondottan csak ünnepi jellegű megmozdulásra nem is kerül sor, kivéve hagyományos nemzeti ünnepeinket, melyeket a jubileum jegyében rendezünk meg. A város jelentős országos tanácskozások színhelye lesz: — házigazdái leszünk egyebek között a Magyar Urbanisztikai Társaság ankét jának, mely a modern városrendezés aktuális kérdéseivel kíván az ország legjobb városrendezési szakembereinek és más városok képviselőinek részvételével foglalkozni. Reméljük, az ott elhangzottakat nemcsak mi tudjuk további városépítési munkánk során jól hasznosítani, hanem városrekonstrukciónk jó tapasztalattal szolgálhat majd más városoknak is. A TIT irodalmi választmánya városunkban kétnapos tanácskozással adózik A nagy palóc író, Mik. száth Kálmán emlékének. A Tudományos Akadémia is Salgótarjánban rendezi meg helytörténeti vitaülését. A „Salgótarján története’’ című könyvünk, — a mi helytörténészeink tollából — a vitaülés témakörét bizonyára gazdagítani fogja. Az év közepén Jelenik meg a Salgótarjáni képesalbum, Gink Károly fotóival. A kiállítások egész sorát szervezzük. A város felszabadulás utáni fejlődését mutatja be a várostörténeti kiállítás, A képzőművészetet méltán reprezentálja a salgótarjáni ta. vaszi tárlat. A besztercebányai képzőművészek kiállítása a két város kulturális kapcsolatait erősíti. Városunk világszerte ismert üveggyártásának reprezentá- lására rendezzük meg az Üvegművészen kiállítást, amely az ország üveggyárai, nak művészi termékeit mutatja be. A palóc népviseleti és népművészeti kiállítás és a Magyar Rádió Salgótarjánban rendezendő nemzetközi népzenei fesztiválja bizonyosan számos érdeklődőt fog vonzani. Az évforduló megünneplése természetesen csak akkor lesz „igazi”, ha abban a város és a megye lakosságának legszélesebb rétege — mondhatnám — apraja- nagyja részt vesz. Éppen ezért legkülönbözőbb rétegeket érintő vetélkedőket, találkozókat szervezünk. Sor kerül a SZOT'dijas költők országos találkozójára és munkásfiatalok országos versmondó versenyére. Megrendezzük a szocialista brigádok, a középiskolai és szakmunkásképző tanulók várostörténeti vetélkedőjét. A versenyzők körét szeretnénk a megye egész területéről szervezni. Szerepeltetni fogjuk fúvós' és szimfonikus zenekarain" kát, kórusainkat, kulturális, művészeti együtteseinket. A sportrendezvények között országos jellegű versenyek is lesznek. A város új képzőművészeti alkotásokkal is gazdagodik. A salgótarjáni szénbányászat emlékművet kap. A Gagarin iskola előtt helyezzük el Kerényi Jenő: Mag' vető című szobrát. Forradalmi hagyományaink megörökítésére több helyen emléktáblát helyezünk el. Pályázatot hirdetünk képzőművészek részére a város mai életének ábrázolására. Irodalmi pályázatot is hirdettünk a fiatalok és idősebbek részére egyaránt. A jubileumi évben számos vendég tiszteli meg látogatásával városunkat. Testvérmegyénkből, Kemerovóból látogat hozzánk egy szovjet párt- és tanácsi delegáció. Testvérvárosunk, Besztercebánya hasonló küldöttséggel képviselteti magát. Természetesen különböző rendezvényeinken részt vesznek az országos intézmények veze. tői, munkatársai, akik áldozatkész munkájukkal sokat segítettek Salgótarján város fejlődésében. A jubileumi év sikeres lebonyolításához azonban a rendezők munkája nem elegendő. Csak úgy tudjuk méltóképpen megülni város, történetünk e jelentős eseményét, ha az egész város lakossága együtt ünnepel és együtt dolgozik. Azt kérem a város minden lakójától, hogy a jubileumi évre együtt öltöztessük a várost ünnepi köntösbe. Erre az eddigi eredmények alapján biztató keretet nyújt a „Húszezer munkanapot Salgótarjánért" mozgalomban való kollektív és egyéni részvétel. Végezetül a város és a megye minden lakójának kellemes karácsonyi ünnepe, két és boldog újévet kívánokJ KARÁCSONY vező terepszakaszt. E hadosztály nyolcadik lövészezrede felszabadította Salgótarjánt. A második gárda lövészezred pedig elérte Zagyvarónát. A negyvenkilencedik lövészhadtest magasabb egységei, leküzdve az ellenség ellenállását a lakott területeken és rendkívül sok magaslaton, elfoglalták Salgótarjánt, Zagyva- pálfalvót, Baglyasalját..." A felszabadulás karácsonyát sok-sok karácsony követte. Építő évek, amelyek a régi Salgótarjánt teljesen átformálták. Gyakran idézgetjük — nem kis büszkeséggel —, hogy aki húsz évvel fezelött járt Nógrád megye székhelyén, és most ismét Idelátogat, nem ismer a városra... Szemünk előtt születik az új Salgótarján. Emlékezni mégis kell. A széncsaták hőseire, a gyárak, üzemek munkásaira, akik nehéz körülmények között is helytálltak, hogy ismét talpra álljon az ország. Az építőkre és tervezőkre, akik o lebontott viskók helyere Európa-szerte megcsodált városközpontot építettek. Mindazokra, akik sokat tettek és tesznek a mai, kiegyensúlyozott hétköznapokért. A vágtató kozák mélyen Íródott a szivünkbe. Ismerik és tudják a történetet azok is, akik évekkel, évtizedekkel a negyvennégyes karácsony után születtek. Mert a nyugalmat, boldogságot, békét, iskolát, tanulást, játékot jelenti... Békés, kellemes karácsonyt! Csatai Erzsébet m—~ K
