Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

/ Húsáru kétszázotvenegymiliió forintért A Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat balassagyarmati vágóüzemében ez évben 251 millió forint értékű tervet ír­tak elő. Eddig 192 millió forintot teljesített az üzem. Ké­pünkön: a töltelékáru-üzem Korszerű munkahelyen dolgozik a esontozó brigád Hatvanötezer sertés vágását végzik az idén és ez az üzem szűk kapacitása miatt komoly feladatot ró a dolgozókra Koppány György felvétele / Zárszámadásra készülnek A tagság szorgalma, a gépesítés — a kállóiak titka Sikeres A mongol munkásosztály, a szövetkezetekbe tömörült pa- rasztok és a dolgozó értelmi­ség sikeresen teljesítette az I 1971. év első félévi tervfel- ! adatokat, s ezzel „jó startot vett” az új ötéves terv első évé­ben; ez a tervidőszak fontos szakasz az anyagi és techni­kai bázis megteremtésében — hangsúlyozza a Mongol Nép- köztársaság Minisztertanácsa Központi Statisztikai Hivata- ) la nemrégiben kiadott jelen- ! tésében. A jelentés rámutat; az or- ' szágban jelenleg 7,1 millió fi­atal állatot tenyésztenek. A legfontosabb állati nyersanya­gokra és állatfelvásárlásokra vonatkozó állami tervet sike- i résén teljesítették. Az állattenyésztő gazdasá-' 1 gokban az év első hat hónap­ja folyamán 3882 új férőhely lé- ■ tesült, (mintegy 1,9 millió ál- i lat befogadására alkalmas) — ez az egész évre tervezett új i befogadó helyiségeknek 91,8 százaléka. Az országban működő bá- nyakitermélp helyek és ak­nák száma 69,6 százalékkal emelkedett az előző év ha­sonló időszakához képest. Az év első hat hónapjában me­zőgazdaság 1200 traktort és más mezőgazdasági gépet és berendezést kapott. Az állami és a szövetkezeti ipar 103,6 százalékra teljesí­tette első félévi tervét. Az or­szág ipari össztermelése 1970 első félévéhez viszonyítva 13,9 százalékkal növekedett. A ter­vezett növekedési előirányza­tokat az ipar kulcságazatai­ban sikeresen teljesítették. Az elmúlt hat hónap fo­lyamán az építési és szerelé­si munkák volumene 6,5 szá­zalékkal növekedett, i * A múlt év első feléhez ké­pest az áru- és utasszállítás volumene 5,1, illetve 11,8 szá­zalékkal emelkedett. KALLÓN, ebben a dél-nóg­rádi községben is készülnek már a zárszámadásra. Nem­csak a vezetőség számol, de a tagok is latolgatják: meg lesz-e mindaz, amit év elején a tervek ígértek. A vezetők a szövetkezet gazdasági helyze­tét, a jövő megalapozását ele­mezgetik. A tagok, érthetően, . elsősorban a saját jövedelmü­kön keresztül értékelnek. Tíz évvel ezelőtt léptek a szövetkezés útjára a kállóiak. t)óra János elnök is az alapí­tó tagok között volt. A 3200 holdas közös gazdaság terüle­téből 2900 hold a szántó. Nem is akármilyen föld, mert átla­gosan tíz aranykoronás, ami a megyei viszonyokat számítva jónak, mondható. Ezelőtt há­rom évvel mégis 3,5 rpillió forintos hiánnyal zárták az évet. Jó iskola volt ez, amiről azóta sem feledkeztek meg. Még ma is gyakran emlegetik: a túlelőlegezés volt a veszte­ség egyik legfőbb oka. Azóta kiláboltak ezekből a gondok­ból és ma már a járásnál is az egyik legstabilabb szövet­kezetként emlegetik a •káliéit. Mi várható az idei gazdasá­gi év lezárásával? A kérdést amikor feltettük az elnöknek, számolni kezdett és sorra vet­te a növénytermesztést és ál­lattenyésztést. — A szanálás óta évről évre nagyobb a szövetkezet bevéte­le. Ennek fő okát abban lá­tom, hogy a tagság munkához való állása, szorgalma egyre jobb. Taglétszámunk 380 ék mindössze, három alkalmazott van, így talán még a közös érdek is erősebb, mint koráb­ban volt — mondja elöljáró­ban, majd a következőkkel folytatja: — BÜZÄT 700 holdon ter­meltünk és mintegy 20 va­gonnal lett több mint arneny- nyit terveztünk. Tavasza árpá­ból tíz vagonnal szintén több termett. A repcemagtermesz­tés viszont nem hozta a ter­vezettet sem. Ennek a nö­vénynek itt nem voltak ha­gyományai. Első évben igaz jobb területen vetettük és jól fizetett. Az idén silányabb földbe került és ez arra is késztet bennünket, hcígy most. az elkövetkezendő időben, amikor már 170 holdon ter­mesztünk repcét, jobb terme­lési adottságokat biztosítsunk. Jobb területre, talajelőkószí- tésre, -művelésre gondolunk. — A gabonaféléknél egyéb­kén ismét bebizonyosodott, hogy a műtrágyázás a legjobb befektetés, illetve a leggyor­sabban megtérülő beruházás. Holdanként hat mázsa műtrá­gyát használtunk fel és az eredmény nem is maradt el — mondta Dóra János, A kállóiak jó kapcsolatot tartanak fenn a 'Hatvani Kon­zervgyárral. Területük egy jelentős részén a gyár feldol­gozására termelnek. Vajon az idén milyen eredményes volt ez a kapcsolat? — Termeltünk harminc hol­don uborkát, amiből ,270 ezer forinttal több bevételünk 1 lett. Zöldborsó 120 holdon volt, ami ugyancsak többet, adott a tervezettnél. Itt a gépesítés is sokat segített. Olyan gépsorral rendelkezünk, ami teljesen korszerűsítette a termelést. Kifejtett zöldborsót szállítot­tunk a gyárnak. — Az idén vettünk egy cu- korrépa-betakarító gépsort is. Ehhez a gyár hároméves ka­matmentes hitelt biztosított, de az árából már jelentős há­nyad megtérült. Cukorrépát 110 holdon termeltünk, 70 holdon vegyszeresen gépesít­ve, a többit részesműveléssel. A részesművelésnél egy mázsa répa bérköltsége 14,40 forint volt, míg a gépesítettnél csak hét forint. Jövőre már 160 holdon termelünk cukorrépát és a gépek ára nagyrészt megtérül. Előnye az is, hogy meggyorsult a betakarítás és több répakoronát tudunk si­lózni. A zöldborsó szára és a cukorrépa koronája jó silóta­karmány. Ha ehhez még a másodvetést is hozzászámít­hatjuk, akkor mintegy 35—40 hold földterületen termelhe­tünk más növényt, amit ed­dig a siló biztosítása kötött le. Erre viszont az állattenyésztés miatt nagy szükség van. A növénytermesztésben, ha nem is minden termék hozta azt, amit á tgrv szerint vártunk — mert k kukoricából is ke­vesebb lett —, azért valame­lyes többletbevétel lesz. Kállón jelentős a szövetke­zeti állattenyésztés is. Csak­nem négymillió forint árbevé­telt ebből várnak. Tehénállo­mányuk tbc-mentesített és a fejési átlag mintegy 300 liter­rel nagyobb lesz a tervezett­nél. Az idén 150 hízott mar­hát is értékesítenek. Az idén hatvan anyakocá­val kezdték és 200 hízott ser­tést értékesítenek. A jövő évi tervben .ennek csaknem négy­szerese, 700—-800 hízó szerepel a tervben. Az állattenyésztés az idén is többet hoz, de az egyéb tevékenység, a géppark hasznosítása is. Végül min­dent egybevetve így összegez­nek Kálión: — AZ ÉVKÖZBEN kifize­tett 80 százalékos bérre a ta­gok megkapják a 20 százalé­kot és a tervezett nyereségré­szesedést is. Az idén 700 ezer forinttal több bért tudnak fi­zetni mint tavaly, ugyanakkor a szövetkezet fejlesztési alap­ja egymillió forinttal nagyobb lesz, mint egy évvel ezelőtt. A jövő évi termelés biztonsá­ga tehát jó alapokon nyug­szik. B, J. Az anyagi ellátottság és kul­turális életszínvonal tovább javult 1971. első felében. A kiskereskedelem forgalmának tervelőirányzatait 103,2 száza­lékra teljesítették, ami 8,2 százalékos forgalomnövekedés­nek felel meg. Sikeresen fej­lődött a közétkeztetés és az egyéb kommunális ellátás. Nagy sikereket értek el a művelődésügy fejlesztése te­rén is. Az 1970/71-es tan­évben 54 700 tanuló végezte el az 'általános iskolát. Az ország felsőoktatási intézmé­nyeiben és szakosított közép­iskoláiban 4600 szakember kapott diplomát. Ötezer fiatal kapott szakiskolai oklevelet. Tovább erősödött' a test­véri szocialista országokkal való együttműködés. A kül­kereskedelmi forgalom az el­múlt év első hat hónapjához képest 1971. első felében 36,9 százalékkal nőtt. A szállítás konténerizálása Lengyelországban Ä jelenlegi ötéves tervre (1971—1975) irányozták elő a lengyelországi szállítás konté- nerizálása első szakaszának befejezését. A konténerizálás kiterjed a tengeri kikötők felé tartó vasúti szállításra és a tranzitszállítmányokra. Most folyik az első három kontenerizált vasúti állomás: Sosnowiec—Poludniowy, War- szawá—Glówna, Poznan—Gar- bary előkészítése. Ezek az ál­lomások a gdyniai konténerát- rakodó központhoz kapcsolód­nak majd. Az állomások szá­mára három automatikus ra­kodódarut vásároltak. A zie- lona—górai Zastawa üzem elkészítette a 20 tonnás kon­ténerek néhány mintapéldá­nyát. Ez év végéig 160 uni­verzális konténer érkezik az NDK.ból. A különleges konténerszál­lító vasúti kocsik ipari soro­zatgyártásának megkezdéséig 40 kéttengelyes vagont alakí­tottak át konténerszállításra, a következő, 30 vagonból álló tételt pedig ez év végéig ad­ja át a vasúti gördülőanya­gok javításával foglalkozó üzem. A gépkocsiparkot is felké­szítik a konténerek szállítá­sára. A gépipar • már legyár­totta az Élez—317 vontató kí­sérleti szériáját, jövőre pedig elkészül a konténerek szállí­tására szolgáló kétkerekű pót­kocsik kísérleti szériája. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása még ebben az évben lehetővé teszi a konténerek vasúti szállításá­nak megszervezését Berlin, Poznan és Varsó, valamint Katowice és Gdynia, Varsó és Poznan, között.. Eddig ezen a területen a hajózás tett szert a legna­gyobb tapasztalatokra. A Len­gyel Tergerhajózási Vállalat 125 darab 20 tonnás és 7 da­rab tíztonnás konténerrel ren­delkezik. Előirányozták, ho'gy 1975 végéig több száz uni­verzális konténert szereznek be, továbbá konténerátrako- dó állomásokat létesítenek Gdyniában és a swinovjsciei kompkikötő területén. Nem készítettem jegyzete­ket. Amikor a salgótarjáni öb­lösüveggyár egyik üzemcsar­nokában Sarló Béla itvegfúvó után érdeklődtem, még csak annyit tudtam róla, hogy az üzemrész műhelytitkába és szocialista brigádvezető. A kemence körüli munka hangulatát már sokszor pró­báltam szavakkal visszaadni. A kemencék mélyén vörösen izzó üvegfolyamot, az azt kö­rülölelő pódiumon sürgölődő embereket: akiknek csupasz karjuk és válluk fénylik az izzadtságtól. Látszólag fárad­hatatlanul és megállíthatatla­nul róják útjukat a kemence hatvanfokos hőséget lehelő nyílásától a kéziprésig, a prés­től a temperkemencéig, onnan a hűtőszalagig, és vissza. Va­jon ki tartja számon, hogy egy hónap alatt hányszor te­szik meg ezt a néhány méte­res utat? S aki egy életen keresztül ezt csinálja, meddig vinne az útja, kilométereket egymás rakná? Egy üvegfúvó ipari mondta: — Itt hagyom ezt a szakmát. Én nem fogom a tüdőmet ki­lehelni __ S arló Imre füleket rakott fel a boroskáncsókra, a szájnyí­lásokat vágta és formázta, amikor nála jártam. A mun­Portré a mUhelytitkárról Boroskancsó és a demokrácia kát nem hagyhatta abba. Egy négyszáz darabot csinálunk, kis pádon ülve dolgozott. Másfél percenként egyet. Öten Amikor egy-egy boroskancsó vagyunk a brigádban, három elkészült, fölállt, a temper- éve veszünk részt a szocialista kemencéből kiemelte a követ- brigádmozgalomban. Láthat- kező munkadarabot, a beszél- ja, meg sem állunk. Nehéz, getést ilyenkor félbe kellett de szép a mi munkánk. Én szakítani, vagy kiabálni kel- harmincnyolc éve dolgozom a lett, hogy a csarnok zajában gyárban, de még soha sem megértsük egymást. , jutott eszembe itthagyni". — Az az igazság, hogy a — Hogyan kezdte? munkakörülmények az utóbbi — Ahogyan sokan mások. , vajon ha a mellé években nagyon sokat javul­tak — mondta Sarló Béla. — Ha járt itt, amikor még ge­nerátorgázzal tüzeltünk, ak­kor biztosan össze tudja hasonlítani, hogy most meny­nyivel tisztább és egészsége­sebb a levegő. A fiatalok még­nácskozására. A gyár, a2 üzemrész, a munkatársak és, a brigád képviseletében mit sze­retne elmondani a tanácsko­záson? — Engem mindenki szóki­mondó embernek ismer — vá- - faszolt. — Nem félek én at­tól sem, hogy az igazgatónak, vagy a főmérnöknek meg­mondjam a véleményemet. Talán egy kicsit korai' még róla beszélni, hiszen a ta­nácskozásig hátralevő hó­napokban annyi minden tör­ténhet, változhat és javulhat a helyzet, annyit mégis elmon­danék, hogy engem legjobban, az üzemi demokrácia kérdése foglalkoztat. Az a vélemé­nyem, hogy a dolgozó vé­gezze el becsületesen a munkáját, akkor joga van szólni. S ezért semmiféle hát­rány nem érheti. A vezetők­Tizenkét-tizenhárom éves koromban bekerültem az üzembe, először lehordó let- .... , te», tóin mindig léptem fi*«! »”“: egyet előre, végigpróbáltam az összes lehetséges munkakört. Ez volt akkortájt a módja a mesterré válásnak. Sok se szívesen jönnek hozzánk, ez a négy évtized. Néhány év tanuló ennek talán az az oka, hogy múlva talán nyugdíjba me­ntég mindig a miénk az egyik gyek. Rámférne a pihenés. legnehezebb munka a gyár­ban. Igaz, a keresetek vi­szont a legjobbak közé tar­toznak. Nagy a hőség, ke­mény a munkatempó. Ebből a boróskancsóból például egy műszakban háromszázötven— — Úgy tudom, hogy az üvegipar küldöttjévé válasz­tották, az iparág szocialista brigádvezetőinek országos ta­ni azokat a feltételeket, ame­lyek a termeléshez, a jó mun­kához szükségesek. Köteles|é- 1 volt gük mindenről tájékoztatni a kollektívát, odafigyelni a jo­gos észrevételekre, javaslatok­ra és kívánságokra. És intéz­kedni! Keresni a megoldást! Mert csak nyílt és őszinte lég­körben lehet jól dolgozni... Kiss Sándor NÖGRÁD — 1971. december 3., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom